Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő szerv, melynek feladata a májban képződő epe tárolása és szükség esetén /étkezéskor/ a patkóbélbe való ürítése. A patkóbél és az epehólyag az epevezetékkel kapcsolódik egymáshoz. Az epe egy sárgászöld színű folyadék, amelynek a zsírok emésztésében és lebontásában kiemelkedő szerepe van. Fő alkotóelemei az epesók, a különböző epefestékek /bilirubin/ és a koleszterin. A széteső vörösvérsejtekből származó haemoglobin /vérfesték/ a májba kerül, ahol epefestékké alakul, majd egy része az epével a bélbe kerül. A széklet barna színét ez a festék okozza. Az epe 80%-át víz alkotja. Abban az esetben, ha epe besűrűsödik epekő jöhet létre.
Bővebben...Idült hörgőgyulladásról akkor beszélünk, amikor a hörgő nyálkahártyájának gyulladása két egymást követő évben legalább három hónapig tartó fokozott váladékképződéssel és köhögéssel járó panaszt okoz. Általában 60 év feletti betegeket érint, allergiával gyakran társul. Az évek előrehaladtával a tünetek súlyosbodnak, nehézlégzés, fulladás alakul ki. Jellemző tünet a reggeli nagy mennyiségű köpet. Tekintettel arra, hogy a betegek 90 %-a erős dohányos, a dohányzás elhagyása kiemelt jelentőségű. A légszennyezettség, a passzív dohányzás a tüneteket súlyosbítják.
Bővebben...
A vese méregtelenítő-kiválasztó funkcióját úgy látja el, hogy a vesén átáramló vért átszuri, amelyből első lépésben úgynevezett szűrlet, majd vizelet képződik. A két vese súlya emberben 300 grammot tesz ki, a vesén átáramló vér mennyisége percenként kb. 1,2 liter. A vese a szervezet víztartalmához nagy mértékben képes alkalmazkodni, nagy mennyiségű folyadék fogyasztása után a kiválasztás fokozódik és több vizelet képződik. A vizelet mennyisége változó, függ a bevitt, illetve az egyéb úton (légzés, verítékezés) távozott víz mennyiségétől , egészséges ember esetén átlagos mennyisége naponta kb. 1-1,5 liter.
A kiválasztás következtében a vizeletbe mind szerves, mind szervetlen anyagok kerülnek. A vizelettel távozó sók a vesében kicsapódhatnak így kövek jönnek létre.
A koleszterin zsírszerű anyag , kizárólag állati eredetű élelmiszerekben fordul elő. A szervezet saját maga is elegendő koleszterint állít elő, tehát rendkívül lényeges, hogy mennyit viszünk be külső forrásból, azaz táplálkozással. Szükség van rá, mint minden sejt építőkövére és az epesavak, hormonok és D- vitamin képzésénél. Vérünk koleszterinszintje erősen ingadozik.
Bővebben...
A húgyhólyag a vizeletelvezető rendszer része, összegyűjti a vesében képződő vizeletet, amely a húgycsövön keresztül a külvilágba távozik. Akkor, ha a hólyag falát a vizelettartalom feszíti, vizelési inger jön létre. A húgycső beszájadzásánál záróizom található, amely akaratlagos beidegzés alatt áll, ennek köszönhető, hogy a vizelés szabályozható. Vizeléskor ez a záróizom elernyed, a hólyag falát alkotó simaizom összehúzódik, és a vizelet a hólyagból távozik.
A hólyag nyálkahártyájának gyulladását nevezzük hólyaghurutnak.
A vizeletelvezető rendszer fertőzései -így a hólyaghurut is- a gyakorló orvos által észlelt leggyakoribb betegségek közé tartoznak.
belgyógyász, bőrgyógyász, endokrinológus nyíregyháza, érsebész, fogorvos nyíregyháza, fül-orr-gégész, gasztroenterológus, kardiológus nyíregyháza, kézsebész, neurológus, nőgyógyász nyíregyháza, onkológus, optika nyíregyháza, ortopéd, pszichiáter, reumatológus, sebész nyíregyháza, szemész, szemészet, urológus, aranyér nyíregyháza, anyajegy nyíregyháza, csontritkulás nyíregyháza, gyomortükrözés nyíregyháza, hasi ultrahang nyíregyháza, oszteoporózis nyíregyháza, prosztata nyíregyháza



