Ennek magyarázata az, hogy a máj felelős a szervezet méregtelenítéséért, tehát az alkohol lebontásában központi szerepet játszik. A közép-kelet Európai országokban, így Magyarországon is az alkoholos eredetű májbetegség a halálozás egyik fő oka.

Az elfogyasztott alkohol mennyisége a betegség súlyosságával csak részben mutat összefüggést. A nem, az örökletes tényezők és az alkohol minősége befolyásolják azt, hogy a máj milyen mértékben károsodik. Az alkoholt lebontó enzim az úgynevezett alkohol-dehidrogenáz nőkben alacsonyabb mennyiségben van jelen, ezért azonos mennyiségű alkohol nőkre károsabb hatást fejt ki. Az enzim mennyisége a keleti rasszokban szintén kevesebb. A rossz minőségű, pancsolt kannás borok olyan adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek a májkárosodást szintén elősegítik.
A rendszeres (napi) alkoholfogyasztás összehasonlítva az alkalmi fogyasztással lényegesen nagyobb kockázattal jár.

A betegség súlyosságtól függően alapvetően három stádiumba osztható.
1. Zsírmáj esetén a májsejtjeiben zsírlerakódás alakul ki a máj megnagyobbodik, az alkohol elhagyására ez a stádium még visszafordítható.
2. Alkoholos májgyulladás esetén a máj állománya begyullad, akár életet fenyegető állapot is kialakulhat, azonban az alkohol teljes elhagyásával a folyamat még szintén visszafordítható.
3. Cirrózis (májzsugorodás) esetén a máj állománya kötőszövetesen visszafordíthatatlanul átépül, a máj súlyosan károsodik, méregtelenítő és egyéb funkcióját ellátni már nem képes. A cirrózis halálos betegség.

Tünetek

Súlyos májcirrózis esetén a máj kemény tapintatú, éles szélű, a hasüregben szabad víz jelenik meg (hasvízkór). A hasüregben akár 10-15 liter folyadék is felszaporodhat. A bőr és a nyálkahártyák valamint a szem ínhártyája sárgásan elszíneződik. A bőrön pók, illetve csillag alakú értágulatok jelennek meg. A beteg étvágytalan, súlyos esetben a tudatállapot is romlik, kézremegés, zavartság, aluszékonyság, majd kóma lép fel. A máj kötőszövetes átépülése miatt a májvénákban a vérnyomás nő, emiatt a vénák kitágulnak és megrepedhetnek. Abban az esetben, ha a vénafal megrepedése a nyelőcsőben következik be, vérhányás lép fel, nemritkán halálhoz vezetve.

Kezelés

Az alkoholos májbetegség harmadik stádiuma a cirrózis visszafordíthatatlan, azonban a tünetek csillapíthatók. Bár az alkohol elhagyása a folyamatot nem fordítja vissza, mégis a túlélésre kedvező hatással van. Hasvízkór esetén megfelelő vízhajtók adásával a hasüregi szabad folyadék mennyisége csökken, gyógyszerre nem reagáló esetben hascsapolás szükséges. Hascsapolás során egy tűt szúrnak a hasba, o¬nnan a folyadékot leeresztik. Abban az esetben, ha a hasi szabad folyadék a vízhajtók, illetve a hascsapolás ellenére újra termelődik speciális műtéti eljárással a hasvizet az úgynevezett nagy combvénába vezetésére van lehetőség. A nyelőcső alsó harmadában található vénák megrepedése esetén, a beteg orrán keresztül egy ballonos szondát vezetnek a nyelőcsőbe, melynek felfújásával a vérzést tamponálni lehet. Szükség esetén úgynevezett endoszkópos szkleroterápia végzendő, amely során a vérzést egy speciális folyadéknak a nyelőcsői vénák falába való injektálásával állítják el. Az úgynevezett bétareceptor blokkolók a vénákban a nyomást csökkentik, ezáltal kiegészítik a terápiát. A vénákban uralkodó nyomás csökkentésére bizonyos speciális műtéti eljárások is ismertek. Végső esetben -6 hónapi teljes alkohol elhagyás után- májátültetésre nyílhat lehetőség. A transzplantáció (szervátültetés) további feltétele, hogy egyéb szervkárosodás ne álljon fenn. (forrás: OAN)

Akkor, ha a pajzsmirigyhormonok szintézise valamilyen okból (pl. jódhiány) gátolt, akkor gyermekkorban úgynevezett kreténizmus jön létre, a növekedés és a szexuális érés zavarával, valamint csökkent szellemi képességekkel. A múlt században azokon a területeken, ahol nem volt az ivóvízben elég jód, a kreténizmus nem volt ritka. Manapság az ivóvíz és a konyhasó jódozásával a kretének száma Európában és az Egyesült Államokban elhanyagolható.
Pajzsmirigy túlműködésről (hyperthyreosis) beszélünk akkor, ha a vérben keringő pajzsmirigyhormonok mennyisége nő. Leggyakoribb formája az úgynevezett Basedow-Graves kór, amely döntően 20 és 40 éves kor közötti nők esetében lép fel (a nemek aránya 8:1) és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva) jár együtt. A betegség kísérője lehet a szem kidülledésével járó rendellenesség kettőslátással, illetve a szem záródásának elégtelenségével, ezt a szemizmok duzzadása, illetve a szem mögötti kötőszövet felszaporodása hozza létre.

Előfordulás

Nemzetközi statisztikák alapján a nők 1%-a, férfiak 0,1 %-a érintett.

Tünetek

- gyengeség, fáradékonyság
- izgatottság, ingerlékenység, idegesség, kézremegés
- heves szívdobogásérzés, szapora, szabálytalan szívműködés (nyugalomban is)
- fokozott verítékezés, a meleg-intolerancia, magasabb testhőmérséklet
- izomfájdalom
- jó étvágy ellenére bekövetkező fogyás
- nőknél: menstruációs zavarok
- hasmenés
- látászavar (kettős látás), merev tekintet, csillogó szemek
- nyakkörfogat-növekedés
- émelygés, hányás
- tudatzavar
- ujjbenyomatot nem tartó lábszárvizenyő.

Diagnózis

A pajzsmirigyhormonok szintje a vérben laboratóriumi eszközökkel kimutatható. A fokozott anyagcsere miatt gyakori az alacsony koleszterinszint. Basedow-Graves kór esetén a vérből gyakran autoimmun antitestek mutathatók ki. A pajzsmirigy ultrahangvizsgálatával megállapítható annak mérete, izotópvizsgálattal meghatározható, hogy a pajzsmirigy egyes területei több hormon termelnek-e, mint a többi terület, röntgenvizsgálattal (trachea légsáv) kimutatható az, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigy összenyomja-e a légcsövet vagy sem. A szem kidülledése esetén a szem ultrahangos vizsgálata jön szóba, az utóbbi célra CT , illetve MRI vizsgálat is használatos. EKG során a szív ritmuszavarai ismerhetők fel.

Kezelés

A kezelés gyógyszeres, műtéti vagy izotópos. Mindig az adott eset dönti azt el, hogy a három lehetőség közül a kezelőorvos melyiket választja. Korábban a műtéti megoldás volt a leggyakoribb, napjainkban a gyógyszeres, illetve az izotópos kezelés a legelterjedtebb.
A gyógyszeres kezelés alapja a pajzsmirigyhormonok képzésének gátlása.
Ekkor több hónapig tartó gyógyszerszedés szükséges, figyelembe kell azonban vennünk, hogy a gyógyszeres kezelésnek komoly szövődményei léphetnek fel, ezért a vérkép gyakori ellenőrzése szükséges. A heves szívdobogásérzés Béta-blokkolóval csökkenthető.
Abban az esetben, ha a gyógyszeres kezelés nem hatásos vagy a pajzsmirigy kórosan megnagyobbodott és nyomási tüneteket okoz, sebészi megoldás mellett kell dönteni. A műtét során a pajzsmirigy nagy része eltávolításra kerül.
A radioaktív jódkezelés elsősorban azoknál jön szóba, akik tartós gyógyszerszedésre a koruknál fogva vagy más okból alkalmatlanok. A kezelés során a páciens a rádioaktív jódoldatot megissza, a radioaktív jód beépül a pajzsmirigy hormontermelő sejtjeibe és azokat elpusztítja. Fiatal, gyermeket még vállalni akaró nőknek egyértelműen nem ajánlott. Európában az izotópkezelés általában csak 40 éves kor felett alkalmazott.
A hyperthyreosis szemészeti szövődményei szteroiddal gyógyíthatók, illetve műtéti megoldás is szóba jön. (forrás: OAN)

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

• Örökletes tényezők: egyenes ági rokonok között a betegség gyakran halmozódik.
• Környezeti tényezők: A fejlett országokban található magasabb arány egyértelműen a környezeti tényezőkkel magyarázható. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly szerepe egyértelműnek látszik. Az állati zsírokról számos tanulmány született, azonban mind ez idáig nem egyértelmű, hogy lényeges szerepük lenne a betegség kialakulásában.
• Életkor: a kor előrehaladtával a betegség előfordulása egyre nő, a változókor után viszont ez a növekvő tendencia megszűnik. Hormonális tényezők: azokban a nőkben, akiknél a menstruáció fiatalabb életkorban (11-12 év) következett be, a vizsgálatok azt mutatták, hogy a betegség gyakrabban fordult elő. A fokozott gyakoriság késői menopausára is vonatkozik.
• Bizonyos gyógyszerek: az orális fogamzásgátlók alkalmazása szintén fokozott kockázatot rejt. A menopauza (változókor) kezelésében használatos ún. hormonpótló terápia, amely arra szolgál, hogy a menopauza jól ismert tüneteit (verítékezés, gyengeség, érzelmi labilitás stb.) csökkentse, az emlőrák kialakulását elősegíti. Ha az első gyermek születése 30 éves kor fölött történik az emlőrák kockázata közel kétszeresére nő.

Tünetek

Jellemzően az emlőrák korai stádiumában panaszt nem okoz. Önvizsgálattal, ill. rutin nőgyógyászati szűrővizsgálat alkalmával első tünet lehet az emlőben, vagy a hónaljárokban tapintható csomó. Csomó tapintása, az emlő bőrének megváltozása, az emlőbimbó behúzódása, nedvedzése ill. alakváltozása esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Súlyos, kezeletlen esetekben a rosszindulatú daganat a bőrre ráterjedhet, ún. kifekélyesedő emlőrák jön létre. Tekintettel a viszonylagos tünetmentességre, a szűrés kiemelkedő jelentőségű.

Diagnózis

A nőgyógyászati szűrővizsgálat során az orvos áttapintja az emlőket és a hónaljárkot, majd gyanú esetén egy speciális vizsgálatot végez, melyet mammográfiának nevezünk. A mammográfia során röntgensugárral az emlőt átvilágítják, ezáltal a kóros eltérések láthatóvá válnak. Ezzel a vizsgálattal tapintással fel nem ismerhető eltérésekre is fény derülhet.
Az emlő ultrahangvizsgálata elsősorban fiatalabb korosztályokban jön szóba.
Abban az esetben, ha a fent említett vizsgálatokkal emlődaganat gyanúja merül föl, el kell dönteni azt, hogy az eltérés jó- vagy rosszindulatú. Ehhez nélkülözhetetlen egy szövettani mintavétel, melynek során egy vékony tűvel általában ultrahangvezérelten az elváltozásból mintát vesznek.

Kezelés

Az emlőrák kezelése elsősorban a daganat kiterjedésétől és attól függ, hogy a környező szövetekre ráterjedt, ill. áttétet adott vagy sem. Ebből a szempontból alapvetően három stádiumot különböztetünk meg.
1. Korai stádiumban az emlőrák kis kiterjedésű, a bőrre nem terjed, áttétet nem ad, vagy áttétképzés esetén az azonos oldali hónaljárok érintett.
2. Előrehaladott stádiumban a daganat érintheti a hónalji nyirokcsomókat és a mellkasfalra és a bőrre is átterjedhet.
3. Súlyosan előrehaladott esetben távoli áttétek is jelentkeznek, tehát az azonos oldali hónaljárok érintettsége mellett a szervezet legkülönbözőbb szerveiben (tüdő, csont, máj, agy) áttéteket találunk.
Korai stádiumban az elváltozás sebészi megoldása javasolt. Az operáció során a daganat teljes egészében kimetszésre kerül, adott esetben a teljes emlőt eltávolítják. A hónaljárki nyirokcsomók teljes eltávolítása is szóba jön. Előrehaladottabb stádiumban elsősorban gyógyszeres és sugárterápia mellett kell dönteni. A gyógyszerek egyik csoportját az ún. kemoterápiás szerek képezik. A kemoterápia a gyorsan osztódó rákos sejteket pusztítja el. Ismert mellékhatásai a hányinger, hányás, étvágytalanság, hajhullás, rossz közérzet. Egy másik gyógyszercsoport hatásmechanizmusa azon alapszik, hogy a rákos daganatot alkotó sejtek egy része ösztrogénreceptort tartalmaz. Ezek a gyógyszerek megakadályozzák azt, hogy az ösztrogén a rákos sejthez kapcsolódjon, ezáltal a növekedését, anyagcseréjét gátolják.
A sugárterápia nemcsak előrehaladott stádiumban, hanem az emlő megtartásával járó műtétek után is javasolt. Az eljárás során a hét öt napján kb. egy hónapon keresztül az emlőre sugarat bocsátanak, amely a rákos sejtek osztódását megakadályozza és elősegíti azok pusztulását.
Abban az esetben, ha a teljes emlő eltávolításra kerül, annak műtéti rekonstrukciójáról is dönteni kell, néhány sebészeti központban – természetesen a beteg életkorától, általános állapotától, és kívánságától függően – a rekonstrukciót az emlő eltávolításával egyidejűleg elvégzik.
Korai stádiumban felismerve, megfelelő kezelés hatására a betegség igen jó arányban gyógyul. (forrás: OAN)

Rendkívül gyakori betegséggel állunk szemben tehát, amely a népesség 90%-át érintette vagy érinteni fogja élete folyamán.

Az aranyeres csomókat elhelyezkedésük alapján két csoportba soroljuk. Az ún. belső aranyeres csomók a végbél záróizma felett helyezkednek el. A külső aranyeres csomók esetén a végbélnyílás körül szabad szemmel látható és tapintható értágulatok, csomók jelennek meg.
A betegség kialakulását elősegítő tényezők
Minden olyan folyamat, amely a végbél körüli vénákban uralkodó nyomást növeli, kedvez az aranyerek kialakulásának. Az elhízás, a terhesség, a mozgásszegény-, ülo életmód, székrekedés, kemény széklet (az alacsony rosttartalmú diéta miatt is), erőltetett székelés, fokozott hasprés az aranyerességet mind elősegítik.

Tájékoztató film, kattintson ide!

Tünetek és panaszok

Az aranyerek nem feltétlenül okoznak panaszt, azonban amennyiben szövődmény lép fel, az alábbi tünetek jelentkeznek.
Székeléskor vagy attól függetlenül is a végbélből friss, piros vér ürül, amely a székleten vércsíkot hoz létre, és a toalettpapíron, valamint a fehérneműn is nyomot hagy. Ritkán az idült vérveszteség vashiányos vérszegénységbe is torkollhat.
A leggyakoribb panasz a fájdalom, amely székeléskor, valamint mozgásra és egyéb megterhelésre pl. köhögésre fokozódik. A fájdalom lehet égo-csípő jellegű, azonban igen kifejezett éles fájdalom is előfordulhat.
A végbélből nyákos tartalom is ürülhet, amely a fehérneműt piszkítja.
Mindezekkel egyidejűleg az aranyerek székeléskor elődomborodnak, a betegség kezdeti stádiumban az elődomborodott csomók a székelés után spontán visszahúzódnak, majd a folyamat előrehaladásával idővel végleg „előreesnek", ezáltal állandó kellemetlenséget okoznak.

Szövődmények

A leggyakoribb szövődmény a gyulladás és a vérzés. Az aranyeres csomókban a vér pangása kapcsán vérrög alakulhat ki. Fájdalmas szövődmény a csomók kizáródása. Ebben az esetben a csomó a végbélen kicsúszik és a csomó nyelét (amely a kicsúszás kapcsán alakult ki) a végbél záróizma leszorítja.

Diagnózis/vizsgálat

A külső aranyeres csomók az előbbiekben leírtaknak megfelelően szabad szemmel láthatók és tapinthatók is. A belső csomók szabad szemmel nem láthatók, azokat a vizsgáló orvos egy speciális endoszkópos vizsgálattal (anoszkópia) vizsgálhatja meg. Az aranyeres csomók vizsgálatára régóta bevált módszer az ún. rektális digitális vizsgálat (RDV). A vizsgálat során a beteg oldalt fekszik, alsó végtagjait a hasáig felhúzza, amíg az orvos mutatóujját -melyre előzőleg gumikesztyűt és gumiujjat húzott, valamint vazelinnel bekent- a végbélbe helyezi és azt alaposan áttapintja. Tekintettel arra, hogy a végbélen keresztül távozó friss, piros vér egyéb komolyabb betegségnek (rosszindulatú daganatok, fekélyes bélgyulladás stb.) is tünete lehet, ezért az alsó bélszakasz endoszkópos vizsgálatát (vastagbéltükrözés) ilyenkor általában elvégzik.

Kezelés

A kezelés lehet ún. konzervatív (vagyis műtét nélküli), súlyos, visszatérő esetben azonban csak a műtéttől várható végleges gyógyulás. Nagyon fontos a széklet rendezése. Ennek megfelelően törekedni kell a rendszeres napi székürítésre, valamint arra, hogy a széklet lágy legyen, a kemény széklet ui. a nyálkahártyával bevont aranyereket felsértheti. Ennek érdekében lényeges a bő folyadékfogyasztás, a rostdús táplálkozás, szükség esetén székletlágyító gyógyszereket (hashajtó, kúp) kell alkalmazni. Nagyon fontos a megfelelő higiéné biztosítása. Székürítés után a végbélnyílást langyos vízzel alaposan meg kell tisztítani! Az ülőmunkát a lehetőségig csökkenteni kell, törekedni kell a testsúly csökkenésére, a fokozott testmozgás mindenképpen előnyös.
A gyulladt aranyerek kezelésére hatékony gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító kenőcsök, kúpok állnak rendelkezésre.
A műtét során az aranyeres csomók eltávolításra kerülnek. Az eltávolítás történhet sebészi kimetszéssel, folyékony nitrogén alkalmazásával vagy ún. gyűrűzéssel, amikor a csomóra egy speciális eszközzel egy gyűrűt helyeznek fel, ezáltal annak vérellátása romlik, majd elhal és magától leesik. Abban az esetben, ha az aranyeres csomókban vérrög keletkezett, a vérrög sebészi eltávolítása a gyógyulást elősegíti. (forrás: OAN)

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Tekintettel arra, hogy a koszorúérbetegség az érelmeszesedés részjelensége, a két betegség hátterét képező állapotok megegyeznek. Magas vér koleszterinszint, kezeletlen vagy nem jól kezelt cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás esetén jóval gyakrabban fordul elő. Örökletes tényezők is szerepet játszanak. Férfiak -talán a környezeti tényezők miatt- veszélyeztetettebbek mint a nők. Az elhízás szintén kockázati tényező.

Tünetek

A panaszok leggyakrabban terhelésre jelentkező görcsös, szorító mellkasi fájdalomban jelentkeznek (szívgörcs, angina pectoris). A fájdalom helye típusosan a szegycsont mögött található, kisugárzó fájdalom is jellemző a bal karba, a hát bal oldalába, illetve a bal állba. A fájdalom fizikai vagy lelki megterhelésre jelentkezik, nyugalomban vagy az ilyenkor használt nyelv alatt szétolvadó nitrát hatására percek alatt megszűnik.
Súlyos esetben a betegség heveny szívizomelhalás (infarktus) formájában jelentkezik. Ekkor igen intenzív, megsemmisítő, mellkasi fájdalom jelentkezik, gyakran vérnyomáseséssel, halálfélelemmel. Ez az állapot orvosi beavatkozás nélkül halálhoz vezet.

Diagnózis

Először jelentkező panasz esetén a részletes orvosi (belgyógyászati) kivizsgálás elengedhetetlen. A diagnózis alapja az EKG. A vér laborvizsgálata szintén lényeges diagnosztikus elem. Infarktus esetén jellegzetes laboreltérések tapasztalhatók, angina esetén az érelmeszesedés rizikófaktorai (magas koleszterinszint, magas vérzsír- és vércukorszint) lelhetők fel. A szív UH (ultrahang) a szív falának mozgását mutatja, valamint az úgynevezett pumpafunkciónak a megítélésére szolgál. Gyakran tapasztalható, hogy a jellegzetes fájdalom ellenére EKG eltérések nem láthatók. Ekkor úgynevezett terheléses EKG vizsgálatot kell végezni, amely során a vizsgált személy leggyakrabban egy futószalagon fut, vagy kerékpározik közben EKG készül. Gyakori vizsgálóeljárás az úgynevezett holter EKG vizsgálat, amely 24 órán keresztül rögzíti a vizsgált személy EKG görbéjét.
Abban az esetben, ha a koszorúérbetegség diagnózisa áll fenn, koszorúérfestés jön szóba. Ezzel a vizsgálattal pontosan meg lehet állapítani azt, hogy a szűkület a koszorúérrendszer melyik szakaszán van.
A szívizom esetleges károsodásának megállapítására ismertek izotópos eljárások is.

Kezelés

A gyógyszeres terápia alapját a nitrátok képezik. A nitrátok a szív koszorúsereit tágítják. Az anginás roham azonnali elhárítására, illetve a roham megelőzésére is használatosak. Tabletta, spray, illetve tapasz formájában ismertek. A Béta-blokkolók szintén használatosak, a szívfrekvencia csökkenésével a szívizom oxigénellátását javítják. A kalciumcsatorna blokkolók a koszorúerek tágulását okozzák, szintén a terápia részét képezik.
A véralvadásgátlók meggátolják azt, hogy a szűk érben vérrög alakuljon ki illetve azt, hogy a vérrög növekedjen.
Abban az esetben, ha az infarktus a kórházba érkezést megelőzően nem több, mint 2 órával korábban alakult ki, a vérrög feloldására is van lehetőség, ez teljes gyógyulást eredményez.
A magas koleszterinszint gyógyszeres csökkentése, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kezelése, a dohányzásról való leszokás fontosak.
Sebészeti kezelésre akkor van szükség, ha a gyógyszeres kezelés hatástalan, illetve akkor, ha a koszorúérfestés során olyan eredményt kapunk, amely azt lehetővé teszi. Koronáriatágítással a rövid szűkületet egy ballonkatéterrel tágítják, egy másik műtéti eljárással a károsodott falú eret egy a test másik területéről származó másik érrel pótolják. (forrás: OAN)