Előfordulás

A felnőtt lakosság közel 1/10-e szenved reflux betegségben, az arány egyre nő. A reflux betegek további 1/10-ében refluxos nyelőcsőgyulladás alakul ki.

Tünetek

Gyomortájékon és a mellkasban (a szegycsont mögött) égő érzés (gyomorégés), amely gyakran a hátba és a nyakba sugárzik.
A savas felmaródás a garat- és a szájnyálkahártyát is érintheti, amely fájdalmas nyelésben nyilvánulhat meg.
Jellemző, hogy a tünetek általában étkezés és lefekvés után kb. egy fél órával jelentkeznek, alkohol és kávé fogyasztására romlanak. Fekvő vagy előrehajlott testhelyzet fokozza a tünetek súlyosságát. Súlyos esetben a nyelőcsövet érintő gyulladás szűkületet okoz, amely nyelési nehezítettségben nyilvánul meg. A krónikus gyulladással érintett nyálkahártya vérezhet, ezáltal vashiányos vérszegénység lép fel.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Túlsúly: a hasra lokalizálódó úgynevezett alma típusú elhízás esetén a hasüregben megnövekedett nyomás miatt a savas gyomortartalom a nyitott gyomorszájon keresztül a nyelőcsőbe kerül és a fenti tüneteket hozza létre. A testsúly csökkenése a panaszokat enyhíti.
Terhesség: ahogy a méhben fejlődő magzat mérete nő úgy a méh egyre nagyobb nyomást gyakorol a gyomorra ezáltal az előző mechanizmushoz hasonlóan a refluxos tünetek gyakorisága nő.
Bizonyos ételek fogyasztása szintén súlyosbítja a panaszokat. Az állati fehérjék, magas zsírtartalmú húsok, a csokoládé, a kávé, a különböző gyümölcslevek és természetesen az alkohol tartoznak az említett élelmiszerek közé.
A dohányzás a nyelőcső alsó záróizmának elégtelen működését okozza, ezáltal súlyosbítja a panaszokat.

Diagnózis

Típusos esetben a panaszok a kórképre oly jellemzőek, hogy tapasztalt orvos számára diagnosztikus vizsgálatok nem szükségesek. Abban az esetben, ha a panaszok az orvos által javasolt gyógyszer ellenére 1 hónapig fennállnak gyomortükrözést kell végezni. A vizsgálat során egy hajlékony, vékony csövet kell szájon keresztül a nyelőcsőbe majd a gyomorba juttatni, ezáltal a nyálkahártya láthatóvá válik és a diagnózis pontosan felállítható. A vizsgálat során szövettani mintavételre is van lehetőség. Az esetek kb. 60 %-ban azonban a reflux betegség a nyálkahártyán látható eltérést nem okoz, ennek ellenére a panaszok tartósan fennállnak.
Egy kevéssé elterjedt módszer -az úgynevezett ambuláns pH monitorozás- alapja az, hogy kóros esetben a nyelőcső alsó szakaszán a nyelőcsőtartalom pH-ja savas irányba tolódik. A vizsgálat során orron keresztül egy vékony szondát juttatnak a nyelőcső és a gyomor határára, amely az adott terület vegyhatását folyamatosan méri.

Kezelés

Túlsúly esetén elsődleges a testsúlycsökkentés, kerülni kell a zsíros, fűszeres ételeket, a kávéfogyasztást, a dohányzást és természetesen az alkoholfogyasztást. A vacsora mennyiségét csökkenteni kell, azt követően nem ajánlott azonnal lefeküdni. Az alvás során a fej megemelt helyzetben legyen. Abban az esetben, ha a tünetek az életmódbeli változtatások ellenére fennállnak, illetve a betegnek súlyos panaszai vannak gyomorsav csökkentőket kell alkalmazni. Az Ön orvosa fogja kiválasztani a megfelelő gyógyszert. Alapvetően kétfajta gyógyszercsoport van forgalomban. Az úgynevezett hisztamin receptor blokkolók és egy másik gyógyszercsoport a protonpumpa-gátlók napokon belül csökkentik a gyomorsav termelődését és ezáltal a panaszok csökkennek, majd az esetek többségében megszűnnek.

A betegség szövődményei

A nyelőcső nyálkahártyájának hosszan tartó irritációja a nyelőcső rosszindulatú elfajulásának egyik fő kockázati tényezője. Endoszkópos vizsgálattal szövettani mintavétel során a rákmegelőző állapot felismerhető, majd kezelhető.
A nyelőcső szűkülete súlyos gyulladás esetén jelentkezhet, ekkor nyelési nehezítettség vagy fájdalmas nyelés a fő tünet. (forrás: OAN)

Tünetek

A heveny mellékhere-gyulladás a szerv fájdalmas megnagyobbodásával, csípő-fájdalmas vizeléssel és lázzal jár.
Az esetek többségében valamilyen baktérium okozza, a fertőzés útja a húgycsövön keresztül a prosztata, az o¬ndóvezeték, majd a mellékhere, az esetek egy részében a gyulladás a környező szervekről terjed rá a mellékherére.
35 év alatti férfiaknál döntőn nemi úton (gonorrhoea, chlamydia) terjed. A tüdőbaj (tuberculosis, TBC) kórokozója (mycobacterium tuberculosis) a mellékhere állományának teljes pusztulását okozza.
A tünetek rendszerint fizikai megerőltetést, tompa sérülést (pl. rúgás), illetve közösülést követően alakulnak ki.

Diagnózis

A vér laboratóriumi vizsgálata fehérvérsejt-szaporulatot mutat. A húgycső váladékából a nemi úton terjedő baktériumok az esetek nagy részében mikroszkópos vizsgálattal kimutathatók. Egyéb - nem nemi úton terjedő baktérium esetén- a vizelettenyésztést kell végezni.
A here ultrahangos vizsgálata a mellékhere és a here nagyságáról és állományáról ad felvilágosítást.

Kezelés

A gyulladásért felelős kórokozó fajtájának megállapítása után célzott antibiotikus kezelést kell bevezetni. A nemi úton terjedő formák esetén a szexuális partnert is kezelni kell, a kezelés 2-3 hétig tart. Időben elkezdett kezelés esetén teljes gyógyulásra lehet számítani. Későn bevezetett kezelés esetén a herére átterjedt gyulladás miatt meddőség is kialakulhat. (forrás: OAN)

Két fajtája különböztethető meg

1. típusú diabetes mellitus

Az 1. típusú diabetes mellitus más néven inzulindependens diabetes mellitus oka a hasnyálmirigy inzulint termelő szigetsejtjeinek (Langerhans szigetek) pusztulása. Általában 40 éves kor előtt jelentkezik, a betegek gyakrabban soványak, a tünetek igen gyorsan alakulnak ki és súlyos formában jelentkeznek. A kezelés inzulinpótlás formájában történik.

2. típusú diabetes mellitus

A 2. típusú diabetes mellitus lényegesen gyakoribb, nem inzulin dependens diabetes mellitus-nak is nevezik. A betegségnek ebben a formájában van inzulin a szervezetben, azonban vagy nem elég, vagy nem hat megfelelően. Általában 40 éves kor felett jelentkezik, a betegek többnyire elhízottak, és a tünetek is lassan, adott esetben évek alatt alakulnak ki. Gyakran rutin kivizsgálás során fedezik fel a betegséget. A kezelés alapja a diéta, a gyógyszeres kezelés, vagy a kívülről bevitt inzulin, valamint ezek kombinációja. Az inzulin egy létfontosságú hormon, amely a szervezet szénhidrát-anyagcseréjének normál fenntartásáért felelős, a vércukorszintet csökkenti. Az úgynevezett terhességi cukorbetegség a terhesség kései hónapjaiban alakulhat ki, az esetek nagy részében a szülés után megszűnik.

Előfordulás

Becslések szerint Magyarországon a cukorbetegségben szenvedők száma eléri a félmilliót. A betegek kb. 5-8 %-a 1. típusú cukorbetegségben szenved.

Tünetek

- fokozott szomjúság (különösen éjszaka)
- az elfogyasztott folyadék mennyisége nő
- a vizelet mennyisége nő
- kifejezett fáradtság
- bőrviszketés, gyakran a nemi szervek tájékán
- a bőr- vagy a nemi szervek (hüvely) gombásodása
- homályos látás

1. típus esetén a fokozott étvágy ellenére bekövetkező testsúlycsökkenés gyakori tünet.

Diagnózis

A tünetek alapján felmerült cukorbetegség diagnózisa laboratóriumi eszközökkel, vér- és vizeletvizsgálattal állítható fel. Abban az esetben, ha az éhgyomorra vett vércukor egy bizonyos értéket (6,7 mmol/l) ismételten meghaladja cukorbetegséggel állunk szemben. Ha a mért érték ennél kevesebb, de ennek ellenére az Ön kezelőorvosa cukorbetegségre gyanakszik, akkor úgynevezett terheléses vércukorvizsgálat szükséges. A vizsgálat során az éhgyomri vérvétel után egy cukortartalmú folyadékot kell inni, majd meghatározott rendszeres időközönként vérvétel történik. Ezzel a vizsgálattal a cukorbetegség diagnózisa kétség kívül kimondható. Abban az esetben, ha a vércukorszint a normál értéket tartósan meghaladja, akkor a glükózmolekula kapcsolódik a haemoglobinhoz (vérfehérje) így egy új anyag úgynevezett Haemoglobin A1C képződik, amely a vérből szintén laboratóriumi eszközökkel kimutatható. Ebből az értékbol az orvos következtet a cukorbetegség súlyosságára és fennállásának idejére. A vizeletvizsgálat szintén bevett laboratóriumi módszer. Magas vércukorszint esetén a cukor a vizeletben megjelenik, amely kimutatható. Egyszerű laboratóriumi módszerek ismertek, pl. tesztcsíkkal könnyen megállapítható a vizelet cukortartalma, a különböző színárnyalatok mutatják a vizelet cukormennyiségét. Érdekesség, hogy még 100 évvel ezelőtt az orvosok a vizelet cukortartalmát kóstolás útján állapították meg. Ezt a módszert természetesen már nem alkalmazzák.

A betegség kialakulásának tényezői

1. típusú diabetes mellitus esetén a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei valamilyen oknál fogva elpusztulnak., ezáltal a vérben keringő inzulin hiányzik. A betegség pontos oka a mai napig nem ismert, nem született még teljes mértékben elfogadható magyarázat arra, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei miért pusztulnak el. A legelterjedtebb magyarázat szerint a betegség az úgynevezett autoimmun kórképek csoportjába tartozik, amikor is a szervezet saját szövetei, sejtjei ellen fordul, megsemmisítve azokat. Bizonyos elképzelések szerint a betegség egy fiatalkorban elszenvedett vírusfertőzés, vagy toxikus (mérgező) ártalom következménye. A 2. típusú diabetes mellitus enyhébb lefolyású betegség, leggyakrabban 40 éves kor felett alakul ki. A betegek több, mint 90%-a ebbe a csoportba tartozik. A szervezetben van keringő inzulin, azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy a szükséges hatást kifejtse. Ezt a jelenséget nevezzük inzulinrezisztenciának. A túlsúlyos vagy elhízott egyének hajlamosabbak a betegség kialakulására, mint a soványak. Az örökletes tényezők szintén nagy jelentőségűek, egyenesági rokonok között a cukorbetegség 2. típusa gyakrabban fordul elő. Van néhány olyan ritka kórkép, amely cukorbetegséggel jár. Ismétlődő súlyos hasnyálmirigy-gyulladás esetén a hasnyálmirigy állománya hegesedik, az inzulintermelő sejtek elpusztulnak. Előfordul, hogy sérülés (pl. autóbaleset) következtében a hasnyálmirigy sérül, bevérzik és a hasnyálmirigy elpusztul. Ha a hasnyálmirigyben rosszindulatú daganat van, és az műtéti úton eltávolításra kerül, akkor értheto módon a vérben keringő inzulin hiányozni fog.

A kezeletlen cukorbetegség szövődményei

A magas vércukorszint egy olyan zavart idéz elő, amely rövidtávon hasonló az éhezéshez. A sejtek számára szükséges cukor ott van a vérben, azonban inzulin hiányában, illetve nem megfelelő inzulinhatás esetén a sejtek-szövetek mégsem jutnak elég tápanyaghoz. A szervezetben úgynevezett ketonok szaporodnak fel, ez a beteg leheletének jellegzetes gyümölcsszagot kölcsönöz. Súlyos esetben kóma is kialakulhat, ekkor csak sürgős orvosi beavatkozás menti meg a beteg életét. A késői szövődmények érintik az idegeket, a kis- és nagyereket, -ezáltal gyakorlatilag minden szervet, a szemlencsét, a látóideghártyát, a bőrt, a vesét, a szívet, az agyat és így tovább. A cukorbetegség szemészeti szövődménye a szürkehályog (cataracta), a zöldhályog (glaucoma), a látóideghártya (retina) betegsége, végül gyakran súlyos látásromlás, vagy vakság lép fel. A veseelégtelenség gyakori okát a cukorbetegség szövődményekét kialakult vesebetegség képezi. A vesebetegség mutatója a fokozott vizelet fehérjeürítés, amely laboratóriumi eszközökkel könnyen megállapítható. A magas vércukorszint erekre kifejtett hatása az, hogy mind a nagy-, mind a kiserek fala megvastagszik, az ér átméroje szűkül, ezáltal az adott szerv vérellátása romlik. A vérellátási zavar gyakori példája a lábszárfekély, vagy a láb üszkösödése, az utóbbi az alsó végtagi amputációk vezető oka. Az idegekre kifejtett hatás következtében gyakori a zokni-kesztyűszerűen elhelyezkedő zsibbadás, majd később csökkent fájdalomérzékelés különösen a lábakon. Ennek az a sajnálatos következménye, hogy a beteg nem veszi észre -hiszen fájdalomérzékelése romlott-, hogy a lábán (diabeteses láb) sérülés, vagy körömbenövés van és így súlyos szövődmények alakulnak ki. A magas vércukorszint által károsított idegek nemcsak az úgynevezett perifériás- (pl. vázizmok, bőr), hanem az autonóm (belső szervek) idegrendszer működését is károsítják. A gyomor-bélrendszer lassult működése, vagy az impotencia az autonóm idegrendszer zavart működésének következménye. Cukorbetegeken gyakoribb és súlyosabb a bőr és a nemi szervek, illetve a nyálkahártyák gombásodása is.

A cukorbetegség kezelése

A kezelés célja a normális vércukorszint elérése, ezáltal a korai és a késői szövődmények kiküszöbölése. Tekintettel arra, hogy a diabetes egy krónikus betegség, a kezelés az orvos és a beteg hosszantartó kapcsolatán alapszik. Az 1. típusú cukorbetegség kezelése a diétán és az inzulinkezelésen alapszik. A diéta lényege a szénhidrátmennyiség csökkentése. Elhízott 2. Típusú cukorbeteg esetén fontos ezenkívül a testsúlycsökkentés, csökkent kalóriabevitel mellett. Általában 160 gramm-ban határozzák meg a napi bevihető maximális szénhidrátmennyiséget.

Táplálék szénhidráttartalma (100 grammra vonatkoztatva)

1 db körte 12, cseresznye 14, alma 7, paradicsom 4, kukorica 24, őszibarack 9, málna 5, szilva 13, zsemle 30, 1 adag tészta 70 gramm szénhidrátot tartalmaz.

Mindezek alapján beláthatjuk, hogy komoly erőfeszítést igényel a diéta betartása. Javasolt az úgynevezett élelmi rostok fogyasztása nemcsak azért, mert az emésztésre kedvezően hatnak, hanem azért is, mert csökkentik a vékonybélből a cukor és a zsírok felszívódását. A mesterséges édesítoszerek használata, a cukormentes üdítoitalok fogyasztása lényegesen csökkenti a szénhidrátbevitelt. A 2. típusú cukorbetegség kezelésében számos tablettás készítmény van forgalomban. Ideális esetben a diéta önmagában is elegendőnek bizonyul, gyakran azonban szükség van ezekre a gyógyszerekre. Akkor, ha a diéta és az alkalmazott tabletták ellenére továbbra is magas a vércukorszint, akkor inzulin adására kell áttérni, akár önmagában, akár valamelyik tablettás készítménnyel együtt, természetesen a diéta folytatása mellett. Az inzulinnak is több formája létezik, rövid ultrarövid vagy tartós hatású formában állnak rendelkezésre. Az inzulint akár tűvel és fecskendővel, akár inzulinadagoló tollal lehet adagolni. Az injekció helye a has, a deréktáj, a felkar vagy a comb bőre. Ajánlatos az injekció helyét váltogatni. A cukorbetegség esetén fontos a beteg fokozott együttműködése, önellenorzése. Olyan vércukormérő készülékek vannak forgalomban, melyekkel a beteg úgynevezett ujjbegyes vérből a saját vércukorszintjét meg képes határozni. (forrás: OAN)

A daganatos betegek diétás étrendjének alapját a gabonafélék teszik ki. Ezeket fogyaszthatják magként (csíráztatva, kásának stb.) és feldolgozva (liszt, pehely, müzli, kenyér, tészta stb. formájában). A cél az, hogy minél több gabonafélét, minél változatosabban elkészítve tálaljunk. De fontos szempont az is, hogy az elfogyasztott gabona minél teljesebb értékű legyen, azaz tartalmazza a gabonaszem korpa- és csírarészét is.
Nélkülözhetetlen nyersanyagai a diétának a zöldségfélék és a gyümölcsök is. Ezekből naponta két-két étkezést tervezzünk. Az előbbiekből főzeléket, salátát vagy párolt zöldséget készítsünk, míg a gyümölcsöt tízóraira és uzsonnára adjuk. A zöldségek és a gyümölcsök olyan anyagokat tartalmaznak, amelyekre a betegek (és természetesen az egészséges emberek) szervezetének okvetlenül szüksége van. Ilyenek a növényi rostok, a vitaminok, az ásványi anyagok és a fitovegyületek. A zöldségeket és a gyümölcsöket lehetőleg vegyszermentesen termelő gazdaságból vásároljuk.
Az állatifehérje-források közül tejet és tejtermékeket (kefirt, joghurtot, túrót és sovány kemény sajtot), valamint húsokat (pulykát, csirkét és halakat) kell fogyasztani. Szárnyas és hal hetente kétszer kerüljön terítékre. Ritkán egy kis sütemény is változatosabbá teheti az étrendet.
Az elkészítési módot illetően minél kevesebb zsiradékkal készüljenek az ételek. A fűszerezéshez a régi magyar konyha fűszereit (a kaprot, a tárkonyt, a bazsalikomot stb.) használjuk.
Ügyelni kell a kellő mennyiségű folyadék bevitelére is, mert ennek fontos szerepe van a szervezet méregtelenítési folyamatában. A napi adag 1,5–2 liter legyen — ez lehet ásványvíz, illetve gyógy- és gyümölcstea.

A daganatos betegek diétájába ne kerüljenek tartósított élelmiszerek (kivételek a natúr, gyorsfagyasztott élelmiszerek), füstölt ételek, valamint fehér lisztből és cukorból készült termékek. Nem ajánlott a cigaretta-, a kávé- és az alkoholfogyasztás, valamint az ételek túlzott sózása.
Az elmondottakon kívül még a következőkre kell ügyelni:
- meg kell akadályozni (tápszerrel is) a hirtelen testtömegcsökkenést;
- a már bekövetkezett testtömegcsökkenés miatti tápanyag-, ásványianyag- és vitaminhiányokat pótolni kell (tápszerrel is);
- a kezelés alatt kerülni kell az erős ízű és illatú ételeket a hányinger és a hasmenés megelőzése vagy enyhítése végett (erre a célra szolgálnak a laktóz- és salakanyagmentes tápszerek).

A klinikai tápszerek szerepe a daganatos betegségek diétájában

Kiegészítő táplálékként a beteg állapotától függően naponta 2–3 doboz (esetenként több) Nutridrink fogyasztható. A semleges íz kedvelőinek, illetve tejhelyettesítőként Nutrison Energy Plus adható. A készételek jól dúsíthatók a semleges ízű Nutrison powderrel. Tartós fogyasztás esetén a többféle klinikai tápszer harmonikusan kiegészíti egymást.

Mintaétrend 3 napra

1. nap
Reggeli: tejeskávé (Nutrison Energy Plus), barna kenyér, margarin, zöldpaprika, paradicsom.
Tízórai: epres Nutridrink.
Ebéd: paradicsomleves, csőben sült brokkoli (Nutrison powder), barna kenyér.
Uzsonna: gyümölcs.
Vacsora: héjában főtt burgonya, kefires túró, metélőhagyma, zöldpaprika.

2. nap
Reggeli: tea, barna kenyér, vaj, sajt, reszelt zöldségek.
Tízórai: gyümölcsturmix Nutrison Energy Plusszal.
Ebéd: zöldségleves, halfilével rakott kel (barna rizzsel, sovány tejföllel, Nutrison powderrel), barna kenyér.
Uzsonna: gyümölcssaláta, korpás keksz.
Vacsora: tökfőzelék (Nutrison powderrel), tükörtojás, barna kenyér.

3. nap
Reggeli: tejeskávé (Nutrison Energy Plusszal), barna kenyér, hideg pulykasült, kígyóuborka.
Tízórai: narancsos Nutridrink.
Ebéd: gyümölcsleves (Nutrison powderrel), francia rakott burgonya, saláta.
Uzsonna: gyümölcs
Vacsora: karamellás Nutridrink, barna kenyér, körözött (Nutrison powderrel), nyers zöldségek.

Leggyakrabban úgynevezett fajidegen fehérjék, vegyi anyagok (kozmetikumok, mosószerek) váltják ki, azonban nem elhanyagolható a gyógyszerek szerepe sem. Heveny és idült formája ismert, heveny formájában jelentkeznek az előbb leírt tünetek. Idült formában a bőr megvastagodik, száraz, hámló, durva tapintatú. A heveny forma idültté válhat. Belgyógyászati betegségekben (krónikus gyulladásos góc, gombás vagy bakteriális fertőzés) szintén előfordulhat. A bőrelváltozások leggyakrabban a felső testfélen, az arcon, a nyakon, a csuklón, a kézfejen és ujjakon, a könyökhajlatban, illetve a térd tájékán alakulnak ki.

Előfordulás

Az utóbbi években tapasztalható allergiás megbetegedések (szénanátha, asthma) terjedésével az atópiás bőrgyulladás is növekvő gyakoriságot mutat. Ennek egyértelmű oka az, hogy az ipari fejlődés előrehaladásával egyre több olyan vegyi anyaggal kerülünk kapcsolatba, amely allergén hatású lehet.

Diagnózis

Szakember számára a jellegzetes bőrelváltozások alapján a diagnózis egyértelmű. Laboratóriumi eszközöket kell igénybe venni annak meghatározására, hogy konkrétan milyen allergén okozza a betegséget. Az úgynevezett scarifikációs próbák során a beteg alkarjába egyes allergéneket „belekarcolnak”, pozitivitás esetén típusos bőrreakció alakul ki. A provokációs tesztek során az egyént a feltételezett allergénnel közvetlen kontaktusba hozzák. Néha vérképeltérések (az úgynevezett eosinophil fehérvérsejtek szaporulata, Immunglobulin E szintnövekedés) tapasztalhatók.

Kezelés

A kezelés alapja a bőrelváltozást kiváltó allergén kimutatása és lehetőség szerinti elkerülése. Abban az esetben ha a bőrtüneteket pl. tej fogyasztása okozza, a tejtermékeket ki kell iktatni az étrendből. A betegek bőre az átlagnál szárazabb, kevésbé ellenálló a külső ingereknek. Száraz levegő könnyen a bőr berepedését okozhatja, télen az alacsony páratartalom miatt a tünetek gyakran súlyosbodnak. Fontos a megfelelő tisztálkodószer (szappan) használata, a bőrt szárító szappanok alkalmazása káros. Különböző bőrápolók, hidratáló krémek szintén hasznosak. A bőrelváltozások kezelése alapvetően helyi, illetve szájon keresztül vagy injekcióban alkalmazott gyógyszereken alapszik. Enyhe panaszok esetén a bőrbe dörzsölhető kortikoszteroidtartalmú krémek vannak forgalomban. Súlyos esetben, kortikoszteroidtartalmú tablettát vagy injekciót alkalmaznak. (forrás: OAN)