Az epekő az esetek döntő többségében az epehólyagban alakul ki, jóval ritkábban az epevezetékben képződik. A kövek különböző nagyságot érhetnek el, ritkán az epehólyagot csaknem ki is töltik. Gyakrabban több, kis kő van az epehólyagban, melyek különböző alakot és formát képeznek. Anyaguk szerint az epekövek 80%-a koleszterinkő, 20%-uk pigmentkő /bilirubin kő/

Előfordulás

A népesség kb. 13-15%-a érintett, a nők kétszer gyakrabban betegszenek meg, mint a férfiak. Kifejezetten gyakran fordul elő a világos bőrű, 40 év körüli, elhízott nők között.

Tünetek

Az epeköves betegek 3/4-e panaszmentes. A panaszok epeköves roham formájában jelentkeznek. A roham az epeutak görcsös összehúzódása miatt alakul ki. A görcsös panaszok gyakran zsíros étel fogyasztását követően lépnek fel, néhány perctől több órán keresztül eltarthatnak, a jobb bordaív alatti területen kifejezettek, azonban a hátba is, valamint a jobb karba is kisugározhatnak. Böfögés, hányinger, hányás a görcs idején előfordulhatnak. Abban az esetben, ha a kő az epe elfolyását akadályozza úgynevezett epepangás jön létre, amely sárgaságot hoz létre a széklet világos színével. Néha nem jelentkezik epegörcsös roham hanem puffadás, teltségérzés alakul ki.

Diagnózis

A tünetmentes epekő laboreltérésekkel nem jár. Epeköves roham esetén, abban az esetben, ha az epeutakban elzáródás van, akkor jellegzetes májenzim- valamint vérképeltérések alakulnak ki. A hasi UH (ultrahang) egy gyors és fájdalommentes eljárás az epekövek kimutatására. Nemcsak az epekövek kimutatására alkalmas, hanem az epehólyag falának vastagságát, a fő epevezeték tágasságát is meg lehet vele állapítani. Létezik néhány speciális röntgen vizsgálaton alapuló eljárás, amely során az epeutakat kontrasztanyaggal meg lehet festeni és ezáltal akár terápiás beavatkozásra is mód nyílik. /az epekő a fő epevezetékből eltávolítható ERCP/

Terápia

Néma epekövek esetén kezelés nem szükséges. Epegörcs megszüntetésére görcsoldót kell alkalmazni. Súlyos epegörcs esetén azonban a hagyományos görcsoldó már gyakran nem elég, ekkor a beteg kábító fájdalomcsillapító adására szorulhat. A gyógyszerek mellett legalább 24 órás koplalás, majd szigorú zsírszegény diéta szükséges. Fertőzésgyanú esetén antibiotikum adása szükséges. Visszatérő epegörcsök esetén a választandó kezelés sebészeti, amely az epehólyag eltávolítását jelenti. Az utóbbi években teret nyert az úgynevezett laparoszkópos eljárás, melynek során néhány kis metszésből, endoszkópos módszerrel eltávolítható a köves epehólyag. A módszer egyértelmű előnye, hogy nem történik nagy metszés, a betegek gyorsan felépülnek, rövid a kórházi tartózkodás, szövődmény igen ritkán alakul ki. Ritkán a laparoszkópos epehólyag-eltávolítás nem sikeres. Ekkor hagyományos nyílt hasi műtétre kerül sor. Kis koleszterinkövek eltávolítására alkalmas módszer lehet az úgynevezett orális epesavterápia, amikor olyan gyógyszert kell a betegeknek huzamosabb ideig szedni, amely az epeköveket feloldja. A módszer nem kifejezetten hatékony, 5 év alatt a kövek 40-50%-a visszatér. Az úgynevezett extrakorporális lökéshullámterápia során a kövek széttörésére kerül sor. A sikeres kezelés aránya megegyezik az előbb említett gyógyszeres kezeléssel. Abban az esetben, ha az epekő a fő epevezetékben található, akkor vagy endoszkópos kivétel, vagy műtét szükséges. Az endoszkópos módszer egyértelmű előnye, hogy nincs műtéti metszés. Ekkor egy szájon keresztül bevezetett eszközzel jutnak el egészen az epevezetékig és így távolítják el a követ. Az eljárást nagy kő esetén az előbb említett extrakorporális lökéshullámterápiával lehet kiegészíteni.

A kezeletlen epekövesség szövődményei

• Heveny epehólyaggyulladás: az epehólyag és az epeutak leggyakrabban bakteriális fertőzése esetén. Tünetei: jobb bordaív alatti görcsös fájdalom, láz, hányinger, hányás.
• Perforáció: az epehólyag kilukadása, leggyakrabban a belek irányában.
• Idült epehólyaggyulladás az epehólyag falának megvastagodásával, annak rosszindulatú elfajulása következhet be.
• Elzáródásos sárgaság az epekőnek az epevezetékbe kerülése esetén.

(forrás: OAN)

Ebből következően savtúltengéses gyomorhurutban a diéta célja a savelválasztás csökkentése. Evégett kerülni kell a savelválasztást fokozó élelmianyagokat és élelmiszereket: alkoholt, koffeint (kávét, teát, tonikot, kólát), szénsavas italokat, csípős paprikát, tormát, mustárt, zacskós leveseket, a gyorsbüfék meleg ételeit, a bő zsiradékban sülteket, a panírozott ételeket és a rágógumit.
Számos más tényező is fokozza a savelválasztást (pl. dohányzás, lelki kiegyensúlyozatlanság, feszültség), s a gyomornyálkahártya rossz védekezése, következésképp a Helicobacter pylori okozta fertőzés is közrejátszik a fekélybetegség kialakulásában.
A gyomor- vagy nyombélfekélyben szenvedők a tápanyagszükségletüket gyakori kis étkezésekkel biztosítsák. A táplálék kiválasztásakor és a diéta összeállításakor vegyék figyelembe, hogy a folyadékok 10-20 perc alatt elhagyják a gyomrot, míg a szilárd anyagok közül legtovább a zsiradékok maradnak a gyomorban, s csökkentik a gyomornedv termelését is.
A zsiradékok közül a növényi eredetűek az egészségesebbek. Ilyen a Rama, a Delma és a Hera margarin, a Floriol étolaj és az olívaolaj.
A fehérjék (tej, túró, tojás, hús, húskészítmények, valamint a növényi eredetűek) rövidebb ideig maradnak a gyomorban, de ezalatt erőteljesen lekötik a gyomorsavat, ugyanakkor fokozzák a gyomornedv elválasztását. A fehérjék nélkülözhetetlenek a szervezet számára, ezért minden étkezéskor kell inni vagy enni valamilyen fehérjetartalmú táplálékot (Nutridrinket, Nutrison powdert).
A szénhidrátok közül a keményítőt tartalmazók (kenyér és péksütemény, rizs, tésztafélék, burgonya, kukoricapehely) rövid ideig maradnak a gyomorban, ugyanakkor jó a savkötő képességük, s nem serkentik a savelválasztást.
A zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök nagy rosttartalma elősegíti a székletürítés rendeződését. Sok fekélybeteg úgy véli, hogy rostszegény étrenden kell élnie, holott ennek éppen az ellenkezője igaz. A rostszegény, pépes étrendre csak a fájdalmas időszakban van szükség. A fájdalommentes időszakban az étrend közelítsen a betegség előtt megszokotthoz.
Az erős fűszerezés, a túlzott sózás, valamint az édességek (a cukor) túlzott használata fokozhatja a beteg panaszait, ezért csak enyhe fűszereket (édes-nemes paprikát, koriandert, babérlevelet, köményt, citromhéjat, zellert, zöldségzöldet, majoránnát, ánizst, kaprot, kakukkfüvet, fahéjt, bazslikomot, zöldpetrezselymet, szegfűszeget) használjon az ételkészítéshez. Az élvezeti cikkek közül az alkohol legártalmasabb, hiszen a fekélyes nyálkahártyát nagyon irritálja. A legrosszabb hatásúak a tömény italok (ezek idéznek elő a leggyakrabban gyomorvérzést). A feketekávé koffeintartalma fokozza a savképződést, ha azonban tejport vagy tejszínt adunk a kávéhoz, az megköti a csersavat. Minthogy az étvágycsökkentő dohányzás szintén fokozza a gyomornedv elválasztását, s csökkenti az étvágyat, a fekélybetegnek fel kell hagynia vele.

Klinikai tápszerek szerepe a fekélybetegek diétájában

A fekélybetegek étrendjében a Nutridrink és a Nutrison powder egyaránt kiválónak bizonyul.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: Nutridrink (egy doboz), margarin, briós (1 db).
Tízórai: gyümölcsjoghurt (2 dl), korpás kifli (1 db).
Ebéd: csirkeaprólék-leves daragaluskával, töltött csirkemell, burgonyapüré (kilenc kanálnyi Nutrison powderral dúsítva), őszibarackbefőtt.
Uzsonna: vaníliapuding (két doboz vaníliás Nutridrinkkel)
Vacsora: parajpuding, sajtmártás (hat kanál Nutrison powderral dúsítva).

2. nap
Reggeli: Nutridrink (1 doboz), baromfisonka (5 dkg), margarin, sajt, barna zsemle.
Tízórai: kefir (2 dl), korpás kifli (1 db).
Ebéd: zellerkrémleves, túróval töltött zsemle, vaníliaöntet (egy doboz Nutridrinkkel).
Uzsonna: almapüré, babapiskóta.
Vacsora: májrizottó, fejes saláta.

3. nap
Reggeli: Nutridrink (egy doboz), margarin, sonkakrém, pirított kifli.
Tízórai: kefires tehéntúró (10 dkg), szezámos zsemle (1 db), paradicsom.
Ebéd: erőleves, főtt marhahús, gyümölcsmártás (egy doboz Nutridrinkkel).
Uzsonna: banán.
Vacsora: hússal rakott burgonya, körtekompót.

A betegség tünetei (a hasmenés, a hasi görcs, a bélkorgás és a fokozott gázképződés) többnyire röviddel a tej megivása után megjelennek.
A beteg nyugodtan ehet kenyeret, zsemlét, zöldfőzelékeket, szárazhüvelyeseket, a húsok közül baromfi- és sertéshúst, valamint halat és laktózmentes felvágottakat (pl. a PICK Szeged Rt. felvágottjai nem tartalmaznak tejport), rizst, burgonyát, száraztésztákat, olajat, Liga vagy Delma light margarint, továbbá az életkornak és az állapotnak megfelelő szójakészítményeket.
Az étrend nem tartalmazhat: tejet és tejtermékeket (tejfölt, tejszínt), kivételt képeznek a kemény sajtok, amelyek a csekély laktóztartalmuk miatt az egyéni tűrőképesség figyelembevételével adhatók. Ugyanez vonatkozik a tejelő állatok húsára (a marha- és a borjúhúsra) is. Csak a pontos összetétel ismeretében kaphat a beteg felvágottakat, kész és félkész konzerveket (máj- és húskrémet, löncsöt), mert tejport tartalmazhatnak. Laktóztartalmuk miatt nemkívánatosak az édesipari (kekszek, nápolyik, fagylaltok, jégkrémek és sütemények) és a sütőipari termékek (kifli, kalács, bukta és briós.

Klinikai tápszerek szerepe a laktózintolerancia diétájában

A szigorú laktózmentes diéta esetén különös gondot kell fordítani a vitaminok és az ásványi anyagok (főleg a kalcium) pótlására. A laktózmentes Nutridrink és Nutrison powder jól kiegészíti az étrendet. Önálló italként és az ételek dúsítására egyaránt használhatók. A Nutridrink teljes értékű, energiadús, folyékony tápszer. Hétféle — eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, csokoládé — ízben és ízesítés nélkül van forgalomban. Önálló italként lehűtve iható, kivéve a csirkeleves ízűt, amelyet melegen kell fogyasztani. Az ételkészítés során dúsításra is alkalmas. Napi két-három doboznyi javasolt belőle. A Nutrison powder könnyen oldódó, ízetlen, teljes értékű tápszerpor, amely ízesítve önálló italként iható, s az ételek is dúsíthatók vele. A dúsításhoz deciliterenként egy-három adagolókanálnyi mennyisége ajánlott.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: olajos hal, kenyér, kakaó (2 dl, Nutrison powder 42 g + 170 ml víz + kakaó + cukor).
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: csontleves, sült csirkecomb, petrezselymes burgonya, saláta.
Uzsonna: trópusi Nutridrink.
Vacsora: PICK Szeged Rt. felvágott, Delma, kenyér, tea.

2. nap
Reggeli: Delma, méz, zsemle, kávé (Nutrison powder 42g + 170 ml víz + kávé + cukor).
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: húsgaluskaleves, töltött paprika, meggyes piskóta.
Uzsonna: epres Nutridrink.
Vacsora: PICK Szeged Rt. kenőmájas, rozskenyér, tea, zöldpaprika.

3. nap
Reggeli: rántotta, kenyér, karamell (200 ml víz + megolvasztott cukor + Nutrison powder 42 g).
Tízórai: vaníliás ananászturmix (Nutridrinkkel).
Ebéd: savanyú tojásleves, zöldséges rizses csirke, saláta.
Uzsonna: gyümölcs.
Vacsora: debreceni hideg sült, nyers zöldségekből, főzelékekből saláta, Bakonyi barna kenyér.

A testséma megváltozásáért nem utolsó sorban a reklámok felelősek, amelyek a fiatal nőkben kisebbrendűségi érzéseket keltenek. Az említett reklámok szépségideálként kifejezetten sovány nőket állítanak, ezáltal a betegségben érintett személyek elégedetlenek saját megjelenésükkel, alakjukkal, kórosan kövérnek tartják magukat.

Tünetek

-az étel iránti csillapíthatatlan vágy

-egyszerre nagy mennyiségű étel fogyasztása, majd ezt követően – az esetek nagy részében – erőltetett hányás, napokig tartó koplalás, hashajtók vagy vízhajtók túlzott alkalmazása.

A kórképre jellemző az elhízástól való kóros rettegés.

Kezelés

Sokszor hónapok vagy évek telnek el, amíg a betegségre fény derül. A kezelés alapját a pszichoterápia képezi, ún. kognitív – viselkedési terápiával a testséma-zavar az esetek nagy részében megszüntethető. Antidepresszánsok szintén szerepet kapnak a betegség kezelésében. (forrás: OAN)

A veseköveknek különböző típusaik vannak. Gyakoriság szerint ezek a kövek a következők: kalcium-oxalát (85%), kalcium-foszfát, struvit, húgysav, és cisztinkő. A kövek állagukat tekintve különböznek, az oxalátkövek és húgysavkövek kemények, a foszfátkövek lágyak, az oxalátkövek tüskés, dudoros felszínűek. Lehetnek egészen kisméretűek (vizelethomok), de akár az egész vesemedencét is kitölthetik (korallkő).

Előfordulás

A népesség 5 %-a érintett, a férfiak, közel 3-szor gyakrabban betegednek meg, mint a nők. A vesekövesség leginkább a 40 és a 60 év közötti lakosságot érinti.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényező

Mivel a kőképződés a sók kicsapódása következtében jön létre, minden olyan folyamat, ami a vizeletben található kőképző anyagok (sók) sűrűségének növekedéséhez vezet, a vesekő kialakulásának valószínűségét növeli. Bizonyos anyagcsere-betegségek (pl. a köszvény) a sók felszaporodásával járnak (pl. húgysav) és ennek megfelelően kő (pl. urátkő) alakul ki.
Kalcium-oxalát tartalmú kövek kialakulásában a vér fokozott kalciumtartalma játszik szerepet.
A vesét érintő gyulladás következtében véralvadék, gyulladt és levált hámsejtek, baktériumok a kőképződést szintén elősegítik.
A vizelet pangása (pl. prosztata-megnagyobbodás következtében) szintén kőképződést elősegítő tényező. Húgyúti fertőzések is növelik a kőképződés kockázatát.
Étrendi tényezőknek lényeges szerepük lehet a kövek kialakulásában. Vonatkozik ez elsősorban a húgysavkövekre, azonban kalcium oxaláttartalmú kövek kialakulásának valószínűségét is csökkenti a kisebb kalcium, illetve oxalátbevitel.
Úgy tűnik, hogy az anyagi jólét kedvez a vesekövek kialakulásának, a fokozott fehérjebevitel, az ülő munka, mozgásszegény életmód növelik a kő kialakulásának kockázatát, fejlettebb államokban ezért a betegség gyakoribb, mint a fejlődő országokban. A nagy nedvességtartalmú és meleg levegő szintén szerepet játszanak.
Végül genetikai tényezők is lényegesek, egyenesági rokonok között a kőképződés halmozódhat.

Tünetek

A panaszok oka leggyakrabban az, hogy a kő vesemedence, illetve a húgyvezeték nyálkahártyáját felsérti, károsítja, másrészt pangás léphet fel, és a pangó vizelet miatt fertőzés alakulhat ki. A panaszok függenek a kövek nagyságától, a kisebb kövekre jellemző. hogy a vesemedencéből a húgyvezetékbe lejuthatnak és veseköves rohamot válthatnak ki.
A fájdalom hirtelen lép fel és a húgyvezeték mentén a hólyagba a combok belső felszíne, illetve a nemi szervek (nőknél a szeméremajkak, férfiaknál a herék) irányába sugározhat, hidegrázás, émelygés, hányás, gyakori, fájdalmas vizelési inger alakulhat ki. A tünetekkel egyidejűleg a bél mozgása reflektorikus úton leállhat, amely a panaszok csökkenésével megszűnik. Vérvizelés akkor alakul ki, amikor a kő a húgyutak nyálkahártyáját sérti, ez az esetek nagy részében megtörténik, és a vér a vizeletből laboratóriumi eszközökkel kimutatható, az esetek 30 %-ban szabad szemmel is látható.
Szerencsés esetben a kövek spontán távoznak, ekkor azokat laboratóriumi elemzésnek kell alávetni, ugyanis a kő anyaga alapján a megelőzés célzottan alkalmazható.

Diagnózis

A panaszok alapján a diagnózis legtöbbször nem okoz gondot. A vizelet laboratóriumi vizsgálata során megállapítható annak fehérje-, vörösvérsejt-, és fehérvérsejt-tartalma, vegyhatása, valamint fajsúlya. Megállapítható ezenkívül a vizelettel ürített húgysav-, kalcium-, oxalát-, és foszfátmennyiség is.
A vér laboratóriumi vizsgálatával meg lehet határozni a vérben található kalcium-, és húgysav mennyiségét, valamint a vese működése is megállapítható. Fertőzés esetén fehérvérsejt-szaporulat tapasztalható.
Képalkotó eljárásokkal (veseröntgen, hasi ultrahang) megállapítható a vese nagysága, kő jelenléte és az esetleges pangás. A húgyutak kontrasztanyagos vizsgálatával (urographia) azok megfesthetők, így az elváltozások pontosan megállapíthatók.

Kezelés

A veseköves rohamot görcsoldókkal, valamint erős fájdalomcsillapítókkal kell kezelni. Erős fájdalom esetén kábító fájdalomcsillapító alkalmazása is szóba jön.
Húgysavkövek esetén a vizelet vegyhatásának lúgos irányba történő eltolásával, fehérjeszegény diétával, valamint bő folyadékfogyasztással a kövek feloldódására lehet számítani.
Néhány évvel-évtizeddel ezelőtt a kövek eltávolítására kizárólag műtéti úton volt lehetőség. Napjainkban első ízben meg kell próbálkozni a kövek szétaprításával. Az eljárás lökéshullám elvén alapszik, a kő helyzetének pontos meghatározását követően azok szétzúzhatók. Ezt az eljárást nevezik extracorporális lökéshullám lithotripsia-nak (ESWL). A kezelés az esetek kb. 85%-ban sikerrel jár.
Ha a vesekő a húgyvezetékbe jutott, meg kell próbálkozni a kő kihajtásával. Ebben az esetben bő folyadékfogyasztás, sok mozgás (lépcsőn ugrálás), görcsoldók alkalmazása javasolt. A korábban tárgyalt ESWL a vesemedence közelében fekvő kövek zúzására lehet alkalmas.
Endoszkópos úton a kő hurokkal vagy egy speciális fogóval lehúzható lehet. Ha a felsorolt lehetőségek ellenére a követ nem sikerül eltávolítani, nyílt műtét szükséges. A húgyvezetékben elhelyezkedő kövek több, mint fele spontán távozik.
A vesekövesség krónikus betegség. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek veseköve van vagy volt, újabb kő kialakulására lehet számítani. A megelőzés alapja az, hogy kő képződését meg kell gátolni. Függetlenül attól, hogy a követ milyen anyag alkotja, a bő folyadékfogyasztás kimagasló jelentőségű. Az állati fehérjék fogyasztását csökkenteni kell, kerülni kell az ételek túlzott sózását is. Abban az esetben, ha a kő spontán vagy mesterséges távozását követően az anyagát kielemezték, a kezelést módosítani kell. Oxaláttartalmú kövek esetén az oxalátban gazdag táplálékok bevitelét (sóska, spenót, zöld növények) csökkenteni kell.
Kalcium- és foszfátkövek esetén ki kell zárni azt, hogy az elváltozás hátterében belső elválasztású mirigy zavara (mellékpajzsmirigy fokozott működése) áll-e. A legújabb kutatások szerint kalciumtartalmú kövek esetén a kalciumbevitel csökkentése nem ajánlott. A kalciumtartalmú táplálékok pl. a tejtermékek.
Abban az esetben, ha a kövek visszatérő húgyúti fertőzések következtében jöttek létre, a fertőzés antibiotikus kezelése szükséges. (forrás: OAN)