Rendkívül gyakori betegséggel állunk szemben tehát, amely a népesség 90%-át érintette vagy érinteni fogja élete folyamán.

Az aranyeres csomókat elhelyezkedésük alapján két csoportba soroljuk. Az ún. belső aranyeres csomók a végbél záróizma felett helyezkednek el. A külső aranyeres csomók esetén a végbélnyílás körül szabad szemmel látható és tapintható értágulatok, csomók jelennek meg.
A betegség kialakulását elősegítő tényezők
Minden olyan folyamat, amely a végbél körüli vénákban uralkodó nyomást növeli, kedvez az aranyerek kialakulásának. Az elhízás, a terhesség, a mozgásszegény-, ülo életmód, székrekedés, kemény széklet (az alacsony rosttartalmú diéta miatt is), erőltetett székelés, fokozott hasprés az aranyerességet mind elősegítik.

Tájékoztató film, kattintson ide!

Tünetek és panaszok

Az aranyerek nem feltétlenül okoznak panaszt, azonban amennyiben szövődmény lép fel, az alábbi tünetek jelentkeznek.
Székeléskor vagy attól függetlenül is a végbélből friss, piros vér ürül, amely a székleten vércsíkot hoz létre, és a toalettpapíron, valamint a fehérneműn is nyomot hagy. Ritkán az idült vérveszteség vashiányos vérszegénységbe is torkollhat.
A leggyakoribb panasz a fájdalom, amely székeléskor, valamint mozgásra és egyéb megterhelésre pl. köhögésre fokozódik. A fájdalom lehet égo-csípő jellegű, azonban igen kifejezett éles fájdalom is előfordulhat.
A végbélből nyákos tartalom is ürülhet, amely a fehérneműt piszkítja.
Mindezekkel egyidejűleg az aranyerek székeléskor elődomborodnak, a betegség kezdeti stádiumban az elődomborodott csomók a székelés után spontán visszahúzódnak, majd a folyamat előrehaladásával idővel végleg „előreesnek", ezáltal állandó kellemetlenséget okoznak.

Szövődmények

A leggyakoribb szövődmény a gyulladás és a vérzés. Az aranyeres csomókban a vér pangása kapcsán vérrög alakulhat ki. Fájdalmas szövődmény a csomók kizáródása. Ebben az esetben a csomó a végbélen kicsúszik és a csomó nyelét (amely a kicsúszás kapcsán alakult ki) a végbél záróizma leszorítja.

Diagnózis/vizsgálat

A külső aranyeres csomók az előbbiekben leírtaknak megfelelően szabad szemmel láthatók és tapinthatók is. A belső csomók szabad szemmel nem láthatók, azokat a vizsgáló orvos egy speciális endoszkópos vizsgálattal (anoszkópia) vizsgálhatja meg. Az aranyeres csomók vizsgálatára régóta bevált módszer az ún. rektális digitális vizsgálat (RDV). A vizsgálat során a beteg oldalt fekszik, alsó végtagjait a hasáig felhúzza, amíg az orvos mutatóujját -melyre előzőleg gumikesztyűt és gumiujjat húzott, valamint vazelinnel bekent- a végbélbe helyezi és azt alaposan áttapintja. Tekintettel arra, hogy a végbélen keresztül távozó friss, piros vér egyéb komolyabb betegségnek (rosszindulatú daganatok, fekélyes bélgyulladás stb.) is tünete lehet, ezért az alsó bélszakasz endoszkópos vizsgálatát (vastagbéltükrözés) ilyenkor általában elvégzik.

Kezelés

A kezelés lehet ún. konzervatív (vagyis műtét nélküli), súlyos, visszatérő esetben azonban csak a műtéttől várható végleges gyógyulás. Nagyon fontos a széklet rendezése. Ennek megfelelően törekedni kell a rendszeres napi székürítésre, valamint arra, hogy a széklet lágy legyen, a kemény széklet ui. a nyálkahártyával bevont aranyereket felsértheti. Ennek érdekében lényeges a bő folyadékfogyasztás, a rostdús táplálkozás, szükség esetén székletlágyító gyógyszereket (hashajtó, kúp) kell alkalmazni. Nagyon fontos a megfelelő higiéné biztosítása. Székürítés után a végbélnyílást langyos vízzel alaposan meg kell tisztítani! Az ülőmunkát a lehetőségig csökkenteni kell, törekedni kell a testsúly csökkenésére, a fokozott testmozgás mindenképpen előnyös.
A gyulladt aranyerek kezelésére hatékony gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító kenőcsök, kúpok állnak rendelkezésre.
A műtét során az aranyeres csomók eltávolításra kerülnek. Az eltávolítás történhet sebészi kimetszéssel, folyékony nitrogén alkalmazásával vagy ún. gyűrűzéssel, amikor a csomóra egy speciális eszközzel egy gyűrűt helyeznek fel, ezáltal annak vérellátása romlik, majd elhal és magától leesik. Abban az esetben, ha az aranyeres csomókban vérrög keletkezett, a vérrög sebészi eltávolítása a gyógyulást elősegíti. (forrás: OAN)

A hajszál nem folyamatosan termelődik, hanem szakaszosan, az elpusztult hajszál leválik a fejbőrről és onnan távozik. Ez egy természetes folyamat. Kórossá akkor válik, amikor a hajszálak képződése nem tud lépést tartani a hajhullás mértékével. Ekkor kopaszodásról beszélünk. Általában a haj növekedésének üteme havonta kb. 1 cm. A hajszálak nyáron, meleg időben intenzívebben növekednek, melynek valószínű oka a fejbőr jobb vérkeringése.
A napi hajhullás mértéke normális esetben napi 70-90 szál. A hajhullás érintheti egyenletesen az egész hajas fejbőrt, lehet azonban foltos, illetve a fejbőr egy területén kifejezettebb. Normálisan a hajhullás a fejtetőn, illetve a halántéktájon kifejezettebb, a tarkótájon kevésbé jelentkezik.

A kóros hajhullás okai

A fejbőr sérülését, fertőzését /bakteriális, vagy gombás/ követő hegesedés kopaszságot okozhat. A heges kopaszság maradandó.
Egyenletes, nem heges kopaszodást számos kiváltó tényező okozhat. Lázas, fertőző betegségek után, terhesség idején a fokozott hajhullás átmeneti jelenség lehet és az egész hajas fejbőrt érinti. Gyakoriak a hormonális betegségek (pajzsmirigy túl-, illetve alulműködés, a nemi hormonok termelésének zavara, a mellékvesekéreg hormontermelésének zavara), a vashiányos vérszegénység, egyes gyógyszermellékhatások (orális fogamzásgátlók, kemoterápiás szerek) stb. Az úgynevezett androgén vagy más néven férfias típusú kopaszodás a hajas fejbőrön a fejtetőn, illetve halántéktájon jelentkezik.
Ez a kopaszodás leggyakoribb formája a felnőtt férfiak közel 25 %-át érinti.
Genetikailag meghatározott, egyenesági férfirokonok között a kopaszodás ezen formája halmozódik. Az, hogy milyen életkorban jelentkezik szintén genetikailag van meghatározva, azonban általában 30 éves kor felett kell rá számítani.
Nők esetében a hajhullás szintén leggyakoribb okát a hormonális elváltozások képezik.
Foltos hajhullás hátterében gyakran valamilyen góc /pl. idült torokmandula-gyulladás/ áll, amely a szervezetben egy állandó gyulladásos állapotot tart fenn és többek között a hajszálak kihullását is okozza.
A hajas fejbőrt érintő gombás megbetegedések foltos kopaszodást okoznak.

Kezelés

Abban az esetben, ha a hajhullás valamilyen alapbetegség (pl. hormonzavar, vashiányos vérszegénység, bőrgombásodás) következménye első lépésben az alapbetegség kezelése szükséges. A kezelés hatására a hajhagymák megerősödnek, ismét működésnek indulnak és a hajnövekedés megindul. Gyógyszer által okozott hajhullás esetén a gyógyszer elhagyása és egy másik készítménnyel való helyettesítése szükséges. A rosszindulatú daganatok kezelésében használatos kemoterápiás szerek ismert mellékhatása a kopaszodás, de ebben az esetben a várható előny vagyis a daganatos betegség gyógyulása egyértelműen fontosabb, mint ez a kellemetlen mellékhatás. A kezelés abbahagyásakor a hajnövekedés újraindul.
A hazai gyógyszertárakban is kapható egy úgynevezett minoxidil tartalmú készítmény, amely egy a fejbőr vérkeringését serkentő anyagot tartalmaz. A készítmény folyadék formájában áll rendelkezésre és a megfelelő hatás eléréséhez napi két alkalommal gyengéden a hajas fejbőrbe kell masszírozni. Nem mindegy azonban, hogy a kezelést a kopaszodás milyen fázisában kezdik el. Legjobb eredmény akkor várható, ha a kopaszodás kevesebb, mint 5 éve kezdődött.
Gyakran a kopaszodás gyógyszeres kezelés ellenére nem javul kielégítően. Ekkor plasztikai sebészeti megoldás jön szóba. Abban az esetben, ha a kopaszodó személynek vannak ép hajhagymái (leggyakrabban a tarkótájon), akkor azokat egyenként a kopasz területre lehet ültetni. Ez az eljárás az úgynevezett hajhagyma-implantáció igen költséges és hosszadalmas, ugyanakkor tartós és esztétikailag kiváló eredménnyel jár. Egy másik lehetőség, amikor speciális műhajat ültetnek be a kopasz fejbőrbe. (forrás: OAN)

Heveny formájában a szemgolyót, illetve a szemhéjak nyálkahártyáját borító kötőhártya vörössé válik és váladékot termel. Kellemetlen szúró-égő fájdalommal jár együtt, amely állapotot gyakran idegentest-érzésként szoktak jellemezni, olyan érzés, mintha a szembe valamilyen idegen tárgy került volna. Reggel felkeléskor a termelt váladék miatt a szemhéjak összeragadhatnak, és gyakran a nyák meg is szilárdul, sűrű "csipa" keletkezik. Súlyos esetben a szemhéjak is megduzzadhatnak.
Az idült forma szintén csípő, égő, viszkető érzést okoz, azonban súlyos gyulladásos jelek nem láthatók.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Az esetek többségében az akut kötőhártya-gyulladást bakteriális, illetve vírusos fertőzés okozza. A szem kémiai (füst, por, gőz, vegyi anyagok) vagy mechanikus (kontaktlencse) irritációja, az allergia (szénanátha) szintén az ismert okok közé tartoznak.
A bakteriális fertőzések között néhány évtizeddel ezelőtt még igen gyakori volt az úgynevezett gonococcus okozta kötőhártya-gyulladás. A gonococcus nevű baktérium felelős a gonorrhea más néven a kankó kialakulásáért. Jellemzően nemi váladék útján terjed, a szem bőséges, sűrű, gennyes váladékozása lép fel. Szemészeti kezelés nélkül a fertőzés átterjedhet a szaruhártyára annak átfúródását okozva.
Az úgynevezett trachoma szintén bakteriális eredetű, a kötőhártya csomós gyulladását jelenti, a csomók a fertőzés során a kötőhártyán alakulnak ki. A fő kockázatot szintén a szaruhártyára való ráterjedés jelenti. Néhány évtizeddel ezelőtt a fenti két fertőzés a vakság fő okát képezte.
Szerencsére ez a két kórkép manapság már ritkán fordul elő, és az esetek döntő többségében a bakteriális kötőhártya-gyulladás kezelés nélkül kb. 8-10 nap alatt, antibiotikum mellett 2-3 nap alatt gyógyul.
A vírusos kötőhártya-gyulladás általában nem önmagában, hanem más szervek érintettségével együtt jelentkezik. Gyakran a garat gyulladásával, nyirokcsomó-duzzanattal, lázzal, rossz közérzettel és levertséggel jár együtt. Abban különbözik a bakteriális gyulladástól, hogy a váladék legtöbbször nem sűrű -gennyes, hanem vízszerű állagú (néha véres/) Gennyes váladékozás bakteriális felülfertőzésben alakul ki, melynek kialakulását szükség esetén antibiotikum-tartalmú szemcseppel lehet megelőzni. Gyermekekben jóval gyakrabban fordul elő. Jóval lassabban gyógyul, mint a bakteriális forma, a gyógyulás akár 15 napig is eltarthat.
A szem szárazsága a könnytermelés zavara esetén jön létre. Idős korban a könnytermelés csökkenése miatt a szemgolyót borító könny mennyisége csökken, gyakori panasz a szem fájdalmas viszketése és vörössége. Egyes úgynevezett autoimmun kórképekben szintén a könnytermelés zavara alakul ki (Sjögren szindróma).
Az allergiás kötőhártya-gyulladás fő tünetei a viszketés, a szem vörössége, fokozott könnyezéssel. Gyakran egyéb allergiás betegségekkel (pl. szénanátha) együtt jelentkezik.
Idült kötőhártya-gyulladást elhúzódó bakteriális fertőzés, valamint izgató gőzök-gázok, vegyi anyagok, füst hozhatnak létre.

Kezelés

Bakteriális fertőzés esetén a szemorvos szemcsepp formájában megfelelő antibiotikus kúrát alkalmaz. Vírusos betegség esetén az antibiotikus kezelés az esetlegesen fellépő bakteriális felülfertőzés esetén, illetve annak megelőzése esetén lehet szükséges.
Csökkent könnytermelés esetén műkönny csepegtetése jön szóba.
Fontos a kötőhártyát károsító anyagok kerülése, a betegséget fenntartó helyzetek (pl. fénytörési hiba) megoldása. Napi több óra számítógép előtt végzett munka esetén megfelelő védőszemüveg viselése szükséges. Allergiás eredet esetén megfelelő antiallergiás kezelést lehet alkalmazni. (forrás: OAN)

A testépítő tápanyagok közül a fehérjék a legfontosabbak. Az étrendnek naponta minimum 100 g fehérjét kell tartalmaznia. Ezt tejjel, tejtermékekkel, tojással, hússal, húskészítményekkel, növényi fehérjékkel, míg a klinikai tápszerek közül a Nutridrinkkel és a Nutrison powderrel kell fedezni. Ezek a termékek egyúttal a megnövekedett vitamin- és ásványianyag-szükségletet is kielégítik. Tartalmazzák ugyanis a szervezet számára nélkülözhetetlen vízben oldódó (C, B, folsav) és zsírban oldódó (A, D, E, K) vitaminokat (összesen tizennégyfélét), valamint tizenötféle ásványi anyagot és nyomelemet.
A diéta alapjai a zöldség- és főzelékfélék, a burgonya, a gyümölcsök, a tésztafélék, a kenyérfélék, a tejszín, a tejföl, a tejpor, a Nutrison powder, a margarin és a vaj. A túlzott cukorbevitelt kerülni kell, hiszen az csak a luxuskalóriát növeli, ám értékes tápanyag nem jut vele a szervezetbe. A cukor helyett kiválóan alkalmazható a Fantomalt nevű klinikai tápszer.
Étvágyjavító hatású az ételek ízléses, gusztusos elkészítése, a szép tálalás, a kellemes étkezési környezet, de az étrendi változatosság is elengedhetetlen követelmény. Az ilyen étrend nagyon fontos ételkészítési művelete a dúsítás, amelyet elsősorban fehérjetartalmú élelmiszerekkel és klinikai tápszerekkel (Protifar 90-nel, Nutrison powderrel, Nutridrinkkel) végezzünk. Mindezek az ételekbe (pl. kakaóba, burgonyapürébe, pogácsába, fasírozottba, turmixokba, palacsintákba, töltelékekbe, mártásokba, sodókba) keverhetők.

Klinikai tápszerek helye a roboráló étrendben

A megnövekedett energia- és tápanyagszükséglet klinikai tápszerekkel könnyebben kielégíthető, mint hagyományos élelmianyagokkal és élelmiszerekkel. A klinikai tápszerek viszonylag kis mennyiségben és eszményi összetételben tartalmazzák a leromlott szervezet számára szükséges tápálékot. Ezek egymagukban is elégségesek (pl. Nutridrink, Nutrison powder), de ételekbe és italokba is keverhetők.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: Nutridrink (egy doboz), margarin, kalács, dzsem.
Tízórai: gyümölcssaláta (10 dkg banán, 10 dkg alma, 10 dkg mandarin, 10 dkg kivi, 10 dkg ananász, 20 g Fantomalt, 1 dl citromlé).
Ebéd: zölborsókrémleves (öt kanálnyi Nutrison powderrel), mézes pulykamell, burgonyapüré (tízkanálnyi Nutrison powderrel), fejes saláta.
Uzsonna: epres tejturmix (egy doboz epres Nutridrink, eper (10 dkg), egy gombóc tejszínes vagy vaníliafagylalt).
Vacsora: rakott karfiol sajtmártással (tízkanálnyi Nutrison powderrel).

2. nap
Reggeli: Nutridrink (egy doboz), sajtkrém, korpás kifli, uborka.
Tízórai: gyümölcsjoghurt (2 dl), lángolt karaj (5 dkg), margarin, barna zsemle, paradicsom.
Ebéd: becsináltleves (vegyes zöldség, ötkanálnyi Nutrison powder, olaj, ízesítők), gombával töltött csirke, rizibizi, fejes saláta.
Uzsonna: meggyes pite.
Vacsora: párizsi sertésszelet csőben sült burgonyával (tízkanálnyi Nutrison powderrel), uborkasaláta.

3. nap
Reggeli: Nutridrink (egy doboz), virsli (egy pár), tejszínes tormakrém, barna zsemle.
Tízórai: gyümölcsös túrókrém (10 kanál Nutrison powderrel kikeverni) babapiskótával.
Ebéd: gyümölcskrém leves (egy doboz vaníliás Nutridrinkkel), cordon blue, sárgarépás rizs, ananászbefőtt.
Uzsonna: csokoládépuding (egy doboz vaníliás Nutridrinkkel).
Vacsora: sajtos makaróni (hatkanálnyi Nutrison powdert 2 dl tejben adni a vajban megpirított liszthez).

A diéta célja az ingerlékeny bélszakasz megnyugtatása, a meglevő energia- és tápanyaghiány megszüntetése, a kóros anyagcserezavarok kivédése, az étvágytalan beteg erőnlétének javítása, valamint jóízű, étvágygerjesztő ételek adása.
Az étrendet a tápláltsági állapottól és a betegség erejétől függően, az egyéni tűrőképesség figyelembevételével kell összeállítani. A kólitisz ulceróza heveny szakaszában előnytelen lehet a tej, a nyers gyümölcs, a zöldség, valamint az erősen fűszeres, zsíros és panírozott étel. Leromlott állapot, fogyás és étvágytalanság esetén, valamint lábadozás idején jól alkalmazhatók a klinikai tápszerek.
A Crohn-betegség diétája gazdag legyen energiában, fehérjében, vitaminokban és nyomelemekben. A beteg teljes értékű fehérjéket fogyasszon: sovány húsokat, szárnyasokat, tojást, halakat, tejtermékeket és tejet az egyéni tűrőképessége szerint.
Ügyeljünk az étel elkészítésének módjára! Ez lehet főzés, párolás, fóliában sütés, mikrohullámú sütőben sütés, kuktában főzés és grillezés. Kerülni kell a zsemlemorzsába panírozott sülteket és a gyorséttermi ételeket. Nyugodtan fogyaszthat növényi zsiradékokat (napraforgó-, kukorica- és olívaolajat, margarinokat), valamint zöldség-, főzelék- és gyümölcsféléket (hámozva, főzve, paszírozva).
Kerülni kell a durva növényi rostokat (a kukoricát, a lencsét, a babot, a káposztaféléket, a zöldpaprikát); a vesekőhajlam miatt a nagy oxaláttartalmú élelmiszereket és nyersanyagokat (a kakaót, a csokoládét, a sóskát, a spenótot, az egrest, a rebarbarát, a narancsot, a ribizlit és a belőlük készült lekvárokat, dzsemeket és szörpöket); a gyomorsav termelését fokozó paradicsomos és bő zsiradékban sült ételeket, ketchupöt, mustárt, erős fűszereket, zacskós leveseket, savanyúságokat, savanykás gyümölcsöket, szénsavas italokat, citromsavban dús üdítőket; a hasmenésre való hajlam miatt a szőlőt, a szilvát, a fügét és mindazokat az ételeket, amelyek panaszt okoznak.
A Crohn-betegségben szenvedők általában kívánják az édességet. Nekik elsősorban kekszeket, otthon készült pitéket, felfújtakat és piskótákat, teflonedényben sült palacsintát, valamint pudingokat ajánljunk.
Összefoglalásképpen azt mondhatjuk, hogy az energiát elsősorban szénhidráttartalmú nyersanyagokkal (zöldfőzelékekkel, burgonyával, rizzsel, gabonaneműekkel) juttassuk be a szervezetbe, s mellőzzük a bél motilitását fokozó egyszerű cukrokat és a panaszt okozó anyagokat. A tejet és a savanyított tejtermékeket a betegek egy része panasz nélkül fogyasztja. Székrekedés esetén finom rostokban gazdag étrend adható. Ügyeljünk a vitaminok és az ásványi anyagok pótlására.
A leromlott szervezetet roborálni kell. Ha ez a megszokott napi étkezésekkel nem oldható meg, a kiegészítő klinikai tápszereket vegyük számításba.

Klinikai tápszerek szerepe a Crohn- és a kólitiszes betegek étrendjében

Hasi fájdalom, láz, gyengeség, étvágytalanság és leromlott állapot esetén sikerrel alkalmazhatók a klinikai tápszerek, mert kis mennyiségben is nagy kalória-, tápanyag-, vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalmúak. A Crohn-betegség heveny szakában is alkalmazható a Peptisorb powder szemielementáris (előemésztett), por alakú, italnak elkészíthető, ételekbe keverhető tápszer. A Nutridrink teljes értékű, energiadús, fogyasztásra kész, ízesített, iható tápszer. Hétféle ízben — eper, vanília, trópusi, banán, narancs, karamell, csokoládé — és ízesítés nélkül kapható. Önálló italként lehűtve fogyasztható (csirkeleves ízű természetesen melegen), de az ételkészítés során is jól felhasználhatóak. A beteg állapotától függően napi két-háromdoboznyi adható.
A Nutrison powder könnyen oldódó, íztelen, teljes értékű tápszerpor. Hígításának mértékétől függ az energiatartalma. Ízesítve önálló italként fogyasztható, s az ételek dúsítására is alkalmas. Deciliterenként egy-három evőkanálnyi port számítsunk.
 
Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: sonka, kenyér, tea.
Tízórai: karamellás Nutridrink.
Ebéd: zöldségleves, párolt csirkemell, párolt rizs, befőtt.
Uzsonna: vaníliás Nutridrinkkel puding (Aranka vagy Gála hidegen kikeverhető pudingpor egy zacskó + egy doboz Nutridrink).
Vacsora: lágy tojás, kenyér, tea.

2. nap
Reggeli: virsli, zsemle, tea.
Tízórai: almaturmix Nutridrinkkel (egy doboz Nutridrink + 20 dkg alma).
Ebéd: daragaluska-leves, tökfőzelék (hat evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), sertéssült.
Uzsonna: Nutrigríz (170 ml víz + búzadara + nyolc-tíz kanálnyi Nutrison powder + cukor (Fantomalt) + Delma margarin + ízesítés — szórással).
Vacsora: fóliában sült pulykacomb, kenyér, tea.

3. nap
Reggeli: sonkaszalámi, kenyér, kakaó Nutrison powderrel (170 ml víz + nyolc-tíz kanálnyi Nutrison powder, kakaó, cukor).
Tízórai: epres Nutridrink egy doboz.
Ebéd: almaleves, natúrszelet, párolt sárgarépa, Delmás burgonyapüré Nutrison powderrel (három-hat kanállal), banán.
Uzsonna: őszibarackbefőtt, háztartási keksz.
Vacsora: krinolin, kenyér, tea.