A vérnyomás az a nyomás, amellyel a szív az érfalak ellenállását leküzdve a szervezet szövetei számára szükséges vérellátást biztosítja. A szív összehúzódása esetén a vérnyomás természetesen magasabb, ekkor ún. systolés vérnyomásról beszélünk (felső érték), a szív elernyedése esetén a mért érték alacsonyabb ún. diastolés vérnyomás (alsó érték).
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a normál vérnyomás felső határa 130/85 Hgmm. Ha a vérnyomás felső értéke 130 és 139 Hgmm között, alsó értéke pedig 85-89 Hgmm között van akkor ún. magas normális vérnyomásról beszélünk. Az értékek növekedésével enyhe, középsúlyos és súlyos hypertoniával állunk szemben.

Kategórizálás:
Systolés érték (Hgmm), a felső adat/diastolés érték (Hgmm), az alsó adat
Optimális
120/80 alatt
Normális
130/85 alatt
Magas normális
130/85 - 139/89
Enyhe hypertonia
140/90 - 159/99
Középsúlyos hypertonia
160/100 - 179/109
Súlyos hypertonia
180/110 felett

Abban az esetben, ha a két vérnyomásérték különböző tartományba esik, pl. 170/80 Hgmm esetén, akkor a magasabb kategóriába tartozó érték alapján kell a besorolást végeznünk, tehát a konkrét esetben középsúlyos hypertonia áll fenn.
Fizikai vagy lelki megterhelés hatására mindannyiunk vérnyomása megemelkedik és akár a középsúlyos hypertoniának megfelelő értékeket is mérhetünk. Az értékek ezenkívül napszaki ingadozást is mutatnak, az éjszaka mért értékek alacsonyabbak. A mért értékek alapján akkor beszélünk hypertoniáról, ha ezek az értékek többszöri mérés alapján, nyugalomban is magasnak bizonyulnak.
Az Ön kezelőorvosa a mért vérnyomásértékek alapján fogja eldönteni azt, hogy Ön melyik kategóriába (enyhe, középsúlyos, súlyos) tartozik, és a kezelést is alapvetően ez a besorolás határozza meg. Kb. 3-4 különböző alkalmakkor mért érték szükséges ahhoz, hogy a diagnózis felállítható legyen.
Ahhoz, hogy a méréskor korrekt eredményt kapjunk, ügyelni kell néhány dologra.
A mérés előtt 1 órával ne dohányozzon, ne fogyasszon alkoholt, vagy kávét!
A mérés előtt kb. 5 percig nyugodtan üljön le, és nagyobb testmozgást ne végezzen!
Néhány betegnek ún. fehérköpeny hypertoniája van, ami azt jelenti, hogy méréskor az orvos (fehér köpeny) láttán a vérnyomása megemelkedik, ugyanakkor otthoni körülmények között a vérnyomásértékek elfogadhatók. Erre az esetre szolgál az ún. ABPM vizsgálat, amely során a beteg felkarjára rögzített mandzsettával ill. egy az övén hordható kis szerkezettel a nap 24 órájában kb. félóránként mérhető a beteg vérnyomása. Így objektív eredményre számíthatunk.

Gyakorisága

A magas vérnyomás a hazai népesség 15-20 %-át érinti, ami közel 2-millió embert jelent, ezáltal népbetegségnek számít.

Tünetei

A betegség kockázata abban áll, hogy a szövődmények kialakulásáig panaszok az esetek nagy részében nem lépnek fel. Gyakran a már kialakult szervkárosodás (agy, szem, szív, vese) hívja fel a figyelmet a régóta fennálló magas vérnyomásra. Bizonyos nem specifikus tünetek, mint alvászavar, látászavar, szájszárazság, émelygés, hányinger, fejfájás előfordulhatnak.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

A hypertonia az esetek közel 95%-ban önállóan jelentkezik, vagyis anélkül, hogy valamilyen más betegség kísérőjelenségeként állna fenn. Ezt a formát nevezzük esszenciális hypertoniának. Bizonyos betegségek, mint pl. a vesebetegség vagy endokrin megbetegedések magas vérnyomással járhatnak. Ekkor az alapbetegség, vagyis a pl. a vesebetegség gyógyítása a hypertonia gyógyulását is jelenti.
Számos olyan tényező ismert, amely felelőssé tehető a magas vérnyomás kialakulásáért.
- túlsúly
- testmozgás hiánya
- alkoholfogyasztás
- dohányzás
- stressz
- magas vérzsírszint
- túlzott sófogyasztás
- túlzott kávéfogyasztás
- magas életkor
- érelmeszesedés
- bizonyos gyógyszerek (pl. orális fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók)
- kábítószer-fogyasztás (Amphetamine)
A genetika szerepe nehezen meghatározható, hiszen a felsorolt tényezők mint látjuk egyértelműen uralják a képet. A férfiak nagyobb valószínűséggel lesznek betegek, mint a nők.
A szívnek az ún. perifériás ellenállással szemben kell biztosítania a szövetek szükséges vérellátást. A perifériás ellenállást többek között az érfal rugalmassága határozza meg. Nagyfokú érelmeszesedés esetén értheto okból nagyobb ellenállást kell a szívnek leküzdenie, ezért magas vérnyomás betegség alakul ki. Magasabb a perifériás ellenállás akkor is, ha az érrendszerben a normálisnál nagyobb mennyiségű vér található pl. krónikus légzőszervi megbetegedések esetén.

Szövődményei

Agyvérzés (stroke)
Súlyos vérnyomásemelkedés esetén az agy törékeny ereire nehezedő nyomás miatt ezek az erek eltörhetnek, és agyállományi vérzés alakul ki. Az összes agyvérzés kb. 15%-át tesz ki ez a forma és gyakran végzetes következménnyel jár. Összefüggést mutattak ki ezen túl a hosszan tartó kezeletlen magas vérnyomás és az időskori elbutulás között.
Látásromlás/vakság
A látóideghártya verőereire nehezedő nyomás miatt ezek az erek megvastagodnak, esetleg megrepedhetnek, szintén vérzés kíséretében. Súlyos esetben vaksággal jár. A szemorvos, fájdalmatlan eljárással, az ún. szemfenék ereinek vizsgálatával egyértelműen következtetni tud a magas vérnyomás súlyosságára és várható szövődményeire.
Szívroham
A szívkoszorúerekre ható nagy nyomás következtében ezek az erek is megvastagodnak, a szívizom vérellátása romlik, koszorúérbetegség alakul ki, amely szívrohamhoz vezethet.
Szívelégtelenség
A szívizom vérellátásának romlásával a szív ereje ún. pumpafunkciója romlik és szívelégtelenség alakul ki. Ekkor a szív a test szöveteihez nem tud elég oxigént és tápanyagot juttatni.
Vesekárosodás
A vese kis verőereinek megvastagodásával a kiválasztó funkció romlik, a szervezet méreganyagai felszaporodnak, amely súlyos következményekkel jár. Végső esetben olyan súlyos veseelégtelenség alakul ki, hogy művese-kezelésre van szükség.

Kezelése

A kezelés célja a szövődmények megelőzése.
A magas vérnyomásban szenvedők tekintélyes része túlsúllyal küszködik, illetve elhízott.
A testsúly csökkentése alapvető jelentőségű a magas vérnyomás kezelésében.
Diétázzunk!
Végezzünk több testmozgást!
Szokjunk le a dohányzásról!
Kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást!
Enyhe hypertonia esetén gyógyszeres kezelés nélkül is eredményt érhetünk el.

Gyógyszeres kezelés

Számos olyan gyógyszercsoport van forgalomban, amely a hypertonia kezelésében használatos.
A vízhajtók, a vesékre kifejtett hatásuknál fogva növelik a vizelet mennyiségét, így a keringő vérmennyiség csökkentésével hatnak.
A béta-blokkolók a szív, illetve az erek falában található ún. béta receptorokat blokkolva csökkentik a szív összehúzódásának erejét, csökkentik a szívfrekvenciát, és tágítják a verőereket.
Az alfa-blokkolók szintén az erek tágítása útján hatnak.
Az alfa-béta blokkolók egyesítik mindkét gyógyszercsoport hatását.
Az ACE inhibitorok az ún. angiotenzin konvertáz enzim gátlásával megakadályozzák azt, hogy egy a verőerekre közvetlenül ható, azok összehúzódását okozó hormon, az ún. angiotenzin II. létrejöjjön.
Egy nemrég forgalomba került gyógyszercsoport az angiotenzin receptor antagonisták csoportja. Ez a gyógyszercsoport közvetlenül az előbbi receptorához kapcsolódva megakadályozza az angiotenzin II. kapcsolódását, így tágítva a verőereket és csökkentve a vérnyomást.
A kalcium csatorna blokkolók megakadályozzák a kalcium bejutását a szív és az erek izomsejtjeibe, ezáltal gyengítik azok összehúzódását.
Bizonyos központi idegrendszerre ható gyógyszerek szintén csökkentik a vérnyomást.
Tartsuk szem előtt, hogy a hipertónia egy krónikus betegség, a már kialakult betegség csak nagyon ritkán és csak enyhe esetekben szűnik meg. A hipertóniás betegnek rendszeres vérnyomás-ellenőrzésre van szüksége. A mérés történhet hagyományos higanyos vérnyomásmérővel, melyhez fonendoszkópot kell használni, léteznek egyszerűbb, digitális kijelzővel ellátott vérnyomásmérők, melyet a beteg egyedül is használhat. (forrás: OAN)

A krónikus bronchitiszre a köhögéssel járó köpetürítés, az asztmára a rohamokban támadó nehézlégzés és a reverzibilis obstrukció, míg az emfizémára a terhelésre évek alatt fokozódó diszpnoé (légszomj) jellemző. (E definíciók csak akkor helytállók, ha egyidejűleg nem mutatható ki egyéb lokalizált vagy generalizált tüdőbetegség, a páciensnek nincs mellkasfali, mellhártya-, szív- vagy vesebetegsége és nem neuropata)
Az angolszász szakirodalomban két betegségtípust különböztetnek meg.
Az A csoportba az idősebb, sovány, merev és tág mellkasú betegek tartoznak, akiknek a rekeszizma mélyen van és alig tér ki, s egyidejűleg az emfizéma egyéb röntgenmorfológiai jelei is mutatkoznak. Ebbe a csoportba az emfizémás betegeket soroljuk.
A B csoportba a fiatalabb, kövér, cianotikus és erősen köhögő betegek tartoznak, akiknek a mellkasában hallgatózással szörcsölés, sípolás és búgás észlelhető és jellegzetesek az ősztől tavaszig előforduló lázas, nemritkán gennyes köpetürítéssel járó időszakok. Ez a bronchitiszes betegcsoport.

A diéta célja a roborálás, különösen az idősebb, leromlott betegek esetében. Kis tömegű, fehérjegazdag és megfelelő energiatartalmú ételekből álló étrendet kell összeállítani, napi többszöri étkezést javasolva. Ehhez az alábbi szempontokat ajánlatos figyelembe venni.
Az élelmiszerek közül a nagy fehérjetartalmúakat (húsokat, sajtokat, túrót, tejet, halakat, baromfihúsokat, sovány felvágottakat) válasszuk.
A konyhatechnológiai műveletek közül a dúsítást alkalmazzuk. Az étel ízének és jellegének megfelelően dúsításra a következők alkalmasak: tojásfehérje, tojás, fehérjekoncentrátum, Protifar 90, Nutrison powder, Nutridrink és Nutrison Energy Plus.
Reggelire és kisétkezésre javasolt italok: tej, kakaó, csokoládés tej, tejes gyümölcsturmixok, joghurtok, Nutridrink, Nutrison Energy Plus.
Reggelire és kisétkezésre javasolt ételek: tehéntúró, túróhab, krémtúró, sovány sajtok, májpástétom, tojásételek, petrezselymes túrókrém, Nutridrink, Nutrison powder.
Levesek: szárnyasaprólék-leves, erőleves tojással, májgaluskaleves, csurgatott tojásleves, krém és püré levesek, pl.: parajkrémleves, sárgarépakrém-leves, paradicsomleves. Javasolt dúsítás: Nutrison powder.
Köretek, főzelékek: burgonyafőzelék, karalábéfőzelék, zöldborsófőzelék, tökfőzelék, finomfőzelék, csőben sült főzelékek: karfiol, burgonya, tök, zöldborsó, spárga. Burgonyából készült köretek: püré, püré sonkával, rakott burgonya. Cereáliákból készült köretek: rizibizi, galuska, milánói makaróni, sajtos spagetti. Javasolt dúsítás: Protifar 90, Nutrison powder.
Mártások: besamelmártás, sajtmártás, kapormártás, holland mártás, gombakrémmártás, zellerkrémmártás, gyümölcsmártások, sóskamártás. Javasolt dúsítás: Protifar 90, Nutrison powder.
Húsételek: a beteg étvágyának megfelelően adhatók marhahúsból, baromfihúsból, sertéshúsból és halakból készült ételek. Elkészíthetők sütve, főzve, felfújtnak, pürének, párolva, grillezve, fóliában és mikrohullámú sütőben sütve.
Saláták: tojássaláta, hússaláta, kefires paprika, paradicsomsaláta, uborkasaláta, joghurtos almasaláta, zelleres almasaláta kefirrel, halsaláta. Roborálás céljára a salátaöntetek jól dúsíthatók Nutrison powderrel.
Tészták, édességek: túrós tészta, sajtos tészta, túrós gombóc, piskótatekercs, túrós rétes, sonkával töltött kifli, aranygaluska, somlói galuska. Javasolt dúsítás: Nutrison powder, Nutridrink.

Klinikai tápszerek a krónikus, nem specifikus légzőszervi betegségek diétájában

A Nutridrink teljes értékű, energiadús, fogyasztásra kész, ízesített, iható tápszer. Hétféle ízben — eper, vanília, trópusi, banán, narancs, karamell, csokoládé — kapható. Önálló italként lehűtve fogyasztható, de az ételkészítéshez is jól használható. A beteg állapotától függően napi 2-3 doboznyit tervezzünk.
A Nutrison powder könnyen oldódó, íztelen, teljes értékű tápszerpor. A hígítás mértékétől függ az energiatartalma. Ízesítve önálló italként fogyasztható, vagy a már elkészített ételek dúsítására használható. Deciliterenként 1-3 adagolókanálnyi port adjunk.
A Protifar 90 por alakú tejfehérje-koncentrátum. Íztelen, szagtalan, ételekbe és italokba keverhető. Egy adagolókanálnyi mennyisége 2,5 g = 2,2 g
fehérje. Ajánlott adagja: felnőtteknek naponta 17,5-35 g, gyermekeknek napi 17,5 g.
A Nutrison Energy Plus nagy energia- és fehérjetartalmú klinikai tápszer. Italként ízesítve fogyasztható, vagy ételekbe tej helyett keverhető. 2 dl Nutrison Energy Plus egy doboz Nutridrinkkel egyenértékű.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: császárzsemle (1,5 db), gépsonka (50 g), margarin (20 g), zöldpaprika (100 g), narancslé.
Tízórai: kifli (1 db), lágy tojás (1 db), tej (2 dl vagy egy doboz Nutridrink).
Ebéd: karfiolleves (Nutrison powderrel), barna rizs almával, natúr csirkemell, fejes saláta.
Uzsonna: sovány körözött túró (100 g), kifli (1db vagy egy doboz Nutridrink).
Vacsora: töltött paprika, őszibarackbefőtt.

2. nap
Reggeli: bajor sonka (5 dkg), zsemle (1,5 db), margarin (20 g), tej (2 dl).
Tízórai: almakompót (vagy egy doboz Nutridrink).
Ebéd: burgonyakrémleves, sóskafőzelék (Nutrison powderrel), lágy tojás.
Uzsonna: vegyes gyümölcsturmix (Nutrison Energy Plusszal).
Vacsora: kakaó (2 dl, csokoládés Nutridrinkkel), fonott kalács, margarin (20 g).

3. nap
Reggeli: tea (2 dl), tehéntúró (10 dkg), kenyér (5 dkg), vaj (1 dkg, vajas pirítós).
Tízórai: joghurt (egy doboz vagy egy doboz Nutridrink).
Ebéd: roston sült borjúmáj, burgonyapüré (Protifar 90-nel), petrezselymes uborkasaláta.
Uzsonna: kifli (2 db), vaj (20 g), paradicsom (vagy egy doboz Nutridrink).
Vacsora: sült hekk, vegyes nyers saláta, zsemle (2 db).

Egészséges szem a különböző távolságban található tárgyakat alkalmazkodás útján élesen látja. Rövidlátás esetén a fénysugarak az ideghártya előtt (az üvegtestben), távollátás esetén az ideghártya mögött egyesülnek. Súlyos rövidlátás esetén csak az igen közeli tárgyak láthatók élesen, amíg súlyos távollátás esetén éppen fordítva, a távoli tárgyak láthatók.
A szemlencse lényeges tulajdonsága, hogy nagy víztartalmánál fogva rugalmas és mint törőközeg, a domborulatát változtatni képes (alkalmazkodás). Idősebb korban (45 éves kor felett) a szervezet víztartalmának csökkenésével a szemlencse rugalmassága csökken, ezért az alkalmazkodóképesség romlik. Ez az oka annak, hogy az egészséges szem idős korban távollátóvá válik, amíg a közellátó szem látásélessége javul.

A betegség okai

A rövidlátás leggyakoribb oka az, hogy a szem hosszabb a normálisnál, ezáltal az előbb leírtaknak megfelelően a fénysugarak találkozása, az éles kép kialakulása nem az ideghártyán, hanem az üvegtestben jön létre.
Felléphet rövidlátás akkor is, ha a szem törőközegei a normálisnál domborúbbak, ezáltal a fénysugarakat jobban megtörik.
A távollátás akkor jön létre, ha a szemtengely rövidnek bizonyul ahhoz, hogy az ideghártyán éles kép jöjjön létre. Létrejön akkor is, amikor a szem törőközegeinek a normálisnál kisebb domborulata miatt a fénysugarak kevésbé törnek meg. Távollátás esetén a szemlencse domborúságáért felelős izomrostok a lencse domborulatának növelésével próbálnak alkalmazkodni. Minél közelebb kell tekinteni, annál nagyobb alkalmazkodás szükséges.

Kezelés

Hagyományosan a rövidlátás konkáv lencsével, a távollátás kezelése konvex lencsével kezelhető. A szemüveg egy régóta bevált eszköz, azonban hátránya, hogy viselése gyakran kényelmetlen, sportoláskor, testmozgáskor zavaró, valamint a látótér a kontaktlencséhez képest lényegesen szűkebb.
Egyre elterjedtebb a kontaktlencsék viselése. A kontaktlencse egy olyan eszköz, amely közvetlenül a szemre helyezve, a szemet borító könnyfilmen mintegy úszva korrigálja a törési hibákat. Számos fajtájuk ismert, konzisztenciájuk szerint lehet lágy, félkemény, illetve kemény lencse. A kemény lencsék tartósabbak, karbantartásuk, tisztításuk könnyebb, azonban kevésbé kényelmes a viselésük, mint a lágy lencsékké. Forgalomban vannak olyan lencsék amelyek oxigén áteresztő képességüknél fogva akár napokon keresztül viselhetők. Egyszer használatos lencsék is hozzáférhetőek, azonban magas áruk miatt kevésbé elterjedtek. A kontaktlencsék gyakorlatilag tökéletes látást biztosítanak.
A kontaktlencse viselésének legsúlyosabb szövődménye a szaruhártya fekélyes elváltozása, amely súlyos esetben akár vakságot is okozhat. A szaruhártyafekély a rossz vérellátás következtében jön létre. Nem megfelelő sterilitási viszonyok esetén, akkor ha a lencsét éjszakára nem távolítják el a fertőzés kockázata is megnő. Abban az esetben, ha a kontaktlencse viselése közben a szem begyullad (kötőhártyagyulladás) a lencsét azonnal el kell távolítani!
A súlyos rövidlátás kezelésére számos műtéti eljárás is ismert. A műtét során az egyik módszer az, hogy orvosi laser-rel a szaruhártya görbületét megváltoztatják (excimer laser kezelés), így érik el azt, hogy a fénysugarak az ideghártyán találkozzanak.
Az utóbbi években igen jó eredményekről számolnak be. (forrás: OAN)

Tünetek

A vírussal történő találkozás után már egy nappal kifejlődnek a jellegzetes tünetek.
- fájdalmas nyelés
- torokfájdalom
- köhögés
- orrdugulás
- orrváladékozás
- fejfájás
- rossz közérzet
- hőemelkedés, láz
A betegség cseppfertőzéssel terjed. A kórokozók (vírusok) köhögéssel, ill. tüsszentéssel kerülnek a levegőbe, majd onnan belégzéssel jutnak a szervezetbe.

Kezelés
Egyszerű, szövődménymentes megfázás esetén gyógyszeres kezelésre nincs szükség. Az antibiotikumok vírusfertőzés estén hatástalanok, tehát alkalmazásuk nem szükséges. Magas láz esetén lázcsillapítókat lehet alkalmazni. Orrdugulás esetén az orr nyálkahártyáját összehúzó és ezáltal az orrlégzést javító orrspray vagy orrcsepp adása jöhet szóba. Erős torokfájdalom esetén fájdalomcsillapító hatású tabletták vannak forgalomban, melyeket lassan elszopogatva a fájdalom csökken. Megfázás esetén a dohányzást kerülni kell. Bizonyos óvintézkedések betartásával a vírusfertőzés esetleg elkerülhető. Ha megoldható kerüljük el a megfertőződött egyénnel való kontaktust. Amennyiben mégis kapcsolatba kerültünk egy fertőzött személlyel, gondosan mossunk kezet, kézmosás előtt ne érintsük meg az orrunkat vagy a szemünket és gyakran szellőztessünk. (forrás: OAN)

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Mindezidáig nincs olyan ok, amely a pikkelysömör kialakulásáért egyértelműen felelőssé tehető. Örökletes tényezők biztos, hogy szerepet játszanak, családi halmozódás figyelhető meg. Arra hajlamos egyéneknél a bőr irritációja, vagy sérülése kedvez a betegség kialakulásának.

Kezelés

A betegség súlyosságától és kiterjedésétől függően bőrgyógyász szakorvos állapítja meg a szükséges terápiát. Számos olyan készítmény van forgalomban, amely jó hatású és a bőrtüneteket tartósan eltünteti. Figyelembe kell azonban venni, hogy a betegség az esetek igen nagy részében idült (krónikus) lefolyású, ezért gyakran ki is újul. Kisméretű elváltozások esetén külsőleg történő kezelés is elegendő lehet, súlyos esetben (ekkor a bőrelváltozások a testfelület több, mint 1/3-át érintik) szájon át szedhető gyógyszereket is alkalmaznak. Fontos megemlíteni az úgynevezett fényterápiát is, amely során a bőrelváltozásokat UVB (ultraibolya B) fénynek teszik ki. (forrás: OAN)