Az aranyeres csomók a végbél körüli vénás (visszeres) hálózat kitágulása folytán jönnek létre. Kifejezett civilizációs betegségnek tekinthetők, hiszen szemben a többi főemlőssel, az ember felegyenesedése kapcsán statikailag olyan helyzet alakult ki, hogy a hasi zsigerek az alhasra fokozott nyomást gyakorolnak, ami a fent említett visszerek kitágulását elősegítette.
Bővebben...Fekélybetegség esetén a gyomor, illetve a nyombél nyálkahártyáján károsodás jön létre, a nyálkahártyát a gyomorsav mintegy megemészti. Az orvosi szaknyelv a fekélyeket úgynevezett peptikus fekélyeknek is nevezi. A fekélybetegség 5-ször gyakoribb a patkóbélben, mint a gyomorban, ugyanakkor a gyomorfekély veszélyesebb, mivel rosszindulatú elfajulása fordulhat elő.
Bővebben...Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő szerv, melynek feladata a májban képződő epe tárolása és szükség esetén /étkezéskor/ a patkóbélbe való ürítése. A patkóbél és az epehólyag az epevezetékkel kapcsolódik egymáshoz. Az epe egy sárgászöld színű folyadék, amelynek a zsírok emésztésében és lebontásában kiemelkedő szerepe van. Fő alkotóelemei az epesók, a különböző epefestékek /bilirubin/ és a koleszterin. A széteső vörösvérsejtekből származó haemoglobin /vérfesték/ a májba kerül, ahol epefestékké alakul, majd egy része az epével a bélbe kerül. A széklet barna színét ez a festék okozza. Az epe 80%-át víz alkotja. Abban az esetben, ha epe besűrűsödik epekő jöhet létre.
Bővebben...A mukoviszcidózis (mucoviscidosis), más néven cisztás fibrózis (cysticus fibrosis) a külső elválasztású (exokrin) mirigyek örökletes betegsége. Elsősorban a tüdőben és a hasnyálmirigyben következik be működési zavar, de a többi nyálkahártyával bélelt szervben és a nyálkatermelő mirigyekben is a rendesnél sűrűbb (viszkózus), tapadós nyálka választódik ki, amely súlyos másodlagos elváltozásokat idéz elő.
Bővebben...A szív működését egy pumpaként képzelhetjük el, ahol a pumpa funkciója, hogy a test érrendszerébe elegendő mennyiségű vért juttasson. Abban az esetben, amikor a szív pumpafunkciója nem kielégítő, szívelégtelenség (keringési elégtelenség) alakul ki. A betegség leggyakoribb oka szív izomzatának megbetegedése (pl. szívinfarktus), gyakori ok lehet a verőerek elsődleges megbetegedése (érszűkület), vagy a szív billentyűinek betegsége is. Az okok között szerepelhet továbbá a szív üregeinek csökkent tágulékonysága, pl. kamrafal megvastagodás esetén.
Bővebben...belgyógyász, bőrgyógyász, endokrinológus nyíregyháza, érsebész, fogorvos nyíregyháza, fül-orr-gégész, gasztroenterológus, kardiológus nyíregyháza, kézsebész, neurológus, nőgyógyász nyíregyháza, onkológus, optika nyíregyháza, ortopéd, pszichiáter, reumatológus, sebész nyíregyháza, szemész, szemészet, urológus, aranyér nyíregyháza, anyajegy nyíregyháza, csontritkulás nyíregyháza, gyomortükrözés nyíregyháza, hasi ultrahang nyíregyháza, oszteoporózis nyíregyháza, prosztata nyíregyháza