Ami az utóbbit illeti, már 1936-ban, vagyis a mesterséges táplálás időszaka előtt megjelent néhány ezt tanúsító tudományos közlemény. Gyomorműtéteket követően nőtt a szövődmények gyakorisága olyan esetekben, amikor 20 %-nál nagyobb volt a testtömegcsökkenés.
A vér csökkent fehérjeszintje és a fertőzések gyakorisága közötti kapcsolatot először 1944-ben írták le. A testtömegváltozás azonban nemcsak a tápláltság mutatója, hanem a nátrium és a sejten kívüli víz mennyiségét is jelzi. Azt is klinikai tanulmányok igazolják, hogy a műtét előtti testtömegből és albuminszintből következtetni lehet az operáció utáni komplikációkra.
A tápláltsági állapot megítélésére leggyakrabban a BMR-t (alapanyagcsere rátát) használják. A Kórházi alultápláltság című tanulmány szerint a betegek 40 %-a alultáplált a felvétel idején, s ez az arány a kórházi ápolás időtartamával nő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sebészeti beavatkozás késleltetésével és a tápláltsági állapot javításával gyakran megelőzhetők a súlyos szövődmények. Műtét előtti feljavításra akkor ajánlatos sort keríteni, ha a beteg elvesztette rendes testtömegének 10 %-át. Nem megbízható az eredmény, ha a beteg testtömegét az ideális testtömeget mutató táblázat adataihoz viszonyítják. Előfordul ugyanis, hogy a kövér beteg jócskán fogy, ugyanakkor a zsírszövete mégis sok, s végül is a testtömege az ideális szint felett van. Arra mindenképpen tekintettel kell lenni, hogy a 20 %-os testtömegvesztés nagyon súlyos állapot, s ha ez eléri a 30 %-ot, a beteg életveszélyes helyzetbe kerül.

A műtét előtti alultápláltság kezelése

A műtéttel járó halálozási arány számottevően javul, ha az alultáplált betegek a beavatkozás előtt legalább egy hétig vagy még tovább erősítő (roboráló) ételeket kapnak. Szükség lehet az enterális táplálásukra is. A szondatápszerekkel (Nutrison standarddal, Nutrison Energy Plusszal, Nutrison Multi Fibre-ral, Peptisorbbal, Nutrinivel) a szervezetbe jutó táplálék energia-, ion- és nyomelem-összetétele hasonlít az ételekéhez. A táplálás során előfordulhat, hogy a vese, a máj és a hasnyálmirigy elégtelenül működik, ezért ennek figyelembevétele nélkül nem valósítható meg a biztonságos étkeztetés. De a túltáplálást is el kell kerülni, mivel a túlzott kalória-bevitel fokozza az anyagcserét, s ez a stresszreakció fokozódására vezet.
A roboráló étrend fehérje- és energiadús legyen, hogy a beteg testtömege ne csökkenjen, vagy az elvesztett kilókat mielőbb visszaszerezze. Az étrend akkor fehérjedús, ha a szervezetbe jutó napi fehérjemennyiség meghaladja a testtömegkilogrammonkénti 1–1,2 g-ot. Ezt a fehérjemennyiséget könnyen felszívódó formában kell adni, hogy a fehérje maximálisan be tudjon épülni a testbe. A fehérjebőség mellett elegendő kalóriára is szüksége van a betegnek, mert egyébként a többletfehérje nem hasznosul kellőképpen, hanem energiaforrásként lebomlik. Azt, hogy az energiát elsősorban szénhidrátokból vagy könnyen emészthető zsiradékokból fedezzük-e, a betegség tünetei határozzák meg.
A roboráló étrend napi energiatartalma 2400–3000 kcal (10–12,6 MJ), fehérjetartalma testtömegkilogrammonként 1,5–2 g, szénhidráttartalma 350–500 g (a cukor maximálisan 10 %), zsírtartalma 100 g, míg rosttartalma 20-30 g legyen. A beteg naponta 2,5–3 liter folyadékot igyon.

Klinikai tápszerek a műtét előtti étrendben

A konyhatechnológiai műveletek közül alkalmazni kell a dúsítást. Az étel ízének és jellegének megfelelően tojással, tojásfehérjével, fehérjekoncentrátummal Protifar 90-nel, Nutrison powderrel és Nutridrinkkel dúsíthatunk.
Reggelire és kisétkezésre javasolt italok: tej, kakaó, csokoládés tej, tejes gyümölcsturmixok, joghurtok, Nutridrink.
Reggelire és kisétkezésre javasolt ételek: tehéntúró, túróhab, krémtúró, sovány sajtok, májpástétom, tojásételek, petrezselymes túrókrém.
Levesek: erőleves tojással, szárnyasaprólék-, májgaluska-, krém és püré levesek pl.: parajkrém-, sárgarépakrém-, paradicsom- és csurgatott-tojás-leves. Javasolt dúsítás: Nutrison powder.
Köretek, főzelékek: burgonya-, karalábé-, zöldborsó-, tök- és finomfőzelék, csőben sült főzelékek: karfiol, burgonya, tök, zöldborsó, spárga. Burgonyából készült köretek: püré, püré sonkával, rakott burgonya. Cereáliákból készült köretek: rizibizi, galuska, milánói makaróni, sajtos spagetti. Javasolt dúsítás: Protifar 90, Nutrison powder.
Mártások: besamel-, sajt-, kapor-, hollandi, gombakrém-, zellerkrém-, gyümölcs-, sóska- és uborkakrémmártás. Javasolt dúsítás: egy–három kanálnyi Nutrison powder dl-ként, Protifar 90. Gyermeknek a napi maximális adag 17,5 g (hét adagolókanálnyi), felnőtteknek 17,5–30 g (hét–tizenöt adagolókanálnyi).
Húsételek: a beteg étvágyának megfelelően adhatók marha-, baromfi- és sertéshúsból, valamint halakból készült ételek sütve, főzve, párolva (fóliában, kuktában), valamint felfújtak és pürék formájában.
Saláták: tojás-, hús-, paradicsom-, uborka- és halsaláta, joghurtos almasaláta, zelleres almasaláta kefirrel, kefires paprika. Az öntetek Nutrison powderral dúsítva.
Tészták, édességek: túrós tészta, gombóc és rétes, sajtos tészta, túrós piskótatekercs, sonkával töltött kifli, galuskák. Javasolt dúsítás: három-kilenc evőkanálnyi Nutrison powder adagonként.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: tej (3 dl), kalács (150 g), margarin (20 g).
Tízórai: lágy tojás (2 db), császárzsemle (1 db), alma (100 g, vagy egy doboznyi Nutridrink).
Ebéd: húsgombócleves, töltött csirke, csőben sült brokkoli, gyümölcsrizs.
Uzsonna: őszibarackturmix (és/vagy egy doboznyi Nutridrink).
Vacsora: gombás sertésszelet, burgonyapüré (három–öt adagolókanálnyi Protifar 90), uborkasaláta, tea.

2. nap
Reggeli: kakaó (2 dl), zsemle (1,5 db), margarin (20 g), gépsonka (8 dkg).
Tízórai: almakompót (és/vagy egy doboznyi Nutridrink).
Ebéd: májpüréleves, grillcsirke, petrezselymes burgonya, tejszínes vaníliakrém (három–hat evőkanálnyi Nutrison powderrel).
Uzsonna: gyümölcsjoghurt (vagy egy doboznyi Nutridrink + gyümölcs).
Vacsora: hideg sertéssült, zöldbabfőzelék, ízes piskóta (Nutrison energy plusszal és hidegen kikeverhető pudingporral készült töltelékkel).

3. nap
Reggeli: főtt virsli, zsemle (1,5 db), tejeskávé (vaníliás Nutridrinkkel).
Tízórai: sonkakrém, kifli (2 db), reszelt alma (vagy egy doboznyi Nutridrink).
Ebéd: tyúkhúsleves, sajtos sertésszelet, tejszínes tökfőzelék (három–hat evőkanálnyi Nutrison powderrel).
Uzsonna: gyümölcskrémes piskóta (vagy egy doboznyi Nutridrink).
Vacsora: vagdalt szelet, sült burgonyapüré, reszelt sárgarépa, saláta.

Előfordulás

Statisztikák szerint a merevedési képtelenség aránya 45 éves kor alatt kb. 5 %-ra, 60 éves kor felett 15-25%-ra tehető. Ha elfogadjuk azt, hogy a nemi élet az életminoség meghatározó tényezője, akkor látjuk, hogy egy komoly problémával állunk szemben.

Hogyan lép fel merevedés?

A pénisz egy speciális szerv, amelyben úgynevezett barlangos testek találhatók, erekció vagyis a pénisz merevedése akkor lép fel, ha ezek a barlangos testek vérrel megtelődnek. A barlangos testeket egy szivacsos állományként képzelhetjük el, a szivacs falát kötőszövet, valamint simaizom képezi. A húgycső a barlangos testek között fut. Értheto okból a pénisz ideg- és vérellátása igen jelentős.
Szexuális inger hatására a pénisz barlangos testeinek falát alkotó simaizmok elernyednek, ezáltal vér tódul azokba és merevedés lép fel.
A péniszt borító szívós kötőszövetes lemez részben meggátolja a vér visszaáramlását a barlangos testekből, így a merevedés tartós lesz. Előbb-utóbb a fenti simaizmok összehúzódnak és a vér a péniszből távozik, majd az elernyed.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Mivel a merevedés egy összetett folyamat, melyben ideg- és érrendszeri tényezők egyaránt részt vesznek, ezért a merevedés zavarát számos eltérés okozhatja. Zavart okozhatnak az agy, a gerincvelő betegségei, a péniszt alkotó kötőszövetek és simaizmok betegségei, valamint a pénisz vérellátásáért felelős erek betegségei is.
Bizonyos krónikus betegségek (cukorbetegség, vesebetegség, krónikus alkoholizmus, érelmeszesedés) a merevedési zavarok több, mint 50%-ért felelőssé tehetők.
A pénisz vérellátását biztosító erek betegségei leggyakrabban kezeletlen, vagy nem jól kezelt cukorbetegség, magas koleszterinszint, kiterjedt érelmeszesedés következtében jönnek létre.
A pénisz beidegzésének károsodása szintén leggyakrabban a a cukorbetegség következménye, azonban gyakran súlyos vesebetegség, vagy valamilyen központi idegrendszeri betegség a kiváltó ok. Baleset következtében fellépő gerincvelősérülés esetén az esetek nagy részében merevedési képtelenség lép fel. Bizonyos műtétek során ér- és idegsérülés lép fel, merevedési képtelenséget okozva. A pénisz sérülése szintén a betegség hátterét képezheti. Ismert néhány olyan gyógyszer, melynek gyakori mellékhatása a merevedési zavar. Ilyenek bizonyos szívritmus-szabályozók (Béta-blokkolók), egyes antidepresszánsok (SSRI-k), vagy pl. fekélyellenes gyógyszerek (H2 receptor blokkolók egy fajtája)
Gyakran merevedési zavar hátterében pszichés ok áll.

Mi a teendő merevedési zavar esetén?

Abban az esetben, ha merevedési zavar lép fel, feltétlenül forduljon orvosához!
Az orvos mérlegelni fogja a merevedési zavar súlyosságát, megállapítja azt, hogy milyen esetleg fennálló más betegség állhat a baj hátterében, és szükség esetén szakorvoshoz (urológus, andrológus) irányítja. Különbséget kell tenni merevedési zavar, a szexuális vágy csökkenése, illetve a magömlés zavara között.
A külső nemi szervek vizsgálata során megállapítható, hogy a pénisz beidegzése zavartalan vagy sem, felvilágosítást nyújt arra nézve, hogy valamilyen hormonális ok van a háttérben, és így tovább. A reggeli, ébredéskori merevedés egy normális állapot, ha ez fellép akkor az impotencia szervi oka nem valószínű.

Kezelés

Le kell szögeznünk, hogy a merevedési zavar az esetek többségében kezelhető. A merevedési zavar nem feltétlenül az idős kor velejárója.
Gyógyszerek, bizonyos segédeszközök, valamint műtéti eljárások választhatók a zavar eredetétől, illetve súlyosságától függően.
A merevedést elősegítő gyógyszereket lehet alkalmazni szájon keresztül, vagy a péniszbe juttatva injekciós tűn keresztül. Néhány évvel ezelőtt került forgalomba az úgynevezett sildenafil hatóanyag tartalmú kék tabletta, amelyet a tervezett szexuális aktust megelőzően 1 órával bevéve kielégítő erekció érhető el. Azóta számos más hatóanyag tartalmú készítmény is firgalomba került. Fontos, hogy ezek a hatóanyagok nem spontán merevedést okoznak, hanem a szexuális inger következtében fellépő merevedést erősítik. A gyógyszer alkalmazása csak részletes belgyógyászati kivizsgálás után ajánlott. Súlyos szívbetegség esetén a gyógyszer alkalmazása végzetes következménnyel járhat.
Férfihormon (tesztoszteron) hiánya esetén ennek pótlása következtében a merevedési készség gyakran javulást mutat. A gyógyszerkutatás következtében újabb és újabb hatóanyagok kerülnek forgalomba.
A merevedés készség úgynevezett vákuumos módszerrel is javítható. A módszer azon alapszik, hogy a pénisz körül vákuumot hoznak létre, amely a barlangos testekbe történő véráramot fokozza.
Műtéti eljárással a péniszt ellátó verőereket meg lehet tágítani, a péniszből elvezető gyűjtőereket pedig szűkíteni lehet. Protézis-beültetésre is lehetőség van, azonban ez a fellépő szövődmények (fertőzés), illetve technikai problémák miatt egyre kevésbé elterjedt beavatkozásnak számít.
Ha az orvos a merevedési zavar hátterében szervi okot nem talált, akkor az eltérés hátterében lelki okot kell keresni. Ekkor pszichológus, szexológus vagy egyéb pszichoterápiában jártas szakember segítségét kell igénybe venni. (forrás: OAN)

Tünetek

A méhnyakrák első tünete lehet az ún. pecsételő jellegű vérzés. A közösülés után fellépő rendellenes vérzés is a tünetek közé tartozik. Lényeges azonban, hogy az esetek nagy részében súlyos panaszok nem lépnek fel.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Számos olyan tényező ismert, amely a betegség kialakulását elősegíti. A szexuális partnerek váltogatása, a túl fiatal korban kezdett nemi élet, a dohányzás esetén a betegség gyakoriságának növekedéséről számoltak be. Egy, az ún. papillomavírusok közé tartozó vírus, az ún. HPV méhnyakrák esetén a rákos sejtekben kimutatható.

Diagnózis

A méhnyak nyálkahártyájáról készült kenet mikroszkópos vizsgálatával a rákmegelőző elváltozások egyértelműen felismerhetők. A méhnyakról történő kenet vizsgálata rutin nőgyógyászati szűrővizsgálat, melyet minden nőnél évente – kétévente el kell végezni. A hüvely endoszkópos vizsgálata az ún. kolposzkópia a méhnyak nyálkahártyájának közvetlen vizsgálatára ad lehetőséget, a vizsgálat során a látott elváltozásból szövettani mintavételre (biopszia) is van mód.

Kezelés

A kezelés megválasztása alapvetően azon múlik, hogy a rákos daganat a kismedence szerveire ráterjedt-e vagy sem. Leggyakrabban a méhnyak és a méh teljes eltávolítása mellett döntenek, amely magába foglalja a petefészkek eltávolítását is. A kezelés része a sugárterápia is, amely a sebészi kezelést hatékonyan kiegészíti. (forrás: OAN)

A világ fejlett országaihoz hasonlóan Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálesetek legnagyobb hányadát: a statisztikai adatok szerint hazánkban közel kétszer akkora a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának aránya, mint az Európai Unió többi tagállamában (a legutóbbi adatokról lásd korábbi, részletes összefoglalónkat: Aggasztó jelentés az európai szívbetegek helyzetéről). Az említett érrendszeri problémák egyik leggyakoribb megjelenési formája a perifériás érbetegség (érszűkület, orvosi szóval arterioszklerózis), amely az esetek többségében a lábszár ereiben alakul ki, de a szervezet többi, agyon és szíven kívül elhelyezkedő ereit is érintheti. (Az agy és a szív ereiben természetesen szintén kialakulhat érszűkület, az előbbi esetben agyérbetegségről, az utóbbi esetben pedig szívkoszorúér-betegségről beszélünk.)

A hazánkban mintegy 400 ezer embert érintő kórkép sokáig semmilyen panaszt nem okoz, később azonban fájdalom jelentkezhet a vádliban, járáskor pedig fokozott fáradékonyság léphet fel; a betegség romlásával párhuzamosan a görcs egyre rövidebb távolságok megtétele után jelentkezik, végül nyugalomban is állandósulhat. A felsorolt tünetek már önmagukban is komoly panaszokat, valamint a hétköznapi feladatok ellátásának akadályát jelenthetik, a legsúlyosabb esetekben pedig akár amputáció is szükségessé válhat. Az érszűkület kockázati tényezői közül talán a cukorbetegség és a dohányzás a legfontosabbak, de a magasvérnyomás és a vérzsírok emelkedett szintje, továbbá az elhízás is jelentős szerepet játszanak a betegség megjelenésében (a legfontosabb kockázati tényezők részletes ismertetését cikkünk második oldalán olvashatják).

A lábszáron jelentkező érbetegség időben történő felfedezése azért nagyon fontos, mert a szív vagy az agy ereinek - tüneteket egyelőre még nem okozó - károsodását jelezheti előre: ismert, hogy a perifériás érbetegségben szenvedő betegeknél egészséges társaikhoz viszonyítva csaknem kétszeres valószínűséggel alakulhat ki szívinfarktus és/vagy szélütés (stroke). A perifériás keringés zavarának jelentkezése után öt évvel a betegek 70%-a, tíz évvel később pedig már csak az érintettek fele él: a legnagyobb halálozási kockázatot a már meglévő, de tünetmentessége miatt még fel nem ismert, ezért kezeletlen érbetegség jelenti.

A perifériás érbetegség kialakulásának okai és kockázati tényezői

A perifériás érbetegség gyakorisága 50 éves kor felett jelentősen nő: a betegség kialakulásának elsődleges oka az érelmeszesedés (atheroszklerózis), amelynek során az artériák falában fokozatosan zsírtartalmú anyagok rakódnak le. A lerakódásokba később kálcium, különféle hegekből származó szövetdarabok és más anyagok épülhetnek be, amelyek végül úgynevezett plakkokat alkotnak: a plakkok kezdetben csak szűkítik, később azonban teljesen el is zárhatják az adott artériát, gátolva ezzel a vér folyamatos áramlását. A fentieken kívül érszűkületre hajlamosíthatnak a következő tényezők:

* Vérrögök kialakulása: a kóros véralvadékcsomók - orvosi szóval thrombusok - az adott érszakasz részleges vagy teljes elzáródását okozhatják; a trombózisok 80%-a a lábszár mélyvénáiban alakul ki, de az artériákban (vagy a szív üregeiben) is előfordulhat.
* Cukorbetegség: a hosszabb távon keresztül fennálló magas vércukorszint szintén érkárosító hatású. Az erek ilyenkor fokozatosan sérülékenyebbé válnak, továbbá ismert, hogy a cukorbetegség gyakran társul magasvérnyomással és magas vérzsírszintekkel, ami szintén elősegíti az érelmeszesedés kialakulását.
* Az artériák gyulladása: a gyulladásos folyamatok szintén fokozatosan szűkítik és gyengítik az ereket; érgyulladást - orvosi szóval arteritist - válthat ki többféle autoimmun betegség, amelyek nemcsak az artériákat, de a belső szervek működését is károsan befolyásolhatják.
* Fertőzések: a fertőzések által kiváltott gyulladásos és hegesedési folyamatok szintén elzárhatják az ereket. A Salmonella baktériummal történő fertőződés (Salmonellosis) és a szifilisz során egyaránt bekövetkezhet a vérerek károsodása.
* Az érszerkezet károsodása: az erek szerkezeti felépítésében tapasztalható elváltozások szintén szűkíthetik az ereket. Hasonló szerkezeti elváltozások jelen lehetnek már a születést követően is, de kialakulhatnak az orvostudomány előtt még fel nem tárt okokból is (példaként említhető az ún. Takayasu-betegség, amely főként az ázsiai származású nőket érinti, és a felsőtest ereinek károsodásával jár.)
* Sérülések: az erek számos okból kifolyólag sérülhetnek; ilyen lehet egy autóbaleset, vagy egyszerűen az, ha sportolás vagy séta közben rosszul esünk.

A perifériás érbetegség főbb kockázati tényezői:

* Ha a családban korábban már előfordult korai szívinfarktus vagy szélütés
* Ha ötven évnél idősebbek vagyunk
* Elhízás és túlsúlyosság (ennek megállapítására használja testtömegindex-kalkulátorunkat)
* Mozgásszegény és/vagy stresszes életmód
* Dohányzás
* Rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás hosszabb távon
* Cukorbetegség
* Magasvérnyomás
* Magas LDL-koleszterinszint (az LDL-t, vagyis az alacsony sűrűségű lipoproteint "rossz" koleszterinnek is nevezik, mivel fokozott koncentrációban történő jelenléte elősegíti az érelmeszesedés kialakulását), továbbá a magas trigliceridszint és a HDL-koleszterin normálisnál alacsonyabb koncentrációja (a HDL-t, vagyis a magas sűrűségű lipoproteint érvédő hatásai miatt "jó" koleszterinként tartják számon).

A perifériás érbetegség tünetei, megelőzése és kezeléseA romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb tünetei a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság, mely pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ez a tünetegyüttes az úgynevezett átmeneti sántítás (orvosi szóval claudicatio intermittens). Jellemzője, hogy a görcs vagy fájdalom szinte mindig ugyanolyan hosszúságú út vagy lépcső megtétele után lép fel. Súlyosabb esetben a fájdalom éjszaka, nyugalomban is jelentkezhet, illetve fekély is kialakulhat a lábon. A járáskor jelentkező fájdalom mellett érszűkületre utalhat a láb (és/vagy az egész érintett alsó végtag) fázékonysága, a láb (és/vagy a lábfej) hűvös tapintata is.
A megfelelő életmóddal és a kockázati állapotok megszüntetésével jelentősen csökkenthető az érintetteket elsősorban veszélyeztető szívinfarktus és szélütés kockázata:

* A dohányzás felfüggesztése: a dohányzás azonnali abbahagyásával jelentősen mérsékelhetőek a tünetek, és csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a perifériás érbetegség (továbbá a szervezet más artériáinak állapota) tovább súlyosbodjon.
* Megfelelő lábbeli viselése, lábápolás: minden esetben viseljünk kényelmes, puha anyagból készült és megfelelő sarokmagassággal ellátott cipőt, amely még a cukorbetegek lábát sem töri fel. Figyeljünk rá, hogy a lábujjak szabadon mozoghassanak a cipőben, ugyanakkor a cipő ne legyen túl bő sem.
* Mozogjunk minél többet: a rendszeres testmozgás - akár még a napi félórás séta is - segít a tünetek enyhítésében, egyúttal fokozatosan megnöveli azt a távot, amelyet a fentebb említett tünetek jelentkezése nélkül is könnyedén meg tudunk tenni.
* Megfelelő táplálkozási szokások kialakítása: együnk tápanyagokban és vitaminokban gazdag, alacsony zsírtartalmú ételeket, egyúttal kerüljük azokat az élelmiszereket, amelyek koleszterintartalma magas (a helyes táplálkozásról több korábbi anyagunkban is részletesen olvashatnak: Tippek az egészséges táplálkozáshoz).
* Testsúly: próbáljuk meg testsúlyunkat a legegészségesebb keretek között tartani, minél hosszabb távon (kapcsolódó anyagaink: Egészségesebb, ha többször eszünk kevesebbet, Mediterrán étrend és fizikai aktivitás: hosszabb élet, Az egészségesnek mondott gyorséttermi szendvics is hízlal, A magas zsírtartalmú étrend nehezítheti a fogyást).
* Koleszterinszint: mindig tartsuk be a magas koleszterinszint kezelésére vonatkozó háziorvosi ajánlásokat (a megfelelő koleszterinszinttel kapcsolatos legújabb ajánlásokról és a magas koleszterinszint csökkentéséről lásd korábbi cikkeinket: Új ajánlás a koleszterinszint méréséről, A koleszterinszint csökkentése táplálkozásunkkal).
* Vérnyomás: próbáljuk meg vérnyomásunkat is a megfelelő szinten tartani! Ehhez konzultáljunk háziorvosunkkal, illetve alakítsuk ki a megfelelő étrendet (a magasvérnyomás étrendi kezelésével kapcsolatos további információk: A magasvérnyomás étrendi kezelése).
* Cukorbetegség: ha cukorbetegek vagyunk, akkor még fokozottabban kell figyelnünk arra, hogy vérnyomásunkat a megfelelő értéken tartsuk. Ezen kívül ügyeljünk rá, hogy lábunkat ne érje komolyabb sérülés, hiszen ha ezt később elhanyagoljuk, az a véráramlás csökkenése miatt akár a végtag amputációjához is vezethet.

Bárki jelentkezhet az ingyenes érszűkület-vizsgálatra

A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben nagyszabású, öt évesre tervezett szűrési programot indított a kockázatok időben történő felismerésének érdekében.

A diéta célja a testtömeg- és testzsírtöbbletnek a kívánatos értékre csökkentése, a rendes testtömeg megőrzése, valamint az elhízás szövődményeinek megelőzése. Ha a táplálékkal elfogyasztott energiamennyiség kevesebb, mint a napi elfoglaltsággal járó energia-leadás, a szervezet a raktározott energiát használja fel a nagyobb szükséglet fedezésére. Ezzel csökkenni kezd a zsírszövet mennyisége és a testtömeg.

A fogyókúra tervezése során abból kell kiindulni, hogy 7000 kcal elvonásával általában 1 kg-mal csökkenthető a testtömeg. Ha tehát naponta 1000 kcal-val kevesebbet eszünk, egy hét alatt 1 kg-ot fogyunk. Ezt a célt kitűzve a fogyókúra során napi 1000–1500 kcal energiához jusson a szervezetünk.

Ajánlott élelmiszerek a friss és mirelit gyümölcsök, zöldségek, színes és zöldfõzelékek, mirelit zöldségek, sovány tej (1–1,5 %), zsír, joghurt (natúr), kefír, író, sovány túró, tojás, borjúhús, csirkehús (bőr nélkül), lóhús, marhahús, máj, sertésnyelv, sertésszív, párizsi, virsli, krinolin, szafaládé, húskenyér, gépsonka, pulykafelvágott, sonkaszalámi, hal, zabpehely, teljes kiőrlésû lisztbõl készült kenyerek, gomba. Édesítéshez energiát nem tartalmazó mesterséges édesítõszereket használjunk.

Korlátozott mértékben fogyasztható élelmiszerek a sajtok (egyszerre csak egy kocka vagy 4 dkg kemény sajt), sertéshús (karaj, comb), kenõmájas, vadász, zalai, lisztek, (teljes kiõrlésû, Graham), száraztészták (durum lisztbõl), burgonya, rizs, fehér kenyér, zsemle, kifli, ételkonzervek (ügyelni kell az energiatartalmukra), gabonapelyhek (natúr), energiaszegény üdítõk.

Kerülendõ élelmiszerek a cukrok, a cukortartalmú ételek (kalácsok, sütemények, édességek, üdítõk, szörpök, kekszek), méz, alkohol, fagylalt, befõtt, lekvárok, ízesített tejtermékek (gyümölcsjoghurtok, túrókrémek), tejszín, tejföl, sûrített tej, libahús, kacsahús, libamáj, kacsamáj, aszpikos felvágottak, kolbászok, szalámik, szalonna, tepertõ, zsírok, vaj, margarin, olajos halkonzervek, búzadara, szárazhüvelyesek, diófélék, olajos magvak (pl: napraforgómag, mandula, mogyoró, mák).

Tudnivalók a fogyókúra során

Az ételkészítési eljárások közül azokat alkalmazzuk, amelyek az energiaértéket nem fokozzák: fõzés, párolás, roston sütés, grillezés, fóliában sütés. Használjunk teflonedényeket, jénai tálakat, cserép- és római tálat, rozsdamentes kuktát.
Az étrend alapjai a zöldségek, a fõzelékfélék és a lédús gyümölcsök legyenek, megfelelõ fehérjekiegészítéssel (kefír, valamint egyaránt sovány tej, sajt, túró és hús).
Növeljük ételeink rosttartalmát és telítõértékét zabpehellyel vagy búza- és zabkorpával (pl. korpás vagdalt és kefír, vegyeszöldség-saláta korpás joghurtöntettel).
Rendszeresen együnk! Napi négyszeri-ötszöri étkezés ajánlott. Egyszerre kis mennyiséget fogyasszunk, lehetõleg mindig ugyanabban az idõben.
Ideális vacsoraidõ: este 6 óra, utána lehetõleg már ne együnk.
Soha ne együnk jóllakottságig!
Lassan, kapkodás nélkül együnk, jól rágjunk meg minden falatot (ha rostos az étel, igyunk hozzá vizet, így tovább tart teltségérzetünk).
A víz nem hizlal. Igyunk naponta legalább 2 l folyadékot (víz, ásványvíz, cukor nélküli tea vagy limonádé).
Rendszeresen mozogjunk, s találjunk ki valamilyen számunkra kellemes, rendszeres elfoglaltságot.


Klinikai tápszerek szerepe a fogyókúrában

Az elhízás étrendi kezelésében nagy szerepe van a tejcukor mentes Nutridrinknek vagy a magas fehérjetartalmú Fortimelnek. Adagolás: a diétába beépítve egy-egy étkezésre fogyaszthatjuk napi: 1-2 dobozzal.


Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: krinolin (5 dkg), Graham-kenyér (5 dkg), retek, Nutridrink (1 dl).
Tízórai: Nutridrink (1 dl), búzakorpa (1 dkg).
Ebéd: grillezett csirkemell (10 dkg), zöldbabfõzelék (20 dkg zöldbab, 2 dkg liszt, 0,5 dl kefír).
Uzsonna: alma (10 dkg).
Vacsora: fõtt burgonya (10 dkg), töltött tojás (két tojás, 10 dkg gomba, snidling, egy evõkanál 10%-os tejföl). (Összes energia: 1270 kcal.)

2. nap
Reggeli: rántotta (két tojásból, teflonban, zsír nélkül, sok hagymával), egy kifli.
Tízórai: egy kockasajt, fél zsemle.
Ebéd: Nutridrink (2 dl, elõtte két-három korpatabletta).
Uzsonna: gyümölcssaláta (10 dkg meggy, 10 dkg alma, 10 dkg narancs + mesterséges édesítõ).
Vacsora: hagymás virslisaláta (12 dkg virsli), alföldi kenyér (5 dkg). (Összes energia: 1250 kcal.)

3. nap
Reggeli: kapros túrókrém (7 dkg túró, 0,5 dl joghurt, kapor), bakonyi barna kenyér (5 dkg).
Tízórai: kefír (2 dl), Abonett (2 db).
Ebéd: narancsdzsúz (2 dl, cukormentes), fóliában sült sertésszelet (8 dkg sovány hús), párolt zöldségköret (zöldborsó, sárgarépa, karfiol, 10-10 dkg).
Uzsonna: trappista sajt (4 dkg), alma (10 dkg).
Vacsora: 2 dl Nutridrinkbe alma-, õszibarack- és narancsdarabkák keverve. (Összes energia: 1250 kcal.)