A betegség természetébõl fakad, hogy a diéta célja a kalcium- és a nitrogénegyensúly helyreállítása. Az elõbbit a fehérjék azzal mozdítják elõ, hogy fokozzák a kalciumnak a bélbõl való felszívódását és a vitaminokkal együtt elõsegítik a csontokba való beépülését. Ezért a kalóriaszükséglet mintegy 18-20 %-a fehérje legyen (ez testtömeg kilogrammonként 1,4-1,5 g fehérjének felel meg), s arról is gondoskodni kell, hogy az étrend kellõ mennyiségû A-, C- és D-vitamint tartalmazzon. Az A- és a C-vitamin ugyanis a csontok vastagságbeli növekedéséhez szükséges, míg a D-vitamin fokozza a kalcium beépülését Az ételek nagy zsírtartalma ugyanakkor rontja a kalcium felszívódását. A kalciumegyensúly megteremtésének természetesen az is feltétele, hogy az ételekkel és italokkal 800-1200 mg kalcium jusson naponta a szervezetbe.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a következõket ajánlja a csontritkulás megelõzésére:
- bõséges fehérjebevitel mellett növelni kell a kalciumban gazdag ételek (a csekély zsírtartalmú tejtermékek) fogyasztását;
- az étrend sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazzon;
- rendszeresen (naponta) mozogni és sportolni kell;
- mérsékelni kell az alkohol- és kávéfogyasztást, s fel kell hagyni a dohányzással;
- a beteg esetleges depresszióját és apátiáját kezelni kell.

Sok fehérjét tartalmazó ételek és élelmiszerek: húsok, húskészítmények, halak, tojás, tej és tejtermékek.
Vitaminforrások: tojássárgája, belsõségek (máj, vese), tej, tejtermékek, tengeri halak, zöld, sárga és vörös színû zöldségek meg gyümölcsök (sárgadinnye, kajszibarack, sütõtök, sárgarépa, kelkáposzta, paraj, paradicsom és zöldpaprika).
C-vitamin-források: nyers zöldségek és gyümölcsök.
Nagy D-vitamin tartalmúak: halmájolajok, máj, tojás, tej, tejtermékek és D-vitaminnal dúsított margarinok.

Klinikai tápszerek a csontritkulás diétájában

A Nutridrink teljes értékû, energiadús, ízesített, iható tápszer. Hétféle — eper, vanília, trópusi, banán, narancs, karamell, csokoládé és csirkeleves — ízben és ízesítés nélkül kapható. Önálló italként lehûtve, s ételkészítéshez is jól alkalmazhatóak. A beteg állapotától függõen napi két-három doboznyi ajánlott belõle.
A Nutrison powder könnyen oldódó, íztelen, teljes értékû tápszerpor. A hígítás mértékétõl függ az energiatartalma. Ízesítve önálló italként fogyasztható, s a kész ételek dúsítására is alkalmas. Deciliterenként egy-három adagolókanálnyit használjunk belõle.
 
Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: kakaó (két-három evõkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), margarin, kifli, paradicsom.
Tízórai: vaníliás Nutridrink + banánturmix.
Ebéd: birsalmaleves, rántott sajt, karottás rizs, tartármártás (egy evõkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva).
Uzsonna: mogyoró.
Vacsora: tejföl (két-három evõkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), kenyér, hagyma.

2. nap
Reggeli: lecsó tojással (két evõkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), kenyér, tej.
Tízórai: trópusi Nutridrink.
Ebéd: sóskaleves, juhtúróval töltött csirkemell, burgonyapüré (két-három evõkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), saláta.
Uzsonna: epres Nutridrinkbõl készült puding.

Egészséges szem a különböző távolságban található tárgyakat alkalmazkodás útján élesen látja. Rövidlátás esetén a fénysugarak az ideghártya előtt (az üvegtestben), távollátás esetén az ideghártya mögött egyesülnek. Súlyos rövidlátás esetén csak az igen közeli tárgyak láthatók élesen, amíg súlyos távollátás esetén éppen fordítva, a távoli tárgyak láthatók.
A szemlencse lényeges tulajdonsága, hogy nagy víztartalmánál fogva rugalmas és mint törőközeg, a domborulatát változtatni képes (alkalmazkodás). Idősebb korban (45 éves kor felett) a szervezet víztartalmának csökkenésével a szemlencse rugalmassága csökken, ezért az alkalmazkodóképesség romlik. Ez az oka annak, hogy az egészséges szem idős korban távollátóvá válik, amíg a közellátó szem látásélessége javul.

A betegség okai

A rövidlátás leggyakoribb oka az, hogy a szem hosszabb a normálisnál, ezáltal az előbb leírtaknak megfelelően a fénysugarak találkozása, az éles kép kialakulása nem az ideghártyán, hanem az üvegtestben jön létre.
Felléphet rövidlátás akkor is, ha a szem törőközegei a normálisnál domborúbbak, ezáltal a fénysugarakat jobban megtörik.
A távollátás akkor jön létre, ha a szemtengely rövidnek bizonyul ahhoz, hogy az ideghártyán éles kép jöjjön létre. Létrejön akkor is, amikor a szem törőközegeinek a normálisnál kisebb domborulata miatt a fénysugarak kevésbé törnek meg. Távollátás esetén a szemlencse domborúságáért felelős izomrostok a lencse domborulatának növelésével próbálnak alkalmazkodni. Minél közelebb kell tekinteni, annál nagyobb alkalmazkodás szükséges.

Kezelés

Hagyományosan a rövidlátás konkáv lencsével, a távollátás kezelése konvex lencsével kezelhető. A szemüveg egy régóta bevált eszköz, azonban hátránya, hogy viselése gyakran kényelmetlen, sportoláskor, testmozgáskor zavaró, valamint a látótér a kontaktlencséhez képest lényegesen szűkebb.
Egyre elterjedtebb a kontaktlencsék viselése. A kontaktlencse egy olyan eszköz, amely közvetlenül a szemre helyezve, a szemet borító könnyfilmen mintegy úszva korrigálja a törési hibákat. Számos fajtájuk ismert, konzisztenciájuk szerint lehet lágy, félkemény, illetve kemény lencse. A kemény lencsék tartósabbak, karbantartásuk, tisztításuk könnyebb, azonban kevésbé kényelmes a viselésük, mint a lágy lencsékké. Forgalomban vannak olyan lencsék amelyek oxigén áteresztő képességüknél fogva akár napokon keresztül viselhetők. Egyszer használatos lencsék is hozzáférhetőek, azonban magas áruk miatt kevésbé elterjedtek. A kontaktlencsék gyakorlatilag tökéletes látást biztosítanak.
A kontaktlencse viselésének legsúlyosabb szövődménye a szaruhártya fekélyes elváltozása, amely súlyos esetben akár vakságot is okozhat. A szaruhártyafekély a rossz vérellátás következtében jön létre. Nem megfelelő sterilitási viszonyok esetén, akkor ha a lencsét éjszakára nem távolítják el a fertőzés kockázata is megnő. Abban az esetben, ha a kontaktlencse viselése közben a szem begyullad (kötőhártyagyulladás) a lencsét azonnal el kell távolítani!
A súlyos rövidlátás kezelésére számos műtéti eljárás is ismert. A műtét során az egyik módszer az, hogy orvosi laser-rel a szaruhártya görbületét megváltoztatják (excimer laser kezelés), így érik el azt, hogy a fénysugarak az ideghártyán találkozzanak.
Az utóbbi években igen jó eredményekről számolnak be. (forrás: OAN)

Ezt szem előtt tartva a nőnek a terhessége folyamán tápanyagtöbbletre van szüksége a szervezetében bekövetkező változásokhoz, valamint magzatának a fejlődéséhez. A testtömeg gyarapodása legyen egyenletes, s a terhesség végére ne haladja meg az eredeti testtömeg 15–18 %-át (ez körülbelül 8–11kg-nak felel meg).

Járulékos súlynövekedés a terhesség alatt

Hét - Súlynövekedés (gramm)
1–12 Nincs
13 250
14 500
15 750
16 1050
17 1350
18 1650
19 2000
20 2350
21 2700
22 3050
23 3450
24 3850
25 4300
26 4750
27 5250
28 5750
29 6250
30 6750
31 7250
32 7750
33 8350
34 8750
35 9250
36 9750
37 10250
38 10750
39 11000
40 Nincs

Egyszerűbben szólva a teljes terhesség alatt 8-11 kg testsúlynövekedés a normális. Az első trimeszterben nincs számottevő testsúlynövekedés. A második trimeszterben a hónapok végére 1-2-4 kg testsúlynövekedés az átlagos. A legjelentősebb súlytöbblet a terhesség végén a magzat növekedésével jelentkezik. A hónapok végére 6-8-11 kg testsúlynövekedés az átlagos. Fentiektől természetesen egyéni eltérések előfordulnak, de érdemes ehhez tartani magát a kismamának, hogy megelőzzőn a túlzott testsúlynövekedés miatt jelentkező számos egészségügyi problémát.

Fontos szempont, hogy a terhes nő naponta ötször-hatszor (tehát az ételeket elosztva) étkezzen, ugyanis a hasüreg térfogata a magzat növekedésével egyre csökken. Ha egy-egy alkalommal nagyobb mennyiséget eszik, a gyomor annyira kitöltődik, hogy nyomja a mellüregi szerveket.

Energiaszükséglet

Az átlagos testtömegű, könnyű testi munkát végző nő napi energiaszükséglete 1800-2000 kcal. Ez a terhesség alatt 15–20 %-kal növekszik, de az egymást követő terhességi időszakokban különbözőképpen.
Az első harmadban: + 150 kcal (egy pohár gyümölcsjoghurt vagy 1dl Nutridrink).
A második harmadban: + 350 kcal (15 dkg hal roston vagy 2 dl Nutridrink +1dl kefír).
A harmadik harmadban: + 350 kcal (15 dkg sajtsaláta vagy 2 dl Nutridrink +1dl sovány tej).
A terhesség egész időtartama alatt nagyon hasznosan kiegészíti az étrendet a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel dúsított Nutridrink. Kis térfogata alkalmassá teszi, hogy az első harmadban megjelenő panaszok (émelygés, étvágytalanság, hányinger, hányás és puffadás) miatti tápanyagvesztést az emésztőrendszer kímélésével pótoljuk.

Szénhidrátszükséglet

A napi kalória legalább 50–55 %-át szénhidrátok adják, ugyanis ezek a tápanyagok mozgósíthatók legkönnyebben energiatermelés céljára. A különböző szénhidrátok arányára azonban figyelmet kell fordítani. Háttérbe kell szorítani az egyszerű szénhidrátokat (cukrokat), s növelni kell a rostokban gazdag összetett szénhidrátok mennyiségét. Ilyenek a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyerek és péksütemények, valamint a nyers zöldségek, a főzelékfélék és a gyümölcsök.

Zsírszükséglet

A terhesség alatti étrend fehérjében gazdag és viszonylag szénhidrátdús, tehát relatíve zsírszegény legyen. A szervezet ugyanis ilyenkor fokozottabban érzékeny a zsíranyagcsere-zavarokra, ezért a kismama a megnövekedett energiaigénye ellenére se fogyasszon több zsírt, mint amennyi az összes energiaszükséglet 20–25 %-a. Az állati és a növényi zsiradék aránya lehetőleg 50–50 % legyen. A várandós anya kerülje a túlhevített zsírokat tartalmazó ételeket, valamint a füstölt és a túl zsíros húsokat. Az ételkészítés során zsírszegény eljárásokat (főzést, párolást, fóliában sütést) alkalmazzon, s cserépedényt, kuktát vagy mikrohullámú sütőt használjon.

Vitamin- és ásványianyag-szükséglet

Változatos, vegyes táplálkozás esetén a szervezet hozzájut a nélkülözhetetlen adagjukhoz. Hányás, étvágytalanság és egyéb táplálék-felvételi problémák esetén a pótlásukról gondoskodni kell. Fontos vitamin- és ásványianyag-források a húsok, a belsőségek, a halak, a tej, a tejtermék, a tojás, a zöldség- és salátafélék, a gyümölcsök, az olajos magvak, a korpás készítmények és a barna rizs.

Klinikai tápszerek a várandós anya étrendjében

A Nutridrink ízesített, iható tápszer. Teljes értékű fehérjét, valamint az ajánlásoknak megfelelő mennyiségű vitamint, nyomelemet és ásványi anyagot tartalmaz jól felszívódó és hasznosuló formában. Glutén-, purin-, salakanyag- és laktózmentes. Az alkalmazása azért is indokolt, mert az ételek készítésekor vitaminveszteség következik be.
A Nutridrink ivásának javallatai a terhesség idején
- A terhes nők csaknem 70 %-át hányinger és hányás kínozza. Ezek esetenként hipoglikémiás tünetek. A megelőzésüket a felkelés előtt elfogyasztott keksz, kétszersült, tea vagy hideg Nutridrink segítheti.
- Terhességi vészes hányásban (hyperemesis gravidarumban) az acetonémia kivédésére és táplálás céljára egyaránt alkalmas a Nutridrink hidegen (a csokoládés, a narancsos és az ízesítés nélküli).
- Gyomorégés esetén (ebben a várandós anyák felének van része a terhesség első harmadában) kis étkezések ajánlottak, s jó hatású a felkelés előtt ivott hideg Nutridrink.
- Étvágytalanság, fogyás, averzió, és depresszió esetén kis mennyiségben is komplett energia- és tápanyagforrás a Nutridrink.
- Alternatív táplálkozási módokban a hiánytünetek napi egy–három doboznyi Nutridrinkkel kivédhetők.
- Az elhízás megelőzésére beválik, ha egy étkezés helyett egy doboznyi Nutridrinket iszik a kismama.

A várandós anyák tápanyagszükségletének növekedése

Tápanyag + %-ban a normál igényhez viszonyítva
Energia kcal 15 %
Fehérje g 20 %
A-vitamin mcg 25 %
B2-vitamin mg 25 %
B6-vitamin mg 25 %
E-vitamin mg 25 %
Jód mcg 25 %
B1-vitamin mg 30 %
C-vitamin mg 30 %
Cink mg 30 %
B12-vitamin mcg 30 %
Kalcium mg 50 %
Foszfor mg 50 %
Magnézium mg 50 %
Folsav mcg 100 %
(Barna M.: Táplálkozás, diéta. 96-99. o. Medicina, 1996)

Folyadékszükséglet

A terhesség alatt, főleg az utolsó hónapokban, fokozott a vízvisszatartás, ezért a terhesgondozás során figyelemmel kísérik a kismamák vízháztartásának változásait. Annak a terhes nőnek, aki jól feldolgozza az igénye szerint megivott folyadékot, s nincsenek ödémás tünetei, nem kell a folyadékfogyasztást korlátoznia. A vízháztartást nagymértékben befolyásolja, hogy mennyi konyhasó jut naponta a szervezetbe. A konyhasó ugyanis vízkötő, ezáltal vízvisszatartó hatású. Túlzott fogyasztása vizenyő kialakulásához vezethet, ezen kívül nehezíti a mésznek a csontokba épülését, ezért ajánlatos a sófogyasztást csökkenteni.

Várandós kismamák étrendje (mintaétlap)

1. nap
Reggeli: korpás kenyér, márvány sajt-alma, gyümölcslé (natúr) /sorrend!/
Tízórai: Nutridrink 1 doboz
Ebéd: lebbencsleves, tökfőzelék, párolt vagdalt, gyümölcs
Uzsonna: baromfisonka, kenyér, delma, paradicsom
Vacsora: lágytojás, pirítós, grapefruit

2. nap
Reggeli: kétszersült, Nutridrink 1 doboz
Tízórai: szardinia, barnakenyér, zöldhagyma
Ebéd: májgaluska leves, sajtos spagetti (durumtésztából), gyümölcs
Uzsonna: juhtúró, zöldpaprika, kenyér
Vacsora: 2dl tej, vajaskenyér, párizsi

3. nap
Reggeli: ”7 magos” kenyér, joghurt, gyümölcs
Tízórai: 2dl tej, zsemle, vaj, szilvalekvár
Ebéd: Gyümölcsleves, párolt csirkemell, csőbensült brokkoli
Uzsonna: Főtt virsli-mustár, kenyér, ásványvíz
Vacsora: Müzli Nutridrinkkel

Előfordulás

A fekélybetegség népbetegségnek számít, a felnőtt lakosság közel 10%-a érintett élete során.

Tünetek

Nem minden esetben okoz panaszt, néha tünetmentesen alakul ki, előfordul, hogy vérhányás vagy vérszékelés képében jelentkezik.

A leggyakoribb tünetek:
- felhasi (gyomorszáji) fájdalom, amely gyakran étkezésre fokozódik, illetve tej fogyasztására enyhül
- korai teltségérzés
- étvágytalanság, fogyás
- hányinger, hányás
- vérhányás, vagy szurokfekete színű széklet (a vért a gyomorsav megemészti, ezért az fekete színű lesz)
- vérszegénység
Jellemző a hullámzó lefolyás, a tünetek néhány hétre megszűnnek, majd ismét fellángolnak. Az őszi és téli hónapokban gyakrabban lépnek fel panaszok A fekélybetegség bármely életkorban kialakulhat, de jellemzően a gyomorfekély 60-70 éves kor körül, a nyombélfekély 30-50 éves kor körül fordul elő. A férfiak veszélyeztetettebbek, mint a nők.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Nyálkahártya károsodás akkor jön létre, ha a nyálkahártyát védő és azt támadó tényezők közötti egyensúly az utóbbiak irányába tolódik el. A nyálkahártyát védő tényező csökkenéséhez vezethet bizonyos gyógyszerek túlzott alkalmazása. A fájdalomcsillapítók között elterjedt NSAID-k (non steroid gyulladáscsökkentők) orvosi körökben ismert mellékhatása a nyálkahártya védelmi funkcióját ellátó anyag képzésének gátlása. A gyomorsav fokozott termelődése fekély képződését elősegítő tényező. Az utóbbi évtizedek orvostudományi kutatásai derítettek fényt egy baktériumra, amely felelőssé tehető a fekély kialakulásáért. Ez a kórokozó az úgynevezett Helicobacter pylori, amely a fekélybetegek gyomornyálkahártyájában az esetek nagy részében kimutatható. A dohányzás, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás szintén fekélybetegséget elősegítő tényezők.

A fekélybetegség kialakulása

A legpontosabb diagnózis úgynevezett gasztroszkópiával (gyomortükrözéssel) állítható fel. Régebben röntgenvizsgálatot is végeztek, azonban ez utóbbi lényegesen kisebb diagnosztikus értékkel bír, ráadásul a szükséges szövettani mintavételt sem teszi lehetővé. A tükrözéses vizsgálat során a beteg száján keresztül egy vékony, hajlékony csövet vezetnek le a gyomorba, illetve a patkóbélbe. A vizsgálat kellemetlen, de komoly fájdalommal nem jár. A Helicobacter pylori kimutatása a gyomor nyálkahártyájából vett szövettani mintából történik. Néhány hazai intézményben is hozzáférhető egy vizsgálat, amely a kilélegzett levegőből állapítja meg a baktérium jelenlétét, a vizsgálat teljesen fájdalommentes.

Kezelés

A betegség az esetek döntő többségében gyógyszerrel gyógyítható, sebészeti beavatkozásra csak igen ritkán van szükség. Az úgynevezett H2 receptor blokkolók, illetve a protonpumpa-gátlók hatékony fekélyellenes gyógyszerek. H. pylori jelenléte esetén antibiotikus kúra is szükséges. Gyomorpanaszok esetén a fájdalomcsillapítók (NSAID-k) használatát abba kell hagyni. Sokszor ezeket a gyógyszereket a betegek egyébként orvosi ellenőrzés nélkül alkalmazzák. A dohányzás, a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás abbahagyása elengedhetetlen feltételek fekélybetegség esetén. A rendszeres rostdús étkezés is meggyorsítja a gyógyulást. A stressz kerülése szintén ajánlott.

A kezeletlen fekélybetegség szövődményei

Kezeletlen esetben gyakori szövődmény a vérzés, amely megjelenhet vérhányás, illetve fekete székürítés formájában. Előfordulhat a gyomorfekély rosszindulatú elfajulása. Mély fekély esetén a gyomor kilyukadása (perforáció) sem ritka. (forrás: OAN)

Szénhidrátgazdagság

A máj egyik alapvető feladata a táplálék szénhidrátjainak átalakítása, raktározása, valamint a kívánatos vércukorszint fenntartása. Ha romlik e szerv állapota, az említett működései károsodnak, ezért raktárnak a feltöltéséhez többletszénhidrát felvételére van szükség. Ehhez testtömegkilogrammonként átlagosan napi 6-8 g szénhidrát kell; ez egy 70 kg-os ember esetében 400-500 g-nak felel meg. Naponta négyszer-ötször érdemes gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztani gyümölcsök, gyümölcslevek, limonádé, tea, tejes italok, tészták formájában. Fontos szénhidrátforrás a burgonya, a rizs és a zöldségek is.
A gyakori emésztési problémák, puffadás és teltségérzés miatt durva rostokat, illetve illóolajokat tartalmazó hüvelyeseket és káposztaféléket nem ajánlatos enni, de ez az egyéni tűrőképességtől is függ.

Fehérjegazdagság

A májnak — mint említettük — a fehérje-anyagcserében is fontos szerepe van. A fehérjék nélkülözhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez. Testtömegkilogrammra számítva átlagosan napi 0,8-1,5 g fehérjére van szükségünk (ez egy 70 kg-os ember esetében 60-100 g-nak felel meg), ám ezt nagyban befolyásolja a máj állapota. Ajánlott fehérjeforrások a sovány húsok, a tej, a tejtermékek és a tojásfehérje.
Idült májbetegségek esetén az esetlegesen kialakuló idegrendszeri tünetek észlelése esetén azonnal meg kell szorítani a fehérjebevitelt (max. 40 g/nap). Ilyenkor a húsok kiszorulnak a fehérjeforrások közül, s a hangsúly a tejre, a tejtermékekre és a növényi fehérjeforrásokra kerül. A tej és a tejtermékek különösen előnyösek májvédő aminosav-tartalmuk miatt (metionin és cisztein). A viszonylag nagy fehérjeigény kielégítéséhez kiegészítésként csak fehérjét tartalmazó készítmények is felhasználhatók. Az ételekhez kevert Protifar 90 mellékíz nélkül fedezi a megnövekedett szükségletet.

Zsírszegénység

A túlzott zsírfogyasztás hátrányosan befolyásolja a betegség lefolyását és a gyógyulást. Az ajánlott bevitel 0,8-1 g legyen testtömegkilogrammonként (ez egy 70 kg-os ember esetében 60-80 g-nak felel meg), javarészt növényi olaj formájában.

Vitamingazdagság

A szénhidrátbevitellel együtt a B1-vitaminfogyasztást is növelni kell (gabonafélék, húsok stb. formájában). Ezen kívül szükség lehet az A-, a K- és az E-vitamin pótlására is. Legmegfelelőbb a multivitaminnal való kiegészítés. 1 doboz Nutridrinkkel a napi vitaminszükséglet 25% - a fedezhető.

Hogyan készüljenek az ételek?
Kerüljenek előtérbe a zsírszegény és pörzsanyagmentes ételkészítési eljárások: a párolás, a főzés, valamint a sütőzacskóban, a római tálban és az alufóliában való sütés. Lehetőleg ne egyen a beteg zsírban vagy olajban, pirított hagymával és fűszerpaprikával készülő ételeket (pörköltöket). Sűrítésnek a habarás, száraz rántás, a hintés és a diétás rántás ajánlott.