Előfordulás

Az Egyesült Államokban több, mint 12 millió ember inkontinens, a 65 év feletti lakosság 15-25%-a szenved ebben a betegségben. Magyarországon kb. 600.000-1000.000 ember érintett. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy számtalan esetben a betegséget annak kínos, kellemetlen volta miatt- gyakran letagadják, ezért a betegek számának megbecsülése nem lehet pontos. Az inkontinencia nem kizárólag egészségügyi, hanem pszichoszociális probléma is egyben. A betegek nagy része a mindennapi tevékenységében is gátolt, érzelmileg sérülékenyebbé, visszahúzódóbbá válik.

A betegség formái

Az alapján, hogy a vizelet ürülése milyen körülmények között következik be, a betegség több formáját különböztetjük meg.
Stressz inkontinencia: a betegség leggyakoribb formájában a húgyhólyag záróizma nem elég erős ahhoz, hogy ellen tudjon állni annak a nyomásemelkedésnek, ami erős hasprésnél lép fel. Ez az állapot felléphet pl. tüsszentésnél, erős köhögésnél vagy pl. nagy súly felemelésénél. Terhesség idején, szülés után, illetve változókor (menopauza) utáni nők esetében gyakori. Egyes elméletek szerint az ösztrogén (női nemi hormon) hiánya, illetve a kismedence, a húgyhólyag, és a hüvely izomzatának gyengesége okozza.
Túlfolyásos inkontinencia: idős embereknél gyakori, ebben az esetben a húgyhólyag olyan méretűvé nő, hogy nem képes visszatartani a felgyülemlő vizeletmennyiséget és egyszerűen túlfolyik. Gyakran cukorbetegség, krónikus alkoholizmus, prosztata-megnagyobbodás vagy gerincvelő-sérülés következménye.
Sürgető (parancsoló) vizelési inger esetén a húgyhólyag akaratlan összehúzódása következtében ellenállhatatlan vizelési inger keletkezik. Húgyúti fertőzés (felfázás) gyakran sürgető vizelési ingert okoz.
Gyógyszer által okozott inkontinencia esetén gyakran a helytelen időben (lefekvés előtt) alkalmazott vízhajtók vagy akár a túl erős altatók éjszakai inkontinenciát okozhatnak.

A betegség hátterében álló tényezők

- húgyúti vagy nőgyógyászati fertőzések
- székrekedés
- gyógyszerek
- a kismedencei izmok gyengesége
- prosztatamegnagyobbodás - következményes vizelet elfolyási akadályt képezve
- bizonyos urológiai, illetve nőgyógyászati műtétek utáni állapot
- terhesség
- menopauza (változókor)
- hormonális eltérések (pl. ösztrogénhiány)
- gerincvelő sérülések, illetve a gerincvelő gyulladásos vagy egyéb megbetegedései

Diagnózis

Vizelettartási nehézség esetén az esetek döntő többségében nőgyógyász, illetve urológus szakorvoshoz kell fordulni. A panaszok részletes megismerése után fizikális vizsgálattal (tapintással) megállapítható a kismedencei szervek elhelyezkedése. A fizikális vizsgálat vaginális illetve végbélen keresztüli vizsgálatot foglal magába. Fontos a vizelet laboratóriumi (tenyésztéses) vizsgálata, amellyel megállapítható az, hogy van-e genny vagy baktérium a vizeletben. Ebben az esetben antibiotikum adása válik szükségessé.
Az úgynevezett urodinámiás vizsgálattal egy a húgyutakba vezetett katéter segítségével mérhető a vizeletelvezető rendszer különböző részein levő nyomásérték.
Kismedencei UH vizsgálat és húgyhólyag-, illetve veseröntgen meg tudja ítélni a hólyag a vesevezeték, illetve a vesék nagyságát, elfolyási akadály detektálására is alkalmas.
A húgyhólyag tükrözéses vizsgálata (cystoscopia) során a húgycsövön keresztül egy vékony endoszkópot juttatnak be a húgyhólyagba, azt belülről megtekintve. Ezt a beavatkozást érzéstelenítésben végzik.
Lehetőség van arra is, hogy megmérjék a vizelés után húgyhólyagban maradt vizelet mennyiségét is.

Kezelés

Számos betegség esetén a vizelettartási nehézség az alapbetegség következménye, annak gyógyításával a következményes inkontinencia is gyógyul.
Gyógyszer által okozott inkontinencia esetén csökkenteni kell a vízhajtók adagját, illetve ügyelni kell arra, hogy azt a beteg lehetőleg ne lefekvés előtt vegye be. Bizonyos nyugtatók túlfolyásos inkontinenciát okozó hatása ismert.
Húgyúti fertőzés (felfázás) esetén antibiotikumkezelésre van szükség.
Jóindulatú prosztatamegnagyobbodás esetén hatékony gyógyszerek (alfa-blokkolók) vannak forgalomban, végleges javulást egyértelműen a műtéti megoldástól várhatunk. Hasznos lehet a gyakori vizeletürítés akkor is, ha aktuálisan a beteg nem is érzi azt szükségesnek.
Stressz inkontinencia esetén változókor utáni nőkben hasznos lehet a hormonpótló (ösztrogén) terápia. A húgyhólyag, illetve a kismedence izomzatának kórosan elernyedt állapota műtétet tehet szükségessé.
Igen hasznos lehet a kismedencei izmok tornáztatása (intim torna). Mind a már kialakult betegség kezelésében, még inkább a betegség megelőzésében kifejezett hatékonyságról számoltak be az utóbbi években. (forrás: OAN)

Az utóbbi két évtized pszichiátriai kutatásai által, az úgynevezett biológiai pszichiátria térhódításával vált elfogadottá, hogy a depresszió nem kizárólag lelki okokra vezethető vissza, hanem abban döntő szerepet játszanak biológiai tényezők is. A depresszió tehát nem a jellem vagy az akaraterő gyengesége, hanem ugyanolyan betegség mint a cukorbetegség vagy akár az allergia.

Előfordulás/gyakoriság

A depresszió egyes becslések szerint a hazai lakosság 8-10 %-át érinti.

A depresszió formái

Az unipoláris depresszió a betegség leggyakoribb formája. Gyakran testi panasz képében jelentkezik, pl. gyomorfájdalom vagy nehézlégzés a vezető tünet. A mániás vagy bipoláris depresszió hullámszerűen változó betegség, amely során a depresszív időszakokat hosszabb-rövidebb mániás szakaszok tarkítják. A mániás időszak alatt a beteg felhangolt, túl aktív, keveset alszik, tehát éppen a depresszió tüneteivel ellentétes magatartást tanúsít. Tartós hangulatzavar szintén a depresszió egy formája, amely szerényebb tüneteket produkál az unipoláris depressziónál ugyanakkor elhúzódó és gyakran félreismerik.

A depresszió tünetei

• állandó rosszkedv, egykedvűség, levertség
• gyakori sírás és elérzékenyülés
• pesszimizmus
• fokozott érzékenység, kisebbrendűségi komplexus
• csökkent érdeklodés a környezet iránt
• figyelem összpontosítás zavara
• csökkent döntési képesség
• a korábban örömöt okozó tevékenységek nem jelentenek a betegnek semmit
• fáradtság, alvászavar, gyakori álmosság
• reménytelenség érzése
• étvágytalanság vagy éppen a fokozott étvágy
• testsúlycsökkenés vagy ritkábban hízás
• fokozott érdeklodés a halál illetve a haldoklás iránt
• öngyilkosság, ilyen tartalmú gondolatok, illetve öngyilkossági kísérlet
• belgyógyászati kivizsgálás során nem objektivizálható fájdalom
• szexuális zavarok, a szexuális érdeklodés csökkenése
• a társadalmi kapcsolatoktól történő visszahúzódás
• szenvedélybetegség: alkoholizmus vagy kábítószer-függőség
• tartós munkaképtelenség
• idős korban a betegség gyakran feledékenység, zavartság formájában jelentkezik

A depresszió kialakulásában szerepet játszó tényezők

Nem: csaknem kétszer annyi nő érintett a betegségben, mint férfi
Kor: a 60 év feletti népesség fokozottan érintett a többi korcsoporthoz képest
Öröklés: a depresszió gyakoribb azoknál a személyeknél, akiknek a vérrokonságában a betegség már előfordult
Krónikus belgyógyászati betegségben szenvedőknél gyakoribb
Bizonyos gyógyszert szedőknél szintén gyakoribb
Pszichológiai tényezők: a pszichoanalitikai szemlélet szerint a gyermekkorban elszenvedett negatív események korán meghatározzák az ember személyiségszerkezetét. Az érzelmileg sivár családi környezet, a családban felmerült problémák helytelen kezelése hozzájárulhatnak a felnőttkori depresszió kialakulásához.
Negatív életesemények: munkahely elvesztése, közeli hozzátartozó halála, válás, megélhetési nehézségek
Hormonális zavarok: terhességi depresszió, amely amint a nevéből is kitűnik, a terhesség során lép fel, a menopausa idején fellépő depresszió hormonális okra vezethető vissza.
Neurotranszmitter elmélet: az utóbbi néhány évtizedben igazolódott, hogy a szorongásos megbetegedésekben szenvedők agyában bizonyos kémiai anyagok mennyisége csökkent. Ezek az anyagok a központi idegrendszerben úgynevezett neurotranszmitterek, felelősek az idegsejtek közötti kapcsolat fenntartásáért. Ezek közül az orvostudomány jelenlegi állása szerint a szerotonin tehető felelőssé azért, hogy éppen milyen a hangulati állapotunk. Depresszióban szenvedők esetében az agy szerotoninszintje lényegesen alacsonyabb, mint egészségeseknél.

Tünetei

- a mániás epizód idején: megnövekedett életenergia
- csökkent alvásigény
- ún. gondolatrohanás, mániás impulzivitás, fokozott mozgásigény
- fokozott szexuális aktivitás
- bizarr viselkedés a társadalmi szituációkban
- gátlások csökkenése
- nagyzásos hóbort
A depresszív időszak alatt a betegség tünetei megegyeznek a depresszióval.
A tartós hangulatzavar tünetei
- állandó, hónapokig-évekig tartó lehangoltság, amely a depresszió súlyosságát nem éri el, mégis életvezetési zavart okoz
- pesszimizmus, ún. negative thinking
- a korábban élvezetet, örömöt okozó tevékenységek már nem nyújtanak semmilyen pozitív tartalmat

A depresszió kezelése

Gyógyszeres terápia:
Le kell szögeznünk, hogy a depresszió kezelhető betegség, a betegek 85-90%-a a kezelés hatására meggyógyul. Ennek ellenére Magyarországon a betegek tekintélyes része depresszív panaszok esetén jellemzően nem fordul orvoshoz. Ahogy nyilvánvalóvá lett az, hogy a depresszió - hasonlóan a többi szorongásos megbetegedéshez - elsősorban biokémiai okra vezethető vissza, úgy a gyógyszeres kezelés a többi kezelési eljárást megelőzve elsődlegessé vált. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy nem minden depressziós beteget szükséges gyógyszerrel kezelni, átmeneti depresszív periódus esetén elsősorban pszichoterápia javasolt. A depresszió kezelésében alkalmazott gyógyszereket antidepresszánsoknak nevezzük. Sok fajta antidepresszáns van forgalomban, a kezelőorvos dönti el, hogy a rendelkezésre álló gyógyszerek közül melyiket választja. Lényeges, hogy ezek a gyógyszerek nem azonnal hatnak, hanem kb. 4-6 hét alatt feldúsulnak a beteg agyában, ekkor tehát a gyógyszer első beszedésétől számított kb. 1 hónap múlva érezhető lényeges javulás. Enyhe mellékhatások (szájszárazság, étvágytalanság, hányinger, székrekedés, alvászavarok, potenciazavarok stb.) a kezelés során-különösen az első néhány hétben- előfordulhatnak, de ezek legtöbbször átmenetiek és nem súlyosak. A panaszok csökkenése illetve megszűnése után még további egy évig szükséges a gyógyszert szedni a visszaesés megakadályozása céljából. Ritka esetekben a kezelés során gyógyszerkombinációt kell alkalmazni. Meg kell jegyeznünk, hogy a gyógyszeres terápia pszichoterápiával való kiegészítése a gyógyulást az esetek nagy részében elősegíti.
Az alábbiakban felsorolt antidepresszánsok hozzászokást nem okoznak.
Az SSRI szerek (szelektív szerotonin felvétel gátlók) az idegsejtek közötti résben növelik a szerotonin mennyiségét. A depresszió kezelésében leggyakrabban használatos gyógyszerek tartoznak ebbe a csoportba.
Triciklikus antidepresszánsok: kb. Ötven éve vannak forgalomban, bevált készítmények, azonban súlyos mellékhatásaik (szívritmuszavar, hízás, székrekedés, vérnyomásingadozás stb.) miatt jelenleg kevéssé használatosak.
MAO (Monoamino Oxidáz) gátlók
Szintén bizonyos neurotranszmitterek szintjét növelve hatnak a depresszió ellen.
Az utóbbi években újabb gyógyszerek jelentek meg a piacon, amelyek az előbbi 3 gyógyszercsoport előnyös tulajdonságai egyesítik a mellékhatások csökkentése mellett.
Megismételjük, hogy gyors eredmény a modern antidepresszánsok alkalmazása esetén nem várható, legalább 4-6 hét szükséges a kezdeti javulás eléréséhez.
Pszichoterápia:
Az ún. kognitív terápia abból indul ki, hogy a depressziós személy korábban olyan hibás magatartási mintákat sajátított el, amelyek a depresszió kialakulásában lényeges szerepet játszanak. A negatív önértékelés, a pesszimizmus, bizonyos helyzetekre való negatív reakció, a túlérzékenység kezelésében hasznos módszer. A pszichoterapeuta a kezelt személy gondolkodási mintáit módosítva, illetve megváltoztatva ér el eredményt. A pszichoanalízis a beteg személyes, leggyakrabban gyermekkori múltjára összpontosít, a tudatalatti tartalmakat és élményeket a felszínre hozza, ezáltal próbálja a beteg reakcióit értelmezni. Az analízis hosszadalmas, a végső cél a kezelt személy viselkedésének megváltoztatása. A csoportterápia azon az elven alapszik, hogy a beteg gyógyulási esélyei lényegesen javulnak, ha megérti, hogy az ő betegsége nem elszigetelt, egyedi, hanem sokan hozzá hasonló panaszokkal küzdenek. Különösen hasznos ez a terápiás módszer akkor, ha a beteg szociálisan elszigetelődött vagy kóros viselkedésmintákkal rendelkezik a személyek közötti kapcsolataiban.

A kezeletlen depresszió

Fel nem ismert, illetve nem kezelt depresszió fokozott kockázatot jelent arra, hogy a beteg szenvedélybetegségek (alkohol, kábítószerek) rabjává váljon, illetve öngyilkosságot kövessen el. Különösen fontos ezt figyelembe vennünk egy olyan országban, ahol mind az alkoholizmus, mind az öngyilkosságok tekintetében a fejlett országok között Magyarország kiemelkedő helyet foglal el és a kábítószerélvezők száma napról-napra növekvő tendenciát mutat.

Pánikbetegség

A pánik szindróma a szorongásos megbetegedések csoportjába tartozó kórkép, amely ismétlődő, rohamokban fellépő, intenzív szorongással, halálfélelemmel, megsemmisülés-érzéssel járó tünetek képében jelentkezik. Mindezek mellett testi tünetek is jelentkeznek: nehézlégzés, heves szívdobogásérzés, szédülés, fejfájás jellemzik a kórképet. A roham ismétlődésétől való félelem újabb szorongást vált ki, emiatt a betegek a szorongást kiváltó helyzeteket kerülik, phobia alakulhat ki. Gyakran tapasztalható az, hogy pánikroham tömegközlekedési járművön lép fel. Ekkor a betegek már arra a gondolatra, hogy tömegközlekedési járműre kell felszállni, indokolatlanul intenzív szorongással reagálnak. Könnyen érthetővé válik, hogy ezek a betegek mindennapi életvitelükben is gátoltak, munkaképtelenek, többnyire fiatal koruk ellenére. A pánikbetegség döntően a 30 év alatti, női lakosságot érinti. A kórházi gyakorlatban gyakran fordulnak elő esetek, amikor a fenti panaszokkal a betegeket pl. szív- vagy tüdőspecialistákhoz irányítják. Ekkor a szükséges vizsgálatok után kiderül, hogy a panaszok hátterében nem szervi baj áll, hanem pánikbetegséggel állunk szemben. A pánikbetegség gyakran társul depresszióval, illetve phobiával. A pánikbetegség kezelésében a gyógyszereké a főszerep. Az SSRI-k, a tricyclikus antidepresszánsok, illetve a MAO- gátlók adásával látványos javulás érhető el. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hatás kb. 4-6 hét múlva jelentkezik, ezért átmenetileg nyugtatók (sedatívumok) adását kell elkezdeni. A gyógyszeres terápia kiegészítéseként pszichoterápiás kezelés jön szóba.

Kényszerbetegség

A kényszerbetegség a szorongásos megbetegedések csoportjába tartozó kórkép, melyet bizonyos cselekvések, illetve gondolatok kényszeres ismétlődése jellemez. A beteg úgy érzi, hogy ezeket a cselekvéseket, rituálékat rendszeresen el kell végeznie ahhoz, hogy valami rossz be ne következzék. Külső szemlélő számára ezek a cselekvések egyértelműen illogikusak és irracionálisak, jellemző cselekvés lehet pl. az, amikor egy beteg, mielőtt az ajtón belép, azt négyszer megérinti, vagy az esti lefekvés előtt a gáztűzhelyet háromszor is ellenőrzi stb.
Ha a beteg ezeket a cselekvéseket nem viszi véghez, szorongás lép fel, tehát azért, hogy a szorongásaitól szabaduljon a cselekvéseket mégis elvégzi.
Jellemző kényszeres gondolat pl. az, hogy valaki azért, hogy szeretett hozzátartozója egészséges maradjon, ismétlődően annak halálára gondol. A kényszeres gondolatok előbb-utóbb automatikusan a beteg tudatába törnek, őt normális életvitelében ezáltal gátolva.
A kényszerbetegségre jellemző, hogy gyakran társul depresszióval. Jellemzően gyermekkorban, vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik. A nemek arányában lényeges eltérés nincs.
A kényszerbetegség kezelés megegyezik a pánikbetegség kezelésével. (forrás: OAN)

A betegség tünetei (a hasmenés, a hasi görcs, a bélkorgás és a fokozott gázképződés) többnyire röviddel a tej megivása után megjelennek.
A beteg nyugodtan ehet kenyeret, zsemlét, zöldfőzelékeket, szárazhüvelyeseket, a húsok közül baromfi- és sertéshúst, valamint halat és laktózmentes felvágottakat (pl. a PICK Szeged Rt. felvágottjai nem tartalmaznak tejport), rizst, burgonyát, száraztésztákat, olajat, Liga vagy Delma light margarint, továbbá az életkornak és az állapotnak megfelelő szójakészítményeket.
Az étrend nem tartalmazhat: tejet és tejtermékeket (tejfölt, tejszínt), kivételt képeznek a kemény sajtok, amelyek a csekély laktóztartalmuk miatt az egyéni tűrőképesség figyelembevételével adhatók. Ugyanez vonatkozik a tejelő állatok húsára (a marha- és a borjúhúsra) is. Csak a pontos összetétel ismeretében kaphat a beteg felvágottakat, kész és félkész konzerveket (máj- és húskrémet, löncsöt), mert tejport tartalmazhatnak. Laktóztartalmuk miatt nemkívánatosak az édesipari (kekszek, nápolyik, fagylaltok, jégkrémek és sütemények) és a sütőipari termékek (kifli, kalács, bukta és briós.

Klinikai tápszerek szerepe a laktózintolerancia diétájában

A szigorú laktózmentes diéta esetén különös gondot kell fordítani a vitaminok és az ásványi anyagok (főleg a kalcium) pótlására. A laktózmentes Nutridrink és Nutrison powder jól kiegészíti az étrendet. Önálló italként és az ételek dúsítására egyaránt használhatók. A Nutridrink teljes értékű, energiadús, folyékony tápszer. Hétféle — eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, csokoládé — ízben és ízesítés nélkül van forgalomban. Önálló italként lehűtve iható, kivéve a csirkeleves ízűt, amelyet melegen kell fogyasztani. Az ételkészítés során dúsításra is alkalmas. Napi két-három doboznyi javasolt belőle. A Nutrison powder könnyen oldódó, ízetlen, teljes értékű tápszerpor, amely ízesítve önálló italként iható, s az ételek is dúsíthatók vele. A dúsításhoz deciliterenként egy-három adagolókanálnyi mennyisége ajánlott.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: olajos hal, kenyér, kakaó (2 dl, Nutrison powder 42 g + 170 ml víz + kakaó + cukor).
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: csontleves, sült csirkecomb, petrezselymes burgonya, saláta.
Uzsonna: trópusi Nutridrink.
Vacsora: PICK Szeged Rt. felvágott, Delma, kenyér, tea.

2. nap
Reggeli: Delma, méz, zsemle, kávé (Nutrison powder 42g + 170 ml víz + kávé + cukor).
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: húsgaluskaleves, töltött paprika, meggyes piskóta.
Uzsonna: epres Nutridrink.
Vacsora: PICK Szeged Rt. kenőmájas, rozskenyér, tea, zöldpaprika.

3. nap
Reggeli: rántotta, kenyér, karamell (200 ml víz + megolvasztott cukor + Nutrison powder 42 g).
Tízórai: vaníliás ananászturmix (Nutridrinkkel).
Ebéd: savanyú tojásleves, zöldséges rizses csirke, saláta.
Uzsonna: gyümölcs.
Vacsora: debreceni hideg sült, nyers zöldségekből, főzelékekből saláta, Bakonyi barna kenyér.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

A koszorúérbetegség talaján kialakult szívizombetegség, súlyosabb esetben a szívinfarktus által érintett izomterület pusztulása a betegség gyakori oka. A túlzott alkoholfogyasztás következtében a szívizom gyengévé válik, az összehúzódás ereje csökken, szívelégtelenség alakul ki. Bizonyos vírusos fertőzések megtámadják a szív izomzatát, szintén működészavart eredményezve. A magas vérnyomás a szívre illetve az erekre gyakorolt káros hatása folytán szintén a keringési elégtelenség hátterében áll. Elhízás esetén a betegség súlyosabb formában jelentkezik.

A betegség tünetei

A tünetek alapja az, hogy a szív a vért nem képes az erek felé kielégítő mértékben továbbítani. Ennek következtében az erekben lévő folyadék pang, ezért a betegséget pangásos szívelégtelenségnek is nevezik.
Jellemző panasz a kezdetben csak fizikai terhelésre, majd a betegség késői szakaszában már nyugalomban is fellépő nehézlégzés. A légszomj olyan súlyos fokú lehet, hogy a beteget éjszaka álmából is felriasztja. Gyakran az első tünet, hogy pl. a lépcsőjárás nehezített. A gyengeség, fáradékonyság, alacsony terhelhetőség, a száraz köhögés szintén jellemző panasz. Az alsó végtagok vizenyője (lábdagadás), az éjszaka során többszöri vizelés szintén jellemző tünetek. A zsigerekben (máj, belek, gyomor) jelentkező pangás miatt májtáji feszítő fájdalom, étvágytalanság, hányinger tapasztalható. Szapora szívműködés is gyakran előfordul.

Kezelés

Elsősorban a betegség kialakulásáért felelős betegségeket kell kezelni. A magas vérnyomás a pajzsmirigy túl- vagy alulműködés, a különböző szívritmuszavarok kezelése csökkenti a szívelégtelenség súlyosságát. A szigorú alkoholtilalom, elhízás esetén a testsúlycsökkentés szintén a terápia része.
A konyhasóbevitelt csökkenteni kell. A fizikai terhelés mérséklése szintén javulást eredményez.
A gyógyszeres kezelés alapját a vízhajtók képezik. Emellett bevált gyógyszerkészítmények az úgynevezett digitáliszok, nitrátok és ACE-gátlók. A béta receptor blokkolók a szívritmus szabályozása révén eredményesen kiegészítik az előbbi terápiát. (forrás: OAN)

Kiváltó tényezők: elhízás, bő táplálkozás, főleg nagy mennyiségű hús fogyasztása, szeszes ital, erős fizikai-, pszichés megterhelés.
A diéta célja: a purin anyagcserezavar befolyásolása, a magas szérum húgysavszint csökkentése a szervezetben, mely az étrenddel jelentősen befolyásolható.
A diéta lényege: az alacsony purin tartalmú étrend betartása. Ez azt jelenti, hogy a napi étrend purin tartalma 200 mg alatt kell, hogy legyen (hagyományos táplálkozás során 600 – 1000 mg-ot fogyasztunk).
Az étrend purin tartalmán túl ügyelni kell arra, hogy a diéta só- és fűszerszegény legyen. Túlsúlyos betegnél nagyon fontos az, hogy figyeljünk az elfogyasztott ételek energiatartalmára. A gyors fogyókúra azonban ellenjavallt.
Köszvényes rohamot válthat ki a bőséges fehérje gazdag étkezés, valamint a nagyobb mennyiségű alkohol illetve ezek egyidejű fogyasztása.
Az étrend napi 40- 60 g-nál több állati eredetű fehérjét ne tartalmazzon és a beteg ne fogyasszon alkoholt. Hasznos a bő folyadékfogyasztás és a gyengén alkalikus hatású gyógyvizekkel végzett ivókúra (pl.: Ferenc József ásványvíz, Hunyadi ásványvíz, Harmatvíz).
A szervezet tehermentesítése céljából beiktathatunk az étrendbe egy-egy gyümölcs-, zöldségnapot.
A diéta alapját a sovány tej, tejtermékek, burgonya, rizs, zöldség- és főzelékfélék (kivéve paraj, karfiol, zöldborsó, bab, lencse, sárgaborsó) valamint gyümölcsök képezik.
Az étrendben korlátozni kell azoknak az élelmi anyagoknak a felhasználását, melyek 100 grammjában a purin tartalom meghaladja a 40-50 mg-ot.
Purinban gazdag nyersanyagok a vadhúsok, belsőségek, szardínia, szárazhüvelyesek, csokoládé, kakaópor.
Kerülni kell a hal, sertés, marha és szárnyas húsfogyasztást. Egyes főzelékféléknek a purin tartalmát csökkenthetjük előfőzéssel. Ilyenkor a főzőlevet az ételkészítéséhez nem használjuk fel. Jól alkalmazhatjuk az ételsorban a különböző töltött, rakott főzelékeket, melyeket előfőzött élelmi anyagokból készíthetünk el.
Ételkészítésnél kerüljük el a bő zsiradékban sütést, mivel a keletkező pörzsanyagok purintesteket tartalmaznak.
Az ételkészítési eljárások közül a főzés, párolás, fóliában-, cserépedényben, sütőzacskóban sütés, habarással sűrítés ajánlható.

Élelmiszercsoportok purintartalma

Igen magas 150-1000 mg/100 g
Élesztô, húskivonatok, csirkemell, liba, szardínia, kagyló, pisztráng, hering, halikra, lazac, tonhal, makréla, garnéla, belsőségek, máj, füstölt húsok, halak
Magas 75-150 mg/100 g
Sertés-, marha-, borjú-, birkahús, pulyka, csirkecomb, kacsa, nyúl, őz, szarvas, szalonna, virsli, kolbászféle, szalámi, füstölt sonka, tőkehal, fogas, ponty, szárazbab, szárazborsó, lencse, szója (pl.kocka), mák, napraforgómag, földimogyoró, mazsola
Közepes 75 mg/100 g alatt
sonka, angolna, lepényhal, kakaópor, zöldborsó, karfiol, brokkoli, zöldbab, paraj, tofu
Nagyon kevés, illetve jelentéktelen 0-30 mg/100 g
tej, kefír, joghurt, sajt, tejföl, túró, vaj, olaj, margarin, méz, cukor, rizs, liszt, búzadara, gabonapehely, tészta, kenyér, burgonya, a többi zöldségféle az előző csoportban lévőkön kívül, minden gyümölcs, tojás, üdítő, gyümölcslé, lekvár, sör, bor, dió, kókusz, pisztácia, mandula

Klinikai tápszerek a köszvényes beteg diétájában

A diétában reggeli tejes étkezésre valamint kis étkezésre jól beilleszthető a Nutridrink, mely teljes értékű, purin mentes, ízesített, iható tápszer. Önálló italként fogyasztható, de kiváló alapja különböző ízesítéssel a gyümölcsturmixoknak is.
A Nutrison powder könnyen oldódó, íztelen, teljes értékű tápszerpor. Ha tejszín vagy tejföl helyett használjuk a purin mentes Nutrison powdert, deciliterenként 1-3 adagolókanálnyi port adjunk az ételhez.
Ezeknek a tápszereknek a felhasználásával nem csak szervezetünk tápanyagigényét elégítjük ki, hanem nélkülözhetetlen vitamin, ásványi anyag és nyomelem tartalmánál fogva ellenállóbb lesz szervezetünk a különböző fertőzésekkel szemben.