Meghatározó tényezők:
- örökletes tulajdonságok
- kor (előrehaladtával magasabb)
- nem (férfiaknál magasabb)
- egészségi állapot (máj-, pajzsmirigy- vese vagy cukorbetegség növeli a vérben a koleszterintartalmat)
- táplálkozás (sok állati zsiradék bevitele növeli a koleszterin tartalmat

Koleszterin normál értékek:
29 év alatt 5,2 mmol / l alatt
30-39 év 5,7 mmol / l alatt
40 év felett 6,2 mmol / l alatt

A koleszterin szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A koleszterinnek két típusa van, az LDL és a HDL koleszterin.
LDL= alacsony sűrűségű lipoprotein. Ezt nevezik ártó koleszterinnek, ez rakódik le az érfalban.
HDL=nagy sűrűségű lipoprotein. Ez az úgynevezett védő koleszterin, mely megakadályozza a koleszterin lerakódását az érfal belső felületén, valamint képes a már lerakodott koleszterint felvenni és kiüríteni a szervezetből.
Ezt a védőhatást csökkenti és a szívinfarktus kockázatát emeli: a dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód, magas triglicerid szint.
Trigliceridek a “klasszikus” zsírok, melyeket táplálkozással veszünk fel. Normál érték a vérben: 2 mmol / l alatt.
Diéta alkalmazására van szükség, ha az LDL és HDL koleszterin értékarány megváltozik.
Normál érték: LDL 4 mmol / l alatt, HDL 1 mmol / l felett

Ajánlatos minden felnőtt koleszterinszintjét 2 évenként ellenőrizni, mivel csak vérvizsgálat deríthet fényt a kóros értékekre. A helyes táplálkozással nagymértékben csökkenhet az erekben a lerakódás ill. lassítható az érelmeszesedés folyamata. Az étrend zsírszegény (0,5 g / testsúly kg), koleszterinszegény (napi max. 300 mg koleszterin fogyasztható), diétás rostokban gazdag.
A diétában a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérféleségek és péksütemények, az étkezési búzakorpával dúsított termékek, a zöldfőzelékek és gyümölcsök kapják a fő szerepet. Nem fogyasztható a sertészsír, szalonna, tepertő, liba-, kacsazsír, zsíros húsok, belsőségek, tojás, zsíros- tej és tejtermékek (tejszín, vaj, ömlesztett sajtok).
Ételkészítéshez étolajat és Ráma margarint használjunk. A táplálékkal felvett zsiradékok fajtája döntően befolyásolja a koleszterinszintet.
Zsírsavak fajtái
- telített zsírsavak
- telítetlen zsírsavak
- egyszeresen
- többszörösen
Az állati eredetű élelmiszerek főleg telített, a növényiek egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Az utóbbiak fogyasztása eredményesen csökkenti a koleszterinszintet.
Fontos, hogy gyakran együnk, de egyszerre mindig keveset.
Lényeges a testmozgás, mivel ezzel emelhető a vérben a HDL, azaz a védő koleszterin szintje.

Klinikai tápszerek a koleszterinszegény diétában

A Nutridrink, mint teljes értékű, ízesített, fogyasztásra kész tápszer nagyon jól beilleszthető a diétába, mivel zsiradék tartalma kizárólag növényi eredetű és optimális a zsírsav összetétele. Vitamin és ásványi anyag tartalma hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez. Ugyanez mondható el a Nutrison powderről, mely kiválóan helyettesítheti az ételekben a tejfölt és a tejszínt. Deciliterenként 2-4 adagolókanállal, vízzel simára feloldva használjuk

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Leggyakrabban idült alkoholizmus talaján alakul ki. Az esetek 15%-ában az ok ismeretlen. Ritkán gyógyszerek, illetve a zsír és a kalcium anyagcsere zavara talaján is felléphet.

Tünetek

Gyakran igen kevés tünet tapasztalható.
Görcsös, hasi-gyomorszáji fájdalom, émelygés, hányinger, hányás, puffadás fogyás, hasmenés gyakoriak. A széklet emésztetlen zsírtartalma miatt úgynevezett zsírszékelés jön létre, /a széklet ilyenkor világos, bűzös és folyékony állagú/.
A felszívódási zavar miatt alultápláltság jön létre. A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) a zsírfelszívódás zavara miatt nem jól szívódnak fel, ezért vitaminhiányos állapotok jönnek létre.

Diagnózis

Hasi UH, illetve hasi röntgen alkalmasak az úgynevezett hasnyálmirigy-meszesedések felismerésére. Hasi CT-vel kimutathatók többek között a hasnyálmirigy folyadékkal telt üregei, az úgynevezett pszeudociszták is.

Kezelés

Gyulladás esetén a heveny szakasznál ismertetett kezelés alkalmazott. A külső elválasztású funkció hiánya miatt fellépő emésztőenzim-hiány esetén kívülről bevitt emésztőenzimek szükségesek, napi sokszor, kis mennyiségű étkezés ajánlott. A zsíroldékony vitaminok pótlása szükséges. Cukorbetegség esetén inzulinpótlást alkalmaznak.
Fájdalom esetén a kivezetőrendszer szűkületének megszüntetésével az esetek egy részében sikeres fájdalomcsillapítás érheto el. Néha fájdalomcsillapító gyógyszerek adagolása jön szóba. Abban az esetben, ha a hasnyálmirigy vezetékében kő van, ennek endoszkópos eltávolítása szükséges.
A fenti kezelések ellenére fennálló fájdalom esetén sebészi kezelés lehet a megoldás a hasnyálmirigy egy részének eltávolításával. Mindezeken kívül az alkoholtilalom igen fontos. (forrás: OAN)

A betegség egyetlen kezelési módja tehát az életre szóló, szigorú diéta. Ennek betartását megnehezíti, hogy a 2 %-nál kevesebb adalékanyagot (ez lehet glutén is) nem kötelező feltüntetni az élelmiszereken, a termék fajtája miatt esetleg nem is gondolunk rá, hogy glutént tartalmazhat (ilyenek pl. a tej- és húsipari termékek, a gyümölcsök, a fogkrémek, a rágógumik), gondolunk ugyan rá, de nem ismerjük a termék pontos összetételét (pudingok, ketchup, sütőpor), biztosak vagyunk benne, hogy nem tartalmaz glutént, de tévedünk (pl. az élelmiszerekben levő keményítőszörp alapanyaga búza is lehet), az alapanyag nem tartalmaz glutént, de a gyártási technológia során szennyeződhet ezzel az anyaggal a termék, ezért csak garantáltan gluténmentes terméket vásároljunk. Ezeken a csomagoláson szöveggel vagy grafikusan (áthúzott búzakalásszal) jelölik a gluténmentességet.
A lisztérzékeny beteg nyugodtan ehet: gluténmentes kenyeret, zsemlét, kiflit, kalácsot, abonettet és rizshamletet, kukoricalisztből és kukoricadarából származó élelmiszereket és ételeket, bizonyos gyümölcsöket és zöldfőzelékeket (már csak a bennük levő vitaminok és ásványi anyagok miatt is), valamint húsokat (sertés-, marha- és baromfihúst, halat) és gluténmentes húskészítményeket (pl. a PICK Szeged Rt. felvágottjait). Az ételkészítés során a rántáshoz, a habaráshoz és a panírozáshoz gluténmentes lisztet használjunk, a töltelékek és a fasírtok pedig gluténmentes zsemlemorzsával vagy kenyérrel készüljenek. Minthogy a húskonzervek, a májkrémek és a húsos ételkonzervek glutént tartalmazhatnak, helyettük házilag készített májkrémet, húspástétomot és tojáskrémet adjunk.
Korlátozás nélkül ehetők a szárazhüvelyesek (sárgaborsó, szárazbab, lencse) és az olajos magvak (dió, mogyoró, mandula), valamint a szója. A könnyebb emészthetőség miatt a zsiradékok közül a növényi eredetűeket (olajokat és margarinokat) részesítsük előnyben. Minthogy a tejtermékekben, a tejdesszertekben és a több összetevőt tartalmazó készítményekben (gyümölcsjoghurtokban, túrókrémekben, pudingokban), glutén lehet, ezekkel vigyázni kell. Köretként a burgonya, a rizs és a kukoricadara bármilyen módon elkészíthető. A zöldfőzelékek párolva köretként is adhatók. A tésztaféléket gluténmentes kész tésztákkal helyettesítsük.
Gluténmentes lisztek és keményítők: rizs-, sárgaborsó-, szója- és kukoricaliszt, kukoricadara, kukorica- és burgonyakeményítő.

A klinikai tápszerek helye a lisztérzékenység diétájában

A klinikai tápszerek (a NUMIL Kft. termékei) garantáltan gluténmentesek, így biztonsággal beiktathatók a beteg étrendjébe. Tartalmazzák mindazokat a tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyekből hiányt szenvedhet a szervezet, s változatosabbá teszik a diétát is. A Nutridrink teljes értékű, energiadús, folyékony tápszer. Hétféle — eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, csokoládé — ízben van forgalomban. Önálló italként lehűtve ihatók (kivéve a csirkeleves ízűt, amelyet melegen kell fogyasztani), s ételkészítés során dúsításra is alkalmas. Napi egy-három doboznyi adagja javasolt. A Nutrison powder könnyen oldódó, ízetlen, teljes értékű tápszerpor. Ízesítve önálló italként fogyasztható, s az ételek is dúsíthatók vele. Dúsításhoz deciliterenként egy-három adagolókanálnyi javasolt.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: zöldpaprikába töltött körözött (négy evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), coeliakiás kenyér, tej.
Tízórai gyümölcsturmix (Nutridrinkkel).
Ebéd: karfiolleves coeliakiás tésztával, majoránnás csirkemell, párolt rizs, saláta.
Uzsonna: gyümölcs.
Vacsora: házi májpástétom (négy evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), coeliakiás kenyér, zöldpaprika, limonádé.

2. nap
Reggeli: gluténmentes felvágott, Rama, coeliakiás kenyér, kakaó
Tízórai: Nutridrink.
Ebéd: zöldségleves, töltött paprika, burgonya.
Uzsonna: gyümölcssaláta.
Vacsora: gluténmentes virsli, coeliakiás kenyér, házi gluténmentes ketchup, tea.

3. nap
Reggeli: kockasajt (2 db), coeliakiás kenyér, tejeskávé.
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: lebbencsleves gluténmentes tésztával, csőben sült kelbimbó (hat evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), rántott hal (gluténmentes prézlivel és liszttel).
Uzsonna: puding (Nutridrink + hidegen kikevehető Gala vagy Aranka pudingpor).
Vacsora: baconnal és sajttal grillezett krinolin, saláta, coeliakiás kenyér, tej.

Heveny formájában a szemgolyót, illetve a szemhéjak nyálkahártyáját borító kötőhártya vörössé válik és váladékot termel. Kellemetlen szúró-égő fájdalommal jár együtt, amely állapotot gyakran idegentest-érzésként szoktak jellemezni, olyan érzés, mintha a szembe valamilyen idegen tárgy került volna. Reggel felkeléskor a termelt váladék miatt a szemhéjak összeragadhatnak, és gyakran a nyák meg is szilárdul, sűrű "csipa" keletkezik. Súlyos esetben a szemhéjak is megduzzadhatnak.
Az idült forma szintén csípő, égő, viszkető érzést okoz, azonban súlyos gyulladásos jelek nem láthatók.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Az esetek többségében az akut kötőhártya-gyulladást bakteriális, illetve vírusos fertőzés okozza. A szem kémiai (füst, por, gőz, vegyi anyagok) vagy mechanikus (kontaktlencse) irritációja, az allergia (szénanátha) szintén az ismert okok közé tartoznak.
A bakteriális fertőzések között néhány évtizeddel ezelőtt még igen gyakori volt az úgynevezett gonococcus okozta kötőhártya-gyulladás. A gonococcus nevű baktérium felelős a gonorrhea más néven a kankó kialakulásáért. Jellemzően nemi váladék útján terjed, a szem bőséges, sűrű, gennyes váladékozása lép fel. Szemészeti kezelés nélkül a fertőzés átterjedhet a szaruhártyára annak átfúródását okozva.
Az úgynevezett trachoma szintén bakteriális eredetű, a kötőhártya csomós gyulladását jelenti, a csomók a fertőzés során a kötőhártyán alakulnak ki. A fő kockázatot szintén a szaruhártyára való ráterjedés jelenti. Néhány évtizeddel ezelőtt a fenti két fertőzés a vakság fő okát képezte.
Szerencsére ez a két kórkép manapság már ritkán fordul elő, és az esetek döntő többségében a bakteriális kötőhártya-gyulladás kezelés nélkül kb. 8-10 nap alatt, antibiotikum mellett 2-3 nap alatt gyógyul.
A vírusos kötőhártya-gyulladás általában nem önmagában, hanem más szervek érintettségével együtt jelentkezik. Gyakran a garat gyulladásával, nyirokcsomó-duzzanattal, lázzal, rossz közérzettel és levertséggel jár együtt. Abban különbözik a bakteriális gyulladástól, hogy a váladék legtöbbször nem sűrű -gennyes, hanem vízszerű állagú (néha véres/) Gennyes váladékozás bakteriális felülfertőzésben alakul ki, melynek kialakulását szükség esetén antibiotikum-tartalmú szemcseppel lehet megelőzni. Gyermekekben jóval gyakrabban fordul elő. Jóval lassabban gyógyul, mint a bakteriális forma, a gyógyulás akár 15 napig is eltarthat.
A szem szárazsága a könnytermelés zavara esetén jön létre. Idős korban a könnytermelés csökkenése miatt a szemgolyót borító könny mennyisége csökken, gyakori panasz a szem fájdalmas viszketése és vörössége. Egyes úgynevezett autoimmun kórképekben szintén a könnytermelés zavara alakul ki (Sjögren szindróma).
Az allergiás kötőhártya-gyulladás fő tünetei a viszketés, a szem vörössége, fokozott könnyezéssel. Gyakran egyéb allergiás betegségekkel (pl. szénanátha) együtt jelentkezik.
Idült kötőhártya-gyulladást elhúzódó bakteriális fertőzés, valamint izgató gőzök-gázok, vegyi anyagok, füst hozhatnak létre.

Kezelés

Bakteriális fertőzés esetén a szemorvos szemcsepp formájában megfelelő antibiotikus kúrát alkalmaz. Vírusos betegség esetén az antibiotikus kezelés az esetlegesen fellépő bakteriális felülfertőzés esetén, illetve annak megelőzése esetén lehet szükséges.
Csökkent könnytermelés esetén műkönny csepegtetése jön szóba.
Fontos a kötőhártyát károsító anyagok kerülése, a betegséget fenntartó helyzetek (pl. fénytörési hiba) megoldása. Napi több óra számítógép előtt végzett munka esetén megfelelő védőszemüveg viselése szükséges. Allergiás eredet esetén megfelelő antiallergiás kezelést lehet alkalmazni. (forrás: OAN)

A hajszál nem folyamatosan termelődik, hanem szakaszosan, az elpusztult hajszál leválik a fejbőrről és onnan távozik. Ez egy természetes folyamat. Kórossá akkor válik, amikor a hajszálak képződése nem tud lépést tartani a hajhullás mértékével. Ekkor kopaszodásról beszélünk. Általában a haj növekedésének üteme havonta kb. 1 cm. A hajszálak nyáron, meleg időben intenzívebben növekednek, melynek valószínű oka a fejbőr jobb vérkeringése.
A napi hajhullás mértéke normális esetben napi 70-90 szál. A hajhullás érintheti egyenletesen az egész hajas fejbőrt, lehet azonban foltos, illetve a fejbőr egy területén kifejezettebb. Normálisan a hajhullás a fejtetőn, illetve a halántéktájon kifejezettebb, a tarkótájon kevésbé jelentkezik.

A kóros hajhullás okai

A fejbőr sérülését, fertőzését /bakteriális, vagy gombás/ követő hegesedés kopaszságot okozhat. A heges kopaszság maradandó.
Egyenletes, nem heges kopaszodást számos kiváltó tényező okozhat. Lázas, fertőző betegségek után, terhesség idején a fokozott hajhullás átmeneti jelenség lehet és az egész hajas fejbőrt érinti. Gyakoriak a hormonális betegségek (pajzsmirigy túl-, illetve alulműködés, a nemi hormonok termelésének zavara, a mellékvesekéreg hormontermelésének zavara), a vashiányos vérszegénység, egyes gyógyszermellékhatások (orális fogamzásgátlók, kemoterápiás szerek) stb. Az úgynevezett androgén vagy más néven férfias típusú kopaszodás a hajas fejbőrön a fejtetőn, illetve halántéktájon jelentkezik.
Ez a kopaszodás leggyakoribb formája a felnőtt férfiak közel 25 %-át érinti.
Genetikailag meghatározott, egyenesági férfirokonok között a kopaszodás ezen formája halmozódik. Az, hogy milyen életkorban jelentkezik szintén genetikailag van meghatározva, azonban általában 30 éves kor felett kell rá számítani.
Nők esetében a hajhullás szintén leggyakoribb okát a hormonális elváltozások képezik.
Foltos hajhullás hátterében gyakran valamilyen góc /pl. idült torokmandula-gyulladás/ áll, amely a szervezetben egy állandó gyulladásos állapotot tart fenn és többek között a hajszálak kihullását is okozza.
A hajas fejbőrt érintő gombás megbetegedések foltos kopaszodást okoznak.

Kezelés

Abban az esetben, ha a hajhullás valamilyen alapbetegség (pl. hormonzavar, vashiányos vérszegénység, bőrgombásodás) következménye első lépésben az alapbetegség kezelése szükséges. A kezelés hatására a hajhagymák megerősödnek, ismét működésnek indulnak és a hajnövekedés megindul. Gyógyszer által okozott hajhullás esetén a gyógyszer elhagyása és egy másik készítménnyel való helyettesítése szükséges. A rosszindulatú daganatok kezelésében használatos kemoterápiás szerek ismert mellékhatása a kopaszodás, de ebben az esetben a várható előny vagyis a daganatos betegség gyógyulása egyértelműen fontosabb, mint ez a kellemetlen mellékhatás. A kezelés abbahagyásakor a hajnövekedés újraindul.
A hazai gyógyszertárakban is kapható egy úgynevezett minoxidil tartalmú készítmény, amely egy a fejbőr vérkeringését serkentő anyagot tartalmaz. A készítmény folyadék formájában áll rendelkezésre és a megfelelő hatás eléréséhez napi két alkalommal gyengéden a hajas fejbőrbe kell masszírozni. Nem mindegy azonban, hogy a kezelést a kopaszodás milyen fázisában kezdik el. Legjobb eredmény akkor várható, ha a kopaszodás kevesebb, mint 5 éve kezdődött.
Gyakran a kopaszodás gyógyszeres kezelés ellenére nem javul kielégítően. Ekkor plasztikai sebészeti megoldás jön szóba. Abban az esetben, ha a kopaszodó személynek vannak ép hajhagymái (leggyakrabban a tarkótájon), akkor azokat egyenként a kopasz területre lehet ültetni. Ez az eljárás az úgynevezett hajhagyma-implantáció igen költséges és hosszadalmas, ugyanakkor tartós és esztétikailag kiváló eredménnyel jár. Egy másik lehetőség, amikor speciális műhajat ültetnek be a kopasz fejbőrbe. (forrás: OAN)