Energiaszükséglet

A napi energia-felvételt az elválasztott anyatej mennyiségétől függően kell növelni. A szoptató anyáknak átlagosan 8,5 dl tejük van naponta, s ennyi anyatejnek az elválasztásához 750 kcal energiára van szükségük. Mégis azt javasoljuk, hogy a terhesség előttinél csak 500–600 kcal-val több energiát fogyasszanak, hiszen a terhesség alatti súlygyarapodás mértékét is figyelembe kell venni. Fontos tanács, hogy a kismamák ne az egyszerre elfogyasztott étel mennyiségét, hanem az étkezések számát növeljék.

Fehérjeszükséglet

A csecsemő naponta körülbelül 10 g hasznos fehérjéhez jut hozzá az anyatejjel. Minthogy 1 dl anyatej elválasztásához 2,4 g fehérjére van szükség, az anyának napi 15–20 g állati eredetű fehérjével kell többet fogyasztania, mint a terhessége előtt. A legfontosabb teljes értékű fehérjeforrások a tejtermékek, a húsok, a húskészítmények, a halak és a tojás.

Szénhidrátszükséglet

A szénhidrátokat (cukrokat és keményítőket) elsősorban vitaminokat is tartalmazó gyümölcsökkel és tejjel fedezze a szoptató anya. A tésztaféleségek, a cukor és a kenyér fogyasztása egymagában értelmetlen, hiszen nem vagy csak kismértékben tartalmaznak a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat és vitaminokat, s a túlzott fogyasztásuk elhízásra vezethet. A tésztafélék közül a durum, illetve a korpás készítményeket, míg a kenyérből és a péksüteményekből a teljes kiőrlésűeket kell előnyben részesíteni.

Zsírszükséglet

A szoptató anya étrendjének zsírtartalma csak kismértékben befolyásolja az anyatej összetételét, ezért az egy napra ajánlott energiának csak 30 %-a származzon zsiradékból. Előnyös, ha a táplálék fele-fele arányban tartalmaz növényi és állati eredetű zsírokat.
Vitamin- és ásványianyag-szükséglet
Az anyatej vitamintartalmát nagyban befolyásolja az étrend. Ez különösen az A- és a C-vitaminra vonatkozik. A vitamin- és ásványianyag-szükséglet a szokványos étkezéssel rendszerint kielégíthető, de az őszi-téli hónapokban ajánlatos ezeknek az anyagoknak a pótlása. Ennek egyik lehetséges formája a reggelire és/vagy uzsonnára fogyasztott ideális összetételű, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel dúsított Fortimel ital.

Klinikai tápszerek a szoptató anyák étrendjében

A szoptató anyának az első hat hónapban napi 20 g, míg a hetedik hónaptól napi 15 g többletfehérje ajánlható. A megnövekedett vitamin-, ásványianyag- és nyomelemszükségletet a Fortimellel is fedezhetjük.

Folyadékszükséglet

Ahhoz, hogy a szoptató anyának kellő mennyiségű anyateje legyen, a rendesnél több folyadékot kell innia. A folyadéktöbblet elsősorban zöldség- és gyümölcslevekből, cukrozatlan limonádéból, tejből és ásványvízből álljon. Már a szülést követő első órákban fontos a bőséges folyadékfelvétel, hogy az emlő belövellése zavartalan legyen.

Fontos tudnivalók

A szoptató anya ne igyon alkoholt, s ne dohányozzon!
Csökkentenie kell a feketekávé fogyasztását, mert a koffein ugyanúgy megjelenik az anyatejben, mint az alkohol és a gyógyszerek egy része.
Gyógyszert csak akkor szabad szednie, ha azt az orvos ajánlja.
Fűszereket csak mértékkel, inkább ízkombinációban fogyasszon a szoptatás befejezéséig.
Kerülje a szénsavval dúsított italokat!
Ne fogyasszon túl forró vagy túl hideg ételeket és italokat!

Szoptató anyák étrendje (mintaétlap)

1. nap
Reggeli: 2dl rostos gyümölcslé, körözött, zöldpaprika, barnakenyér
Tízórai: Gyümölcs (egyéni toleranciától függően: alma, egres, szilva, barack, stb), Fortimel 1 doboz
Ebéd: Palócleves, diós tészta (durumtésztából), kompót
Uzsonna: kefir, “7 magos” kenyér
Vacsora: párolt csirke, ½ adag párolt rizs, vegyes zöldsaláta, Fortimel 1 doboz

2. nap
Reggeli: Fortimel 1doboz, gyümölcskenyér
Tízórai: óvári sajt, kenyér, vaj, paradicsom, ásványvíz
Ebéd: burgonyaleves, vagdalt, spenót, körte
Uzsonna: Fortimel müzlivel
Vacsora: orosz hússaláta, barna kenyér, szőlő

3. nap
Reggeli: tejeskávé, vajas-lekváros kenyér
Tízórai: párizsi, vaj, kenyér, póréhagyma
Ebéd: paradicsomleves, francia rakottburgonya, gyümölcs
Uzsonna: szardínia, barna kenyér, paradicsom
Vacsora: zöldségkrém, kenyér, Fortimel 1 doboz, alma

A bőrön és a nyálkahártyán bárhol előfordulhatnak, de leggyakoribbak a kézen, a tenyéren, illetve az ujjakon. A hajas fejbőrt is gyakran érintik. Nem ritkák a nemi szervek területén elhelyezkedő szemölcsök sem, melyek nemi betegségnek számítanak. Jellemző a szemölcsökre, hogy az esetek nagy részében spontán eltűnnek, majd visszatérnek.
A vírusok, amelyek a szemölcsök kialakulásáért felelősek az úgynevezett humán papilloma vírusok (HPV) csoportjába tartoznak. Több vírus is tartozik ebbe a csoportba, melyek különböző jellegű megbetegedéseket okoznak.

Tünetek

Nem jellemző, hogy a szemölcsök fájnának, esetleg a lábon lévők a cipő dörzsölése miatt érzékenyek lehetnek. A végbél és a hüvely területén elhelyezkedő szemölcsök viszketést okozhatnak. A kézen található szemölcsök súlyos kozmetikai panaszt okozhatnak.

Szövődmények

Abban az esetben, ha a szemölcs nem kerül eltávolításra továbbterjedhet, illetve -mivel vírusos okozza- a fertőzés át is vihető. Különösen jellemző ez a nemi szervek szemölcseit okozó vírusokra , amelyek a legsúlyosabb esetben méhnyakrákot okozhatnak. Ezért van kimagasló jelentősége a megelőzésnek, gumióvszer használata esetén ugyanis a vírusok átvitelének valószínűsége jelentősen csökken. A hüvelyben található nagyméretű szemölcsök akár szülési akadályt is okozhatnak.

Kezelés

A szemölcsök eltávolíthatók sebészeti úton (szikével, lézerrel), folyékony nitrogén felhasználásával (fagyasztás). Az eltávolítás további módja az, hogy egy hám- és szaruréteget feloldó vegyszerrel (szalicilsav) a szemölcsöt naponta be kell kenni, mire az onnan hetek- hónapok alatt eltűnik. Az utóbbi módszer hátránya egyértelműen az, hogy a kezelés hosszú időt vesz igénybe. A nemi szemölcsök eltávolítása ezeken kívül történhet egy speciális sejtméreg segítségével. A sejtméreg folyadék formájában van forgalomban és a szemölcsre ecsetelve, az bizonyos idő elteltével onnan eltűnik. A sejtméreg azonban erősen mérgező, a szükségesnél hosszabb ideig vagy nagyobb mennyiségben történő alkalmazása a májra káros hatással van. Léteznek ezen kívül még egyéb kezelési módok is, azonban Magyarországon döntően az előbb felsorolt megoldások terjedtek el. (forrás: OAN)

A tojásmentes étrend összeállításakor egyrészt arra kell ügyelni, hogy a hagyományos tojásos száraztészták helyett koleszterinmentes vagy durum tészták legyenek benne, másrészt az étel készítésekor keményítő és nyers reszelt burgonya pótolja az egy-két tojás "kötő" szerepét.

Szabadon fogyasztható a sertés- és a marhahús, a hal, a tej és a tejtermékek (sajtok, túrók, vajak), a margarinok, az olaj, a zöldfőzelékek, a szárazhüvelyesek, a gyümölcsök, a befőttek, köretként a burgonya, a rizs, a köles és a hajdina, az édességek közül a cukorkák, a csokoládék és a tojásmentes sütemények, a kelt tészták, a rétesek, a kenyér, a zsemle és a kifli.

Klinikai tápszerek a tojásallergia diétájában

A tojásmentesség miatt az étrend változatossága csökken, különösen akkor, ha nincs mód mindent otthon készíteni. Ételeink választékát klinikai tápszerekkel (Nutridrinkkel és Nutrison powderrel) bővíthetjük, amelyek leromlott állapot esetén is jól használhatók.
A Nutridrink teljes értékű, energiadús, folyékony tápszer. Hétféle — eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, csokoládé és csirkeleves — ízben, valamint ízesítés nélkül van forgalomban. Önálló italként lehűtve fogyasztható, kivéve a csirkeleves ízűt, amelyet melegen kell inni. Ételkészítéskor dúsításra is használhatók. Napi egy-három doboznyi javasolt belőle. A Nutrison powder könnyen oldódó, ízetlen, teljes értékű tápszerpor. Ízesítve önálló italként iható, de az ételek dúsítására is alkalmas, deciliterenként egy-három adagolókanálnyit kell adni.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: sonka, Rama, kenyér, tejeskávé.
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: zöldbableves, pirított máj, rizibizi, saláta.
Uzsonna: Nutridrink (egy doboz).
Vacsora: párizsi, Rama, kenyér, paradicsom, tea.

2. nap
Reggeli: kenyér, virsli (mustárral), tea.
Tízórai: Nutridrinkes gyümölcsturmix (banán + vaníliás Nutridrink).
Ebéd: csontleves durum tésztával, sóskamártás (hat evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), főtt burgonya, főtt hús.
Uzsonna: gyümölcssaláta, műzliszelet.
Vacsora: kockasajt (2 db), Rama, rozskenyér, zöldpaprika, tea.

3. nap
Reggeli: zalai, Rama, kenyér, kakaó.
Tízórai: Nutridrink.
Ebéd: gulyásleves, mákos tészta (durum tésztával).
Uzsonna: nyers zöldség, főzelékféle (pl. sárgarépa, karalábé, karfiol, savanyú káposzta), korpás pogácsa.
Vacsora: körözött (Nutrison powderrel dúsítva), kenyér, tea, kígyóuborka.

Előfordulás

A felnőtt lakosság közel 1/10-e szenved reflux betegségben, az arány egyre nő. A reflux betegek további 1/10-ében refluxos nyelőcsőgyulladás alakul ki.

Tünetek

Gyomortájékon és a mellkasban (a szegycsont mögött) égő érzés (gyomorégés), amely gyakran a hátba és a nyakba sugárzik.
A savas felmaródás a garat- és a szájnyálkahártyát is érintheti, amely fájdalmas nyelésben nyilvánulhat meg.
Jellemző, hogy a tünetek általában étkezés és lefekvés után kb. egy fél órával jelentkeznek, alkohol és kávé fogyasztására romlanak. Fekvő vagy előrehajlott testhelyzet fokozza a tünetek súlyosságát. Súlyos esetben a nyelőcsövet érintő gyulladás szűkületet okoz, amely nyelési nehezítettségben nyilvánul meg. A krónikus gyulladással érintett nyálkahártya vérezhet, ezáltal vashiányos vérszegénység lép fel.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Túlsúly: a hasra lokalizálódó úgynevezett alma típusú elhízás esetén a hasüregben megnövekedett nyomás miatt a savas gyomortartalom a nyitott gyomorszájon keresztül a nyelőcsőbe kerül és a fenti tüneteket hozza létre. A testsúly csökkenése a panaszokat enyhíti.
Terhesség: ahogy a méhben fejlődő magzat mérete nő úgy a méh egyre nagyobb nyomást gyakorol a gyomorra ezáltal az előző mechanizmushoz hasonlóan a refluxos tünetek gyakorisága nő.
Bizonyos ételek fogyasztása szintén súlyosbítja a panaszokat. Az állati fehérjék, magas zsírtartalmú húsok, a csokoládé, a kávé, a különböző gyümölcslevek és természetesen az alkohol tartoznak az említett élelmiszerek közé.
A dohányzás a nyelőcső alsó záróizmának elégtelen működését okozza, ezáltal súlyosbítja a panaszokat.

Diagnózis

Típusos esetben a panaszok a kórképre oly jellemzőek, hogy tapasztalt orvos számára diagnosztikus vizsgálatok nem szükségesek. Abban az esetben, ha a panaszok az orvos által javasolt gyógyszer ellenére 1 hónapig fennállnak gyomortükrözést kell végezni. A vizsgálat során egy hajlékony, vékony csövet kell szájon keresztül a nyelőcsőbe majd a gyomorba juttatni, ezáltal a nyálkahártya láthatóvá válik és a diagnózis pontosan felállítható. A vizsgálat során szövettani mintavételre is van lehetőség. Az esetek kb. 60 %-ban azonban a reflux betegség a nyálkahártyán látható eltérést nem okoz, ennek ellenére a panaszok tartósan fennállnak.
Egy kevéssé elterjedt módszer -az úgynevezett ambuláns pH monitorozás- alapja az, hogy kóros esetben a nyelőcső alsó szakaszán a nyelőcsőtartalom pH-ja savas irányba tolódik. A vizsgálat során orron keresztül egy vékony szondát juttatnak a nyelőcső és a gyomor határára, amely az adott terület vegyhatását folyamatosan méri.

Kezelés

Túlsúly esetén elsődleges a testsúlycsökkentés, kerülni kell a zsíros, fűszeres ételeket, a kávéfogyasztást, a dohányzást és természetesen az alkoholfogyasztást. A vacsora mennyiségét csökkenteni kell, azt követően nem ajánlott azonnal lefeküdni. Az alvás során a fej megemelt helyzetben legyen. Abban az esetben, ha a tünetek az életmódbeli változtatások ellenére fennállnak, illetve a betegnek súlyos panaszai vannak gyomorsav csökkentőket kell alkalmazni. Az Ön orvosa fogja kiválasztani a megfelelő gyógyszert. Alapvetően kétfajta gyógyszercsoport van forgalomban. Az úgynevezett hisztamin receptor blokkolók és egy másik gyógyszercsoport a protonpumpa-gátlók napokon belül csökkentik a gyomorsav termelődését és ezáltal a panaszok csökkennek, majd az esetek többségében megszűnnek.

A betegség szövődményei

A nyelőcső nyálkahártyájának hosszan tartó irritációja a nyelőcső rosszindulatú elfajulásának egyik fő kockázati tényezője. Endoszkópos vizsgálattal szövettani mintavétel során a rákmegelőző állapot felismerhető, majd kezelhető.
A nyelőcső szűkülete súlyos gyulladás esetén jelentkezhet, ekkor nyelési nehezítettség vagy fájdalmas nyelés a fő tünet. (forrás: OAN)

A hajszál nem folyamatosan termelődik, hanem szakaszosan, az elpusztult hajszál leválik a fejbőrről és onnan távozik. Ez egy természetes folyamat. Kórossá akkor válik, amikor a hajszálak képződése nem tud lépést tartani a hajhullás mértékével. Ekkor kopaszodásról beszélünk. Általában a haj növekedésének üteme havonta kb. 1 cm. A hajszálak nyáron, meleg időben intenzívebben növekednek, melynek valószínű oka a fejbőr jobb vérkeringése.
A napi hajhullás mértéke normális esetben napi 70-90 szál. A hajhullás érintheti egyenletesen az egész hajas fejbőrt, lehet azonban foltos, illetve a fejbőr egy területén kifejezettebb. Normálisan a hajhullás a fejtetőn, illetve a halántéktájon kifejezettebb, a tarkótájon kevésbé jelentkezik.

A kóros hajhullás okai

A fejbőr sérülését, fertőzését /bakteriális, vagy gombás/ követő hegesedés kopaszságot okozhat. A heges kopaszság maradandó.
Egyenletes, nem heges kopaszodást számos kiváltó tényező okozhat. Lázas, fertőző betegségek után, terhesség idején a fokozott hajhullás átmeneti jelenség lehet és az egész hajas fejbőrt érinti. Gyakoriak a hormonális betegségek (pajzsmirigy túl-, illetve alulműködés, a nemi hormonok termelésének zavara, a mellékvesekéreg hormontermelésének zavara), a vashiányos vérszegénység, egyes gyógyszermellékhatások (orális fogamzásgátlók, kemoterápiás szerek) stb. Az úgynevezett androgén vagy más néven férfias típusú kopaszodás a hajas fejbőrön a fejtetőn, illetve halántéktájon jelentkezik.
Ez a kopaszodás leggyakoribb formája a felnőtt férfiak közel 25 %-át érinti.
Genetikailag meghatározott, egyenesági férfirokonok között a kopaszodás ezen formája halmozódik. Az, hogy milyen életkorban jelentkezik szintén genetikailag van meghatározva, azonban általában 30 éves kor felett kell rá számítani.
Nők esetében a hajhullás szintén leggyakoribb okát a hormonális elváltozások képezik.
Foltos hajhullás hátterében gyakran valamilyen góc /pl. idült torokmandula-gyulladás/ áll, amely a szervezetben egy állandó gyulladásos állapotot tart fenn és többek között a hajszálak kihullását is okozza.
A hajas fejbőrt érintő gombás megbetegedések foltos kopaszodást okoznak.

Kezelés

Abban az esetben, ha a hajhullás valamilyen alapbetegség (pl. hormonzavar, vashiányos vérszegénység, bőrgombásodás) következménye első lépésben az alapbetegség kezelése szükséges. A kezelés hatására a hajhagymák megerősödnek, ismét működésnek indulnak és a hajnövekedés megindul. Gyógyszer által okozott hajhullás esetén a gyógyszer elhagyása és egy másik készítménnyel való helyettesítése szükséges. A rosszindulatú daganatok kezelésében használatos kemoterápiás szerek ismert mellékhatása a kopaszodás, de ebben az esetben a várható előny vagyis a daganatos betegség gyógyulása egyértelműen fontosabb, mint ez a kellemetlen mellékhatás. A kezelés abbahagyásakor a hajnövekedés újraindul.
A hazai gyógyszertárakban is kapható egy úgynevezett minoxidil tartalmú készítmény, amely egy a fejbőr vérkeringését serkentő anyagot tartalmaz. A készítmény folyadék formájában áll rendelkezésre és a megfelelő hatás eléréséhez napi két alkalommal gyengéden a hajas fejbőrbe kell masszírozni. Nem mindegy azonban, hogy a kezelést a kopaszodás milyen fázisában kezdik el. Legjobb eredmény akkor várható, ha a kopaszodás kevesebb, mint 5 éve kezdődött.
Gyakran a kopaszodás gyógyszeres kezelés ellenére nem javul kielégítően. Ekkor plasztikai sebészeti megoldás jön szóba. Abban az esetben, ha a kopaszodó személynek vannak ép hajhagymái (leggyakrabban a tarkótájon), akkor azokat egyenként a kopasz területre lehet ültetni. Ez az eljárás az úgynevezett hajhagyma-implantáció igen költséges és hosszadalmas, ugyanakkor tartós és esztétikailag kiváló eredménnyel jár. Egy másik lehetőség, amikor speciális műhajat ültetnek be a kopasz fejbőrbe. (forrás: OAN)