Ami az utóbbit illeti, már 1936-ban, vagyis a mesterséges táplálás időszaka előtt megjelent néhány ezt tanúsító tudományos közlemény. Gyomorműtéteket követően nőtt a szövődmények gyakorisága olyan esetekben, amikor 20 %-nál nagyobb volt a testtömegcsökkenés.
A vér csökkent fehérjeszintje és a fertőzések gyakorisága közötti kapcsolatot először 1944-ben írták le. A testtömegváltozás azonban nemcsak a tápláltság mutatója, hanem a nátrium és a sejten kívüli víz mennyiségét is jelzi. Azt is klinikai tanulmányok igazolják, hogy a műtét előtti testtömegből és albuminszintből következtetni lehet az operáció utáni komplikációkra.
A tápláltsági állapot megítélésére leggyakrabban a BMR-t (alapanyagcsere rátát) használják. A Kórházi alultápláltság című tanulmány szerint a betegek 40 %-a alultáplált a felvétel idején, s ez az arány a kórházi ápolás időtartamával nő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sebészeti beavatkozás késleltetésével és a tápláltsági állapot javításával gyakran megelőzhetők a súlyos szövődmények. Műtét előtti feljavításra akkor ajánlatos sort keríteni, ha a beteg elvesztette rendes testtömegének 10 %-át. Nem megbízható az eredmény, ha a beteg testtömegét az ideális testtömeget mutató táblázat adataihoz viszonyítják. Előfordul ugyanis, hogy a kövér beteg jócskán fogy, ugyanakkor a zsírszövete mégis sok, s végül is a testtömege az ideális szint felett van. Arra mindenképpen tekintettel kell lenni, hogy a 20 %-os testtömegvesztés nagyon súlyos állapot, s ha ez eléri a 30 %-ot, a beteg életveszélyes helyzetbe kerül.

A műtét előtti alultápláltság kezelése

A műtéttel járó halálozási arány számottevően javul, ha az alultáplált betegek a beavatkozás előtt legalább egy hétig vagy még tovább erősítő (roboráló) ételeket kapnak. Szükség lehet az enterális táplálásukra is. A szondatápszerekkel (Nutrison standarddal, Nutrison Energy Plusszal, Nutrison Multi Fibre-ral, Peptisorbbal, Nutrinivel) a szervezetbe jutó táplálék energia-, ion- és nyomelem-összetétele hasonlít az ételekéhez. A táplálás során előfordulhat, hogy a vese, a máj és a hasnyálmirigy elégtelenül működik, ezért ennek figyelembevétele nélkül nem valósítható meg a biztonságos étkeztetés. De a túltáplálást is el kell kerülni, mivel a túlzott kalória-bevitel fokozza az anyagcserét, s ez a stresszreakció fokozódására vezet.
A roboráló étrend fehérje- és energiadús legyen, hogy a beteg testtömege ne csökkenjen, vagy az elvesztett kilókat mielőbb visszaszerezze. Az étrend akkor fehérjedús, ha a szervezetbe jutó napi fehérjemennyiség meghaladja a testtömegkilogrammonkénti 1–1,2 g-ot. Ezt a fehérjemennyiséget könnyen felszívódó formában kell adni, hogy a fehérje maximálisan be tudjon épülni a testbe. A fehérjebőség mellett elegendő kalóriára is szüksége van a betegnek, mert egyébként a többletfehérje nem hasznosul kellőképpen, hanem energiaforrásként lebomlik. Azt, hogy az energiát elsősorban szénhidrátokból vagy könnyen emészthető zsiradékokból fedezzük-e, a betegség tünetei határozzák meg.
A roboráló étrend napi energiatartalma 2400–3000 kcal (10–12,6 MJ), fehérjetartalma testtömegkilogrammonként 1,5–2 g, szénhidráttartalma 350–500 g (a cukor maximálisan 10 %), zsírtartalma 100 g, míg rosttartalma 20-30 g legyen. A beteg naponta 2,5–3 liter folyadékot igyon.

Klinikai tápszerek a műtét előtti étrendben

A konyhatechnológiai műveletek közül alkalmazni kell a dúsítást. Az étel ízének és jellegének megfelelően tojással, tojásfehérjével, fehérjekoncentrátummal Protifar 90-nel, Nutrison powderrel és Nutridrinkkel dúsíthatunk.
Reggelire és kisétkezésre javasolt italok: tej, kakaó, csokoládés tej, tejes gyümölcsturmixok, joghurtok, Nutridrink.
Reggelire és kisétkezésre javasolt ételek: tehéntúró, túróhab, krémtúró, sovány sajtok, májpástétom, tojásételek, petrezselymes túrókrém.
Levesek: erőleves tojással, szárnyasaprólék-, májgaluska-, krém és püré levesek pl.: parajkrém-, sárgarépakrém-, paradicsom- és csurgatott-tojás-leves. Javasolt dúsítás: Nutrison powder.
Köretek, főzelékek: burgonya-, karalábé-, zöldborsó-, tök- és finomfőzelék, csőben sült főzelékek: karfiol, burgonya, tök, zöldborsó, spárga. Burgonyából készült köretek: püré, püré sonkával, rakott burgonya. Cereáliákból készült köretek: rizibizi, galuska, milánói makaróni, sajtos spagetti. Javasolt dúsítás: Protifar 90, Nutrison powder.
Mártások: besamel-, sajt-, kapor-, hollandi, gombakrém-, zellerkrém-, gyümölcs-, sóska- és uborkakrémmártás. Javasolt dúsítás: egy–három kanálnyi Nutrison powder dl-ként, Protifar 90. Gyermeknek a napi maximális adag 17,5 g (hét adagolókanálnyi), felnőtteknek 17,5–30 g (hét–tizenöt adagolókanálnyi).
Húsételek: a beteg étvágyának megfelelően adhatók marha-, baromfi- és sertéshúsból, valamint halakból készült ételek sütve, főzve, párolva (fóliában, kuktában), valamint felfújtak és pürék formájában.
Saláták: tojás-, hús-, paradicsom-, uborka- és halsaláta, joghurtos almasaláta, zelleres almasaláta kefirrel, kefires paprika. Az öntetek Nutrison powderral dúsítva.
Tészták, édességek: túrós tészta, gombóc és rétes, sajtos tészta, túrós piskótatekercs, sonkával töltött kifli, galuskák. Javasolt dúsítás: három-kilenc evőkanálnyi Nutrison powder adagonként.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: tej (3 dl), kalács (150 g), margarin (20 g).
Tízórai: lágy tojás (2 db), császárzsemle (1 db), alma (100 g, vagy egy doboznyi Nutridrink).
Ebéd: húsgombócleves, töltött csirke, csőben sült brokkoli, gyümölcsrizs.
Uzsonna: őszibarackturmix (és/vagy egy doboznyi Nutridrink).
Vacsora: gombás sertésszelet, burgonyapüré (három–öt adagolókanálnyi Protifar 90), uborkasaláta, tea.

2. nap
Reggeli: kakaó (2 dl), zsemle (1,5 db), margarin (20 g), gépsonka (8 dkg).
Tízórai: almakompót (és/vagy egy doboznyi Nutridrink).
Ebéd: májpüréleves, grillcsirke, petrezselymes burgonya, tejszínes vaníliakrém (három–hat evőkanálnyi Nutrison powderrel).
Uzsonna: gyümölcsjoghurt (vagy egy doboznyi Nutridrink + gyümölcs).
Vacsora: hideg sertéssült, zöldbabfőzelék, ízes piskóta (Nutrison energy plusszal és hidegen kikeverhető pudingporral készült töltelékkel).

3. nap
Reggeli: főtt virsli, zsemle (1,5 db), tejeskávé (vaníliás Nutridrinkkel).
Tízórai: sonkakrém, kifli (2 db), reszelt alma (vagy egy doboznyi Nutridrink).
Ebéd: tyúkhúsleves, sajtos sertésszelet, tejszínes tökfőzelék (három–hat evőkanálnyi Nutrison powderrel).
Uzsonna: gyümölcskrémes piskóta (vagy egy doboznyi Nutridrink).
Vacsora: vagdalt szelet, sült burgonyapüré, reszelt sárgarépa, saláta.

Tünetek

A vírussal történő találkozás után már egy nappal kifejlődnek a jellegzetes tünetek.
- fájdalmas nyelés
- torokfájdalom
- köhögés
- orrdugulás
- orrváladékozás
- fejfájás
- rossz közérzet
- hőemelkedés, láz
A betegség cseppfertőzéssel terjed. A kórokozók (vírusok) köhögéssel, ill. tüsszentéssel kerülnek a levegőbe, majd onnan belégzéssel jutnak a szervezetbe.

Kezelés
Egyszerű, szövődménymentes megfázás esetén gyógyszeres kezelésre nincs szükség. Az antibiotikumok vírusfertőzés estén hatástalanok, tehát alkalmazásuk nem szükséges. Magas láz esetén lázcsillapítókat lehet alkalmazni. Orrdugulás esetén az orr nyálkahártyáját összehúzó és ezáltal az orrlégzést javító orrspray vagy orrcsepp adása jöhet szóba. Erős torokfájdalom esetén fájdalomcsillapító hatású tabletták vannak forgalomban, melyeket lassan elszopogatva a fájdalom csökken. Megfázás esetén a dohányzást kerülni kell. Bizonyos óvintézkedések betartásával a vírusfertőzés esetleg elkerülhető. Ha megoldható kerüljük el a megfertőződött egyénnel való kontaktust. Amennyiben mégis kapcsolatba kerültünk egy fertőzött személlyel, gondosan mossunk kezet, kézmosás előtt ne érintsük meg az orrunkat vagy a szemünket és gyakran szellőztessünk. (forrás: OAN)

Definíció/diagnózis

Az elhízáson a szervezet zsírtartalmának kóros megnövekedését értjük. Annak a megállapítására, hogy az elhízás milyen mértékű, számos eljárás van használatban. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett testtömegindex (Body Mass Index: BMI; nemre korrigált kalkulátor elérhető a főlapról), amely egy egyszerű számításon alapszik. Ha elosztjuk a kilogramban mért testsúlyunkat a méterben mért testmagasságunk négyzetével, egy hányadost kapunk (kg/m2). Ha ez a szám 20 és 25 között van, akkor normális alkattal állunk szemben, ha 25 és 30 közé esik, akkor az egyén túlsúlyos, ha pedig 30 feletti eredményt kapunk akkor elhízottnak számít. A derékkörfogat a hasi zsírszövet megítélésére szolgál. Férfiaknál 102 cm, nőknél 88 cm az elfogadható felső határ. A derék-csípő hányadost megkapjuk, ha a derékkörfogatot elosztjuk a csípőkörfogattal. Férfiaknál 0,9 alatti, nőknél 0,8 alatti értékek elfogadhatóak. A bőrredővastagság szintén objektív vizsgálati módszer az elhízás megítélésére, azonban jellemzően kórházi körülmények között használatos. A túlsúly nem feltétlenül jelenti a szervezet zsírtartalmának megnövekedését, gyakran előfordul erősebb csontozat vagy tömegesebb izomzat mellett, hogy kóros BMI értéket találunk a test alacsony zsírtartalma ellenére. A zsírszövet eloszlásától függően beszélünk alma formájú illetve körte formájú elhízásról. áAz alma formájú elhízás leginkább férfiakra jellemző, ebben az esetben a zsírszövet a hason illetve a hasi zsigerek körül található. A körte formájú elhízás a nőknél gyakoribb, ekkor a zsírszövet döntően a csípőtájon, a combok területén helyezkedik el. kétfajta elhízástípus különböző betegségekre hajlamosít. Az alma típusú elhízás és a magas vérnyomás, a cukorbetegség, magas vérzsírszint, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések kapcsolata egyértelmű. A körte típusú elhízás elsősorban ízületi bántalmakat okoz.

A betegség kialakulását segítő tényezők

A túlsúly, illetve az elhízás kialakulásában számos tényező vesz részt. Az elhízott vagy túlsúlyos egyén vizsgálatát biológiai, környezeti, magatartási szempontból kell elkezdenünk. Az ember testsúlygyarapodását illetve csökkenését alapvetően az határozza meg, hogy a bevitt, illetve az elhasznált energia hogyan aránylik egymáshoz. Ez az úgynevezett energiamérleg, amely akkor pozitív, ha az egyensúly a bevitt energia javára tolódik el, ekkor zsírraktárak képződnek. A fokozott fizikai aktivitás növeli az elhasznált energia mennyiségét. A magas szénhidrát- és zsírtartalmú ételek túlzott fogyasztása a túlzott kalóriabevitel révén az elhízás vezető hátterét képezi. Tagadhatatlan, hogy bizonyos genetikai tényezők is szerepet játszanak az elhízás kialakulásában. Egyenesági rokonok között a hasonló alkatúak előfordulása gyakoribb, bár környezeti tényezők is szerepet játszanak. Bizonyos betegségek pl. Cushing kór vagy az ún. Stein-Leventhal szindróma szintén elhízással járnak.

Az elhízás szövődményei

A felsorolt betegségek lényegesen gyakrabban fordulnak elő elhízott egyénekben:

- magas vérnyomás

- magas koleszterin- és vérzsírszint

- cukorbetegség

- szívkoszorúérbetegség

- szívelégtelenség

- agyvérzés

- epekövesség

- ízületi megbetegedések

- visszérbetegségek

- alvászavar

- egyes rosszindulatú daganatok: méhrák, emlőrák, prosztatarák, vastagbélrák, epehólyagrák, veserák

- menstruációs zavarok, a peteérés zavara

- vesekő

- önértékelési zavarok, depresszió

Mindezek egyértelműen élettartamcsökkenéshez vezetnek.

Kezelés

A kezelés alapját a diéta és a testmozgás képezi. Számos jól bevált fogyókúrás módszert leírtak már, ennek ellenére szomorú tapasztalat, hogy a kezdeti fogyás után a fogyókúrázók kb. 80%-a visszanyeri a diéta előtti testsúlyát. A cél tehát nem a gyors fogyás, hanem ellenkezőleg a viszonylag lassan leadott kilók után a testsúly tartása. Általában azt mondhatjuk, hogy heti fél kilogrammnál nagyobb testsúlycsökkenés már káros. Ekkor már nemcsak a zsírok, hanem a szervezet saját fehérjéi, így az izomzat fehérjéi is bomlanak, ezáltal az izomtömeg csökken. A fogyókúra kezdetén a súlycsökkenés látványosabb, ekkor az első 2-3 hétben az 5 kg-os fogyás sem ritka a kezdeti folyadékvesztés miatt. Ez a tendencia később csökken, a fogyás ezután lassabbá válik. Fontos megértenünk, hogy ez nem azért van, mert nem tartjuk szigorúan a fogyókúrát, hanem ez egy természetes folyamat. A diéta eredményes módja az, ha a korábban fogyasztott táplálékhoz képest átlagban naponta 500-700 kcal-val kevesebbet viszünk be. A kalóriamegvonás történhet úgy, hogy kerüljük a szénhidrátban és zsírban gazdag élelmiszereket, több zöldséget, ill. alacsony cukortartalmú gyümölcsöt fogyasztunk.

- Térjünk át a mesterséges édesítőszerekre! Számos jó minőségű, a cukrot kiválóan helyettesítő készítmény van forgalomban.

- A legtöbb élelmiszer csomagolásán fel van tüntetve energiatartalma, nézzük azt meg és az alapján vásároljunk!

- Étkezzünk naponta legalább 5 alkalommal!

- Hozzá kell szoknunk, hogy a diéta az első 2 hétben azért nehéz, mert állandó éhségérzetet okoz. Ezt az érzést teljes őrlésű gabonatermékekkel ill. magas rosttartalmú élelmiszerekkel csökkenthetjük.

- Ügyeljünk a vitaminok bevitelére! Télen egészítsük ki étrendünket vitaminkészítményekkel!

- Sütéshez, főzéshez használjunk növényi alapanyagból készült olajat! Kerüljük a finomított szénhidrátokat! Ne nassoljunk!

- A táplálkozási szokásaink megváltoztatása mellett - ha egészségügyi ellenjavallat nincs - mozogjunk többet! A mozgásszegény életmód mellett a testsúlycsökkentés sokkal nehezebb, mint ha könnyű, úgynevezett aerob testmozgást végzünk. Melyek az aerob sportok? Pl. kocogás, futás, úszás, kerékpározás, aerobik stb. Napi 15-20 perc fizikai aktivitás elég ahhoz, hogy erőnlétünk javuljon, izmosabbak legyünk és a fogyás így eredményesebb lesz. Néhány héten belül észre fogjuk venni, hogy a mozgás az életünk részévé vált, szervezetünk már igényelni fogja és jobban fogjuk magunkat érezni bőrünkben! A fizikai aktivitás jótékony hatású a szénhidrátanyagcserére, a vérnyomásértékek javulnak, erősíti a csontokat, az izmokat és az ízületeket, segít megelőzni a csontritkulást. El kell ugyanakkor oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a fizikai aktivitás csak sport keretében képzelhető el. Akár napi fél óra séta elég lehet arra, hogy a korábbi ülő életmódon változtatva az állóképességünk javuljon. Ha emeletes házban lakunk ne használjunk liftet, inkább lépcsőzzünk! Minden egyes lépcsőfokkal közelebb kerülhetünk a kitűzött testsúlyunkhoz! Nézzünk kevesebb TV-t, ha feltétlenül le kell ülnünk a TV elé, a műsorok közti szünetben is elvégezhetünk néhány tornagyakorlatot!

Gyógyszeres kezelés

Ritka esetekben a diéta illetve a fokozott testmozgás ellenére a testsúlycsökkentés nem jár eredménnyel. Ekkor gyógyszeres kezelés jön szóba, amely az orvos által felírt készítményen alapszik. Két olyan gyógyszercsoport van, amelyik a testsúlycsökkentésben javasolt. Két gyógyszercsoport különböző hatásmechanizmussal. Ha szükséges, az Ön orvosa fogja kiválasztani azt, amelyikre Önnek szüksége van. Az egyik a hypothalamus éhségközpontjára hatva az éhségérzet csökkentésével ér el eredményt. A másik a bélcsatornában hatva megakadályozza a zsírok felszívódását. Akár a kétfajta gyógyszer együtt is alkalmazható. Még egy megoldás létezik, végső esetben a plasztikai sebészé a főszerep. Leggyakrabban akkor indokolt plasztikai sebészhez fordulni, ha egy adott testrészről a zsír az előbb felsorolt eszközök ellenére nem távozik. Figyelembe kell azonban venni, hogy a beavatkozás szövődményekkel járhat, fájdalmas valamint a tartósság nincs garantálva. (forrás: OAN)

A betegség egyetlen kezelési módja tehát az életre szóló, szigorú diéta. Ennek betartását megnehezíti, hogy a 2 %-nál kevesebb adalékanyagot (ez lehet glutén is) nem kötelező feltüntetni az élelmiszereken, a termék fajtája miatt esetleg nem is gondolunk rá, hogy glutént tartalmazhat (ilyenek pl. a tej- és húsipari termékek, a gyümölcsök, a fogkrémek, a rágógumik), gondolunk ugyan rá, de nem ismerjük a termék pontos összetételét (pudingok, ketchup, sütőpor), biztosak vagyunk benne, hogy nem tartalmaz glutént, de tévedünk (pl. az élelmiszerekben levő keményítőszörp alapanyaga búza is lehet), az alapanyag nem tartalmaz glutént, de a gyártási technológia során szennyeződhet ezzel az anyaggal a termék, ezért csak garantáltan gluténmentes terméket vásároljunk. Ezeken a csomagoláson szöveggel vagy grafikusan (áthúzott búzakalásszal) jelölik a gluténmentességet.
A lisztérzékeny beteg nyugodtan ehet: gluténmentes kenyeret, zsemlét, kiflit, kalácsot, abonettet és rizshamletet, kukoricalisztből és kukoricadarából származó élelmiszereket és ételeket, bizonyos gyümölcsöket és zöldfőzelékeket (már csak a bennük levő vitaminok és ásványi anyagok miatt is), valamint húsokat (sertés-, marha- és baromfihúst, halat) és gluténmentes húskészítményeket (pl. a PICK Szeged Rt. felvágottjait). Az ételkészítés során a rántáshoz, a habaráshoz és a panírozáshoz gluténmentes lisztet használjunk, a töltelékek és a fasírtok pedig gluténmentes zsemlemorzsával vagy kenyérrel készüljenek. Minthogy a húskonzervek, a májkrémek és a húsos ételkonzervek glutént tartalmazhatnak, helyettük házilag készített májkrémet, húspástétomot és tojáskrémet adjunk.
Korlátozás nélkül ehetők a szárazhüvelyesek (sárgaborsó, szárazbab, lencse) és az olajos magvak (dió, mogyoró, mandula), valamint a szója. A könnyebb emészthetőség miatt a zsiradékok közül a növényi eredetűeket (olajokat és margarinokat) részesítsük előnyben. Minthogy a tejtermékekben, a tejdesszertekben és a több összetevőt tartalmazó készítményekben (gyümölcsjoghurtokban, túrókrémekben, pudingokban), glutén lehet, ezekkel vigyázni kell. Köretként a burgonya, a rizs és a kukoricadara bármilyen módon elkészíthető. A zöldfőzelékek párolva köretként is adhatók. A tésztaféléket gluténmentes kész tésztákkal helyettesítsük.
Gluténmentes lisztek és keményítők: rizs-, sárgaborsó-, szója- és kukoricaliszt, kukoricadara, kukorica- és burgonyakeményítő.

A klinikai tápszerek helye a lisztérzékenység diétájában

A klinikai tápszerek (a NUMIL Kft. termékei) garantáltan gluténmentesek, így biztonsággal beiktathatók a beteg étrendjébe. Tartalmazzák mindazokat a tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyekből hiányt szenvedhet a szervezet, s változatosabbá teszik a diétát is. A Nutridrink teljes értékű, energiadús, folyékony tápszer. Hétféle — eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, csokoládé — ízben van forgalomban. Önálló italként lehűtve ihatók (kivéve a csirkeleves ízűt, amelyet melegen kell fogyasztani), s ételkészítés során dúsításra is alkalmas. Napi egy-három doboznyi adagja javasolt. A Nutrison powder könnyen oldódó, ízetlen, teljes értékű tápszerpor. Ízesítve önálló italként fogyasztható, s az ételek is dúsíthatók vele. Dúsításhoz deciliterenként egy-három adagolókanálnyi javasolt.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: zöldpaprikába töltött körözött (négy evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), coeliakiás kenyér, tej.
Tízórai gyümölcsturmix (Nutridrinkkel).
Ebéd: karfiolleves coeliakiás tésztával, majoránnás csirkemell, párolt rizs, saláta.
Uzsonna: gyümölcs.
Vacsora: házi májpástétom (négy evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), coeliakiás kenyér, zöldpaprika, limonádé.

2. nap
Reggeli: gluténmentes felvágott, Rama, coeliakiás kenyér, kakaó
Tízórai: Nutridrink.
Ebéd: zöldségleves, töltött paprika, burgonya.
Uzsonna: gyümölcssaláta.
Vacsora: gluténmentes virsli, coeliakiás kenyér, házi gluténmentes ketchup, tea.

3. nap
Reggeli: kockasajt (2 db), coeliakiás kenyér, tejeskávé.
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: lebbencsleves gluténmentes tésztával, csőben sült kelbimbó (hat evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), rántott hal (gluténmentes prézlivel és liszttel).
Uzsonna: puding (Nutridrink + hidegen kikevehető Gala vagy Aranka pudingpor).
Vacsora: baconnal és sajttal grillezett krinolin, saláta, coeliakiás kenyér, tej.

Alapvetően két típusa létezik. A "rossz" koleszterin az ún. LDL felelős a szervezetben többek között az érelmeszesedés kialakulásáért, ezzel szemben a "jó" koleszterin az ún. HDL az érelmeszesedés védőfaktorának számít.

A táplálkozási szokásoknak a magas koleszterinszint kialakulásában kiemelkedő szerepük van.
Magas zsírtartalmú táplálék fogyasztása az LDL koleszterinszintet növeli, a HDL koleszterin mennyisége pedig többek között fokozott testmozgással növelhető.
A koleszterinszint az életkorral folyamatosan nő.
Elsősorban az erekre kifejtett hatása az, ami miatt a magas koleszterinszint ellen védekeznünk kell.
A szív ereinek érintettsége az ún. koszorúér-elmeszesedés esetén a szívinfarktus kockázata megnő. Az agy ereinek érintettsége esetén fokozott agyérelmeszesedés, időkori elbutulás lép fel, ill. fokozott a kockázat arra, hogy az erekben vérrög alakul ki, ezáltal agylágyulás, agyvérzés, szélütés következik be. A nyaki ütőér meszesedése szintén szélütést okozhat. Az alsó végtag érelmeszesedése miatt az erek átmérője csökken, ezáltal romlik a láb izmainak vérellátása, alsó végtagi fájdalom alakul ki. A vese ereinek szűkülete a magas vérnyomás kialakulásában játszik szerepet.
A magas koleszterinszint kialakulásában bizonyos örökletes hajlam mellett, elsősorban étrendi tényezőknek van szerepe. Magas koleszterintartalmú ételek fogyasztása (vaj, tojás, állati zsírok) a koleszterinszintet egyértelműen emelik. A dohányzás lényegesen emeli az érelmeszesedés kockázatát. Mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti az LDL-szintet, ugyanakkor növeli az érfal védelmében szerepet játszó HDL-szintet. Bizonyos alkoholok, pl. a vörösbor védő szerepe egyértelműen bizonyított. A fokozott testmozgás, a növényi rostokban gazdag táplálkozás csökkentik az érelmeszesedés kockázatát.
A terápia alapját az alacsony koleszterintartalmú diéta képezi. Abban az esetben, ha a diéta, ill. a fokozott testmozgás a vér koleszterinszintjét számottevően nem csökkenti, gyógyszeres kezelésre van szükség. Cukorbetegség, magas vérnyomás, koszorúér-betegség esetén már alacsonyabb LDL-szint esetén is gyógyszeres kezelés szükséges. (forrás: OAN)