Baktérium (streptococcus) által okozott gyulladásos bõrbetegség. Többnyire hirtelen fellépõ hidegrázással, lázzal, általános rosszulléttel, levertséggel kezdõdik. Az érintett bõrterület megduzzad, feszessé, vörössé, gyulladttá válik, a környezõ ép bõrterülettõl élesen elhatárolódik. A fertõzés a bõr irharétegében található nyirokerek mentén terjed. Kezdetben csak egy ujjbegynyi kis vörös duzzanat látható, majd a folyamat elõrehaladásával a gyulladás gyorsan tovaterjed. A kórokozó baktérium a bõrbe, annak sérülésein keresztül juthat be (úgynevezett behatolási kapu), ilyen sérülés lehet pl. egy gombás fertõzés következtében berepedezett bõr, illetve sebek, fekélyek is behatolási kaput képeznek. Súlyos esetben a bõrön folyadéktartalmú hólyagok képzõdnek.
Bővebben...Hazánkban a tehéntej mellett a tojás okozza a legtöbb táplálékallergiát, amely szerencsére viszonylag könnyen és veszélytelenül kiiktatható az étrendből. Többnyire az általában bőrtüneteket okozó tojásfehérje az allergén.
Bővebben...A műtéteket követően manapság igen hamar hazaengedik a betegeket, mondván, otthon a saját, szeretettel teli családi környezetünkben könnyebben gyógyulunk. Ebből adódóan a betegünk teljes felépüléséig több feladat is hárul a családtagokra.
Bővebben...
A húgyhólyag a vizeletelvezető rendszer része, összegyűjti a vesében képződő vizeletet, amely a húgycsövön keresztül a külvilágba távozik. Akkor, ha a hólyag falát a vizelettartalom feszíti, vizelési inger jön létre. A húgycső beszájadzásánál záróizom található, amely akaratlagos beidegzés alatt áll, ennek köszönhető, hogy a vizelés szabályozható. Vizeléskor ez a záróizom elernyed, a hólyag falát alkotó simaizom összehúzódik, és a vizelet a hólyagból távozik.
A hólyag nyálkahártyájának gyulladását nevezzük hólyaghurutnak.
A vizeletelvezető rendszer fertőzései -így a hólyaghurut is- a gyakorló orvos által észlelt leggyakoribb betegségek közé tartoznak.
A máj a szervezet legnagyobb és anyagcseréjét illetően egyik legösszetettebb szerve. Károsodása kihat a szervezet fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréjére, valamint vitamin-ellátottságára. Ezért a diéta célja a megelőzés, a már kialakult károsodás további romlásának megakadályozása, valamint a gyógyszeres kezelés kiegészítése. A májbetegek étrendje szénhidrátban, fehérjében és vitaminban gazdag, ám zsírszegény és alkoholmentes legyen.
Bővebben...belgyógyász, bőrgyógyász, endokrinológus nyíregyháza, érsebész, fogorvos nyíregyháza, fül-orr-gégész, gasztroenterológus, kardiológus nyíregyháza, kézsebész, neurológus, nőgyógyász nyíregyháza, onkológus, optika nyíregyháza, ortopéd, pszichiáter, reumatológus, sebész nyíregyháza, szemész, szemészet, urológus, aranyér nyíregyháza, anyajegy nyíregyháza, csontritkulás nyíregyháza, gyomortükrözés nyíregyháza, hasi ultrahang nyíregyháza, oszteoporózis nyíregyháza, prosztata nyíregyháza



