A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

• Örökletes tényezők: egyenes ági rokonok között a betegség gyakran halmozódik.
• Környezeti tényezők: A fejlett országokban található magasabb arány egyértelműen a környezeti tényezőkkel magyarázható. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly szerepe egyértelműnek látszik. Az állati zsírokról számos tanulmány született, azonban mind ez idáig nem egyértelmű, hogy lényeges szerepük lenne a betegség kialakulásában.
• Életkor: a kor előrehaladtával a betegség előfordulása egyre nő, a változókor után viszont ez a növekvő tendencia megszűnik. Hormonális tényezők: azokban a nőkben, akiknél a menstruáció fiatalabb életkorban (11-12 év) következett be, a vizsgálatok azt mutatták, hogy a betegség gyakrabban fordult elő. A fokozott gyakoriság késői menopausára is vonatkozik.
• Bizonyos gyógyszerek: az orális fogamzásgátlók alkalmazása szintén fokozott kockázatot rejt. A menopauza (változókor) kezelésében használatos ún. hormonpótló terápia, amely arra szolgál, hogy a menopauza jól ismert tüneteit (verítékezés, gyengeség, érzelmi labilitás stb.) csökkentse, az emlőrák kialakulását elősegíti. Ha az első gyermek születése 30 éves kor fölött történik az emlőrák kockázata közel kétszeresére nő.

Tünetek

Jellemzően az emlőrák korai stádiumában panaszt nem okoz. Önvizsgálattal, ill. rutin nőgyógyászati szűrővizsgálat alkalmával első tünet lehet az emlőben, vagy a hónaljárokban tapintható csomó. Csomó tapintása, az emlő bőrének megváltozása, az emlőbimbó behúzódása, nedvedzése ill. alakváltozása esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Súlyos, kezeletlen esetekben a rosszindulatú daganat a bőrre ráterjedhet, ún. kifekélyesedő emlőrák jön létre. Tekintettel a viszonylagos tünetmentességre, a szűrés kiemelkedő jelentőségű.

Diagnózis

A nőgyógyászati szűrővizsgálat során az orvos áttapintja az emlőket és a hónaljárkot, majd gyanú esetén egy speciális vizsgálatot végez, melyet mammográfiának nevezünk. A mammográfia során röntgensugárral az emlőt átvilágítják, ezáltal a kóros eltérések láthatóvá válnak. Ezzel a vizsgálattal tapintással fel nem ismerhető eltérésekre is fény derülhet.
Az emlő ultrahangvizsgálata elsősorban fiatalabb korosztályokban jön szóba.
Abban az esetben, ha a fent említett vizsgálatokkal emlődaganat gyanúja merül föl, el kell dönteni azt, hogy az eltérés jó- vagy rosszindulatú. Ehhez nélkülözhetetlen egy szövettani mintavétel, melynek során egy vékony tűvel általában ultrahangvezérelten az elváltozásból mintát vesznek.

Kezelés

Az emlőrák kezelése elsősorban a daganat kiterjedésétől és attól függ, hogy a környező szövetekre ráterjedt, ill. áttétet adott vagy sem. Ebből a szempontból alapvetően három stádiumot különböztetünk meg.
1. Korai stádiumban az emlőrák kis kiterjedésű, a bőrre nem terjed, áttétet nem ad, vagy áttétképzés esetén az azonos oldali hónaljárok érintett.
2. Előrehaladott stádiumban a daganat érintheti a hónalji nyirokcsomókat és a mellkasfalra és a bőrre is átterjedhet.
3. Súlyosan előrehaladott esetben távoli áttétek is jelentkeznek, tehát az azonos oldali hónaljárok érintettsége mellett a szervezet legkülönbözőbb szerveiben (tüdő, csont, máj, agy) áttéteket találunk.
Korai stádiumban az elváltozás sebészi megoldása javasolt. Az operáció során a daganat teljes egészében kimetszésre kerül, adott esetben a teljes emlőt eltávolítják. A hónaljárki nyirokcsomók teljes eltávolítása is szóba jön. Előrehaladottabb stádiumban elsősorban gyógyszeres és sugárterápia mellett kell dönteni. A gyógyszerek egyik csoportját az ún. kemoterápiás szerek képezik. A kemoterápia a gyorsan osztódó rákos sejteket pusztítja el. Ismert mellékhatásai a hányinger, hányás, étvágytalanság, hajhullás, rossz közérzet. Egy másik gyógyszercsoport hatásmechanizmusa azon alapszik, hogy a rákos daganatot alkotó sejtek egy része ösztrogénreceptort tartalmaz. Ezek a gyógyszerek megakadályozzák azt, hogy az ösztrogén a rákos sejthez kapcsolódjon, ezáltal a növekedését, anyagcseréjét gátolják.
A sugárterápia nemcsak előrehaladott stádiumban, hanem az emlő megtartásával járó műtétek után is javasolt. Az eljárás során a hét öt napján kb. egy hónapon keresztül az emlőre sugarat bocsátanak, amely a rákos sejtek osztódását megakadályozza és elősegíti azok pusztulását.
Abban az esetben, ha a teljes emlő eltávolításra kerül, annak műtéti rekonstrukciójáról is dönteni kell, néhány sebészeti központban – természetesen a beteg életkorától, általános állapotától, és kívánságától függően – a rekonstrukciót az emlő eltávolításával egyidejűleg elvégzik.
Korai stádiumban felismerve, megfelelő kezelés hatására a betegség igen jó arányban gyógyul. (forrás: OAN)

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

A hólyag rosszindulatú daganata férfiakban közel 3-szor gyakrabban fordul elő, mint nőkben.
Az iparban használatos festékek és oldószerek, valamint a dohányzás egyértelműen kockázati tényezők.

Diagnózis

A vizelet laboratóriumi vizsgálata vér jelenlétét bizonyítja. A vörösvérsejtek mellett genny is megjelenhet. Előrehaladott esetben a daganat elfolyási akadályt képez, ami a vese működését rontja. Ez a folyamat a vese működését jelző laborértékekkel szintén nyomon követhető. A vérvesztés miatt vérszegénység alakulhat ki.
A hólyagból a vizelettel távozó sejtek vizsgálata daganatos sejteket mutathat.
Helyi érzéstelenítésben végzett endoszkópos vizsgálattal (cystoscopia) a hólyag nyálkahártyája megtekinthető. A vizsgálat során a húgycsövön keresztül a hólyagba egy endoszkópot vezetnek fel. Cystoscopia során szövettani mintavételre is mód nyílik.
Képalkotó eljárásokkal (ultrahang, CT, MRI) megállapítható a hólyagban található daganat nagysága, kiterjedése, a hólyag falának vastagsága, valamint az, hogy a daganat a környező szervekre ráterjed-e.
A húgyutak kontrasztanyagos vizsgálata (urographia) szintén alkalmas lehet a daganat diagnosztizálására.

Kezelés

A hólyagrák kezelése műtéttel, kemoterápiával vagy besugárzással történik.
A daganat nagyságától és kiterjedésétől valamint attól függően, hogy mennyire terjedt rá a környező szervekre a műtét lehet egy húgycsövön keresztül végzett beavatkozás, de súlyos esetben a hólyag és a környező szervek ( férfiaknál a prosztata, ondóhólyag, nőknél a petefészkek, a méh, a méhnyak, és a hüvely egy része) eltávolítása is szóba jön. A környező nyirokcsomók szintén eltávolításra kerülnek.
A kemoterápia során daganatképződést gátló anyagot juttatnak a szervezetbe. Katéter segítségével helyi kezelésre is lehetőség nyílik. Műtétet követően a kemoterápia a daganat visszatérésének kockázatát csökkenti.
A sugárterápia lényege, hogy kb. 2 hónapon keresztül a hólyagra időszakonként visszatérően sugárzást bocsátanak.
Az előbbi terápiás módok természetesen egymással kombinálva is használatosak. (forrás: OAN)

A tojásmentes étrend összeállításakor egyrészt arra kell ügyelni, hogy a hagyományos tojásos száraztészták helyett koleszterinmentes vagy durum tészták legyenek benne, másrészt az étel készítésekor keményítő és nyers reszelt burgonya pótolja az egy-két tojás "kötő" szerepét.

Szabadon fogyasztható a sertés- és a marhahús, a hal, a tej és a tejtermékek (sajtok, túrók, vajak), a margarinok, az olaj, a zöldfőzelékek, a szárazhüvelyesek, a gyümölcsök, a befőttek, köretként a burgonya, a rizs, a köles és a hajdina, az édességek közül a cukorkák, a csokoládék és a tojásmentes sütemények, a kelt tészták, a rétesek, a kenyér, a zsemle és a kifli.

Klinikai tápszerek a tojásallergia diétájában

A tojásmentesség miatt az étrend változatossága csökken, különösen akkor, ha nincs mód mindent otthon készíteni. Ételeink választékát klinikai tápszerekkel (Nutridrinkkel és Nutrison powderrel) bővíthetjük, amelyek leromlott állapot esetén is jól használhatók.
A Nutridrink teljes értékű, energiadús, folyékony tápszer. Hétféle — eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, csokoládé és csirkeleves — ízben, valamint ízesítés nélkül van forgalomban. Önálló italként lehűtve fogyasztható, kivéve a csirkeleves ízűt, amelyet melegen kell inni. Ételkészítéskor dúsításra is használhatók. Napi egy-három doboznyi javasolt belőle. A Nutrison powder könnyen oldódó, ízetlen, teljes értékű tápszerpor. Ízesítve önálló italként iható, de az ételek dúsítására is alkalmas, deciliterenként egy-három adagolókanálnyit kell adni.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: sonka, Rama, kenyér, tejeskávé.
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: zöldbableves, pirított máj, rizibizi, saláta.
Uzsonna: Nutridrink (egy doboz).
Vacsora: párizsi, Rama, kenyér, paradicsom, tea.

2. nap
Reggeli: kenyér, virsli (mustárral), tea.
Tízórai: Nutridrinkes gyümölcsturmix (banán + vaníliás Nutridrink).
Ebéd: csontleves durum tésztával, sóskamártás (hat evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), főtt burgonya, főtt hús.
Uzsonna: gyümölcssaláta, műzliszelet.
Vacsora: kockasajt (2 db), Rama, rozskenyér, zöldpaprika, tea.

3. nap
Reggeli: zalai, Rama, kenyér, kakaó.
Tízórai: Nutridrink.
Ebéd: gulyásleves, mákos tészta (durum tésztával).
Uzsonna: nyers zöldség, főzelékféle (pl. sárgarépa, karalábé, karfiol, savanyú káposzta), korpás pogácsa.
Vacsora: körözött (Nutrison powderrel dúsítva), kenyér, tea, kígyóuborka.

Definíció/diagnózis

Az elhízáson a szervezet zsírtartalmának kóros megnövekedését értjük. Annak a megállapítására, hogy az elhízás milyen mértékű, számos eljárás van használatban. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett testtömegindex (Body Mass Index: BMI; nemre korrigált kalkulátor elérhető a főlapról), amely egy egyszerű számításon alapszik. Ha elosztjuk a kilogramban mért testsúlyunkat a méterben mért testmagasságunk négyzetével, egy hányadost kapunk (kg/m2). Ha ez a szám 20 és 25 között van, akkor normális alkattal állunk szemben, ha 25 és 30 közé esik, akkor az egyén túlsúlyos, ha pedig 30 feletti eredményt kapunk akkor elhízottnak számít. A derékkörfogat a hasi zsírszövet megítélésére szolgál. Férfiaknál 102 cm, nőknél 88 cm az elfogadható felső határ. A derék-csípő hányadost megkapjuk, ha a derékkörfogatot elosztjuk a csípőkörfogattal. Férfiaknál 0,9 alatti, nőknél 0,8 alatti értékek elfogadhatóak. A bőrredővastagság szintén objektív vizsgálati módszer az elhízás megítélésére, azonban jellemzően kórházi körülmények között használatos. A túlsúly nem feltétlenül jelenti a szervezet zsírtartalmának megnövekedését, gyakran előfordul erősebb csontozat vagy tömegesebb izomzat mellett, hogy kóros BMI értéket találunk a test alacsony zsírtartalma ellenére. A zsírszövet eloszlásától függően beszélünk alma formájú illetve körte formájú elhízásról. áAz alma formájú elhízás leginkább férfiakra jellemző, ebben az esetben a zsírszövet a hason illetve a hasi zsigerek körül található. A körte formájú elhízás a nőknél gyakoribb, ekkor a zsírszövet döntően a csípőtájon, a combok területén helyezkedik el. kétfajta elhízástípus különböző betegségekre hajlamosít. Az alma típusú elhízás és a magas vérnyomás, a cukorbetegség, magas vérzsírszint, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések kapcsolata egyértelmű. A körte típusú elhízás elsősorban ízületi bántalmakat okoz.

A betegség kialakulását segítő tényezők

A túlsúly, illetve az elhízás kialakulásában számos tényező vesz részt. Az elhízott vagy túlsúlyos egyén vizsgálatát biológiai, környezeti, magatartási szempontból kell elkezdenünk. Az ember testsúlygyarapodását illetve csökkenését alapvetően az határozza meg, hogy a bevitt, illetve az elhasznált energia hogyan aránylik egymáshoz. Ez az úgynevezett energiamérleg, amely akkor pozitív, ha az egyensúly a bevitt energia javára tolódik el, ekkor zsírraktárak képződnek. A fokozott fizikai aktivitás növeli az elhasznált energia mennyiségét. A magas szénhidrát- és zsírtartalmú ételek túlzott fogyasztása a túlzott kalóriabevitel révén az elhízás vezető hátterét képezi. Tagadhatatlan, hogy bizonyos genetikai tényezők is szerepet játszanak az elhízás kialakulásában. Egyenesági rokonok között a hasonló alkatúak előfordulása gyakoribb, bár környezeti tényezők is szerepet játszanak. Bizonyos betegségek pl. Cushing kór vagy az ún. Stein-Leventhal szindróma szintén elhízással járnak.

Az elhízás szövődményei

A felsorolt betegségek lényegesen gyakrabban fordulnak elő elhízott egyénekben:

- magas vérnyomás

- magas koleszterin- és vérzsírszint

- cukorbetegség

- szívkoszorúérbetegség

- szívelégtelenség

- agyvérzés

- epekövesség

- ízületi megbetegedések

- visszérbetegségek

- alvászavar

- egyes rosszindulatú daganatok: méhrák, emlőrák, prosztatarák, vastagbélrák, epehólyagrák, veserák

- menstruációs zavarok, a peteérés zavara

- vesekő

- önértékelési zavarok, depresszió

Mindezek egyértelműen élettartamcsökkenéshez vezetnek.

Kezelés

A kezelés alapját a diéta és a testmozgás képezi. Számos jól bevált fogyókúrás módszert leírtak már, ennek ellenére szomorú tapasztalat, hogy a kezdeti fogyás után a fogyókúrázók kb. 80%-a visszanyeri a diéta előtti testsúlyát. A cél tehát nem a gyors fogyás, hanem ellenkezőleg a viszonylag lassan leadott kilók után a testsúly tartása. Általában azt mondhatjuk, hogy heti fél kilogrammnál nagyobb testsúlycsökkenés már káros. Ekkor már nemcsak a zsírok, hanem a szervezet saját fehérjéi, így az izomzat fehérjéi is bomlanak, ezáltal az izomtömeg csökken. A fogyókúra kezdetén a súlycsökkenés látványosabb, ekkor az első 2-3 hétben az 5 kg-os fogyás sem ritka a kezdeti folyadékvesztés miatt. Ez a tendencia később csökken, a fogyás ezután lassabbá válik. Fontos megértenünk, hogy ez nem azért van, mert nem tartjuk szigorúan a fogyókúrát, hanem ez egy természetes folyamat. A diéta eredményes módja az, ha a korábban fogyasztott táplálékhoz képest átlagban naponta 500-700 kcal-val kevesebbet viszünk be. A kalóriamegvonás történhet úgy, hogy kerüljük a szénhidrátban és zsírban gazdag élelmiszereket, több zöldséget, ill. alacsony cukortartalmú gyümölcsöt fogyasztunk.

- Térjünk át a mesterséges édesítőszerekre! Számos jó minőségű, a cukrot kiválóan helyettesítő készítmény van forgalomban.

- A legtöbb élelmiszer csomagolásán fel van tüntetve energiatartalma, nézzük azt meg és az alapján vásároljunk!

- Étkezzünk naponta legalább 5 alkalommal!

- Hozzá kell szoknunk, hogy a diéta az első 2 hétben azért nehéz, mert állandó éhségérzetet okoz. Ezt az érzést teljes őrlésű gabonatermékekkel ill. magas rosttartalmú élelmiszerekkel csökkenthetjük.

- Ügyeljünk a vitaminok bevitelére! Télen egészítsük ki étrendünket vitaminkészítményekkel!

- Sütéshez, főzéshez használjunk növényi alapanyagból készült olajat! Kerüljük a finomított szénhidrátokat! Ne nassoljunk!

- A táplálkozási szokásaink megváltoztatása mellett - ha egészségügyi ellenjavallat nincs - mozogjunk többet! A mozgásszegény életmód mellett a testsúlycsökkentés sokkal nehezebb, mint ha könnyű, úgynevezett aerob testmozgást végzünk. Melyek az aerob sportok? Pl. kocogás, futás, úszás, kerékpározás, aerobik stb. Napi 15-20 perc fizikai aktivitás elég ahhoz, hogy erőnlétünk javuljon, izmosabbak legyünk és a fogyás így eredményesebb lesz. Néhány héten belül észre fogjuk venni, hogy a mozgás az életünk részévé vált, szervezetünk már igényelni fogja és jobban fogjuk magunkat érezni bőrünkben! A fizikai aktivitás jótékony hatású a szénhidrátanyagcserére, a vérnyomásértékek javulnak, erősíti a csontokat, az izmokat és az ízületeket, segít megelőzni a csontritkulást. El kell ugyanakkor oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a fizikai aktivitás csak sport keretében képzelhető el. Akár napi fél óra séta elég lehet arra, hogy a korábbi ülő életmódon változtatva az állóképességünk javuljon. Ha emeletes házban lakunk ne használjunk liftet, inkább lépcsőzzünk! Minden egyes lépcsőfokkal közelebb kerülhetünk a kitűzött testsúlyunkhoz! Nézzünk kevesebb TV-t, ha feltétlenül le kell ülnünk a TV elé, a műsorok közti szünetben is elvégezhetünk néhány tornagyakorlatot!

Gyógyszeres kezelés

Ritka esetekben a diéta illetve a fokozott testmozgás ellenére a testsúlycsökkentés nem jár eredménnyel. Ekkor gyógyszeres kezelés jön szóba, amely az orvos által felírt készítményen alapszik. Két olyan gyógyszercsoport van, amelyik a testsúlycsökkentésben javasolt. Két gyógyszercsoport különböző hatásmechanizmussal. Ha szükséges, az Ön orvosa fogja kiválasztani azt, amelyikre Önnek szüksége van. Az egyik a hypothalamus éhségközpontjára hatva az éhségérzet csökkentésével ér el eredményt. A másik a bélcsatornában hatva megakadályozza a zsírok felszívódását. Akár a kétfajta gyógyszer együtt is alkalmazható. Még egy megoldás létezik, végső esetben a plasztikai sebészé a főszerep. Leggyakrabban akkor indokolt plasztikai sebészhez fordulni, ha egy adott testrészről a zsír az előbb felsorolt eszközök ellenére nem távozik. Figyelembe kell azonban venni, hogy a beavatkozás szövődményekkel járhat, fájdalmas valamint a tartósság nincs garantálva. (forrás: OAN)

A hajszál nem folyamatosan termelődik, hanem szakaszosan, az elpusztult hajszál leválik a fejbőrről és onnan távozik. Ez egy természetes folyamat. Kórossá akkor válik, amikor a hajszálak képződése nem tud lépést tartani a hajhullás mértékével. Ekkor kopaszodásról beszélünk. Általában a haj növekedésének üteme havonta kb. 1 cm. A hajszálak nyáron, meleg időben intenzívebben növekednek, melynek valószínű oka a fejbőr jobb vérkeringése.
A napi hajhullás mértéke normális esetben napi 70-90 szál. A hajhullás érintheti egyenletesen az egész hajas fejbőrt, lehet azonban foltos, illetve a fejbőr egy területén kifejezettebb. Normálisan a hajhullás a fejtetőn, illetve a halántéktájon kifejezettebb, a tarkótájon kevésbé jelentkezik.

A kóros hajhullás okai

A fejbőr sérülését, fertőzését /bakteriális, vagy gombás/ követő hegesedés kopaszságot okozhat. A heges kopaszság maradandó.
Egyenletes, nem heges kopaszodást számos kiváltó tényező okozhat. Lázas, fertőző betegségek után, terhesség idején a fokozott hajhullás átmeneti jelenség lehet és az egész hajas fejbőrt érinti. Gyakoriak a hormonális betegségek (pajzsmirigy túl-, illetve alulműködés, a nemi hormonok termelésének zavara, a mellékvesekéreg hormontermelésének zavara), a vashiányos vérszegénység, egyes gyógyszermellékhatások (orális fogamzásgátlók, kemoterápiás szerek) stb. Az úgynevezett androgén vagy más néven férfias típusú kopaszodás a hajas fejbőrön a fejtetőn, illetve halántéktájon jelentkezik.
Ez a kopaszodás leggyakoribb formája a felnőtt férfiak közel 25 %-át érinti.
Genetikailag meghatározott, egyenesági férfirokonok között a kopaszodás ezen formája halmozódik. Az, hogy milyen életkorban jelentkezik szintén genetikailag van meghatározva, azonban általában 30 éves kor felett kell rá számítani.
Nők esetében a hajhullás szintén leggyakoribb okát a hormonális elváltozások képezik.
Foltos hajhullás hátterében gyakran valamilyen góc /pl. idült torokmandula-gyulladás/ áll, amely a szervezetben egy állandó gyulladásos állapotot tart fenn és többek között a hajszálak kihullását is okozza.
A hajas fejbőrt érintő gombás megbetegedések foltos kopaszodást okoznak.

Kezelés

Abban az esetben, ha a hajhullás valamilyen alapbetegség (pl. hormonzavar, vashiányos vérszegénység, bőrgombásodás) következménye első lépésben az alapbetegség kezelése szükséges. A kezelés hatására a hajhagymák megerősödnek, ismét működésnek indulnak és a hajnövekedés megindul. Gyógyszer által okozott hajhullás esetén a gyógyszer elhagyása és egy másik készítménnyel való helyettesítése szükséges. A rosszindulatú daganatok kezelésében használatos kemoterápiás szerek ismert mellékhatása a kopaszodás, de ebben az esetben a várható előny vagyis a daganatos betegség gyógyulása egyértelműen fontosabb, mint ez a kellemetlen mellékhatás. A kezelés abbahagyásakor a hajnövekedés újraindul.
A hazai gyógyszertárakban is kapható egy úgynevezett minoxidil tartalmú készítmény, amely egy a fejbőr vérkeringését serkentő anyagot tartalmaz. A készítmény folyadék formájában áll rendelkezésre és a megfelelő hatás eléréséhez napi két alkalommal gyengéden a hajas fejbőrbe kell masszírozni. Nem mindegy azonban, hogy a kezelést a kopaszodás milyen fázisában kezdik el. Legjobb eredmény akkor várható, ha a kopaszodás kevesebb, mint 5 éve kezdődött.
Gyakran a kopaszodás gyógyszeres kezelés ellenére nem javul kielégítően. Ekkor plasztikai sebészeti megoldás jön szóba. Abban az esetben, ha a kopaszodó személynek vannak ép hajhagymái (leggyakrabban a tarkótájon), akkor azokat egyenként a kopasz területre lehet ültetni. Ez az eljárás az úgynevezett hajhagyma-implantáció igen költséges és hosszadalmas, ugyanakkor tartós és esztétikailag kiváló eredménnyel jár. Egy másik lehetőség, amikor speciális műhajat ültetnek be a kopasz fejbőrbe. (forrás: OAN)