A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Leggyakrabban idült alkoholizmus talaján alakul ki. Az esetek 15%-ában az ok ismeretlen. Ritkán gyógyszerek, illetve a zsír és a kalcium anyagcsere zavara talaján is felléphet.

Tünetek

Gyakran igen kevés tünet tapasztalható.
Görcsös, hasi-gyomorszáji fájdalom, émelygés, hányinger, hányás, puffadás fogyás, hasmenés gyakoriak. A széklet emésztetlen zsírtartalma miatt úgynevezett zsírszékelés jön létre, /a széklet ilyenkor világos, bűzös és folyékony állagú/.
A felszívódási zavar miatt alultápláltság jön létre. A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) a zsírfelszívódás zavara miatt nem jól szívódnak fel, ezért vitaminhiányos állapotok jönnek létre.

Diagnózis

Hasi UH, illetve hasi röntgen alkalmasak az úgynevezett hasnyálmirigy-meszesedések felismerésére. Hasi CT-vel kimutathatók többek között a hasnyálmirigy folyadékkal telt üregei, az úgynevezett pszeudociszták is.

Kezelés

Gyulladás esetén a heveny szakasznál ismertetett kezelés alkalmazott. A külső elválasztású funkció hiánya miatt fellépő emésztőenzim-hiány esetén kívülről bevitt emésztőenzimek szükségesek, napi sokszor, kis mennyiségű étkezés ajánlott. A zsíroldékony vitaminok pótlása szükséges. Cukorbetegség esetén inzulinpótlást alkalmaznak.
Fájdalom esetén a kivezetőrendszer szűkületének megszüntetésével az esetek egy részében sikeres fájdalomcsillapítás érheto el. Néha fájdalomcsillapító gyógyszerek adagolása jön szóba. Abban az esetben, ha a hasnyálmirigy vezetékében kő van, ennek endoszkópos eltávolítása szükséges.
A fenti kezelések ellenére fennálló fájdalom esetén sebészi kezelés lehet a megoldás a hasnyálmirigy egy részének eltávolításával. Mindezeken kívül az alkoholtilalom igen fontos. (forrás: OAN)

Alapvetően két típusa létezik. A "rossz" koleszterin az ún. LDL felelős a szervezetben többek között az érelmeszesedés kialakulásáért, ezzel szemben a "jó" koleszterin az ún. HDL az érelmeszesedés védőfaktorának számít.

A táplálkozási szokásoknak a magas koleszterinszint kialakulásában kiemelkedő szerepük van.
Magas zsírtartalmú táplálék fogyasztása az LDL koleszterinszintet növeli, a HDL koleszterin mennyisége pedig többek között fokozott testmozgással növelhető.
A koleszterinszint az életkorral folyamatosan nő.
Elsősorban az erekre kifejtett hatása az, ami miatt a magas koleszterinszint ellen védekeznünk kell.
A szív ereinek érintettsége az ún. koszorúér-elmeszesedés esetén a szívinfarktus kockázata megnő. Az agy ereinek érintettsége esetén fokozott agyérelmeszesedés, időkori elbutulás lép fel, ill. fokozott a kockázat arra, hogy az erekben vérrög alakul ki, ezáltal agylágyulás, agyvérzés, szélütés következik be. A nyaki ütőér meszesedése szintén szélütést okozhat. Az alsó végtag érelmeszesedése miatt az erek átmérője csökken, ezáltal romlik a láb izmainak vérellátása, alsó végtagi fájdalom alakul ki. A vese ereinek szűkülete a magas vérnyomás kialakulásában játszik szerepet.
A magas koleszterinszint kialakulásában bizonyos örökletes hajlam mellett, elsősorban étrendi tényezőknek van szerepe. Magas koleszterintartalmú ételek fogyasztása (vaj, tojás, állati zsírok) a koleszterinszintet egyértelműen emelik. A dohányzás lényegesen emeli az érelmeszesedés kockázatát. Mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti az LDL-szintet, ugyanakkor növeli az érfal védelmében szerepet játszó HDL-szintet. Bizonyos alkoholok, pl. a vörösbor védő szerepe egyértelműen bizonyított. A fokozott testmozgás, a növényi rostokban gazdag táplálkozás csökkentik az érelmeszesedés kockázatát.
A terápia alapját az alacsony koleszterintartalmú diéta képezi. Abban az esetben, ha a diéta, ill. a fokozott testmozgás a vér koleszterinszintjét számottevően nem csökkenti, gyógyszeres kezelésre van szükség. Cukorbetegség, magas vérnyomás, koszorúér-betegség esetén már alacsonyabb LDL-szint esetén is gyógyszeres kezelés szükséges. (forrás: OAN)

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

• Örökletes tényezők: egyenes ági rokonok között a betegség gyakran halmozódik.
• Környezeti tényezők: A fejlett országokban található magasabb arány egyértelműen a környezeti tényezőkkel magyarázható. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly szerepe egyértelműnek látszik. Az állati zsírokról számos tanulmány született, azonban mind ez idáig nem egyértelmű, hogy lényeges szerepük lenne a betegség kialakulásában.
• Életkor: a kor előrehaladtával a betegség előfordulása egyre nő, a változókor után viszont ez a növekvő tendencia megszűnik. Hormonális tényezők: azokban a nőkben, akiknél a menstruáció fiatalabb életkorban (11-12 év) következett be, a vizsgálatok azt mutatták, hogy a betegség gyakrabban fordult elő. A fokozott gyakoriság késői menopausára is vonatkozik.
• Bizonyos gyógyszerek: az orális fogamzásgátlók alkalmazása szintén fokozott kockázatot rejt. A menopauza (változókor) kezelésében használatos ún. hormonpótló terápia, amely arra szolgál, hogy a menopauza jól ismert tüneteit (verítékezés, gyengeség, érzelmi labilitás stb.) csökkentse, az emlőrák kialakulását elősegíti. Ha az első gyermek születése 30 éves kor fölött történik az emlőrák kockázata közel kétszeresére nő.

Tünetek

Jellemzően az emlőrák korai stádiumában panaszt nem okoz. Önvizsgálattal, ill. rutin nőgyógyászati szűrővizsgálat alkalmával első tünet lehet az emlőben, vagy a hónaljárokban tapintható csomó. Csomó tapintása, az emlő bőrének megváltozása, az emlőbimbó behúzódása, nedvedzése ill. alakváltozása esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Súlyos, kezeletlen esetekben a rosszindulatú daganat a bőrre ráterjedhet, ún. kifekélyesedő emlőrák jön létre. Tekintettel a viszonylagos tünetmentességre, a szűrés kiemelkedő jelentőségű.

Diagnózis

A nőgyógyászati szűrővizsgálat során az orvos áttapintja az emlőket és a hónaljárkot, majd gyanú esetén egy speciális vizsgálatot végez, melyet mammográfiának nevezünk. A mammográfia során röntgensugárral az emlőt átvilágítják, ezáltal a kóros eltérések láthatóvá válnak. Ezzel a vizsgálattal tapintással fel nem ismerhető eltérésekre is fény derülhet.
Az emlő ultrahangvizsgálata elsősorban fiatalabb korosztályokban jön szóba.
Abban az esetben, ha a fent említett vizsgálatokkal emlődaganat gyanúja merül föl, el kell dönteni azt, hogy az eltérés jó- vagy rosszindulatú. Ehhez nélkülözhetetlen egy szövettani mintavétel, melynek során egy vékony tűvel általában ultrahangvezérelten az elváltozásból mintát vesznek.

Kezelés

Az emlőrák kezelése elsősorban a daganat kiterjedésétől és attól függ, hogy a környező szövetekre ráterjedt, ill. áttétet adott vagy sem. Ebből a szempontból alapvetően három stádiumot különböztetünk meg.
1. Korai stádiumban az emlőrák kis kiterjedésű, a bőrre nem terjed, áttétet nem ad, vagy áttétképzés esetén az azonos oldali hónaljárok érintett.
2. Előrehaladott stádiumban a daganat érintheti a hónalji nyirokcsomókat és a mellkasfalra és a bőrre is átterjedhet.
3. Súlyosan előrehaladott esetben távoli áttétek is jelentkeznek, tehát az azonos oldali hónaljárok érintettsége mellett a szervezet legkülönbözőbb szerveiben (tüdő, csont, máj, agy) áttéteket találunk.
Korai stádiumban az elváltozás sebészi megoldása javasolt. Az operáció során a daganat teljes egészében kimetszésre kerül, adott esetben a teljes emlőt eltávolítják. A hónaljárki nyirokcsomók teljes eltávolítása is szóba jön. Előrehaladottabb stádiumban elsősorban gyógyszeres és sugárterápia mellett kell dönteni. A gyógyszerek egyik csoportját az ún. kemoterápiás szerek képezik. A kemoterápia a gyorsan osztódó rákos sejteket pusztítja el. Ismert mellékhatásai a hányinger, hányás, étvágytalanság, hajhullás, rossz közérzet. Egy másik gyógyszercsoport hatásmechanizmusa azon alapszik, hogy a rákos daganatot alkotó sejtek egy része ösztrogénreceptort tartalmaz. Ezek a gyógyszerek megakadályozzák azt, hogy az ösztrogén a rákos sejthez kapcsolódjon, ezáltal a növekedését, anyagcseréjét gátolják.
A sugárterápia nemcsak előrehaladott stádiumban, hanem az emlő megtartásával járó műtétek után is javasolt. Az eljárás során a hét öt napján kb. egy hónapon keresztül az emlőre sugarat bocsátanak, amely a rákos sejtek osztódását megakadályozza és elősegíti azok pusztulását.
Abban az esetben, ha a teljes emlő eltávolításra kerül, annak műtéti rekonstrukciójáról is dönteni kell, néhány sebészeti központban – természetesen a beteg életkorától, általános állapotától, és kívánságától függően – a rekonstrukciót az emlő eltávolításával egyidejűleg elvégzik.
Korai stádiumban felismerve, megfelelő kezelés hatására a betegség igen jó arányban gyógyul. (forrás: OAN)

Az étrend nem tartalmazhat tejet, tejport valamint tejtermékeket egyéni tűrőképesség szerint: (sajtot, túrót, tejfölt, joghurtot, kefirt és tejport), szóját, tofut, tojást önálló ételként vagy az étel részeként, tejport vagy szóját tartalmazó húsipari készítményeket (a konzerveket is közéjük értve), édesipari (csokoládét, kekszet, nápolyit, fagylaltot, jégkrémet és süteményt) és sütőipari termékeket (kiflit, kalácsot és brióst).

A klinikai tápszerek helye a diétában

A diéta összeállításakor az allergiás reakciókat előidéző komplett fehérjéket tartalmazó nyersanyagokat ki kell hagyni az étrendből. Minthogy azonban a szervezetnek szüksége van komplett fehérjékre, az allergiás reakciót nem keltő húsok (sertéshús, hal) és húskészítmények fogyasztását serkenteni kell. A szigorú diéta nem teszi lehetővé, hogy a beteg hozzájusson a kellő mennyiségű fehérjéhez, ásványi anyaghoz (kalciumhoz) és nyomelemhez, ezért ezek klinikai tápszerekkel pótolhatók, amelyek egyúttal az étrendet is változatosabbá teszik.
A Nutridrink teljes értékű, energiadús, folyékony tápszer. Hétféle —eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, csokoládé — ízben és ízesítés nélkül van forgalomban. Önálló italként lehűtve iható, kivéve a csirkeleves ízűt, amelyet melegen kell fogyasztani. Felhasználhatók az ételek dúsításához is. Napi két-három doboznyi mennyisége javasolt. A Nutrison powder könnyen oldódó, ízetlen, teljes értékű tápszerpor. Ízesítve önálló italként iható, s az ételek dúsítására is alkalmas deciliterenként egy-három adagolókanálnyi mennyiségben .

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: lecsó, rozskenyér, tea.
Tízórai: banánturmix trópusi Nutridrinkkel.
Ebéd: zöldségleves durum tésztával, sertéssült, delmás burgonya, párolt zöldborsó, almabefőtt.
Uzsonna: gyümölcsös vaníliapuding (egy doboznyi Nutridrink + egy csomag hidegen készítendő Gála pudingpor).
Vacsora: köményes sült, kenyér, tea, zöldpaprika.

2. nap
Reggeli: Delma, kenyér, dzsem, kakaó (2 dl, Nutrison powder 42 g + 170 ml víz + kakaó, cukor).
Tízórai: gyümölcsturmix (egy doboz Nutridrink + 15 dkg gyümölcs).
Ebéd: rizsleves, tejmentes zöldborsófőzelék (hat evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), natúrszelet.
Uzsonna: Delma, zsemle, gyümölcssaláta.
Vacsora: házi májpástétom (hat evőkanálnyi Nutrison powderrel összekeverve), kenyér, tea.

3. nap
Reggeli: pirítós, Delma, tea.
Tízórai: Nutridrink.
Ebéd: gyümölcsleves Nutridrinkkel, zöldséges rizs, fokhagymás sült, befőtt.
Uzsonna: kakaó (Nutrison powder 42 g + 170 ml víz + kakaó +cukor ), tejmentes korpás keksz.
Vacsora: zöldséges margarinkrém (Nutrison powderrel dúsítva), rozskenyér, tea.

Előfordulás

A felnőtt lakosság kb. 4-5 %-a, a gyermekek 8-10 %-a érintett. Gyakran a gyermekkori asztma a fiatal felnőttkorban spontán gyógyul. A bőr és a nyálkahártyák allergiás megbetegedéseivel (szénanátha, csalánkiütés) való halmozott előfordulása nem ritka.

Tünetek

- nehézlégzés: jellemzően hirtelen alakul ki, éjszaka és kora reggel kifejezettebb, a hideg levegőben tartózkodás, illetve a testmozgás ront a helyzeten, spontán vagy hörgőtágító gyógyszerek hatására szűnik. A légvétel fokozott munkát ró a légzésben résztvevő izmokra (rekesz, bordaközi izmok), azok kifáradnak. Súlyos esetben légzési elégtelenség lép fel, amit a nyálkahártyák (pl. a szájnyálkahártya) lilás elszíneződéséről ismerhetünk fel. A kilégzési idő megnyúlik. A nehézlégzéses roham általában néhány percig tart, de órákig, akár napokig is eltarthat.
- köhögés: gyakran váladékképződés (köpet) nélkül.
- mellkasi nyomásérzés
- izzadás
- pulzusszámnövekedés

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Légúti asztma esetén a hörgőnyálkahártya gyulladása és a hörgők simaizmainak összehúzódása következtében a belégzés gond nélkül bekövetkezik, viszont a kilégzés nehezítetté válik. Ez a folyamat okozza az asztmás betegek jellegzetes sípoló-búgó légzését, amely alapján a betegség gyanúja egyértelműen felmerül. Az asztmában szenvedő beteg hörgőnyálkahártyája külső ingerekre sokkal érzékenyebben reagál, mint az egészségesé, ennek következtében a hörgő falában olyan anyagok szaporodnak fel, amelyek a hörgő simaizomzatának összehúzódását okozzák.
Melyek ezek az ingerek?
- Leggyakrabban a levegőben található anyagok: por, állatszor, dohányfüst, virágpor (pollen), illatszerek, illatosítók stb.
- Megfázás, hideg levegő.
- Fokozott testmozgás.
- Bizonyos ételek pl. tengeri élolények vagy gyógyszerek szintén asztmás rohamot produkálhatnak.
- A betegség genetikai hátterét támasztja alá az, hogy azokban a családokban, ahol asztmás beteg van, ott az asztma, illetve az allergiás megbetegedések halmozottan fordulnak elő.

Vizsgálatok

Asthmás roham idején a tüdő hallgatózása során jellemző az úgynevezett sípolás-búgás illetve a megnyúlt kilégzési idő. A mellkas kopogtatása során jellemző úgynevezett dobozos hang lehet hallható. A rohamok között ezek a jelek gyakran hiányoznak. A betegség súlyossága az úgynevezett légzésfunkciós teszttel pontosan megítélhető. A vizsgálat során többek között megmérhető a beteg vitálkapacitása, illetve a belégzett és az erőltetett kilégzés során távozó levegő mennyisége is. A mellkas röntgenfelvétele szintén hasznos vizsgálat. A kiváltó ok tisztázására -különösen, ha egyéb tünetek (szénanátha, bőrviszketés) is fennállnak- különböző allergénekkel bőrteszteket végeznek. Súlyos roham esetén vérgázvizsgálat szükséges, amellyel többek között a vér oxigén és széndioxid tartalmát mérik, ezzel becsülve meg a roham súlyosságát. Vérvizsgálattal a vér fehérvérsejtjeinek száma, illetve az úgynevezett eosinophil fehérvérsejtek száma nyújt az orvos számára hasznos tájékoztatást.

Kezelés

A legfontosabb az, hogy a beteg és a kezelőorvosa tisztában legyenek azzal, hogy mi az asztmás roham kiváltó oka. Ha a kiváltó ok -pl. pollen- azonosításra került, akkor egyértelmű, hogy annak elkerülésével a roham megelőzhető. Abban az esetben pl. ha a roham kiváltó oka a fokozott testmozgás, akkor az orvos a testgyakorlat előtt olyan gyógyszert fog javasolni, amely a rohamot kivédi. Léteznek azonban olyan kiváltó okok (pl. hideg levegő, házipor), amelyeket gyakorlatilag lehetetlen kikerülni. A dohányfüst (mind az aktív, mind a passzív dohányzás) egyértelműen káros hatással van a hörgő nyálkahártyájára, kerülése feltétlenül szükséges. Az otthoni levegő páratartalmának növelésével a rohamok súlyossága gyakran csökkenthető. Az ágynemű és a szőnyegek portartalma igen magas lehet, gyakori tisztításuk és porolásuk igen fontos. Az esetek többségében gyógyszeres kezelésre van szükség. A gyógyszerek szervezetbe juttatása történhet tabletta, vagy akár injekció formájában, még elterjedtebbek az olyan spray-k, amelyek a hatóanyagot közvetlenül a légutakba juttatják el, ezáltal helyben tudják hatásukat kifejteni. (forrás: OAN)