Tünetek

Jellemző tünetek: borzongás, hidegrázás, láz, vesetáji fájdalom, fájdalmas, égo-csípő vizelés, elesett általános állapot /étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás/.

Diagnózis

A diagnózis az előbbi tünetek alapján biztonsággal felállítható. Laboratóriumi vizsgálattal a vérképben fehérvérsejt-szaporulat, a vizeletben genny- és baktériumürítés, esetleg vérvizelés található, vizelettenyésztéssel a kórokozó baktérium fajtája meghatározható. Súlyos esetben a baktériumok a vérben is megjelennek, ekkor a vér bakteriológiai tenyésztésével a baktérium szintén kimutatható.
Hasi ultrahang vizsgálattal kimutatható a vesében vagy a húgyvezetékben elfolyási akadályt okozó kő, a vizsgálat alkalmas lehet a vese daganatainak diagnosztizálására is. A vese röntgenvizsgálata szintén hasznos vizsgálat a húgyúti kő diagnózisában.

Kezelés

Enyhe fertőzés esetén 10 napig tartó antibiotikus kezelés után a beteg meggyógyul.
Súlyos esetben kórházi felügyelet mellett vénás antibiotikus terápia szükséges. A kórokozó kimutatására végzett bakteriológiai vizsgálatok után célzott kezelésre kell átváltani. A vénás adagolást a tünetek súlyosságától függően, de általában 3-4 napig kell alkalmazni, majd szájon keresztül történő alkalmazásra lehet áttérni. A lázat lázcsillapítókkal kell csillapítani. Abban az esetben, ha a vizelet nem távozik, katéter felhelyezésére lehet szükség.

Szövődmények

A kezelés hatására a betegek döntő többsége maradványtünet nélkül gyógyul, ritkán a gyulladás következtében hegesedés vagy idült vesemedence-gyulladás alakul ki.
Súlyos fertőzés esetén kezeletlen esetben akár életet veszélyeztető szepszis is felléphet. A vesetályog szintén igen súlyos szövődmény. (forrás: OAN)

Előfordulás

Nemzetközi statisztikák szerint a 60 év feletti népesség 2 %-a érintett. Jóval gyakoribb idős-, mint fiatalkorban és elsősorban nők betegednek meg.

Mi okozza a betegséget?

Veleszületett alulműködés esetén a hormonok képzése -vagy a pajzsmirigy teljes hiánya vagy csökkent működése miatt- károsodott. Mivel a jód a pajzsmirigyhormonok lényeges alkotóelemét képezi, annak hiánya évtizedekig a veleszületett hypothyreosis fő oka volt. Magyarországon a pajzsmirigy alulműködés szűrése minden újszülött esetén kötelező. A szűrés a vér laboratóriumi vizsgálatával történik. Az így igazolt betegség esetén haladéktalan hormonpótlás szükséges, mert ha az elmarad, akkor súlyos agyi fejlődési zavarokkal lehet számolni.
Leggyakrabban úgynevezett autoimmun kórkép van a háttérben, amikor a szervezet védekezőrendszere a saját szövetei, sejtjei ellen fordul, károsítva azokat. Ezt a betegséget az orvosi szaknyelv Hashimoto kórnak hívja.
Golyvaműtét után, izotóp- vagy gyógyszeres kezelés következményeként is felléphet.
Ritkán az agyalapi mirigy elégtelen működése okozza.

Tünetek

Tekintettel arra, hogy a pajzsmirigyhormonok a szervezet anyagcseréjét fokozzák, ezen hormonok hiányában a csökkent anyagcsere által okozott tünetek uralják a képet:
- fáradtság, meglassultság, az érdeklődés hiánya
- depresszió, rossz hangulat
- a fizikai és szellemi terhelhetőség csökkenése
- érdektelen arckifejezés
- akaratlan súlynövekedés /hízás/
- a hidegtűrés csökkenése
- száraz, hűvös, durva bőr
- vékony szálú, törékeny, száraz haj
- székrekedés
- feledékenység
- mély, rekedt hang
- a pulzusszám csökkenése
- férfiaknál: a hímivarsejtek csökkent képződése
- nőknél: meddőség, abortusz
Újszülöttkorban: lassú mozgások, székrekedés, renyhe reflexek, később a növekedés és az érés ütemének csökkenése, süketség, beszédkészség romlása, majd szellemi fogyatékosság léphet fel.

Diagnózis

A vér laboratóriumi vizsgálata alapvető fontosságú: a pajzsmirigyhormonok alacsony szintje (T3, T4), illetve a következményes agyalapi mirigy hormonszint emelkedés (TSH) a diagnózist könnyen alátámasztja.
A vérben gyakori a koleszterinszint emelkedés, autoimmun kórkép esetén a pajzsmirigy ellenes ellenanyagok kimutathatók.
Az ultrahang- illetve az izotópvizsgálat szintén fontos vizsgálati eszköz lehet.

Kezelés

A pajzsmirigy tartósan csökkent működése esetén tartós hormonpótlás szükséges. A gyógyszer adagját csak lassan szokták emelni, mert ellenkező esetben szívritmuszavarral, alvászavarral stb. lehet számolni. Abban az esetben, ha a laboratóriumi eltérések ellenére csak kevés tünet jelentkezik, a hormonpótló kezelés nem feltétlenül szükséges.
Kielégítő kezelés mellett a betegek normális életvitelt folytathatnak és semmilyen megszorítás nem szükséges. (forrás: OAN)

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Tekintettel arra, hogy a koszorúérbetegség az érelmeszesedés részjelensége, a két betegség hátterét képező állapotok megegyeznek. Magas vér koleszterinszint, kezeletlen vagy nem jól kezelt cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás esetén jóval gyakrabban fordul elő. Örökletes tényezők is szerepet játszanak. Férfiak -talán a környezeti tényezők miatt- veszélyeztetettebbek mint a nők. Az elhízás szintén kockázati tényező.

Tünetek

A panaszok leggyakrabban terhelésre jelentkező görcsös, szorító mellkasi fájdalomban jelentkeznek (szívgörcs, angina pectoris). A fájdalom helye típusosan a szegycsont mögött található, kisugárzó fájdalom is jellemző a bal karba, a hát bal oldalába, illetve a bal állba. A fájdalom fizikai vagy lelki megterhelésre jelentkezik, nyugalomban vagy az ilyenkor használt nyelv alatt szétolvadó nitrát hatására percek alatt megszűnik.
Súlyos esetben a betegség heveny szívizomelhalás (infarktus) formájában jelentkezik. Ekkor igen intenzív, megsemmisítő, mellkasi fájdalom jelentkezik, gyakran vérnyomáseséssel, halálfélelemmel. Ez az állapot orvosi beavatkozás nélkül halálhoz vezet.

Diagnózis

Először jelentkező panasz esetén a részletes orvosi (belgyógyászati) kivizsgálás elengedhetetlen. A diagnózis alapja az EKG. A vér laborvizsgálata szintén lényeges diagnosztikus elem. Infarktus esetén jellegzetes laboreltérések tapasztalhatók, angina esetén az érelmeszesedés rizikófaktorai (magas koleszterinszint, magas vérzsír- és vércukorszint) lelhetők fel. A szív UH (ultrahang) a szív falának mozgását mutatja, valamint az úgynevezett pumpafunkciónak a megítélésére szolgál. Gyakran tapasztalható, hogy a jellegzetes fájdalom ellenére EKG eltérések nem láthatók. Ekkor úgynevezett terheléses EKG vizsgálatot kell végezni, amely során a vizsgált személy leggyakrabban egy futószalagon fut, vagy kerékpározik közben EKG készül. Gyakori vizsgálóeljárás az úgynevezett holter EKG vizsgálat, amely 24 órán keresztül rögzíti a vizsgált személy EKG görbéjét.
Abban az esetben, ha a koszorúérbetegség diagnózisa áll fenn, koszorúérfestés jön szóba. Ezzel a vizsgálattal pontosan meg lehet állapítani azt, hogy a szűkület a koszorúérrendszer melyik szakaszán van.
A szívizom esetleges károsodásának megállapítására ismertek izotópos eljárások is.

Kezelés

A gyógyszeres terápia alapját a nitrátok képezik. A nitrátok a szív koszorúsereit tágítják. Az anginás roham azonnali elhárítására, illetve a roham megelőzésére is használatosak. Tabletta, spray, illetve tapasz formájában ismertek. A Béta-blokkolók szintén használatosak, a szívfrekvencia csökkenésével a szívizom oxigénellátását javítják. A kalciumcsatorna blokkolók a koszorúerek tágulását okozzák, szintén a terápia részét képezik.
A véralvadásgátlók meggátolják azt, hogy a szűk érben vérrög alakuljon ki illetve azt, hogy a vérrög növekedjen.
Abban az esetben, ha az infarktus a kórházba érkezést megelőzően nem több, mint 2 órával korábban alakult ki, a vérrög feloldására is van lehetőség, ez teljes gyógyulást eredményez.
A magas koleszterinszint gyógyszeres csökkentése, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kezelése, a dohányzásról való leszokás fontosak.
Sebészeti kezelésre akkor van szükség, ha a gyógyszeres kezelés hatástalan, illetve akkor, ha a koszorúérfestés során olyan eredményt kapunk, amely azt lehetővé teszi. Koronáriatágítással a rövid szűkületet egy ballonkatéterrel tágítják, egy másik műtéti eljárással a károsodott falú eret egy a test másik területéről származó másik érrel pótolják. (forrás: OAN)

Ebből következően savtúltengéses gyomorhurutban a diéta célja a savelválasztás csökkentése. Evégett kerülni kell a savelválasztást fokozó élelmianyagokat és élelmiszereket: alkoholt, koffeint (kávét, teát, tonikot, kólát), szénsavas italokat, csípős paprikát, tormát, mustárt, zacskós leveseket, a gyorsbüfék meleg ételeit, a bő zsiradékban sülteket, a panírozott ételeket és a rágógumit.
Számos más tényező is fokozza a savelválasztást (pl. dohányzás, lelki kiegyensúlyozatlanság, feszültség), s a gyomornyálkahártya rossz védekezése, következésképp a Helicobacter pylori okozta fertőzés is közrejátszik a fekélybetegség kialakulásában.
A gyomor- vagy nyombélfekélyben szenvedők a tápanyagszükségletüket gyakori kis étkezésekkel biztosítsák. A táplálék kiválasztásakor és a diéta összeállításakor vegyék figyelembe, hogy a folyadékok 10-20 perc alatt elhagyják a gyomrot, míg a szilárd anyagok közül legtovább a zsiradékok maradnak a gyomorban, s csökkentik a gyomornedv termelését is.
A zsiradékok közül a növényi eredetűek az egészségesebbek. Ilyen a Rama, a Delma és a Hera margarin, a Floriol étolaj és az olívaolaj.
A fehérjék (tej, túró, tojás, hús, húskészítmények, valamint a növényi eredetűek) rövidebb ideig maradnak a gyomorban, de ezalatt erőteljesen lekötik a gyomorsavat, ugyanakkor fokozzák a gyomornedv elválasztását. A fehérjék nélkülözhetetlenek a szervezet számára, ezért minden étkezéskor kell inni vagy enni valamilyen fehérjetartalmú táplálékot (Nutridrinket, Nutrison powdert).
A szénhidrátok közül a keményítőt tartalmazók (kenyér és péksütemény, rizs, tésztafélék, burgonya, kukoricapehely) rövid ideig maradnak a gyomorban, ugyanakkor jó a savkötő képességük, s nem serkentik a savelválasztást.
A zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök nagy rosttartalma elősegíti a székletürítés rendeződését. Sok fekélybeteg úgy véli, hogy rostszegény étrenden kell élnie, holott ennek éppen az ellenkezője igaz. A rostszegény, pépes étrendre csak a fájdalmas időszakban van szükség. A fájdalommentes időszakban az étrend közelítsen a betegség előtt megszokotthoz.
Az erős fűszerezés, a túlzott sózás, valamint az édességek (a cukor) túlzott használata fokozhatja a beteg panaszait, ezért csak enyhe fűszereket (édes-nemes paprikát, koriandert, babérlevelet, köményt, citromhéjat, zellert, zöldségzöldet, majoránnát, ánizst, kaprot, kakukkfüvet, fahéjt, bazslikomot, zöldpetrezselymet, szegfűszeget) használjon az ételkészítéshez. Az élvezeti cikkek közül az alkohol legártalmasabb, hiszen a fekélyes nyálkahártyát nagyon irritálja. A legrosszabb hatásúak a tömény italok (ezek idéznek elő a leggyakrabban gyomorvérzést). A feketekávé koffeintartalma fokozza a savképződést, ha azonban tejport vagy tejszínt adunk a kávéhoz, az megköti a csersavat. Minthogy az étvágycsökkentő dohányzás szintén fokozza a gyomornedv elválasztását, s csökkenti az étvágyat, a fekélybetegnek fel kell hagynia vele.

Klinikai tápszerek szerepe a fekélybetegek diétájában

A fekélybetegek étrendjében a Nutridrink és a Nutrison powder egyaránt kiválónak bizonyul.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: Nutridrink (egy doboz), margarin, briós (1 db).
Tízórai: gyümölcsjoghurt (2 dl), korpás kifli (1 db).
Ebéd: csirkeaprólék-leves daragaluskával, töltött csirkemell, burgonyapüré (kilenc kanálnyi Nutrison powderral dúsítva), őszibarackbefőtt.
Uzsonna: vaníliapuding (két doboz vaníliás Nutridrinkkel)
Vacsora: parajpuding, sajtmártás (hat kanál Nutrison powderral dúsítva).

2. nap
Reggeli: Nutridrink (1 doboz), baromfisonka (5 dkg), margarin, sajt, barna zsemle.
Tízórai: kefir (2 dl), korpás kifli (1 db).
Ebéd: zellerkrémleves, túróval töltött zsemle, vaníliaöntet (egy doboz Nutridrinkkel).
Uzsonna: almapüré, babapiskóta.
Vacsora: májrizottó, fejes saláta.

3. nap
Reggeli: Nutridrink (egy doboz), margarin, sonkakrém, pirított kifli.
Tízórai: kefires tehéntúró (10 dkg), szezámos zsemle (1 db), paradicsom.
Ebéd: erőleves, főtt marhahús, gyümölcsmártás (egy doboz Nutridrinkkel).
Uzsonna: banán.
Vacsora: hússal rakott burgonya, körtekompót.

Energiaszükséglet

A napi energia-felvételt az elválasztott anyatej mennyiségétől függően kell növelni. A szoptató anyáknak átlagosan 8,5 dl tejük van naponta, s ennyi anyatejnek az elválasztásához 750 kcal energiára van szükségük. Mégis azt javasoljuk, hogy a terhesség előttinél csak 500–600 kcal-val több energiát fogyasszanak, hiszen a terhesség alatti súlygyarapodás mértékét is figyelembe kell venni. Fontos tanács, hogy a kismamák ne az egyszerre elfogyasztott étel mennyiségét, hanem az étkezések számát növeljék.

Fehérjeszükséglet

A csecsemő naponta körülbelül 10 g hasznos fehérjéhez jut hozzá az anyatejjel. Minthogy 1 dl anyatej elválasztásához 2,4 g fehérjére van szükség, az anyának napi 15–20 g állati eredetű fehérjével kell többet fogyasztania, mint a terhessége előtt. A legfontosabb teljes értékű fehérjeforrások a tejtermékek, a húsok, a húskészítmények, a halak és a tojás.

Szénhidrátszükséglet

A szénhidrátokat (cukrokat és keményítőket) elsősorban vitaminokat is tartalmazó gyümölcsökkel és tejjel fedezze a szoptató anya. A tésztaféleségek, a cukor és a kenyér fogyasztása egymagában értelmetlen, hiszen nem vagy csak kismértékben tartalmaznak a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat és vitaminokat, s a túlzott fogyasztásuk elhízásra vezethet. A tésztafélék közül a durum, illetve a korpás készítményeket, míg a kenyérből és a péksüteményekből a teljes kiőrlésűeket kell előnyben részesíteni.

Zsírszükséglet

A szoptató anya étrendjének zsírtartalma csak kismértékben befolyásolja az anyatej összetételét, ezért az egy napra ajánlott energiának csak 30 %-a származzon zsiradékból. Előnyös, ha a táplálék fele-fele arányban tartalmaz növényi és állati eredetű zsírokat.
Vitamin- és ásványianyag-szükséglet
Az anyatej vitamintartalmát nagyban befolyásolja az étrend. Ez különösen az A- és a C-vitaminra vonatkozik. A vitamin- és ásványianyag-szükséglet a szokványos étkezéssel rendszerint kielégíthető, de az őszi-téli hónapokban ajánlatos ezeknek az anyagoknak a pótlása. Ennek egyik lehetséges formája a reggelire és/vagy uzsonnára fogyasztott ideális összetételű, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel dúsított Fortimel ital.

Klinikai tápszerek a szoptató anyák étrendjében

A szoptató anyának az első hat hónapban napi 20 g, míg a hetedik hónaptól napi 15 g többletfehérje ajánlható. A megnövekedett vitamin-, ásványianyag- és nyomelemszükségletet a Fortimellel is fedezhetjük.

Folyadékszükséglet

Ahhoz, hogy a szoptató anyának kellő mennyiségű anyateje legyen, a rendesnél több folyadékot kell innia. A folyadéktöbblet elsősorban zöldség- és gyümölcslevekből, cukrozatlan limonádéból, tejből és ásványvízből álljon. Már a szülést követő első órákban fontos a bőséges folyadékfelvétel, hogy az emlő belövellése zavartalan legyen.

Fontos tudnivalók

A szoptató anya ne igyon alkoholt, s ne dohányozzon!
Csökkentenie kell a feketekávé fogyasztását, mert a koffein ugyanúgy megjelenik az anyatejben, mint az alkohol és a gyógyszerek egy része.
Gyógyszert csak akkor szabad szednie, ha azt az orvos ajánlja.
Fűszereket csak mértékkel, inkább ízkombinációban fogyasszon a szoptatás befejezéséig.
Kerülje a szénsavval dúsított italokat!
Ne fogyasszon túl forró vagy túl hideg ételeket és italokat!

Szoptató anyák étrendje (mintaétlap)

1. nap
Reggeli: 2dl rostos gyümölcslé, körözött, zöldpaprika, barnakenyér
Tízórai: Gyümölcs (egyéni toleranciától függően: alma, egres, szilva, barack, stb), Fortimel 1 doboz
Ebéd: Palócleves, diós tészta (durumtésztából), kompót
Uzsonna: kefir, “7 magos” kenyér
Vacsora: párolt csirke, ½ adag párolt rizs, vegyes zöldsaláta, Fortimel 1 doboz

2. nap
Reggeli: Fortimel 1doboz, gyümölcskenyér
Tízórai: óvári sajt, kenyér, vaj, paradicsom, ásványvíz
Ebéd: burgonyaleves, vagdalt, spenót, körte
Uzsonna: Fortimel müzlivel
Vacsora: orosz hússaláta, barna kenyér, szőlő

3. nap
Reggeli: tejeskávé, vajas-lekváros kenyér
Tízórai: párizsi, vaj, kenyér, póréhagyma
Ebéd: paradicsomleves, francia rakottburgonya, gyümölcs
Uzsonna: szardínia, barna kenyér, paradicsom
Vacsora: zöldségkrém, kenyér, Fortimel 1 doboz, alma