A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

A fertőzés leggyakrabban úgynevezett felszálló fertőzés, ami azt jelenti, hogy a húgycsövön keresztül kórokozók kerülnek a hólyagba ahol megtelepednek és gyulladást hoznak létre. A betegség sokkal gyakoribb nőkben, melynek valószínű oka az, hogy a nők húgycsöve sokkalta rövidebb, mint a férfiaké, ezért a kórokozók könnyebben feljutnak a hólyagba. A hüvelynyálkahártyán egyébként egészséges nőkben jellegzetes baktériumflóra található, melynek a megváltozása -akár spermicid vagy egyéb krémek miatt- fokozza a hólyaghurut kockázatát. Fiatal nőkben a fertőzés gyakran közösülés után lép fel.
A fertőzés leggyakrabban bakteriális, de vírusfertőzések is előfordulhatnak.
A baktériumok között a leggyakoribbak a bélbaktériumok, amely a szövődménymentes fertőzések kb. 90%-ért felelősek.

Tünetek

Leggyakoribb a vizeléskor jelentkező csípő-maró fájdalom, hólyagtáji fájdalom, majd állandó, kínzó vizelési inger, az inger hatására alig néhány csepp ürül. A vizelet gyakran zavaros vagy véres. Láz az esetek döntő többségében nincs.

Vizsgálatok

Laboratóriumi vizsgálattal genny, baktériumok, vagy vér mutatható ki. A vizeletben található baktériumok tenyésztésével megállapítható a baktérium fajtája, valamint az is, hogy milyen antibiotikum hatásos a baktérium elpusztítására. Képalkotó eljárások /ultrahang, röntgen, hólyagtükrözés/ szövődmények esetén jönnek szóba.

Kezelés

Nőknél az enyhe panaszokkal járó, szövődménymentes hólyaghurut 2-3 napos antibiotikus kúrával meggyógyítható.
Férfiaknál enyhe hólyaghurut ritkán fordul elő, ezért részletes urológiai vizsgálat szükséges az esetlegesen fennálló, a gyulladást elősegítő tényezők /prosztatabetegségek, hólyagkő, hólyagrák stb./ tisztázására.
Fájdalomcsillapítók, meleg ülőfürdők, a hólyagtáj meleg borogatása a gyógyszeres kezelést hasznosan kiegészítik. Sok folyadék fogyasztása szükséges, kerülendők azonban azok az élelmiszerek, amelyek a hólyag nyálkahártyáját irritálhatják /alkohol, fűszerek/.
Súlyos, szövődményes esetekben hosszas, 3-4 hetes antibiotikus kezelés jön szóba. Gyakran visszatérő szövődménymentes esetekben megelőző antibiotikus terápia lehet szükséges. Nőknél abban az esetben, ha egy évben több, mint 3 alkalommal lép fel hólyaghurut, közösülés előtt egyetlen tabletta bevételét javasolják. Természetesen ebben az esetben is részletes urológiai vizsgálat szükséges a gyulladást elősegítő tényezők felderítésére.

Szövődmények

A hólyagot érintő bakteriális fertőzés a húgyvezetéken keresztül felszállva, vesemedence-gyulladást okozhat.
A fertőzés a környező kismedencei szervekre is ráterjedhet, prosztatagyulladás alakulhat ki. (forrás: OAN)

Ebből következően savtúltengéses gyomorhurutban a diéta célja a savelválasztás csökkentése. Evégett kerülni kell a savelválasztást fokozó élelmianyagokat és élelmiszereket: alkoholt, koffeint (kávét, teát, tonikot, kólát), szénsavas italokat, csípős paprikát, tormát, mustárt, zacskós leveseket, a gyorsbüfék meleg ételeit, a bő zsiradékban sülteket, a panírozott ételeket és a rágógumit.
Számos más tényező is fokozza a savelválasztást (pl. dohányzás, lelki kiegyensúlyozatlanság, feszültség), s a gyomornyálkahártya rossz védekezése, következésképp a Helicobacter pylori okozta fertőzés is közrejátszik a fekélybetegség kialakulásában.
A gyomor- vagy nyombélfekélyben szenvedők a tápanyagszükségletüket gyakori kis étkezésekkel biztosítsák. A táplálék kiválasztásakor és a diéta összeállításakor vegyék figyelembe, hogy a folyadékok 10-20 perc alatt elhagyják a gyomrot, míg a szilárd anyagok közül legtovább a zsiradékok maradnak a gyomorban, s csökkentik a gyomornedv termelését is.
A zsiradékok közül a növényi eredetűek az egészségesebbek. Ilyen a Rama, a Delma és a Hera margarin, a Floriol étolaj és az olívaolaj.
A fehérjék (tej, túró, tojás, hús, húskészítmények, valamint a növényi eredetűek) rövidebb ideig maradnak a gyomorban, de ezalatt erőteljesen lekötik a gyomorsavat, ugyanakkor fokozzák a gyomornedv elválasztását. A fehérjék nélkülözhetetlenek a szervezet számára, ezért minden étkezéskor kell inni vagy enni valamilyen fehérjetartalmú táplálékot (Nutridrinket, Nutrison powdert).
A szénhidrátok közül a keményítőt tartalmazók (kenyér és péksütemény, rizs, tésztafélék, burgonya, kukoricapehely) rövid ideig maradnak a gyomorban, ugyanakkor jó a savkötő képességük, s nem serkentik a savelválasztást.
A zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök nagy rosttartalma elősegíti a székletürítés rendeződését. Sok fekélybeteg úgy véli, hogy rostszegény étrenden kell élnie, holott ennek éppen az ellenkezője igaz. A rostszegény, pépes étrendre csak a fájdalmas időszakban van szükség. A fájdalommentes időszakban az étrend közelítsen a betegség előtt megszokotthoz.
Az erős fűszerezés, a túlzott sózás, valamint az édességek (a cukor) túlzott használata fokozhatja a beteg panaszait, ezért csak enyhe fűszereket (édes-nemes paprikát, koriandert, babérlevelet, köményt, citromhéjat, zellert, zöldségzöldet, majoránnát, ánizst, kaprot, kakukkfüvet, fahéjt, bazslikomot, zöldpetrezselymet, szegfűszeget) használjon az ételkészítéshez. Az élvezeti cikkek közül az alkohol legártalmasabb, hiszen a fekélyes nyálkahártyát nagyon irritálja. A legrosszabb hatásúak a tömény italok (ezek idéznek elő a leggyakrabban gyomorvérzést). A feketekávé koffeintartalma fokozza a savképződést, ha azonban tejport vagy tejszínt adunk a kávéhoz, az megköti a csersavat. Minthogy az étvágycsökkentő dohányzás szintén fokozza a gyomornedv elválasztását, s csökkenti az étvágyat, a fekélybetegnek fel kell hagynia vele.

Klinikai tápszerek szerepe a fekélybetegek diétájában

A fekélybetegek étrendjében a Nutridrink és a Nutrison powder egyaránt kiválónak bizonyul.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: Nutridrink (egy doboz), margarin, briós (1 db).
Tízórai: gyümölcsjoghurt (2 dl), korpás kifli (1 db).
Ebéd: csirkeaprólék-leves daragaluskával, töltött csirkemell, burgonyapüré (kilenc kanálnyi Nutrison powderral dúsítva), őszibarackbefőtt.
Uzsonna: vaníliapuding (két doboz vaníliás Nutridrinkkel)
Vacsora: parajpuding, sajtmártás (hat kanál Nutrison powderral dúsítva).

2. nap
Reggeli: Nutridrink (1 doboz), baromfisonka (5 dkg), margarin, sajt, barna zsemle.
Tízórai: kefir (2 dl), korpás kifli (1 db).
Ebéd: zellerkrémleves, túróval töltött zsemle, vaníliaöntet (egy doboz Nutridrinkkel).
Uzsonna: almapüré, babapiskóta.
Vacsora: májrizottó, fejes saláta.

3. nap
Reggeli: Nutridrink (egy doboz), margarin, sonkakrém, pirított kifli.
Tízórai: kefires tehéntúró (10 dkg), szezámos zsemle (1 db), paradicsom.
Ebéd: erőleves, főtt marhahús, gyümölcsmártás (egy doboz Nutridrinkkel).
Uzsonna: banán.
Vacsora: hússal rakott burgonya, körtekompót.

A veseköveknek különböző típusaik vannak. Gyakoriság szerint ezek a kövek a következők: kalcium-oxalát (85%), kalcium-foszfát, struvit, húgysav, és cisztinkő. A kövek állagukat tekintve különböznek, az oxalátkövek és húgysavkövek kemények, a foszfátkövek lágyak, az oxalátkövek tüskés, dudoros felszínűek. Lehetnek egészen kisméretűek (vizelethomok), de akár az egész vesemedencét is kitölthetik (korallkő).

Előfordulás

A népesség 5 %-a érintett, a férfiak, közel 3-szor gyakrabban betegednek meg, mint a nők. A vesekövesség leginkább a 40 és a 60 év közötti lakosságot érinti.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényező

Mivel a kőképződés a sók kicsapódása következtében jön létre, minden olyan folyamat, ami a vizeletben található kőképző anyagok (sók) sűrűségének növekedéséhez vezet, a vesekő kialakulásának valószínűségét növeli. Bizonyos anyagcsere-betegségek (pl. a köszvény) a sók felszaporodásával járnak (pl. húgysav) és ennek megfelelően kő (pl. urátkő) alakul ki.
Kalcium-oxalát tartalmú kövek kialakulásában a vér fokozott kalciumtartalma játszik szerepet.
A vesét érintő gyulladás következtében véralvadék, gyulladt és levált hámsejtek, baktériumok a kőképződést szintén elősegítik.
A vizelet pangása (pl. prosztata-megnagyobbodás következtében) szintén kőképződést elősegítő tényező. Húgyúti fertőzések is növelik a kőképződés kockázatát.
Étrendi tényezőknek lényeges szerepük lehet a kövek kialakulásában. Vonatkozik ez elsősorban a húgysavkövekre, azonban kalcium oxaláttartalmú kövek kialakulásának valószínűségét is csökkenti a kisebb kalcium, illetve oxalátbevitel.
Úgy tűnik, hogy az anyagi jólét kedvez a vesekövek kialakulásának, a fokozott fehérjebevitel, az ülő munka, mozgásszegény életmód növelik a kő kialakulásának kockázatát, fejlettebb államokban ezért a betegség gyakoribb, mint a fejlődő országokban. A nagy nedvességtartalmú és meleg levegő szintén szerepet játszanak.
Végül genetikai tényezők is lényegesek, egyenesági rokonok között a kőképződés halmozódhat.

Tünetek

A panaszok oka leggyakrabban az, hogy a kő vesemedence, illetve a húgyvezeték nyálkahártyáját felsérti, károsítja, másrészt pangás léphet fel, és a pangó vizelet miatt fertőzés alakulhat ki. A panaszok függenek a kövek nagyságától, a kisebb kövekre jellemző. hogy a vesemedencéből a húgyvezetékbe lejuthatnak és veseköves rohamot válthatnak ki.
A fájdalom hirtelen lép fel és a húgyvezeték mentén a hólyagba a combok belső felszíne, illetve a nemi szervek (nőknél a szeméremajkak, férfiaknál a herék) irányába sugározhat, hidegrázás, émelygés, hányás, gyakori, fájdalmas vizelési inger alakulhat ki. A tünetekkel egyidejűleg a bél mozgása reflektorikus úton leállhat, amely a panaszok csökkenésével megszűnik. Vérvizelés akkor alakul ki, amikor a kő a húgyutak nyálkahártyáját sérti, ez az esetek nagy részében megtörténik, és a vér a vizeletből laboratóriumi eszközökkel kimutatható, az esetek 30 %-ban szabad szemmel is látható.
Szerencsés esetben a kövek spontán távoznak, ekkor azokat laboratóriumi elemzésnek kell alávetni, ugyanis a kő anyaga alapján a megelőzés célzottan alkalmazható.

Diagnózis

A panaszok alapján a diagnózis legtöbbször nem okoz gondot. A vizelet laboratóriumi vizsgálata során megállapítható annak fehérje-, vörösvérsejt-, és fehérvérsejt-tartalma, vegyhatása, valamint fajsúlya. Megállapítható ezenkívül a vizelettel ürített húgysav-, kalcium-, oxalát-, és foszfátmennyiség is.
A vér laboratóriumi vizsgálatával meg lehet határozni a vérben található kalcium-, és húgysav mennyiségét, valamint a vese működése is megállapítható. Fertőzés esetén fehérvérsejt-szaporulat tapasztalható.
Képalkotó eljárásokkal (veseröntgen, hasi ultrahang) megállapítható a vese nagysága, kő jelenléte és az esetleges pangás. A húgyutak kontrasztanyagos vizsgálatával (urographia) azok megfesthetők, így az elváltozások pontosan megállapíthatók.

Kezelés

A veseköves rohamot görcsoldókkal, valamint erős fájdalomcsillapítókkal kell kezelni. Erős fájdalom esetén kábító fájdalomcsillapító alkalmazása is szóba jön.
Húgysavkövek esetén a vizelet vegyhatásának lúgos irányba történő eltolásával, fehérjeszegény diétával, valamint bő folyadékfogyasztással a kövek feloldódására lehet számítani.
Néhány évvel-évtizeddel ezelőtt a kövek eltávolítására kizárólag műtéti úton volt lehetőség. Napjainkban első ízben meg kell próbálkozni a kövek szétaprításával. Az eljárás lökéshullám elvén alapszik, a kő helyzetének pontos meghatározását követően azok szétzúzhatók. Ezt az eljárást nevezik extracorporális lökéshullám lithotripsia-nak (ESWL). A kezelés az esetek kb. 85%-ban sikerrel jár.
Ha a vesekő a húgyvezetékbe jutott, meg kell próbálkozni a kő kihajtásával. Ebben az esetben bő folyadékfogyasztás, sok mozgás (lépcsőn ugrálás), görcsoldók alkalmazása javasolt. A korábban tárgyalt ESWL a vesemedence közelében fekvő kövek zúzására lehet alkalmas.
Endoszkópos úton a kő hurokkal vagy egy speciális fogóval lehúzható lehet. Ha a felsorolt lehetőségek ellenére a követ nem sikerül eltávolítani, nyílt műtét szükséges. A húgyvezetékben elhelyezkedő kövek több, mint fele spontán távozik.
A vesekövesség krónikus betegség. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek veseköve van vagy volt, újabb kő kialakulására lehet számítani. A megelőzés alapja az, hogy kő képződését meg kell gátolni. Függetlenül attól, hogy a követ milyen anyag alkotja, a bő folyadékfogyasztás kimagasló jelentőségű. Az állati fehérjék fogyasztását csökkenteni kell, kerülni kell az ételek túlzott sózását is. Abban az esetben, ha a kő spontán vagy mesterséges távozását követően az anyagát kielemezték, a kezelést módosítani kell. Oxaláttartalmú kövek esetén az oxalátban gazdag táplálékok bevitelét (sóska, spenót, zöld növények) csökkenteni kell.
Kalcium- és foszfátkövek esetén ki kell zárni azt, hogy az elváltozás hátterében belső elválasztású mirigy zavara (mellékpajzsmirigy fokozott működése) áll-e. A legújabb kutatások szerint kalciumtartalmú kövek esetén a kalciumbevitel csökkentése nem ajánlott. A kalciumtartalmú táplálékok pl. a tejtermékek.
Abban az esetben, ha a kövek visszatérő húgyúti fertőzések következtében jöttek létre, a fertőzés antibiotikus kezelése szükséges. (forrás: OAN)

A betegség természetébõl fakad, hogy a diéta célja a kalcium- és a nitrogénegyensúly helyreállítása. Az elõbbit a fehérjék azzal mozdítják elõ, hogy fokozzák a kalciumnak a bélbõl való felszívódását és a vitaminokkal együtt elõsegítik a csontokba való beépülését. Ezért a kalóriaszükséglet mintegy 18-20 %-a fehérje legyen (ez testtömeg kilogrammonként 1,4-1,5 g fehérjének felel meg), s arról is gondoskodni kell, hogy az étrend kellõ mennyiségû A-, C- és D-vitamint tartalmazzon. Az A- és a C-vitamin ugyanis a csontok vastagságbeli növekedéséhez szükséges, míg a D-vitamin fokozza a kalcium beépülését Az ételek nagy zsírtartalma ugyanakkor rontja a kalcium felszívódását. A kalciumegyensúly megteremtésének természetesen az is feltétele, hogy az ételekkel és italokkal 800-1200 mg kalcium jusson naponta a szervezetbe.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a következõket ajánlja a csontritkulás megelõzésére:
- bõséges fehérjebevitel mellett növelni kell a kalciumban gazdag ételek (a csekély zsírtartalmú tejtermékek) fogyasztását;
- az étrend sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazzon;
- rendszeresen (naponta) mozogni és sportolni kell;
- mérsékelni kell az alkohol- és kávéfogyasztást, s fel kell hagyni a dohányzással;
- a beteg esetleges depresszióját és apátiáját kezelni kell.

Sok fehérjét tartalmazó ételek és élelmiszerek: húsok, húskészítmények, halak, tojás, tej és tejtermékek.
Vitaminforrások: tojássárgája, belsõségek (máj, vese), tej, tejtermékek, tengeri halak, zöld, sárga és vörös színû zöldségek meg gyümölcsök (sárgadinnye, kajszibarack, sütõtök, sárgarépa, kelkáposzta, paraj, paradicsom és zöldpaprika).
C-vitamin-források: nyers zöldségek és gyümölcsök.
Nagy D-vitamin tartalmúak: halmájolajok, máj, tojás, tej, tejtermékek és D-vitaminnal dúsított margarinok.

Klinikai tápszerek a csontritkulás diétájában

A Nutridrink teljes értékû, energiadús, ízesített, iható tápszer. Hétféle — eper, vanília, trópusi, banán, narancs, karamell, csokoládé és csirkeleves — ízben és ízesítés nélkül kapható. Önálló italként lehûtve, s ételkészítéshez is jól alkalmazhatóak. A beteg állapotától függõen napi két-három doboznyi ajánlott belõle.
A Nutrison powder könnyen oldódó, íztelen, teljes értékû tápszerpor. A hígítás mértékétõl függ az energiatartalma. Ízesítve önálló italként fogyasztható, s a kész ételek dúsítására is alkalmas. Deciliterenként egy-három adagolókanálnyit használjunk belõle.
 
Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: kakaó (két-három evõkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), margarin, kifli, paradicsom.
Tízórai: vaníliás Nutridrink + banánturmix.
Ebéd: birsalmaleves, rántott sajt, karottás rizs, tartármártás (egy evõkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva).
Uzsonna: mogyoró.
Vacsora: tejföl (két-három evõkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), kenyér, hagyma.

2. nap
Reggeli: lecsó tojással (két evõkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), kenyér, tej.
Tízórai: trópusi Nutridrink.
Ebéd: sóskaleves, juhtúróval töltött csirkemell, burgonyapüré (két-három evõkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), saláta.
Uzsonna: epres Nutridrinkbõl készült puding.

Tünetek

Leggyakoribb tünetek a következők: csípő-maró fájdalmas vizelés, láz, kifejezett alhasi, illetve gáttáji fájdalom. A gyulladás következtében megnagyobbodott prosztata vizeletelfolyási akadályt okozhat. Végbélen keresztül, ujjal végzett vizsgálattal érzékeny prosztata tapintható.

Diagnózis

A vérkép laboratóriumi vizsgálata fehérvérsejt-szaporulatot mutat. Vizeletvizsgálattal
genny-, baktérium-, valamint vörösvérsejtürítés található. A kórokozó pontos kimutatására vizelettenyésztés szükséges. A prosztatamasszázzsal nyert váladék bakteriológiai tenyésztése szintén szükséges.

Kezelés

Enyhe esetben néhány napos antibiotikus kúra teljes gyógyulást eredményez.
Súlyos esetben kórházi kezelés szükséges, ekkor néhány napig vénásan adagolt antibiotikumok adása szükséges, majd szájon keresztüli adagolásra lehet áttérni. A vizelettenyésztés eredményének birtokában célzott antibiotikus kezelés lehetséges. (forrás: OAN)