A mellek átlagosnál kisebb mérete lehet „veleszületett” adottság, gyakran azonban a normális méretű emlők is az életkor előrehaladtával, a szülés után, a szoptatás miatt vagy akár nagyfokú fogyást követően petyhüdtté, lógóvá válnak. Kevés olyan nő van, aki teljes mértékben elégedett ezen testrészével, nem csoda, hogy az utóbbi évtizedekben megnövekedett „társadalmi” igény a plasztikai sebészeket a mell formájának megváltoztatására irányuló újabb és újabb megoldások keresésére ösztönözte.
Az emlő méretének megnövelése protézis-beültetéssel lehetséges. A protézis vagy más néven emlő-implantátum anyaga az utóbbi 2-3 évtizedben jól bevált úgynevezett szilikon, amely tapintata, rugalmassága által kiváló eredményt tesz lehetővé. Az implantátumokat az emlő mirigyállománya vagy az izomzat alá ültetik, egy néhány cm-es metszésen keresztül. A műtéti metszést úgy helyezik el (általában a mell alatti redőbe), hogy az esztétikailag ne legyen zavaró. Az implantátum az esetleges későbbi szoptatást nem akadályozza, rákkeltő vagy egyéb egészségre káros hatása nem bizonyított.
Hazánkban szilikonprotézist nem gyártanak, azonban külföldről bármely protézis biztonsággal beszerezhető.
Az emlőmegnagyobbító műtét nem tartozik az olcsó eljárások közé, már az implantátumok ára is igen borsos, áruk darabonként (minőségtől függően) kb. 100-200 ezer forintot tesz ki. A műtét díja (a protézis árát is beleértve) kb. 300-500 ezer forintig terjed.
A túlzottan nagyméretű mell méretének csökkentése, a lógó mell felvarrása, a mellbimbó alakjának korrekciója is a plasztikai sebészeti eljárások közé tartozik. Normálisan is elmondható, hogy a két mell mérete, formája nem egészen egyezik meg egymással, feltűnő aránytalanság esetén szintén plasztikai sebészeti korrekció jön szóba.

Hogyan történik a műtét?

A műtét általában 1-2 napos kórházi benntartózkodást igényel.
A műtét során a mell mirigyállományát sértetlenül hagyva, az implantátumot a mirigy vagy a mellizomzat mögött helyezik el. Jellemzően altatásban történik, a varratszedés, a hazamenetel után néhány nappal (kb. 2 hét) történik. A varrat hajszálvékony, alig látható, általában a mell alatti redőben helyezkedik el. A műtét után kb. egy hónapig 24 órán keresztül a melleket speciális módon szorító melltartót kell viselni, amely a mellek későbbi esztétikus alakjának kialakulásához szükséges.

A mellnagyobbító műtétnek milyen szövődményei vannak?
A műtét során elérhető kiváló eredmények ellenére érdemes hangsúlyozni, hogy az implantátum egy testidegen anyag, és az ellen a szervezet lehetőségeihez képest védekezik. A védekezés során a beültetett idegen anyag körül egy burok (tok) alakul ki azért, hogy a szervezet szöveteitől mintegy elhatárolja. Ezzel függ össze a műtét leggyakoribb szövődménye a kb. 5 %-ban előforduló úgynevezett kapszuláris kontraktúra (tokzsugorodás) amely azt jelenti, hogy az implantátumot, körülvevő szövet azt zsugorítja, ezáltal annak asszimetriáját okozza. Ez a folyamat egy újabb műtétet tehet szükségessé, melynek során az implantátumot körülvevő burkot felnyitják, (ezáltal helyet biztosítva annak), azonban akár újabb implantátum beültetése is szükséges lehet. A tok zsugorodásának kockázata a mell tornáztatásával, masszírozásával csökkenthető.
Nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy a szilikon-implantátum bármilyen rosszindulatú daganat kialakulásában szerepet játszana. Ezen kívül az implantátum mellett lehet szoptatni, a gyermek egészségére ez semmilyen káros hatással nincs.
Természetesen mint minden műtéti beavatkozásnál a műtéti terület elfertőződhet, gennyesedés alakulhat ki, azonban megfelelő steril körülmények között ez a kockázat reálisan elenyésző.

Hány év az emlőimplantátum élettartama?

A modern, jó minőségű implantátumok akár 15 évig is viselhetők. Ezt követően elöregednek, zsugorodnak, rugalmasságuk csökken, előbb-utóbb cserére szorulnak.

Lehet-e szeretkezni a műtét után?

A műtétet követő néhány hétig a melleket túlzottan igénybe vevő behatásokat kerülni kell. Ezt követően azonban nyugodtan vissza lehet térni a megszokott, zavartalan szexuális együttlétekhez. (forrás: OAN)

Rendkívül gyakori betegséggel állunk szemben tehát, amely a népesség 90%-át érintette vagy érinteni fogja élete folyamán.

Az aranyeres csomókat elhelyezkedésük alapján két csoportba soroljuk. Az ún. belső aranyeres csomók a végbél záróizma felett helyezkednek el. A külső aranyeres csomók esetén a végbélnyílás körül szabad szemmel látható és tapintható értágulatok, csomók jelennek meg.
A betegség kialakulását elősegítő tényezők
Minden olyan folyamat, amely a végbél körüli vénákban uralkodó nyomást növeli, kedvez az aranyerek kialakulásának. Az elhízás, a terhesség, a mozgásszegény-, ülo életmód, székrekedés, kemény széklet (az alacsony rosttartalmú diéta miatt is), erőltetett székelés, fokozott hasprés az aranyerességet mind elősegítik.

Tájékoztató film, kattintson ide!

Tünetek és panaszok

Az aranyerek nem feltétlenül okoznak panaszt, azonban amennyiben szövődmény lép fel, az alábbi tünetek jelentkeznek.
Székeléskor vagy attól függetlenül is a végbélből friss, piros vér ürül, amely a székleten vércsíkot hoz létre, és a toalettpapíron, valamint a fehérneműn is nyomot hagy. Ritkán az idült vérveszteség vashiányos vérszegénységbe is torkollhat.
A leggyakoribb panasz a fájdalom, amely székeléskor, valamint mozgásra és egyéb megterhelésre pl. köhögésre fokozódik. A fájdalom lehet égo-csípő jellegű, azonban igen kifejezett éles fájdalom is előfordulhat.
A végbélből nyákos tartalom is ürülhet, amely a fehérneműt piszkítja.
Mindezekkel egyidejűleg az aranyerek székeléskor elődomborodnak, a betegség kezdeti stádiumban az elődomborodott csomók a székelés után spontán visszahúzódnak, majd a folyamat előrehaladásával idővel végleg „előreesnek", ezáltal állandó kellemetlenséget okoznak.

Szövődmények

A leggyakoribb szövődmény a gyulladás és a vérzés. Az aranyeres csomókban a vér pangása kapcsán vérrög alakulhat ki. Fájdalmas szövődmény a csomók kizáródása. Ebben az esetben a csomó a végbélen kicsúszik és a csomó nyelét (amely a kicsúszás kapcsán alakult ki) a végbél záróizma leszorítja.

Diagnózis/vizsgálat

A külső aranyeres csomók az előbbiekben leírtaknak megfelelően szabad szemmel láthatók és tapinthatók is. A belső csomók szabad szemmel nem láthatók, azokat a vizsgáló orvos egy speciális endoszkópos vizsgálattal (anoszkópia) vizsgálhatja meg. Az aranyeres csomók vizsgálatára régóta bevált módszer az ún. rektális digitális vizsgálat (RDV). A vizsgálat során a beteg oldalt fekszik, alsó végtagjait a hasáig felhúzza, amíg az orvos mutatóujját -melyre előzőleg gumikesztyűt és gumiujjat húzott, valamint vazelinnel bekent- a végbélbe helyezi és azt alaposan áttapintja. Tekintettel arra, hogy a végbélen keresztül távozó friss, piros vér egyéb komolyabb betegségnek (rosszindulatú daganatok, fekélyes bélgyulladás stb.) is tünete lehet, ezért az alsó bélszakasz endoszkópos vizsgálatát (vastagbéltükrözés) ilyenkor általában elvégzik.

Kezelés

A kezelés lehet ún. konzervatív (vagyis műtét nélküli), súlyos, visszatérő esetben azonban csak a műtéttől várható végleges gyógyulás. Nagyon fontos a széklet rendezése. Ennek megfelelően törekedni kell a rendszeres napi székürítésre, valamint arra, hogy a széklet lágy legyen, a kemény széklet ui. a nyálkahártyával bevont aranyereket felsértheti. Ennek érdekében lényeges a bő folyadékfogyasztás, a rostdús táplálkozás, szükség esetén székletlágyító gyógyszereket (hashajtó, kúp) kell alkalmazni. Nagyon fontos a megfelelő higiéné biztosítása. Székürítés után a végbélnyílást langyos vízzel alaposan meg kell tisztítani! Az ülőmunkát a lehetőségig csökkenteni kell, törekedni kell a testsúly csökkenésére, a fokozott testmozgás mindenképpen előnyös.
A gyulladt aranyerek kezelésére hatékony gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító kenőcsök, kúpok állnak rendelkezésre.
A műtét során az aranyeres csomók eltávolításra kerülnek. Az eltávolítás történhet sebészi kimetszéssel, folyékony nitrogén alkalmazásával vagy ún. gyűrűzéssel, amikor a csomóra egy speciális eszközzel egy gyűrűt helyeznek fel, ezáltal annak vérellátása romlik, majd elhal és magától leesik. Abban az esetben, ha az aranyeres csomókban vérrög keletkezett, a vérrög sebészi eltávolítása a gyógyulást elősegíti. (forrás: OAN)

A világ fejlett országaihoz hasonlóan Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálesetek legnagyobb hányadát: a statisztikai adatok szerint hazánkban közel kétszer akkora a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának aránya, mint az Európai Unió többi tagállamában (a legutóbbi adatokról lásd korábbi, részletes összefoglalónkat: Aggasztó jelentés az európai szívbetegek helyzetéről). Az említett érrendszeri problémák egyik leggyakoribb megjelenési formája a perifériás érbetegség (érszűkület, orvosi szóval arterioszklerózis), amely az esetek többségében a lábszár ereiben alakul ki, de a szervezet többi, agyon és szíven kívül elhelyezkedő ereit is érintheti. (Az agy és a szív ereiben természetesen szintén kialakulhat érszűkület, az előbbi esetben agyérbetegségről, az utóbbi esetben pedig szívkoszorúér-betegségről beszélünk.)

A hazánkban mintegy 400 ezer embert érintő kórkép sokáig semmilyen panaszt nem okoz, később azonban fájdalom jelentkezhet a vádliban, járáskor pedig fokozott fáradékonyság léphet fel; a betegség romlásával párhuzamosan a görcs egyre rövidebb távolságok megtétele után jelentkezik, végül nyugalomban is állandósulhat. A felsorolt tünetek már önmagukban is komoly panaszokat, valamint a hétköznapi feladatok ellátásának akadályát jelenthetik, a legsúlyosabb esetekben pedig akár amputáció is szükségessé válhat. Az érszűkület kockázati tényezői közül talán a cukorbetegség és a dohányzás a legfontosabbak, de a magasvérnyomás és a vérzsírok emelkedett szintje, továbbá az elhízás is jelentős szerepet játszanak a betegség megjelenésében (a legfontosabb kockázati tényezők részletes ismertetését cikkünk második oldalán olvashatják).

A lábszáron jelentkező érbetegség időben történő felfedezése azért nagyon fontos, mert a szív vagy az agy ereinek - tüneteket egyelőre még nem okozó - károsodását jelezheti előre: ismert, hogy a perifériás érbetegségben szenvedő betegeknél egészséges társaikhoz viszonyítva csaknem kétszeres valószínűséggel alakulhat ki szívinfarktus és/vagy szélütés (stroke). A perifériás keringés zavarának jelentkezése után öt évvel a betegek 70%-a, tíz évvel később pedig már csak az érintettek fele él: a legnagyobb halálozási kockázatot a már meglévő, de tünetmentessége miatt még fel nem ismert, ezért kezeletlen érbetegség jelenti.

A perifériás érbetegség kialakulásának okai és kockázati tényezői

A perifériás érbetegség gyakorisága 50 éves kor felett jelentősen nő: a betegség kialakulásának elsődleges oka az érelmeszesedés (atheroszklerózis), amelynek során az artériák falában fokozatosan zsírtartalmú anyagok rakódnak le. A lerakódásokba később kálcium, különféle hegekből származó szövetdarabok és más anyagok épülhetnek be, amelyek végül úgynevezett plakkokat alkotnak: a plakkok kezdetben csak szűkítik, később azonban teljesen el is zárhatják az adott artériát, gátolva ezzel a vér folyamatos áramlását. A fentieken kívül érszűkületre hajlamosíthatnak a következő tényezők:

* Vérrögök kialakulása: a kóros véralvadékcsomók - orvosi szóval thrombusok - az adott érszakasz részleges vagy teljes elzáródását okozhatják; a trombózisok 80%-a a lábszár mélyvénáiban alakul ki, de az artériákban (vagy a szív üregeiben) is előfordulhat.
* Cukorbetegség: a hosszabb távon keresztül fennálló magas vércukorszint szintén érkárosító hatású. Az erek ilyenkor fokozatosan sérülékenyebbé válnak, továbbá ismert, hogy a cukorbetegség gyakran társul magasvérnyomással és magas vérzsírszintekkel, ami szintén elősegíti az érelmeszesedés kialakulását.
* Az artériák gyulladása: a gyulladásos folyamatok szintén fokozatosan szűkítik és gyengítik az ereket; érgyulladást - orvosi szóval arteritist - válthat ki többféle autoimmun betegség, amelyek nemcsak az artériákat, de a belső szervek működését is károsan befolyásolhatják.
* Fertőzések: a fertőzések által kiváltott gyulladásos és hegesedési folyamatok szintén elzárhatják az ereket. A Salmonella baktériummal történő fertőződés (Salmonellosis) és a szifilisz során egyaránt bekövetkezhet a vérerek károsodása.
* Az érszerkezet károsodása: az erek szerkezeti felépítésében tapasztalható elváltozások szintén szűkíthetik az ereket. Hasonló szerkezeti elváltozások jelen lehetnek már a születést követően is, de kialakulhatnak az orvostudomány előtt még fel nem tárt okokból is (példaként említhető az ún. Takayasu-betegség, amely főként az ázsiai származású nőket érinti, és a felsőtest ereinek károsodásával jár.)
* Sérülések: az erek számos okból kifolyólag sérülhetnek; ilyen lehet egy autóbaleset, vagy egyszerűen az, ha sportolás vagy séta közben rosszul esünk.

A perifériás érbetegség főbb kockázati tényezői:

* Ha a családban korábban már előfordult korai szívinfarktus vagy szélütés
* Ha ötven évnél idősebbek vagyunk
* Elhízás és túlsúlyosság (ennek megállapítására használja testtömegindex-kalkulátorunkat)
* Mozgásszegény és/vagy stresszes életmód
* Dohányzás
* Rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás hosszabb távon
* Cukorbetegség
* Magasvérnyomás
* Magas LDL-koleszterinszint (az LDL-t, vagyis az alacsony sűrűségű lipoproteint "rossz" koleszterinnek is nevezik, mivel fokozott koncentrációban történő jelenléte elősegíti az érelmeszesedés kialakulását), továbbá a magas trigliceridszint és a HDL-koleszterin normálisnál alacsonyabb koncentrációja (a HDL-t, vagyis a magas sűrűségű lipoproteint érvédő hatásai miatt "jó" koleszterinként tartják számon).

A perifériás érbetegség tünetei, megelőzése és kezeléseA romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb tünetei a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság, mely pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ez a tünetegyüttes az úgynevezett átmeneti sántítás (orvosi szóval claudicatio intermittens). Jellemzője, hogy a görcs vagy fájdalom szinte mindig ugyanolyan hosszúságú út vagy lépcső megtétele után lép fel. Súlyosabb esetben a fájdalom éjszaka, nyugalomban is jelentkezhet, illetve fekély is kialakulhat a lábon. A járáskor jelentkező fájdalom mellett érszűkületre utalhat a láb (és/vagy az egész érintett alsó végtag) fázékonysága, a láb (és/vagy a lábfej) hűvös tapintata is.
A megfelelő életmóddal és a kockázati állapotok megszüntetésével jelentősen csökkenthető az érintetteket elsősorban veszélyeztető szívinfarktus és szélütés kockázata:

* A dohányzás felfüggesztése: a dohányzás azonnali abbahagyásával jelentősen mérsékelhetőek a tünetek, és csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a perifériás érbetegség (továbbá a szervezet más artériáinak állapota) tovább súlyosbodjon.
* Megfelelő lábbeli viselése, lábápolás: minden esetben viseljünk kényelmes, puha anyagból készült és megfelelő sarokmagassággal ellátott cipőt, amely még a cukorbetegek lábát sem töri fel. Figyeljünk rá, hogy a lábujjak szabadon mozoghassanak a cipőben, ugyanakkor a cipő ne legyen túl bő sem.
* Mozogjunk minél többet: a rendszeres testmozgás - akár még a napi félórás séta is - segít a tünetek enyhítésében, egyúttal fokozatosan megnöveli azt a távot, amelyet a fentebb említett tünetek jelentkezése nélkül is könnyedén meg tudunk tenni.
* Megfelelő táplálkozási szokások kialakítása: együnk tápanyagokban és vitaminokban gazdag, alacsony zsírtartalmú ételeket, egyúttal kerüljük azokat az élelmiszereket, amelyek koleszterintartalma magas (a helyes táplálkozásról több korábbi anyagunkban is részletesen olvashatnak: Tippek az egészséges táplálkozáshoz).
* Testsúly: próbáljuk meg testsúlyunkat a legegészségesebb keretek között tartani, minél hosszabb távon (kapcsolódó anyagaink: Egészségesebb, ha többször eszünk kevesebbet, Mediterrán étrend és fizikai aktivitás: hosszabb élet, Az egészségesnek mondott gyorséttermi szendvics is hízlal, A magas zsírtartalmú étrend nehezítheti a fogyást).
* Koleszterinszint: mindig tartsuk be a magas koleszterinszint kezelésére vonatkozó háziorvosi ajánlásokat (a megfelelő koleszterinszinttel kapcsolatos legújabb ajánlásokról és a magas koleszterinszint csökkentéséről lásd korábbi cikkeinket: Új ajánlás a koleszterinszint méréséről, A koleszterinszint csökkentése táplálkozásunkkal).
* Vérnyomás: próbáljuk meg vérnyomásunkat is a megfelelő szinten tartani! Ehhez konzultáljunk háziorvosunkkal, illetve alakítsuk ki a megfelelő étrendet (a magasvérnyomás étrendi kezelésével kapcsolatos további információk: A magasvérnyomás étrendi kezelése).
* Cukorbetegség: ha cukorbetegek vagyunk, akkor még fokozottabban kell figyelnünk arra, hogy vérnyomásunkat a megfelelő értéken tartsuk. Ezen kívül ügyeljünk rá, hogy lábunkat ne érje komolyabb sérülés, hiszen ha ezt később elhanyagoljuk, az a véráramlás csökkenése miatt akár a végtag amputációjához is vezethet.

Bárki jelentkezhet az ingyenes érszűkület-vizsgálatra

A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben nagyszabású, öt évesre tervezett szűrési programot indított a kockázatok időben történő felismerésének érdekében.

A krónikus bronchitiszre a köhögéssel járó köpetürítés, az asztmára a rohamokban támadó nehézlégzés és a reverzibilis obstrukció, míg az emfizémára a terhelésre évek alatt fokozódó diszpnoé (légszomj) jellemző. (E definíciók csak akkor helytállók, ha egyidejűleg nem mutatható ki egyéb lokalizált vagy generalizált tüdőbetegség, a páciensnek nincs mellkasfali, mellhártya-, szív- vagy vesebetegsége és nem neuropata)
Az angolszász szakirodalomban két betegségtípust különböztetnek meg.
Az A csoportba az idősebb, sovány, merev és tág mellkasú betegek tartoznak, akiknek a rekeszizma mélyen van és alig tér ki, s egyidejűleg az emfizéma egyéb röntgenmorfológiai jelei is mutatkoznak. Ebbe a csoportba az emfizémás betegeket soroljuk.
A B csoportba a fiatalabb, kövér, cianotikus és erősen köhögő betegek tartoznak, akiknek a mellkasában hallgatózással szörcsölés, sípolás és búgás észlelhető és jellegzetesek az ősztől tavaszig előforduló lázas, nemritkán gennyes köpetürítéssel járó időszakok. Ez a bronchitiszes betegcsoport.

A diéta célja a roborálás, különösen az idősebb, leromlott betegek esetében. Kis tömegű, fehérjegazdag és megfelelő energiatartalmú ételekből álló étrendet kell összeállítani, napi többszöri étkezést javasolva. Ehhez az alábbi szempontokat ajánlatos figyelembe venni.
Az élelmiszerek közül a nagy fehérjetartalmúakat (húsokat, sajtokat, túrót, tejet, halakat, baromfihúsokat, sovány felvágottakat) válasszuk.
A konyhatechnológiai műveletek közül a dúsítást alkalmazzuk. Az étel ízének és jellegének megfelelően dúsításra a következők alkalmasak: tojásfehérje, tojás, fehérjekoncentrátum, Protifar 90, Nutrison powder, Nutridrink és Nutrison Energy Plus.
Reggelire és kisétkezésre javasolt italok: tej, kakaó, csokoládés tej, tejes gyümölcsturmixok, joghurtok, Nutridrink, Nutrison Energy Plus.
Reggelire és kisétkezésre javasolt ételek: tehéntúró, túróhab, krémtúró, sovány sajtok, májpástétom, tojásételek, petrezselymes túrókrém, Nutridrink, Nutrison powder.
Levesek: szárnyasaprólék-leves, erőleves tojással, májgaluskaleves, csurgatott tojásleves, krém és püré levesek, pl.: parajkrémleves, sárgarépakrém-leves, paradicsomleves. Javasolt dúsítás: Nutrison powder.
Köretek, főzelékek: burgonyafőzelék, karalábéfőzelék, zöldborsófőzelék, tökfőzelék, finomfőzelék, csőben sült főzelékek: karfiol, burgonya, tök, zöldborsó, spárga. Burgonyából készült köretek: püré, püré sonkával, rakott burgonya. Cereáliákból készült köretek: rizibizi, galuska, milánói makaróni, sajtos spagetti. Javasolt dúsítás: Protifar 90, Nutrison powder.
Mártások: besamelmártás, sajtmártás, kapormártás, holland mártás, gombakrémmártás, zellerkrémmártás, gyümölcsmártások, sóskamártás. Javasolt dúsítás: Protifar 90, Nutrison powder.
Húsételek: a beteg étvágyának megfelelően adhatók marhahúsból, baromfihúsból, sertéshúsból és halakból készült ételek. Elkészíthetők sütve, főzve, felfújtnak, pürének, párolva, grillezve, fóliában és mikrohullámú sütőben sütve.
Saláták: tojássaláta, hússaláta, kefires paprika, paradicsomsaláta, uborkasaláta, joghurtos almasaláta, zelleres almasaláta kefirrel, halsaláta. Roborálás céljára a salátaöntetek jól dúsíthatók Nutrison powderrel.
Tészták, édességek: túrós tészta, sajtos tészta, túrós gombóc, piskótatekercs, túrós rétes, sonkával töltött kifli, aranygaluska, somlói galuska. Javasolt dúsítás: Nutrison powder, Nutridrink.

Klinikai tápszerek a krónikus, nem specifikus légzőszervi betegségek diétájában

A Nutridrink teljes értékű, energiadús, fogyasztásra kész, ízesített, iható tápszer. Hétféle ízben — eper, vanília, trópusi, banán, narancs, karamell, csokoládé — kapható. Önálló italként lehűtve fogyasztható, de az ételkészítéshez is jól használható. A beteg állapotától függően napi 2-3 doboznyit tervezzünk.
A Nutrison powder könnyen oldódó, íztelen, teljes értékű tápszerpor. A hígítás mértékétől függ az energiatartalma. Ízesítve önálló italként fogyasztható, vagy a már elkészített ételek dúsítására használható. Deciliterenként 1-3 adagolókanálnyi port adjunk.
A Protifar 90 por alakú tejfehérje-koncentrátum. Íztelen, szagtalan, ételekbe és italokba keverhető. Egy adagolókanálnyi mennyisége 2,5 g = 2,2 g
fehérje. Ajánlott adagja: felnőtteknek naponta 17,5-35 g, gyermekeknek napi 17,5 g.
A Nutrison Energy Plus nagy energia- és fehérjetartalmú klinikai tápszer. Italként ízesítve fogyasztható, vagy ételekbe tej helyett keverhető. 2 dl Nutrison Energy Plus egy doboz Nutridrinkkel egyenértékű.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: császárzsemle (1,5 db), gépsonka (50 g), margarin (20 g), zöldpaprika (100 g), narancslé.
Tízórai: kifli (1 db), lágy tojás (1 db), tej (2 dl vagy egy doboz Nutridrink).
Ebéd: karfiolleves (Nutrison powderrel), barna rizs almával, natúr csirkemell, fejes saláta.
Uzsonna: sovány körözött túró (100 g), kifli (1db vagy egy doboz Nutridrink).
Vacsora: töltött paprika, őszibarackbefőtt.

2. nap
Reggeli: bajor sonka (5 dkg), zsemle (1,5 db), margarin (20 g), tej (2 dl).
Tízórai: almakompót (vagy egy doboz Nutridrink).
Ebéd: burgonyakrémleves, sóskafőzelék (Nutrison powderrel), lágy tojás.
Uzsonna: vegyes gyümölcsturmix (Nutrison Energy Plusszal).
Vacsora: kakaó (2 dl, csokoládés Nutridrinkkel), fonott kalács, margarin (20 g).

3. nap
Reggeli: tea (2 dl), tehéntúró (10 dkg), kenyér (5 dkg), vaj (1 dkg, vajas pirítós).
Tízórai: joghurt (egy doboz vagy egy doboz Nutridrink).
Ebéd: roston sült borjúmáj, burgonyapüré (Protifar 90-nel), petrezselymes uborkasaláta.
Uzsonna: kifli (2 db), vaj (20 g), paradicsom (vagy egy doboz Nutridrink).
Vacsora: sült hekk, vegyes nyers saláta, zsemle (2 db).

A testséma megváltozásáért nem utolsó sorban a reklámok felelősek, amelyek a fiatal nőkben kisebbrendűségi érzéseket keltenek. Az említett reklámok szépségideálként kifejezetten sovány nőket állítanak, ezáltal a betegségben érintett személyek elégedetlenek saját megjelenésükkel, alakjukkal, kórosan kövérnek tartják magukat.

Tünetek

-az étel iránti csillapíthatatlan vágy

-egyszerre nagy mennyiségű étel fogyasztása, majd ezt követően – az esetek nagy részében – erőltetett hányás, napokig tartó koplalás, hashajtók vagy vízhajtók túlzott alkalmazása.

A kórképre jellemző az elhízástól való kóros rettegés.

Kezelés

Sokszor hónapok vagy évek telnek el, amíg a betegségre fény derül. A kezelés alapját a pszichoterápia képezi, ún. kognitív – viselkedési terápiával a testséma-zavar az esetek nagy részében megszüntethető. Antidepresszánsok szintén szerepet kapnak a betegség kezelésében. (forrás: OAN)