Két fajtája különböztethető meg

1. típusú diabetes mellitus

Az 1. típusú diabetes mellitus más néven inzulindependens diabetes mellitus oka a hasnyálmirigy inzulint termelő szigetsejtjeinek (Langerhans szigetek) pusztulása. Általában 40 éves kor előtt jelentkezik, a betegek gyakrabban soványak, a tünetek igen gyorsan alakulnak ki és súlyos formában jelentkeznek. A kezelés inzulinpótlás formájában történik.

2. típusú diabetes mellitus

A 2. típusú diabetes mellitus lényegesen gyakoribb, nem inzulin dependens diabetes mellitus-nak is nevezik. A betegségnek ebben a formájában van inzulin a szervezetben, azonban vagy nem elég, vagy nem hat megfelelően. Általában 40 éves kor felett jelentkezik, a betegek többnyire elhízottak, és a tünetek is lassan, adott esetben évek alatt alakulnak ki. Gyakran rutin kivizsgálás során fedezik fel a betegséget. A kezelés alapja a diéta, a gyógyszeres kezelés, vagy a kívülről bevitt inzulin, valamint ezek kombinációja. Az inzulin egy létfontosságú hormon, amely a szervezet szénhidrát-anyagcseréjének normál fenntartásáért felelős, a vércukorszintet csökkenti. Az úgynevezett terhességi cukorbetegség a terhesség kései hónapjaiban alakulhat ki, az esetek nagy részében a szülés után megszűnik.

Előfordulás

Becslések szerint Magyarországon a cukorbetegségben szenvedők száma eléri a félmilliót. A betegek kb. 5-8 %-a 1. típusú cukorbetegségben szenved.

Tünetek

- fokozott szomjúság (különösen éjszaka)
- az elfogyasztott folyadék mennyisége nő
- a vizelet mennyisége nő
- kifejezett fáradtság
- bőrviszketés, gyakran a nemi szervek tájékán
- a bőr- vagy a nemi szervek (hüvely) gombásodása
- homályos látás

1. típus esetén a fokozott étvágy ellenére bekövetkező testsúlycsökkenés gyakori tünet.

Diagnózis

A tünetek alapján felmerült cukorbetegség diagnózisa laboratóriumi eszközökkel, vér- és vizeletvizsgálattal állítható fel. Abban az esetben, ha az éhgyomorra vett vércukor egy bizonyos értéket (6,7 mmol/l) ismételten meghaladja cukorbetegséggel állunk szemben. Ha a mért érték ennél kevesebb, de ennek ellenére az Ön kezelőorvosa cukorbetegségre gyanakszik, akkor úgynevezett terheléses vércukorvizsgálat szükséges. A vizsgálat során az éhgyomri vérvétel után egy cukortartalmú folyadékot kell inni, majd meghatározott rendszeres időközönként vérvétel történik. Ezzel a vizsgálattal a cukorbetegség diagnózisa kétség kívül kimondható. Abban az esetben, ha a vércukorszint a normál értéket tartósan meghaladja, akkor a glükózmolekula kapcsolódik a haemoglobinhoz (vérfehérje) így egy új anyag úgynevezett Haemoglobin A1C képződik, amely a vérből szintén laboratóriumi eszközökkel kimutatható. Ebből az értékbol az orvos következtet a cukorbetegség súlyosságára és fennállásának idejére. A vizeletvizsgálat szintén bevett laboratóriumi módszer. Magas vércukorszint esetén a cukor a vizeletben megjelenik, amely kimutatható. Egyszerű laboratóriumi módszerek ismertek, pl. tesztcsíkkal könnyen megállapítható a vizelet cukortartalma, a különböző színárnyalatok mutatják a vizelet cukormennyiségét. Érdekesség, hogy még 100 évvel ezelőtt az orvosok a vizelet cukortartalmát kóstolás útján állapították meg. Ezt a módszert természetesen már nem alkalmazzák.

A betegség kialakulásának tényezői

1. típusú diabetes mellitus esetén a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei valamilyen oknál fogva elpusztulnak., ezáltal a vérben keringő inzulin hiányzik. A betegség pontos oka a mai napig nem ismert, nem született még teljes mértékben elfogadható magyarázat arra, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei miért pusztulnak el. A legelterjedtebb magyarázat szerint a betegség az úgynevezett autoimmun kórképek csoportjába tartozik, amikor is a szervezet saját szövetei, sejtjei ellen fordul, megsemmisítve azokat. Bizonyos elképzelések szerint a betegség egy fiatalkorban elszenvedett vírusfertőzés, vagy toxikus (mérgező) ártalom következménye. A 2. típusú diabetes mellitus enyhébb lefolyású betegség, leggyakrabban 40 éves kor felett alakul ki. A betegek több, mint 90%-a ebbe a csoportba tartozik. A szervezetben van keringő inzulin, azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy a szükséges hatást kifejtse. Ezt a jelenséget nevezzük inzulinrezisztenciának. A túlsúlyos vagy elhízott egyének hajlamosabbak a betegség kialakulására, mint a soványak. Az örökletes tényezők szintén nagy jelentőségűek, egyenesági rokonok között a cukorbetegség 2. típusa gyakrabban fordul elő. Van néhány olyan ritka kórkép, amely cukorbetegséggel jár. Ismétlődő súlyos hasnyálmirigy-gyulladás esetén a hasnyálmirigy állománya hegesedik, az inzulintermelő sejtek elpusztulnak. Előfordul, hogy sérülés (pl. autóbaleset) következtében a hasnyálmirigy sérül, bevérzik és a hasnyálmirigy elpusztul. Ha a hasnyálmirigyben rosszindulatú daganat van, és az műtéti úton eltávolításra kerül, akkor értheto módon a vérben keringő inzulin hiányozni fog.

A kezeletlen cukorbetegség szövődményei

A magas vércukorszint egy olyan zavart idéz elő, amely rövidtávon hasonló az éhezéshez. A sejtek számára szükséges cukor ott van a vérben, azonban inzulin hiányában, illetve nem megfelelő inzulinhatás esetén a sejtek-szövetek mégsem jutnak elég tápanyaghoz. A szervezetben úgynevezett ketonok szaporodnak fel, ez a beteg leheletének jellegzetes gyümölcsszagot kölcsönöz. Súlyos esetben kóma is kialakulhat, ekkor csak sürgős orvosi beavatkozás menti meg a beteg életét. A késői szövődmények érintik az idegeket, a kis- és nagyereket, -ezáltal gyakorlatilag minden szervet, a szemlencsét, a látóideghártyát, a bőrt, a vesét, a szívet, az agyat és így tovább. A cukorbetegség szemészeti szövődménye a szürkehályog (cataracta), a zöldhályog (glaucoma), a látóideghártya (retina) betegsége, végül gyakran súlyos látásromlás, vagy vakság lép fel. A veseelégtelenség gyakori okát a cukorbetegség szövődményekét kialakult vesebetegség képezi. A vesebetegség mutatója a fokozott vizelet fehérjeürítés, amely laboratóriumi eszközökkel könnyen megállapítható. A magas vércukorszint erekre kifejtett hatása az, hogy mind a nagy-, mind a kiserek fala megvastagszik, az ér átméroje szűkül, ezáltal az adott szerv vérellátása romlik. A vérellátási zavar gyakori példája a lábszárfekély, vagy a láb üszkösödése, az utóbbi az alsó végtagi amputációk vezető oka. Az idegekre kifejtett hatás következtében gyakori a zokni-kesztyűszerűen elhelyezkedő zsibbadás, majd később csökkent fájdalomérzékelés különösen a lábakon. Ennek az a sajnálatos következménye, hogy a beteg nem veszi észre -hiszen fájdalomérzékelése romlott-, hogy a lábán (diabeteses láb) sérülés, vagy körömbenövés van és így súlyos szövődmények alakulnak ki. A magas vércukorszint által károsított idegek nemcsak az úgynevezett perifériás- (pl. vázizmok, bőr), hanem az autonóm (belső szervek) idegrendszer működését is károsítják. A gyomor-bélrendszer lassult működése, vagy az impotencia az autonóm idegrendszer zavart működésének következménye. Cukorbetegeken gyakoribb és súlyosabb a bőr és a nemi szervek, illetve a nyálkahártyák gombásodása is.

A cukorbetegség kezelése

A kezelés célja a normális vércukorszint elérése, ezáltal a korai és a késői szövődmények kiküszöbölése. Tekintettel arra, hogy a diabetes egy krónikus betegség, a kezelés az orvos és a beteg hosszantartó kapcsolatán alapszik. Az 1. típusú cukorbetegség kezelése a diétán és az inzulinkezelésen alapszik. A diéta lényege a szénhidrátmennyiség csökkentése. Elhízott 2. Típusú cukorbeteg esetén fontos ezenkívül a testsúlycsökkentés, csökkent kalóriabevitel mellett. Általában 160 gramm-ban határozzák meg a napi bevihető maximális szénhidrátmennyiséget.

Táplálék szénhidráttartalma (100 grammra vonatkoztatva)

1 db körte 12, cseresznye 14, alma 7, paradicsom 4, kukorica 24, őszibarack 9, málna 5, szilva 13, zsemle 30, 1 adag tészta 70 gramm szénhidrátot tartalmaz.

Mindezek alapján beláthatjuk, hogy komoly erőfeszítést igényel a diéta betartása. Javasolt az úgynevezett élelmi rostok fogyasztása nemcsak azért, mert az emésztésre kedvezően hatnak, hanem azért is, mert csökkentik a vékonybélből a cukor és a zsírok felszívódását. A mesterséges édesítoszerek használata, a cukormentes üdítoitalok fogyasztása lényegesen csökkenti a szénhidrátbevitelt. A 2. típusú cukorbetegség kezelésében számos tablettás készítmény van forgalomban. Ideális esetben a diéta önmagában is elegendőnek bizonyul, gyakran azonban szükség van ezekre a gyógyszerekre. Akkor, ha a diéta és az alkalmazott tabletták ellenére továbbra is magas a vércukorszint, akkor inzulin adására kell áttérni, akár önmagában, akár valamelyik tablettás készítménnyel együtt, természetesen a diéta folytatása mellett. Az inzulinnak is több formája létezik, rövid ultrarövid vagy tartós hatású formában állnak rendelkezésre. Az inzulint akár tűvel és fecskendővel, akár inzulinadagoló tollal lehet adagolni. Az injekció helye a has, a deréktáj, a felkar vagy a comb bőre. Ajánlatos az injekció helyét váltogatni. A cukorbetegség esetén fontos a beteg fokozott együttműködése, önellenorzése. Olyan vércukormérő készülékek vannak forgalomban, melyekkel a beteg úgynevezett ujjbegyes vérből a saját vércukorszintjét meg képes határozni. (forrás: OAN)

Heveny formájában a szemgolyót, illetve a szemhéjak nyálkahártyáját borító kötőhártya vörössé válik és váladékot termel. Kellemetlen szúró-égő fájdalommal jár együtt, amely állapotot gyakran idegentest-érzésként szoktak jellemezni, olyan érzés, mintha a szembe valamilyen idegen tárgy került volna. Reggel felkeléskor a termelt váladék miatt a szemhéjak összeragadhatnak, és gyakran a nyák meg is szilárdul, sűrű "csipa" keletkezik. Súlyos esetben a szemhéjak is megduzzadhatnak.
Az idült forma szintén csípő, égő, viszkető érzést okoz, azonban súlyos gyulladásos jelek nem láthatók.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Az esetek többségében az akut kötőhártya-gyulladást bakteriális, illetve vírusos fertőzés okozza. A szem kémiai (füst, por, gőz, vegyi anyagok) vagy mechanikus (kontaktlencse) irritációja, az allergia (szénanátha) szintén az ismert okok közé tartoznak.
A bakteriális fertőzések között néhány évtizeddel ezelőtt még igen gyakori volt az úgynevezett gonococcus okozta kötőhártya-gyulladás. A gonococcus nevű baktérium felelős a gonorrhea más néven a kankó kialakulásáért. Jellemzően nemi váladék útján terjed, a szem bőséges, sűrű, gennyes váladékozása lép fel. Szemészeti kezelés nélkül a fertőzés átterjedhet a szaruhártyára annak átfúródását okozva.
Az úgynevezett trachoma szintén bakteriális eredetű, a kötőhártya csomós gyulladását jelenti, a csomók a fertőzés során a kötőhártyán alakulnak ki. A fő kockázatot szintén a szaruhártyára való ráterjedés jelenti. Néhány évtizeddel ezelőtt a fenti két fertőzés a vakság fő okát képezte.
Szerencsére ez a két kórkép manapság már ritkán fordul elő, és az esetek döntő többségében a bakteriális kötőhártya-gyulladás kezelés nélkül kb. 8-10 nap alatt, antibiotikum mellett 2-3 nap alatt gyógyul.
A vírusos kötőhártya-gyulladás általában nem önmagában, hanem más szervek érintettségével együtt jelentkezik. Gyakran a garat gyulladásával, nyirokcsomó-duzzanattal, lázzal, rossz közérzettel és levertséggel jár együtt. Abban különbözik a bakteriális gyulladástól, hogy a váladék legtöbbször nem sűrű -gennyes, hanem vízszerű állagú (néha véres/) Gennyes váladékozás bakteriális felülfertőzésben alakul ki, melynek kialakulását szükség esetén antibiotikum-tartalmú szemcseppel lehet megelőzni. Gyermekekben jóval gyakrabban fordul elő. Jóval lassabban gyógyul, mint a bakteriális forma, a gyógyulás akár 15 napig is eltarthat.
A szem szárazsága a könnytermelés zavara esetén jön létre. Idős korban a könnytermelés csökkenése miatt a szemgolyót borító könny mennyisége csökken, gyakori panasz a szem fájdalmas viszketése és vörössége. Egyes úgynevezett autoimmun kórképekben szintén a könnytermelés zavara alakul ki (Sjögren szindróma).
Az allergiás kötőhártya-gyulladás fő tünetei a viszketés, a szem vörössége, fokozott könnyezéssel. Gyakran egyéb allergiás betegségekkel (pl. szénanátha) együtt jelentkezik.
Idült kötőhártya-gyulladást elhúzódó bakteriális fertőzés, valamint izgató gőzök-gázok, vegyi anyagok, füst hozhatnak létre.

Kezelés

Bakteriális fertőzés esetén a szemorvos szemcsepp formájában megfelelő antibiotikus kúrát alkalmaz. Vírusos betegség esetén az antibiotikus kezelés az esetlegesen fellépő bakteriális felülfertőzés esetén, illetve annak megelőzése esetén lehet szükséges.
Csökkent könnytermelés esetén műkönny csepegtetése jön szóba.
Fontos a kötőhártyát károsító anyagok kerülése, a betegséget fenntartó helyzetek (pl. fénytörési hiba) megoldása. Napi több óra számítógép előtt végzett munka esetén megfelelő védőszemüveg viselése szükséges. Allergiás eredet esetén megfelelő antiallergiás kezelést lehet alkalmazni. (forrás: OAN)

A gyógyulási folyamatnak rohanó világunkban is fontos része a megfelelő időtartamú, nyugodt lábadozás. A teljes felépülést késleltetheti, ha valaki túl hamar kezd dolgozni, ha — például műtét után — túl korán terheli meg emésztőrendszerét nem megfelelő ételekkel. A lábadozás időszaka teljesen egyéni: mindenki érzi, hogy mennyi pihenésre van szüksége.

A lábadozóknak szánt étrend alapvető követelményei:
a könnyű emészthetőség,
a jó tápanyagellátás,
a változatos ételek,
az étvágygerjesztő, szép tálalás.

Az étrend sok gyümölcsöt, zöldséget, keményítőben gazdag élelmet, szárnyast, halat és tejterméket tartalmazzon. Pontos összetétele a betegségtől függ. Aki hasi műtéten esett át, annak kerülnie kell a puffasztó, nagy rosttartalmú élelmiszereket. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű étel a kétszeresére növelheti a lábadozás időtartamát.
Minthogy a betegek étvágya általában csökken, hasznos, ha többször, de egy-egy alkalommal keveset esznek. Nem előnyös, ha a diétában nagy rosttartalmú ételek vannak, mert azok idő előtti jóllakottságra vezetnek, emiatt a beteg nem jut elegendő tápanyaghoz. A szervezetnek ilyenkor nagy tápértékű, gyógyulást segítő ételekre van szüksége.

Klinikai tápszerek szerepe a lábadozó betegek diétájában

Kiegészítő táplálékként két-három (a beteg állapotától függően esetleg több) doboz Nutridrink iható naponta. A semleges íz kedvelői Nutrison Energy Plust fogyaszthatnak. Ez tejhelyettesítőnek is beválik. A készételek jól dúsíthatók a semleges ízű Nutrison powderrel. A többféle klinikai tápszer tartós fogyasztás esetén harmonikusan kiegészíti egymást.

Mintaétrend három napra

1. nap:
Reggeli: tejes zabkása, kifli, buggyantott tojás.
Tízórai: vaníliás Nutridrink, őszibarack.
Ebéd: csirke becsinált leves, sajtos makaróni (Nutrison powderrel dúsítva).
Uzsonna: epres Nutridrink.
Vacsora: héjában sült burgonya, tejfölös túró, snidling, kifli.

2. nap:
Reggeli: kefir, méz, pirított zsemle, margarin.
Tízórai: trópusi ízesítésű Nutridrink, ropi.
Ebéd: Brokkolikrém-leves (Nutrison powderrel), párolt, citromos tengeri halfilé, főtt burgonya, párolt sárgarépa.
Uzsonna: madártej (vaníliás Nutridrinkkel).
Vacsora: tökfőzelék (Nutrison porral), natúr pulykamell, alma.

3. nap:
Reggeli: vaníliás Nutridrink kávéval, kalács pirítva, margarin, kockasajt.
Tízórai: sajtos rúd, alma.
Ebéd: paradicsomleves, csőben sült spárga (Nutrison powderrel), kenyér.
Uzsonna: epres Nutridrink, eper.
Vacsora: párolt csirkemáj, burgonyapüré (Nutrison powderrel), fejes saláta.

A fertőzés különösen a nedves és fénynek kevésbé kitett helyeken fordul elő, leggyakoribb a lábujjak között, a kezeken is sokszor találkozhatunk vele. Kezdetben lényeges panasz nincs, később a lábujjak közötti bőrterület berepedezik, „felázik", viszketés, égo-csípő érzés alakul ki. Kezeletlen esetben a fertőzés a lábujjak közti bőrterületről átterjed a láb más részeire és a körmökre is. Ekkor a körmök megvastagodnak, a körömágyról elemelkednek majd sárgásan elszíneződnek. A fertőzés jellemzően közös fürdők útján terjed, de adott esetben más által viselt lábbelik is a fertőzés forrásaként szerepelnek. A szervezet védekező rendszerének (immunrendszer) legyengülése a gombás fertőzés kialakulásának valószínűségét és annak súlyosságát fokozza. Közismert, hogy a cukorbetegek a gombás fertőzésekre hajlamosabbak. A fertőzés a hajas fejbőrön és a szőrzeten is megjelenhet. Ekkor a fejbőrön kopasz, kerek foltok alakulnak ki és a hajszálak letöredeznek. A bőrön egyébként bárhol előfordulhat gombásodás, a bőrön ekkor éles szélű, kerek, viszkető elváltozások jelennek meg. A fertőzés érintheti a nyelvet és a száj nyálkahártyáját is, ezt a betegséget szájpenésznek nevezik.

Diagnózis

A betegség felismerése szakember számára általában nem okoz gondot. A kezelés megválasztásához azonban az esetek egy részében szükséges a gomba fajtájának pontos meghatározása. Ehhez laboratóriumi eszközök állnak rendelkezésre.

Kezelés

A gombás fertőzéssel kapcsolatban a megelőzésnek kiemelkedő jelentősége van. A közös fürdők használata során papucsot kell használni, a fürdés (tisztálkodás) után a bőrt mindenhol (a lábujjak között is!) szárazra kell törölni, gombásodásra való hajlam esetén ajánlatos a lábakat gombaellenes hintőporral beszórni. Kerülni kell azt, hogy mások által használt cipőt hordjunk, ha valamilyen okból ez mégis szükséges, akkor azt a viselés előtt formalinnal fertőtleníteni kell. Ajánlatos laza, kényelmes alsóneműt viselni. A zokni anyaga legyen pamut, ami a nedvességet fel tudja szívni. A láb fokozott izzadása esetén akár naponta többször zoknit kell váltani, lehetőség szerint jó minőségű bőrcipőt ajánlatos viselni. Fokozott verítékezés esetén hintőporokat kell alkalmazni, mind a láb, mind az összefekvo bőrterületek esetében. A bőrgombásodás egyébként külsőleg (krémek, oldatok, habok, samponok) és belsőleg (tabletták, injekció) is kezelhető. Néhány hetes kezelést követően a fertőzés gyógyul, azonban gyakran visszatér, idültté válik. (forrás: OAN)

Akkor, ha a pajzsmirigyhormonok szintézise valamilyen okból (pl. jódhiány) gátolt, akkor gyermekkorban úgynevezett kreténizmus jön létre, a növekedés és a szexuális érés zavarával, valamint csökkent szellemi képességekkel. A múlt században azokon a területeken, ahol nem volt az ivóvízben elég jód, a kreténizmus nem volt ritka. Manapság az ivóvíz és a konyhasó jódozásával a kretének száma Európában és az Egyesült Államokban elhanyagolható.
Pajzsmirigy túlműködésről (hyperthyreosis) beszélünk akkor, ha a vérben keringő pajzsmirigyhormonok mennyisége nő. Leggyakoribb formája az úgynevezett Basedow-Graves kór, amely döntően 20 és 40 éves kor közötti nők esetében lép fel (a nemek aránya 8:1) és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva) jár együtt. A betegség kísérője lehet a szem kidülledésével járó rendellenesség kettőslátással, illetve a szem záródásának elégtelenségével, ezt a szemizmok duzzadása, illetve a szem mögötti kötőszövet felszaporodása hozza létre.

Előfordulás

Nemzetközi statisztikák alapján a nők 1%-a, férfiak 0,1 %-a érintett.

Tünetek

- gyengeség, fáradékonyság
- izgatottság, ingerlékenység, idegesség, kézremegés
- heves szívdobogásérzés, szapora, szabálytalan szívműködés (nyugalomban is)
- fokozott verítékezés, a meleg-intolerancia, magasabb testhőmérséklet
- izomfájdalom
- jó étvágy ellenére bekövetkező fogyás
- nőknél: menstruációs zavarok
- hasmenés
- látászavar (kettős látás), merev tekintet, csillogó szemek
- nyakkörfogat-növekedés
- émelygés, hányás
- tudatzavar
- ujjbenyomatot nem tartó lábszárvizenyő.

Diagnózis

A pajzsmirigyhormonok szintje a vérben laboratóriumi eszközökkel kimutatható. A fokozott anyagcsere miatt gyakori az alacsony koleszterinszint. Basedow-Graves kór esetén a vérből gyakran autoimmun antitestek mutathatók ki. A pajzsmirigy ultrahangvizsgálatával megállapítható annak mérete, izotópvizsgálattal meghatározható, hogy a pajzsmirigy egyes területei több hormon termelnek-e, mint a többi terület, röntgenvizsgálattal (trachea légsáv) kimutatható az, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigy összenyomja-e a légcsövet vagy sem. A szem kidülledése esetén a szem ultrahangos vizsgálata jön szóba, az utóbbi célra CT , illetve MRI vizsgálat is használatos. EKG során a szív ritmuszavarai ismerhetők fel.

Kezelés

A kezelés gyógyszeres, műtéti vagy izotópos. Mindig az adott eset dönti azt el, hogy a három lehetőség közül a kezelőorvos melyiket választja. Korábban a műtéti megoldás volt a leggyakoribb, napjainkban a gyógyszeres, illetve az izotópos kezelés a legelterjedtebb.
A gyógyszeres kezelés alapja a pajzsmirigyhormonok képzésének gátlása.
Ekkor több hónapig tartó gyógyszerszedés szükséges, figyelembe kell azonban vennünk, hogy a gyógyszeres kezelésnek komoly szövődményei léphetnek fel, ezért a vérkép gyakori ellenőrzése szükséges. A heves szívdobogásérzés Béta-blokkolóval csökkenthető.
Abban az esetben, ha a gyógyszeres kezelés nem hatásos vagy a pajzsmirigy kórosan megnagyobbodott és nyomási tüneteket okoz, sebészi megoldás mellett kell dönteni. A műtét során a pajzsmirigy nagy része eltávolításra kerül.
A radioaktív jódkezelés elsősorban azoknál jön szóba, akik tartós gyógyszerszedésre a koruknál fogva vagy más okból alkalmatlanok. A kezelés során a páciens a rádioaktív jódoldatot megissza, a radioaktív jód beépül a pajzsmirigy hormontermelő sejtjeibe és azokat elpusztítja. Fiatal, gyermeket még vállalni akaró nőknek egyértelműen nem ajánlott. Európában az izotópkezelés általában csak 40 éves kor felett alkalmazott.
A hyperthyreosis szemészeti szövődményei szteroiddal gyógyíthatók, illetve műtéti megoldás is szóba jön. (forrás: OAN)