A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

A fertőzés leggyakrabban úgynevezett felszálló fertőzés, ami azt jelenti, hogy a húgycsövön keresztül kórokozók kerülnek a hólyagba ahol megtelepednek és gyulladást hoznak létre. A betegség sokkal gyakoribb nőkben, melynek valószínű oka az, hogy a nők húgycsöve sokkalta rövidebb, mint a férfiaké, ezért a kórokozók könnyebben feljutnak a hólyagba. A hüvelynyálkahártyán egyébként egészséges nőkben jellegzetes baktériumflóra található, melynek a megváltozása -akár spermicid vagy egyéb krémek miatt- fokozza a hólyaghurut kockázatát. Fiatal nőkben a fertőzés gyakran közösülés után lép fel.
A fertőzés leggyakrabban bakteriális, de vírusfertőzések is előfordulhatnak.
A baktériumok között a leggyakoribbak a bélbaktériumok, amely a szövődménymentes fertőzések kb. 90%-ért felelősek.

Tünetek

Leggyakoribb a vizeléskor jelentkező csípő-maró fájdalom, hólyagtáji fájdalom, majd állandó, kínzó vizelési inger, az inger hatására alig néhány csepp ürül. A vizelet gyakran zavaros vagy véres. Láz az esetek döntő többségében nincs.

Vizsgálatok

Laboratóriumi vizsgálattal genny, baktériumok, vagy vér mutatható ki. A vizeletben található baktériumok tenyésztésével megállapítható a baktérium fajtája, valamint az is, hogy milyen antibiotikum hatásos a baktérium elpusztítására. Képalkotó eljárások /ultrahang, röntgen, hólyagtükrözés/ szövődmények esetén jönnek szóba.

Kezelés

Nőknél az enyhe panaszokkal járó, szövődménymentes hólyaghurut 2-3 napos antibiotikus kúrával meggyógyítható.
Férfiaknál enyhe hólyaghurut ritkán fordul elő, ezért részletes urológiai vizsgálat szükséges az esetlegesen fennálló, a gyulladást elősegítő tényezők /prosztatabetegségek, hólyagkő, hólyagrák stb./ tisztázására.
Fájdalomcsillapítók, meleg ülőfürdők, a hólyagtáj meleg borogatása a gyógyszeres kezelést hasznosan kiegészítik. Sok folyadék fogyasztása szükséges, kerülendők azonban azok az élelmiszerek, amelyek a hólyag nyálkahártyáját irritálhatják /alkohol, fűszerek/.
Súlyos, szövődményes esetekben hosszas, 3-4 hetes antibiotikus kezelés jön szóba. Gyakran visszatérő szövődménymentes esetekben megelőző antibiotikus terápia lehet szükséges. Nőknél abban az esetben, ha egy évben több, mint 3 alkalommal lép fel hólyaghurut, közösülés előtt egyetlen tabletta bevételét javasolják. Természetesen ebben az esetben is részletes urológiai vizsgálat szükséges a gyulladást elősegítő tényezők felderítésére.

Szövődmények

A hólyagot érintő bakteriális fertőzés a húgyvezetéken keresztül felszállva, vesemedence-gyulladást okozhat.
A fertőzés a környező kismedencei szervekre is ráterjedhet, prosztatagyulladás alakulhat ki. (forrás: OAN)

Rendkívül gyakori betegséggel állunk szemben tehát, amely a népesség 90%-át érintette vagy érinteni fogja élete folyamán.

Az aranyeres csomókat elhelyezkedésük alapján két csoportba soroljuk. Az ún. belső aranyeres csomók a végbél záróizma felett helyezkednek el. A külső aranyeres csomók esetén a végbélnyílás körül szabad szemmel látható és tapintható értágulatok, csomók jelennek meg.
A betegség kialakulását elősegítő tényezők
Minden olyan folyamat, amely a végbél körüli vénákban uralkodó nyomást növeli, kedvez az aranyerek kialakulásának. Az elhízás, a terhesség, a mozgásszegény-, ülo életmód, székrekedés, kemény széklet (az alacsony rosttartalmú diéta miatt is), erőltetett székelés, fokozott hasprés az aranyerességet mind elősegítik.

Tájékoztató film, kattintson ide!

Tünetek és panaszok

Az aranyerek nem feltétlenül okoznak panaszt, azonban amennyiben szövődmény lép fel, az alábbi tünetek jelentkeznek.
Székeléskor vagy attól függetlenül is a végbélből friss, piros vér ürül, amely a székleten vércsíkot hoz létre, és a toalettpapíron, valamint a fehérneműn is nyomot hagy. Ritkán az idült vérveszteség vashiányos vérszegénységbe is torkollhat.
A leggyakoribb panasz a fájdalom, amely székeléskor, valamint mozgásra és egyéb megterhelésre pl. köhögésre fokozódik. A fájdalom lehet égo-csípő jellegű, azonban igen kifejezett éles fájdalom is előfordulhat.
A végbélből nyákos tartalom is ürülhet, amely a fehérneműt piszkítja.
Mindezekkel egyidejűleg az aranyerek székeléskor elődomborodnak, a betegség kezdeti stádiumban az elődomborodott csomók a székelés után spontán visszahúzódnak, majd a folyamat előrehaladásával idővel végleg „előreesnek", ezáltal állandó kellemetlenséget okoznak.

Szövődmények

A leggyakoribb szövődmény a gyulladás és a vérzés. Az aranyeres csomókban a vér pangása kapcsán vérrög alakulhat ki. Fájdalmas szövődmény a csomók kizáródása. Ebben az esetben a csomó a végbélen kicsúszik és a csomó nyelét (amely a kicsúszás kapcsán alakult ki) a végbél záróizma leszorítja.

Diagnózis/vizsgálat

A külső aranyeres csomók az előbbiekben leírtaknak megfelelően szabad szemmel láthatók és tapinthatók is. A belső csomók szabad szemmel nem láthatók, azokat a vizsgáló orvos egy speciális endoszkópos vizsgálattal (anoszkópia) vizsgálhatja meg. Az aranyeres csomók vizsgálatára régóta bevált módszer az ún. rektális digitális vizsgálat (RDV). A vizsgálat során a beteg oldalt fekszik, alsó végtagjait a hasáig felhúzza, amíg az orvos mutatóujját -melyre előzőleg gumikesztyűt és gumiujjat húzott, valamint vazelinnel bekent- a végbélbe helyezi és azt alaposan áttapintja. Tekintettel arra, hogy a végbélen keresztül távozó friss, piros vér egyéb komolyabb betegségnek (rosszindulatú daganatok, fekélyes bélgyulladás stb.) is tünete lehet, ezért az alsó bélszakasz endoszkópos vizsgálatát (vastagbéltükrözés) ilyenkor általában elvégzik.

Kezelés

A kezelés lehet ún. konzervatív (vagyis műtét nélküli), súlyos, visszatérő esetben azonban csak a műtéttől várható végleges gyógyulás. Nagyon fontos a széklet rendezése. Ennek megfelelően törekedni kell a rendszeres napi székürítésre, valamint arra, hogy a széklet lágy legyen, a kemény széklet ui. a nyálkahártyával bevont aranyereket felsértheti. Ennek érdekében lényeges a bő folyadékfogyasztás, a rostdús táplálkozás, szükség esetén székletlágyító gyógyszereket (hashajtó, kúp) kell alkalmazni. Nagyon fontos a megfelelő higiéné biztosítása. Székürítés után a végbélnyílást langyos vízzel alaposan meg kell tisztítani! Az ülőmunkát a lehetőségig csökkenteni kell, törekedni kell a testsúly csökkenésére, a fokozott testmozgás mindenképpen előnyös.
A gyulladt aranyerek kezelésére hatékony gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító kenőcsök, kúpok állnak rendelkezésre.
A műtét során az aranyeres csomók eltávolításra kerülnek. Az eltávolítás történhet sebészi kimetszéssel, folyékony nitrogén alkalmazásával vagy ún. gyűrűzéssel, amikor a csomóra egy speciális eszközzel egy gyűrűt helyeznek fel, ezáltal annak vérellátása romlik, majd elhal és magától leesik. Abban az esetben, ha az aranyeres csomókban vérrög keletkezett, a vérrög sebészi eltávolítása a gyógyulást elősegíti. (forrás: OAN)

Meghatározó tényezők:
- örökletes tulajdonságok
- kor (előrehaladtával magasabb)
- nem (férfiaknál magasabb)
- egészségi állapot (máj-, pajzsmirigy- vese vagy cukorbetegség növeli a vérben a koleszterintartalmat)
- táplálkozás (sok állati zsiradék bevitele növeli a koleszterin tartalmat

Koleszterin normál értékek:
29 év alatt 5,2 mmol / l alatt
30-39 év 5,7 mmol / l alatt
40 év felett 6,2 mmol / l alatt

A koleszterin szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A koleszterinnek két típusa van, az LDL és a HDL koleszterin.
LDL= alacsony sűrűségű lipoprotein. Ezt nevezik ártó koleszterinnek, ez rakódik le az érfalban.
HDL=nagy sűrűségű lipoprotein. Ez az úgynevezett védő koleszterin, mely megakadályozza a koleszterin lerakódását az érfal belső felületén, valamint képes a már lerakodott koleszterint felvenni és kiüríteni a szervezetből.
Ezt a védőhatást csökkenti és a szívinfarktus kockázatát emeli: a dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód, magas triglicerid szint.
Trigliceridek a “klasszikus” zsírok, melyeket táplálkozással veszünk fel. Normál érték a vérben: 2 mmol / l alatt.
Diéta alkalmazására van szükség, ha az LDL és HDL koleszterin értékarány megváltozik.
Normál érték: LDL 4 mmol / l alatt, HDL 1 mmol / l felett

Ajánlatos minden felnőtt koleszterinszintjét 2 évenként ellenőrizni, mivel csak vérvizsgálat deríthet fényt a kóros értékekre. A helyes táplálkozással nagymértékben csökkenhet az erekben a lerakódás ill. lassítható az érelmeszesedés folyamata. Az étrend zsírszegény (0,5 g / testsúly kg), koleszterinszegény (napi max. 300 mg koleszterin fogyasztható), diétás rostokban gazdag.
A diétában a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérféleségek és péksütemények, az étkezési búzakorpával dúsított termékek, a zöldfőzelékek és gyümölcsök kapják a fő szerepet. Nem fogyasztható a sertészsír, szalonna, tepertő, liba-, kacsazsír, zsíros húsok, belsőségek, tojás, zsíros- tej és tejtermékek (tejszín, vaj, ömlesztett sajtok).
Ételkészítéshez étolajat és Ráma margarint használjunk. A táplálékkal felvett zsiradékok fajtája döntően befolyásolja a koleszterinszintet.
Zsírsavak fajtái
- telített zsírsavak
- telítetlen zsírsavak
- egyszeresen
- többszörösen
Az állati eredetű élelmiszerek főleg telített, a növényiek egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Az utóbbiak fogyasztása eredményesen csökkenti a koleszterinszintet.
Fontos, hogy gyakran együnk, de egyszerre mindig keveset.
Lényeges a testmozgás, mivel ezzel emelhető a vérben a HDL, azaz a védő koleszterin szintje.

Klinikai tápszerek a koleszterinszegény diétában

A Nutridrink, mint teljes értékű, ízesített, fogyasztásra kész tápszer nagyon jól beilleszthető a diétába, mivel zsiradék tartalma kizárólag növényi eredetű és optimális a zsírsav összetétele. Vitamin és ásványi anyag tartalma hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez. Ugyanez mondható el a Nutrison powderről, mely kiválóan helyettesítheti az ételekben a tejfölt és a tejszínt. Deciliterenként 2-4 adagolókanállal, vízzel simára feloldva használjuk

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Egészséges állapotában a lencse áttetsző. Legnagyobb a víztartalma és rugalmassága születéskor, attól fogva mindkettő az életkor előrehaladásával csökken.
A szürkehályog kialakulásának alapja az, hogy a lencsében a vízben oldhatatlan fehérjék mennyisége kórosan megnő, a fehérjék kicsapódnak, ami a lencse átlátszóságát csökkenti.
A betegség lehet veleszületett - valamilyen a terhesség első hónapjaiban elszenvedett méhen belüli vírusfertőzés pl. rubeola következménye -, lehet genetikailag meghatározott, vagy valamilyen anyagcserezavar /cukorbetegség/, illetve belső elválasztású mirigy betegségének következménye. Ritkán gyógyszermellékhatás okozza. A szem tompa vagy éles sérülése következtében is kialakulhat. A dohányzás egyértelműen növeli a szürkehályog kockázatát.
Leggyakoribb formája az időskori szürkehályog, amely az időskori látáscsökkenés és vakság vezető okát képezi.

Diagnózis

A szürkehályog könnyen felismerhető szembetegség. Minél előrehaladott stádiumban van - ezt nevezik a szürkehályog érésének - annál jobban látható, akár szabad szemmel is.

Kezelés

Kezelés látásromlás esetén szükséges. A szürkehályog eltávolítható a lencse tokjával együtt, eltávolítható úgy is, hogy a lencse hátsó tokrészét a műtét során nem távolítják el. A lencsemag ultrahanggal darabjaira törhető, ezáltal lézeres műtéti technikával igen kis bemetszés történik. A lencse eltávolításával egyidejűleg műlencse beültetés történik.
Gyakorlott szemész esetén a műtét nem több, mint fél órát vesz igénybe és az esetek döntő többségében kiváló eredménnyel jár. (forrás: OAN

A veseköveknek különböző típusaik vannak. Gyakoriság szerint ezek a kövek a következők: kalcium-oxalát (85%), kalcium-foszfát, struvit, húgysav, és cisztinkő. A kövek állagukat tekintve különböznek, az oxalátkövek és húgysavkövek kemények, a foszfátkövek lágyak, az oxalátkövek tüskés, dudoros felszínűek. Lehetnek egészen kisméretűek (vizelethomok), de akár az egész vesemedencét is kitölthetik (korallkő).

Előfordulás

A népesség 5 %-a érintett, a férfiak, közel 3-szor gyakrabban betegednek meg, mint a nők. A vesekövesség leginkább a 40 és a 60 év közötti lakosságot érinti.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényező

Mivel a kőképződés a sók kicsapódása következtében jön létre, minden olyan folyamat, ami a vizeletben található kőképző anyagok (sók) sűrűségének növekedéséhez vezet, a vesekő kialakulásának valószínűségét növeli. Bizonyos anyagcsere-betegségek (pl. a köszvény) a sók felszaporodásával járnak (pl. húgysav) és ennek megfelelően kő (pl. urátkő) alakul ki.
Kalcium-oxalát tartalmú kövek kialakulásában a vér fokozott kalciumtartalma játszik szerepet.
A vesét érintő gyulladás következtében véralvadék, gyulladt és levált hámsejtek, baktériumok a kőképződést szintén elősegítik.
A vizelet pangása (pl. prosztata-megnagyobbodás következtében) szintén kőképződést elősegítő tényező. Húgyúti fertőzések is növelik a kőképződés kockázatát.
Étrendi tényezőknek lényeges szerepük lehet a kövek kialakulásában. Vonatkozik ez elsősorban a húgysavkövekre, azonban kalcium oxaláttartalmú kövek kialakulásának valószínűségét is csökkenti a kisebb kalcium, illetve oxalátbevitel.
Úgy tűnik, hogy az anyagi jólét kedvez a vesekövek kialakulásának, a fokozott fehérjebevitel, az ülő munka, mozgásszegény életmód növelik a kő kialakulásának kockázatát, fejlettebb államokban ezért a betegség gyakoribb, mint a fejlődő országokban. A nagy nedvességtartalmú és meleg levegő szintén szerepet játszanak.
Végül genetikai tényezők is lényegesek, egyenesági rokonok között a kőképződés halmozódhat.

Tünetek

A panaszok oka leggyakrabban az, hogy a kő vesemedence, illetve a húgyvezeték nyálkahártyáját felsérti, károsítja, másrészt pangás léphet fel, és a pangó vizelet miatt fertőzés alakulhat ki. A panaszok függenek a kövek nagyságától, a kisebb kövekre jellemző. hogy a vesemedencéből a húgyvezetékbe lejuthatnak és veseköves rohamot válthatnak ki.
A fájdalom hirtelen lép fel és a húgyvezeték mentén a hólyagba a combok belső felszíne, illetve a nemi szervek (nőknél a szeméremajkak, férfiaknál a herék) irányába sugározhat, hidegrázás, émelygés, hányás, gyakori, fájdalmas vizelési inger alakulhat ki. A tünetekkel egyidejűleg a bél mozgása reflektorikus úton leállhat, amely a panaszok csökkenésével megszűnik. Vérvizelés akkor alakul ki, amikor a kő a húgyutak nyálkahártyáját sérti, ez az esetek nagy részében megtörténik, és a vér a vizeletből laboratóriumi eszközökkel kimutatható, az esetek 30 %-ban szabad szemmel is látható.
Szerencsés esetben a kövek spontán távoznak, ekkor azokat laboratóriumi elemzésnek kell alávetni, ugyanis a kő anyaga alapján a megelőzés célzottan alkalmazható.

Diagnózis

A panaszok alapján a diagnózis legtöbbször nem okoz gondot. A vizelet laboratóriumi vizsgálata során megállapítható annak fehérje-, vörösvérsejt-, és fehérvérsejt-tartalma, vegyhatása, valamint fajsúlya. Megállapítható ezenkívül a vizelettel ürített húgysav-, kalcium-, oxalát-, és foszfátmennyiség is.
A vér laboratóriumi vizsgálatával meg lehet határozni a vérben található kalcium-, és húgysav mennyiségét, valamint a vese működése is megállapítható. Fertőzés esetén fehérvérsejt-szaporulat tapasztalható.
Képalkotó eljárásokkal (veseröntgen, hasi ultrahang) megállapítható a vese nagysága, kő jelenléte és az esetleges pangás. A húgyutak kontrasztanyagos vizsgálatával (urographia) azok megfesthetők, így az elváltozások pontosan megállapíthatók.

Kezelés

A veseköves rohamot görcsoldókkal, valamint erős fájdalomcsillapítókkal kell kezelni. Erős fájdalom esetén kábító fájdalomcsillapító alkalmazása is szóba jön.
Húgysavkövek esetén a vizelet vegyhatásának lúgos irányba történő eltolásával, fehérjeszegény diétával, valamint bő folyadékfogyasztással a kövek feloldódására lehet számítani.
Néhány évvel-évtizeddel ezelőtt a kövek eltávolítására kizárólag műtéti úton volt lehetőség. Napjainkban első ízben meg kell próbálkozni a kövek szétaprításával. Az eljárás lökéshullám elvén alapszik, a kő helyzetének pontos meghatározását követően azok szétzúzhatók. Ezt az eljárást nevezik extracorporális lökéshullám lithotripsia-nak (ESWL). A kezelés az esetek kb. 85%-ban sikerrel jár.
Ha a vesekő a húgyvezetékbe jutott, meg kell próbálkozni a kő kihajtásával. Ebben az esetben bő folyadékfogyasztás, sok mozgás (lépcsőn ugrálás), görcsoldók alkalmazása javasolt. A korábban tárgyalt ESWL a vesemedence közelében fekvő kövek zúzására lehet alkalmas.
Endoszkópos úton a kő hurokkal vagy egy speciális fogóval lehúzható lehet. Ha a felsorolt lehetőségek ellenére a követ nem sikerül eltávolítani, nyílt műtét szükséges. A húgyvezetékben elhelyezkedő kövek több, mint fele spontán távozik.
A vesekövesség krónikus betegség. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek veseköve van vagy volt, újabb kő kialakulására lehet számítani. A megelőzés alapja az, hogy kő képződését meg kell gátolni. Függetlenül attól, hogy a követ milyen anyag alkotja, a bő folyadékfogyasztás kimagasló jelentőségű. Az állati fehérjék fogyasztását csökkenteni kell, kerülni kell az ételek túlzott sózását is. Abban az esetben, ha a kő spontán vagy mesterséges távozását követően az anyagát kielemezték, a kezelést módosítani kell. Oxaláttartalmú kövek esetén az oxalátban gazdag táplálékok bevitelét (sóska, spenót, zöld növények) csökkenteni kell.
Kalcium- és foszfátkövek esetén ki kell zárni azt, hogy az elváltozás hátterében belső elválasztású mirigy zavara (mellékpajzsmirigy fokozott működése) áll-e. A legújabb kutatások szerint kalciumtartalmú kövek esetén a kalciumbevitel csökkentése nem ajánlott. A kalciumtartalmú táplálékok pl. a tejtermékek.
Abban az esetben, ha a kövek visszatérő húgyúti fertőzések következtében jöttek létre, a fertőzés antibiotikus kezelése szükséges. (forrás: OAN)