A krónikus, nem specifikus légzőszervi betegségek rövidítésére Magyarországon a KALB betűszót használjuk. Az angolszász szakirodalomban a COPD használatos. Az említett rövidítések három betegséget jelölnek: a krónikus bronchitiszt (chronicus bronchitist, idült hörghurutot), az asztma bronchiálét (asthma bronchialét, hörgi asztmát) és az emfizémát (emphysemát, tüdőtágulatot).
Bővebben...
Csontritkulásról (osteoporosis) akkor beszélünk, ha a betegnek megcsappan a csontanyaga, emiatt a csontjai törékenyek lesznek és fájdalmai vannak. Leggyakrabban a törzs csontjain észlelhetõ (csigolyadeformálódás, hát- és derékfájás), súlyos esetben azonban a végtagcsontok is papírvékonnyá válhatnak.
Bővebben...
A pikkelysömör gyakori gyulladásos bőrbetegség. A bőrelváltozások éles szélűek, fehér színűek, pikkelyszerűen hámlanak, alattuk a bõr megvastagszik, gyulladt. A bőrjelenség megjelenhet bárhol, azonban jellemzően a könyök, a térd tájékán (annak feszítő oldalán), valamint a hajas fejbőrön alakul ki. A pikkelyek eltávolításakor az alatta levő bőrterület pontszerűen vérzik. A bőrjelenséggel egyidejűleg ízületi gyulladás is felléphet. A körmök szintén érintettek lehetnek, a köröm ilyenkor elválik a körömágytól. Az esetek nagy részében az esetleg fellépő enyhe viszketésen kívül lényeges panasz nincs.
Bővebben...
A vese méregtelenítő-kiválasztó funkcióját úgy látja el, hogy a vesén átáramló vért átszuri, amelyből első lépésben úgynevezett szűrlet, majd vizelet képződik. A két vese súlya emberben 300 grammot tesz ki, a vesén átáramló vér mennyisége percenként kb. 1,2 liter. A vese a szervezet víztartalmához nagy mértékben képes alkalmazkodni, nagy mennyiségű folyadék fogyasztása után a kiválasztás fokozódik és több vizelet képződik. A vizelet mennyisége változó, függ a bevitt, illetve az egyéb úton (légzés, verítékezés) távozott víz mennyiségétől , egészséges ember esetén átlagos mennyisége naponta kb. 1-1,5 liter.
A kiválasztás következtében a vizeletbe mind szerves, mind szervetlen anyagok kerülnek. A vizelettel távozó sók a vesében kicsapódhatnak így kövek jönnek létre.

Az ember fején kb. 150 ezer hajszál található, amelyek a fejbőr szőrtüszőiben /hajhagyma/ képződnek. A hajszál lényegében egy szőrszál, amely egy úgynevezett kéreg-, illetve velőállományból épül fel. Fő alkotóeleme a szaru, pigmenttartalma adja a színét, kevesebb pigmenttartalom esetén világosabb. Egyénenként változó a hajszál vastagsága, színe, a hajszálon bevonatot képző faggyúréteg mennyisége, a hajszál szilárdsága, illetve a haj növekedésének mértéke. Idős korban a hajszálak vastagsága és pigmenttartalma csökken.
Bővebben...
belgyógyász, bőrgyógyász, endokrinológus nyíregyháza, érsebész, fogorvos nyíregyháza, fül-orr-gégész, gasztroenterológus, kardiológus nyíregyháza, kézsebész, neurológus, nőgyógyász nyíregyháza, onkológus, optika nyíregyháza, ortopéd, pszichiáter, reumatológus, sebész nyíregyháza, szemész, szemészet, urológus, aranyér nyíregyháza, anyajegy nyíregyháza, csontritkulás nyíregyháza, gyomortükrözés nyíregyháza, hasi ultrahang nyíregyháza, oszteoporózis nyíregyháza, prosztata nyíregyháza