Diagnózis

A bõrtünetek alapján a diagnózis felállítása nem okoz nehézséget. A hólyagok kialakulását a bõr fokozott érzékenysége, illetve fájdalma elõzheti meg. A fájdalom és a bõrtünetek kialakulása között akár 2 nap is eltelhet. A bõrjelenségek általában féloldaliak, a hólyagocskák a környéki idegek lefutása mentén csoportokban helyezkednek el, jellemzõen a törzsön és az arcon. A környéki nyirokcsomók fájdalmas megduzzadása is kialakulhat.

Kezelés

Enyhe tünetek esetén, illetve fiatal korban kezelés nem feltétlenül szükséges. Nagyfokú fájdalom esetén, illetve idõs korban szájon át szedhetõ vírusellenes szereket alkalmaznak. A hólyagok leszárítására alkalmas rázókeverékek hatásosak lehetnek. 2-3 hét alatt a betegség általában maradványtünet nélkül gyógyul.

Szövődmények

Az arcideg érintettsége esetén a fertõzés ráterjedhet a szem szaruhártyájára, azon súlyos gyulladást, fekélyt okozva, igen súlyos esetben a szaruhártya ki is lukadhat (perforáció). Ebben az esetben a szembe vírusellenes szert tartalmazó szemcseppet csepegtetnek. Ismert kórkép az úgynevezett postherpeszes neuralgia, amely a vírusfertõzést követõen általában az arcideg területén alakul ki és komoly fájdalommal jár. Néha a gyógyulás nem teljes és a bõrön hegesedés, érzéskiesés maradhat vissza. A mozgató idegrostok érintettsége esetén átmeneti bénulás is elõfordulhat. (forrás: OAN)

Habár a köztudatban sok hiedelem él a cukorbeteg étrendjét illetően, a táplálkozási szakemberek egyetértenek abban, hogy a helyes diéta alig tér el az egészséges embernek javasolt étrendtől. Ha a beteg az orvos vagy a dietetikus által megadott szempontok figyelembevételével étkezik – akár az egész családjával együtt –, sokat tesz egészségi állapotának megőrzéséért vagy javításáért.
A cukorbeteg diétájának az a célja, hogy a páciens testtömege és tápláltsági állapota ideális legyen, a vércukorértéke minél közelebb legyen a rendes tartományhoz, s megelőzze, illetve késleltesse a szövődmények kialakulását.

A cukorbeteg étrendjének legfontosabb szempontjai

Az étrend minőségileg és mennyiségileg egyénre szabott legyen. Ez azt jelenti, hogy az étrendnek összhangban kell lennie a diabéteszes beteg gyógyszereivel, a testi terhelés típusával (munkavégzéssel, sportolással stb.) és mértékével, s mindazzal, ami az egészségével kapcsolatban van. Ideális testtömeg esetén az 1–2. táblázat segítségével könnyen kiszámítható, hogy milyen energiatartalmú étrendre van a betegnek szüksége. Akinek ellenben a testtömegét csökkentenie kell – mert az anyagcsere-állapota ezt kívánja meg –, az a táblázatban megadottnál 20–30 %-kal kevesebb energiát vegyen fel.

A felnőttek energiaszükséglete különböző testi tevékenység esetén a testmagasság függvényében

Férfiak

Testmagasság


cm


160


164


168


172


176


180


184


188

Energiaigény ágynyugalomban


kJ kcal


5880 1400


6090 1450


6300 1500


6510 1550


6930 1650


7140 1700


7560 1800


7770 1850

Energiaigény könnyű munka esetén


kJ kcal


7770 1850


7980 1900


8400 2000


8820 2100


9240 2200


9660 2300


10080 2400


10500 2500

Energiaigény közepes munka esetén


kJ kcal


9660 2300


10080 2400


10500 2500


10920 2600


11340 2700


11970 2850


12600 3000


13020 3100

Energiaigény nehéz munka esetén


kJ kcal


11550 2750


12180 2900


12600 3000


13230 3150


13650 3250


14280 3400


14910 3550


15540 3700

Nők

Testmagasság


cm


150


154


158


162


166


170


174


178

Energiaigény ágynyugalomban


kJ kcal


4830 1150


5040 1200


5250 1250


5460 1300


5670 1350


6090 1450


6300 1500


6510 1550

Energiaigény könnyű munka esetén


kJ kcal


6300 1500


6720 1600


6930 1650


7310 1750


7770 1850


7980 1900


8400 2000


8820 2100

Energiaigény közepes munka esetén


kJ kcal


7980 1900


8400 2000


8610 2050


9030 2150


9450 2250


10080 2400


10500 2500


10920 2600

Energiaigény nehéz munka esetén


kJ kcal


9450 2250


9870 2350


10500 2500


10920 2600


11340 2700


11970 2850


12600 3000


13230 3150

Az étrend összetétele: A táplálékkal felvett energia 15–20 %-ának fehérjéből, 30 %-ának zsiradékból, míg 50–55 %-ának szénhidrátból kell származnia. Ha ezek a kedvező arányok eltolódnak például a fehérjék vagy a zsírok javára, megnőhet bizonyos betegségek (elhízás, érrendszeri betegségek stb.) kockázata. Minthogy az energiaszükséglet egyénenként különböző, s igen tág határok között változhat, célszerű a diéta szénhidráttartalmát ennek megfelelően meghatározni.
Nézzünk erre egy példát! Tekintettel arra, hogy 1 g szénhidrát elégetésekor 4 kcal energia termelődik, ha az orvos vagy a dietetikus 2200 kcal-os napi étrendet ír elő, s ennek a felét szénhidráttal kell fedezni, akkor (1100/4 = 275) az ajánlott szénhidrátfogyasztás 275 g.

A különböző energiatartalmú étrendekhez tartozó szénhidrátmennyiségek

Energia


Szénhidrát

kJ


Kcal


g

4200


1000


125

5900


1400


175

7600


1800


225

9200


2200


275

10 900


2600


325

12 600


3000


375

Mindig a megfelelő időben és elosztásban kell étkezni.

Az egész napra szánt tápanyagmennyiséget célszerű öt-hat alkalomra elosztani. A kétszerre-háromszorra megevett nagyobb mennyiségű étel ugyanis megterheli az emésztőrendszert és a vérkeringést. A ritka étkezés azonban azért sem ajánlott, mert nem tartható fenn vele az állandó vércukorszint. A rendszertelen étkezések okozta vércukor-ingadozás inzulinnal és a legújabb gyógyszerekkel sem szüntethető meg. Ugyanakkor a meghatározott energiatartalmú, változatos összetételű étrend, valamint a rendszeres étkezés az emberek javarészének állandóvá teszi a testtömegét, javítja a közérzetét, s az összes fontos vitamint és ásványi sót is bejuttatja a szervezetébe. Egészséges élelmiszereket válasszunk! Erre később (a vitaminok és ásványi anyagok, valamint a növényi rostok címszó alatt) még visszatérünk. Fontos, hogy ételeinket mindig az évszaknak megfelelő rostdús zöldség- és gyümölcsfélékkel tegyük teljessé. Kerüljük az élvezeti szerek (alkohol és kávé) fogyasztását, s éljünk a korszerű ételkészítési eljárások (párolás, grillezés stb.) adta lehetőségekkel.

Energiát adó tápanyagok

Szénhidrátok (cukrok, keményítők)
Aszerint, hogy milyen mértékben növelik a vércukorszintet, az élelmiszerek három kategóriába sorolhatók. Szokásos mennyiségben szabadon fogyasztható az összes zöldség- és főzelékféle. Mérve fogyasztható a liszt és a belőle készült ételek (pékáruk, tésztafélék), a rizs, a szójaliszt és a felhasználásukkal készült töltelékáruk, a burgonya, a kukorica, a zöldborsó, a sütőtök, a sárgarépa, a szárazbab, a lencse, a tej, a joghurt, a friss gyümölcsök és a gyümölcslevek. Kerülendő viszont a répacukor (kristálycukor, porcukor), a malátacukor, a méz és mindenféle cukorral készült üdítőital, sütemény és étel.

Fehérjék
Az állati eredetű, úgynevezett teljes értékű fehérjék a következők: húsok, húskészítmények, halak, tejtermékek és tojás. Célszerű a fehérjeszükséglet felét ezekből fedezni, mivel szervezetünk felépítéséhez nélkülözhetetlen alkotórészeket tartalmaznak. Növényi eredetű fehérjeforrás a liszt, a rizs, a szárazhüvelyesek, a szója és az olajos magvak.

Zsírok
Növényi vagy állati eredetűek lehetnek. Az a legmegfelelőbb, ha fele-fele arányban fordulnak elő ételeinkben. Mivel a húsokkal és a tejtermékekkel tetemes mennyiségű állati zsiradékok veszünk magunkhoz, az ételkészítéshez inkább növényi olajat használjunk. Helyénvaló, ha kevés zsiradékot igénylő konyhatechnikai eljárásokat (főzést, kuktában főzést, párolást, grillezést, fóliában sütést) alkalmazunk.

Vitaminok és ásványi anyagok
Energiát nem tartalmazó vegyi anyagok, amelyeknek a jelenléte nélkülözhetetlen az életfolyamatok egészséges menetéhez. Rendszeres, változatos táplálkozás esetén ritkán alakul ki hiányállapot. Zöldség- és gabonafélékkel, gyümölcsökkel, májjal és húsfélékkel kielégíthető a szervezet vitamin- és ásványianyag-igénye. Étvágytalanság, hányás és fogyás felléptekor nemcsak a vitaminok és az ásványi anyagok, hanem a tápanyagok pótlására is. oda kell figyelni. Erre a célra kiválóan alkalmas a Nutrison powder, amely teljes értékű, vitaminozott tápszer. Szénhidráttartalmának beszámításával könnyen pótolhatjuk az esetleges tápanyag- és vitaminhiányt.

Növényi rostok
Az élelmiszerekben levő növényi rostok nem emésztődnek meg és nem szívódnak fel. Java részük elősegíti a vércukor- és a vérzsírszint csökkenését. A szárazbab, a borsó, a friss saláták és zöldségek, a nagy korpatartalmú lisztek, a barna rizs és a belőlük készült ételek sok növényi rostot tartalmaznak.

Mesterséges édesítőszerek

Energia nélküliek, s nem növelik a vércukorszintet. Folyadék, por és tabletta formában vannak forgalomban. Ilyen például a Sacharin, az Aspartam, a Polisett, a Süssli, a Poli-Sweet, a Vital és a Canderel.

Cukorhelyettesítő anyagok. Ezekre a készítményekre akkor van szükség, ha nemcsak édes ízűvé akarjuk tenni az ételt, hanem a cukor térfogatát is pótolni kívánjuk. Jellemzőjük, hogy energiát tartalmaznak, s növelik a vércukorszintet, még ha jóval kevésbé is, mint a cukor. Napi ötven grammnál kevesebb fogyasztható belőlük, s adagjukat be kell számolni az előírt szénhidrátmennyiségbe. Ilyen édesítőszer a Glukonon, a Pea Diät, a szorbit és a fruktóz.

Néhány jó tanács

Diétájának összeállításához kérjen tanácsot dietetikusától és/vagy kezelőorvosától, hogy az egyénre szabott legyen!
Az étrendi utasításokat pontosan tartsa be!
Rendszeresen eddze magát, de csak annyira, hogy örömét lelje benne!
Jegyezze fel az orvos rendelte gyógyszerek nevét és adagját, s ismerje meg a hatásukat!
Rendszeresen ellenőrizze vércukor- és vizeletcukor-értékét!
Ne igyon szeszes italt, s ne dohányozzon!
Mindig tartson magánál szőlőcukor-tablettát vagy kockacukrot!

A klinikai tápszerek szerepe a cukorbeteg diétájában

Az ételekbe kevert vagy italnak elkészített Nutrison powder kiegészíti, gazdagítja a sovány, leromlott beteg étrendjét. Szondatáplás céljára a Nutrison standard, a Nutrison Energy Plus és a Nutrison Multi Fibre tápszerek alkalmasak.

Diagnózis

A betegség súlyosságának megítélésére mellkasröntgen-vizsgálat, légzésfunkció és a vér laboratóriumi vizsgálata szükséges.

Kezelés

A kezelés alapját a dohányzás elhagyása képezi. Ennek hatására lényeges javulás következhet be. Számos olyan gyógyszer létezik, amely az idült hörgőnyálkahártya-gyulladás kezelésben ismert. A sűrű váladék felszakadását eredményező nyákoldók a hörgő simaizmainak görcsét oldó gyógyszerek, akár tabletta, akár injekció, akár ún. spray formájában rendelkezésre állnak. Ebben a betegségben szenvedők fogékonyabban az ún. felső légúti megbetegedést okozó kórokozókra. Influenzajárvány esetén oltás javasolt.
A rendelkezésre álló gyógyszerekkel és a dohányzás elhagyásával a betegek életminősége nő és hosszú, panaszmentes időszakok érhetok el. Súlyos szövődményes esetben a légzőfelület csökkenése olyan mértékű, hogy a betegek állandó légszomjjal küzdenek. (forrás: OAN)

A veseköveknek különböző típusaik vannak. Gyakoriság szerint ezek a kövek a következők: kalcium-oxalát (85%), kalcium-foszfát, struvit, húgysav, és cisztinkő. A kövek állagukat tekintve különböznek, az oxalátkövek és húgysavkövek kemények, a foszfátkövek lágyak, az oxalátkövek tüskés, dudoros felszínűek. Lehetnek egészen kisméretűek (vizelethomok), de akár az egész vesemedencét is kitölthetik (korallkő).

Előfordulás

A népesség 5 %-a érintett, a férfiak, közel 3-szor gyakrabban betegednek meg, mint a nők. A vesekövesség leginkább a 40 és a 60 év közötti lakosságot érinti.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényező

Mivel a kőképződés a sók kicsapódása következtében jön létre, minden olyan folyamat, ami a vizeletben található kőképző anyagok (sók) sűrűségének növekedéséhez vezet, a vesekő kialakulásának valószínűségét növeli. Bizonyos anyagcsere-betegségek (pl. a köszvény) a sók felszaporodásával járnak (pl. húgysav) és ennek megfelelően kő (pl. urátkő) alakul ki.
Kalcium-oxalát tartalmú kövek kialakulásában a vér fokozott kalciumtartalma játszik szerepet.
A vesét érintő gyulladás következtében véralvadék, gyulladt és levált hámsejtek, baktériumok a kőképződést szintén elősegítik.
A vizelet pangása (pl. prosztata-megnagyobbodás következtében) szintén kőképződést elősegítő tényező. Húgyúti fertőzések is növelik a kőképződés kockázatát.
Étrendi tényezőknek lényeges szerepük lehet a kövek kialakulásában. Vonatkozik ez elsősorban a húgysavkövekre, azonban kalcium oxaláttartalmú kövek kialakulásának valószínűségét is csökkenti a kisebb kalcium, illetve oxalátbevitel.
Úgy tűnik, hogy az anyagi jólét kedvez a vesekövek kialakulásának, a fokozott fehérjebevitel, az ülő munka, mozgásszegény életmód növelik a kő kialakulásának kockázatát, fejlettebb államokban ezért a betegség gyakoribb, mint a fejlődő országokban. A nagy nedvességtartalmú és meleg levegő szintén szerepet játszanak.
Végül genetikai tényezők is lényegesek, egyenesági rokonok között a kőképződés halmozódhat.

Tünetek

A panaszok oka leggyakrabban az, hogy a kő vesemedence, illetve a húgyvezeték nyálkahártyáját felsérti, károsítja, másrészt pangás léphet fel, és a pangó vizelet miatt fertőzés alakulhat ki. A panaszok függenek a kövek nagyságától, a kisebb kövekre jellemző. hogy a vesemedencéből a húgyvezetékbe lejuthatnak és veseköves rohamot válthatnak ki.
A fájdalom hirtelen lép fel és a húgyvezeték mentén a hólyagba a combok belső felszíne, illetve a nemi szervek (nőknél a szeméremajkak, férfiaknál a herék) irányába sugározhat, hidegrázás, émelygés, hányás, gyakori, fájdalmas vizelési inger alakulhat ki. A tünetekkel egyidejűleg a bél mozgása reflektorikus úton leállhat, amely a panaszok csökkenésével megszűnik. Vérvizelés akkor alakul ki, amikor a kő a húgyutak nyálkahártyáját sérti, ez az esetek nagy részében megtörténik, és a vér a vizeletből laboratóriumi eszközökkel kimutatható, az esetek 30 %-ban szabad szemmel is látható.
Szerencsés esetben a kövek spontán távoznak, ekkor azokat laboratóriumi elemzésnek kell alávetni, ugyanis a kő anyaga alapján a megelőzés célzottan alkalmazható.

Diagnózis

A panaszok alapján a diagnózis legtöbbször nem okoz gondot. A vizelet laboratóriumi vizsgálata során megállapítható annak fehérje-, vörösvérsejt-, és fehérvérsejt-tartalma, vegyhatása, valamint fajsúlya. Megállapítható ezenkívül a vizelettel ürített húgysav-, kalcium-, oxalát-, és foszfátmennyiség is.
A vér laboratóriumi vizsgálatával meg lehet határozni a vérben található kalcium-, és húgysav mennyiségét, valamint a vese működése is megállapítható. Fertőzés esetén fehérvérsejt-szaporulat tapasztalható.
Képalkotó eljárásokkal (veseröntgen, hasi ultrahang) megállapítható a vese nagysága, kő jelenléte és az esetleges pangás. A húgyutak kontrasztanyagos vizsgálatával (urographia) azok megfesthetők, így az elváltozások pontosan megállapíthatók.

Kezelés

A veseköves rohamot görcsoldókkal, valamint erős fájdalomcsillapítókkal kell kezelni. Erős fájdalom esetén kábító fájdalomcsillapító alkalmazása is szóba jön.
Húgysavkövek esetén a vizelet vegyhatásának lúgos irányba történő eltolásával, fehérjeszegény diétával, valamint bő folyadékfogyasztással a kövek feloldódására lehet számítani.
Néhány évvel-évtizeddel ezelőtt a kövek eltávolítására kizárólag műtéti úton volt lehetőség. Napjainkban első ízben meg kell próbálkozni a kövek szétaprításával. Az eljárás lökéshullám elvén alapszik, a kő helyzetének pontos meghatározását követően azok szétzúzhatók. Ezt az eljárást nevezik extracorporális lökéshullám lithotripsia-nak (ESWL). A kezelés az esetek kb. 85%-ban sikerrel jár.
Ha a vesekő a húgyvezetékbe jutott, meg kell próbálkozni a kő kihajtásával. Ebben az esetben bő folyadékfogyasztás, sok mozgás (lépcsőn ugrálás), görcsoldók alkalmazása javasolt. A korábban tárgyalt ESWL a vesemedence közelében fekvő kövek zúzására lehet alkalmas.
Endoszkópos úton a kő hurokkal vagy egy speciális fogóval lehúzható lehet. Ha a felsorolt lehetőségek ellenére a követ nem sikerül eltávolítani, nyílt műtét szükséges. A húgyvezetékben elhelyezkedő kövek több, mint fele spontán távozik.
A vesekövesség krónikus betegség. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek veseköve van vagy volt, újabb kő kialakulására lehet számítani. A megelőzés alapja az, hogy kő képződését meg kell gátolni. Függetlenül attól, hogy a követ milyen anyag alkotja, a bő folyadékfogyasztás kimagasló jelentőségű. Az állati fehérjék fogyasztását csökkenteni kell, kerülni kell az ételek túlzott sózását is. Abban az esetben, ha a kő spontán vagy mesterséges távozását követően az anyagát kielemezték, a kezelést módosítani kell. Oxaláttartalmú kövek esetén az oxalátban gazdag táplálékok bevitelét (sóska, spenót, zöld növények) csökkenteni kell.
Kalcium- és foszfátkövek esetén ki kell zárni azt, hogy az elváltozás hátterében belső elválasztású mirigy zavara (mellékpajzsmirigy fokozott működése) áll-e. A legújabb kutatások szerint kalciumtartalmú kövek esetén a kalciumbevitel csökkentése nem ajánlott. A kalciumtartalmú táplálékok pl. a tejtermékek.
Abban az esetben, ha a kövek visszatérő húgyúti fertőzések következtében jöttek létre, a fertőzés antibiotikus kezelése szükséges. (forrás: OAN)

A diétát alapvetően meghatározza, hogy a betegség a görcsökkel járó vagy a nyugalmi szakaszban van-e. Összességében zsírszegény, kímélő fűszerezésű, durvarost-mentes, elhízott beteg esetén ráadásul energiaszegény étrendre van szükség.

Diéta a görcsös szakaszban

Ilyenkor elsősorban koplalás és folyadékpótlás ajánlott, ám a görcsök megszűntével óvatosan jobbára szénhidrátot tartalmazó ételekkel (nyáklevesekkel, főtt rizzsel, darával, vizes burgonyapürével és -habbal, tejmentes sárgarépa-főzelékkel, burgonyával sűrített tökfőzelékkel, bébiételekkel, gabonapelyhekkel, csecsemőknek Mildipépekkel és Milupépekkel) bővíthető az étrend. Ha ezek nem okoznak panaszt, a beteg sovány főtt húsokat, valamint az egyéni tűrésnek megfelelően tejtermékeket is kaphat, de a zsírszegénységre ügyelni kell. A durva rostokat tartalmazó zöldségfélék, az apró magvas gyümölcsök, illetve a szárazhüvelyesek nem ajánlottak. A káposztafélék az egyéni tűréstől függően, a főzőlé leöntésével fogyaszthatók.

Diéta a nyugalmi szakaszban

Az étrend — mint említettük — zsírszegény legyen (testtömegkilogrammonként 0,3–0,8 g ajánlott), az összes zsiradék fele növényi forrásból származzon. A fűszerezés kímélő legyen. Általában nem okoz panaszt a másnapos kenyér, a kétszersült, a háztartási keksz, a rizs, a búzadara, a sovány hús, a sajt, a kefir és a zöldfőzelék (a zöldborsót és a zöldbabot azonban paszírozva kell adni az egyéni tűrésnek megfelelően). Kerülendők ugyanakkor a zsíros húsok, a füstölt készítmények, a tejfölös mártások, a tejszín, a túl érett sajtok, a vadhúsok, a friss kelt tészták, a vajas és leveles tészták, a szárazhüvelyesek és az éretlen gyümölcsök. Tej, tojás, olaj, vaj, margarin, gomba, kelvirág, paradicsom, paprika, hagyma, kapor, mustár, köménymag és különböző rostos gyümölcsök az egyéni tűréstől függően adhatók.

Hogyan készüljenek az ételek?

A sűrítésre száraz rántással, diétás rántással (zsiradék nélkül, pirított liszttel), hintéssel vagy habarással kerüljön sor. A főzés mellett ajánlott a sütőzacskóban, a római tálban, a són, az alufóliában és a roston való sütés, a grillezés és a párolás.

A klinikai tápszerek szerepe az epebetegségek diétájában

A főzelékek, a turmixok, a mártások és bizonyos levesek jól dúsíthatók Nutrison powderrel és Fantomalttal; az utóbbi a reggeli italokba is keverhető. A Fantomaltot három, míg a Nutrison powdert egy-három adagolókanállal érdemes adni deciliterenként.
Minthogy a betegséget általában műtéttel gyógyítják, a műtéti előkészítéshez megfontolandó a tápszeres kiegészítés, akár iható Nutridrink, akár az ételekhez keverhető Nutrison powder formájában. Fogyókúra esetén a Nutridrink önálló főétkezésként is beiktatható.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: másnapos kifli, pulykafelvágott, tea vagy kávé (Nutridrinkkel).
Tízórai: pászka, kefir.
Ebéd: burgonyaleves, natúr pulykamell, főtt rizs sárgarépával.
Uzsonna: túróval töltött sült alma (Nutrison powderrel).
Vacsora: tonhalsaláta, félbarna kenyér.

2. nap
Reggeli: félbarna kenyér, köményes sajt, tea vagy kávé (Nutridrinkkel).
Tízórai: gyümölcssaláta.
Ebéd: zöldségleves, burgonyahab, sült csirkemell, céklasaláta.
Uzsonna: Nutridrink.
Vacsora: szárnyas húskrém (Nutrison powderrel), félbarna kenyér.


3. nap
Reggeli: hamlett, gépsonka, tea vagy kávé (Nutridrinkkel).
Tízórai: gyümölcsjoghurt (Nutridrinkkel).
Ebéd: daragaluska-leves, kefires tökfőzelék (Nutrison powderrel), alufóliában sült karaj.
Uzsonna: abonett, körtekompót.
Vacsora: virslis tavaszi saláta (fejessaláta, alma, sárgarépa, metélőhagyma, virsli, kefir, félbarna kenyér.