A gyulladásos bélbetegségek két fő típusa a Crohn-betegség és a kólitisz ulceróza (colitis ulcerosa, fekélyes vastagbélgyulladás). Az előbbi az emésztőrendszer idült gyulladása, amely a szájüregtől a végbélig bárhol kialakulhat a tápcsatornában. Az utóbbi a vastagbél idült, kifekélyesedő gyulladásával járó, ismeretlen eredetű betegség. Jellemzője, hogy a beteg állapotában jó és rossz időszakok váltakoznak.
Bővebben...A krónikus, nem specifikus légzőszervi betegségek rövidítésére Magyarországon a KALB betűszót használjuk. Az angolszász szakirodalomban a COPD használatos. Az említett rövidítések három betegséget jelölnek: a krónikus bronchitiszt (chronicus bronchitist, idült hörghurutot), az asztma bronchiálét (asthma bronchialét, hörgi asztmát) és az emfizémát (emphysemát, tüdőtágulatot).
Bővebben...
A húgyhólyag a vizeletelvezető rendszer része, összegyűjti a vesében képződő vizeletet, amely a húgycsövön keresztül a külvilágba távozik. Akkor, ha a hólyag falát a vizelettartalom feszíti, vizelési inger jön létre. A húgycső beszájadzásánál záróizom található, amely akaratlagos beidegzés alatt áll, ennek köszönhető, hogy a vizelés szabályozható. Vizeléskor ez a záróizom elernyed, a hólyag falát alkotó simaizom összehúzódik, és a vizelet a hólyagból távozik.
A hólyag nyálkahártyájának gyulladását nevezzük hólyaghurutnak.
A vizeletelvezető rendszer fertőzései -így a hólyaghurut is- a gyakorló orvos által észlelt leggyakoribb betegségek közé tartoznak.
A hasi sérvek a hasfal nyílásán keresztül a külvilág irányába, illetve a hasüreget lezáró rekeszen keresztül (rekeszsérv) a mellüregbe boltosulnak. Az sérvtartalom a hasfali sérvek esetén valamely hasüregi szerv, leggyakrabban bél. A sérvtömlő, vagyis ami a sérvet körülveszi, a hasüreget borító hashártya. A sérvkapu az a terület, melyen keresztül a sérvtartalom előboltosul, a mi esetünkben a köldök, de a lágyék-, a comb-, a here- és a hasfal egyéb területéről (pl. annak középvonali köldök feletti része, vagy korábbi operáció helyén kialakuló ún. hegsérv) kialakuló sérvek is gyakoriak.
Bővebben...A testi leromlásnak sokféle oka lehet, egyebek között elhúzódó, súlyos betegség, műtét, baleset, sérülés (pl. égés) és anorexia nervosa. Az említett bajok miatt részben kevesebb tápanyaghoz jut a szervezet, részben több tápanyagot veszít, mint amennyit felvesz. Nem véletlen, hogy a diéta célja a szervezet teljes regenerálása. Különös gondot kell fordítani az energiában, vitaminokban, ásványi anyagokban és fehérjékben gazdag élelmianyagok és élelmiszerek rendszeres fogyasztására. Az étrend fontos szabálya, hogy fokozatosan többet és többször kell enni. Naponta ötszöri-hatszori étkezés javasolt. Az étrend energiaértéke (2500–4000 kcal/nap) attól függően változhat, hogy milyen mértékű a testi leromlás.
Bővebben...belgyógyász, bőrgyógyász, endokrinológus nyíregyháza, érsebész, fogorvos nyíregyháza, fül-orr-gégész, gasztroenterológus, kardiológus nyíregyháza, kézsebész, neurológus, nőgyógyász nyíregyháza, onkológus, optika nyíregyháza, ortopéd, pszichiáter, reumatológus, sebész nyíregyháza, szemész, szemészet, urológus, aranyér nyíregyháza, anyajegy nyíregyháza, csontritkulás nyíregyháza, gyomortükrözés nyíregyháza, hasi ultrahang nyíregyháza, oszteoporózis nyíregyháza, prosztata nyíregyháza