Tünetek

A vírussal történő találkozás után már egy nappal kifejlődnek a jellegzetes tünetek.
- fájdalmas nyelés
- torokfájdalom
- köhögés
- orrdugulás
- orrváladékozás
- fejfájás
- rossz közérzet
- hőemelkedés, láz
A betegség cseppfertőzéssel terjed. A kórokozók (vírusok) köhögéssel, ill. tüsszentéssel kerülnek a levegőbe, majd onnan belégzéssel jutnak a szervezetbe.

Kezelés
Egyszerű, szövődménymentes megfázás esetén gyógyszeres kezelésre nincs szükség. Az antibiotikumok vírusfertőzés estén hatástalanok, tehát alkalmazásuk nem szükséges. Magas láz esetén lázcsillapítókat lehet alkalmazni. Orrdugulás esetén az orr nyálkahártyáját összehúzó és ezáltal az orrlégzést javító orrspray vagy orrcsepp adása jöhet szóba. Erős torokfájdalom esetén fájdalomcsillapító hatású tabletták vannak forgalomban, melyeket lassan elszopogatva a fájdalom csökken. Megfázás esetén a dohányzást kerülni kell. Bizonyos óvintézkedések betartásával a vírusfertőzés esetleg elkerülhető. Ha megoldható kerüljük el a megfertőződött egyénnel való kontaktust. Amennyiben mégis kapcsolatba kerültünk egy fertőzött személlyel, gondosan mossunk kezet, kézmosás előtt ne érintsük meg az orrunkat vagy a szemünket és gyakran szellőztessünk. (forrás: OAN)

Akkor, ha a pajzsmirigyhormonok szintézise valamilyen okból (pl. jódhiány) gátolt, akkor gyermekkorban úgynevezett kreténizmus jön létre, a növekedés és a szexuális érés zavarával, valamint csökkent szellemi képességekkel. A múlt században azokon a területeken, ahol nem volt az ivóvízben elég jód, a kreténizmus nem volt ritka. Manapság az ivóvíz és a konyhasó jódozásával a kretének száma Európában és az Egyesült Államokban elhanyagolható.
Pajzsmirigy túlműködésről (hyperthyreosis) beszélünk akkor, ha a vérben keringő pajzsmirigyhormonok mennyisége nő. Leggyakoribb formája az úgynevezett Basedow-Graves kór, amely döntően 20 és 40 éves kor közötti nők esetében lép fel (a nemek aránya 8:1) és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva) jár együtt. A betegség kísérője lehet a szem kidülledésével járó rendellenesség kettőslátással, illetve a szem záródásának elégtelenségével, ezt a szemizmok duzzadása, illetve a szem mögötti kötőszövet felszaporodása hozza létre.

Előfordulás

Nemzetközi statisztikák alapján a nők 1%-a, férfiak 0,1 %-a érintett.

Tünetek

- gyengeség, fáradékonyság
- izgatottság, ingerlékenység, idegesség, kézremegés
- heves szívdobogásérzés, szapora, szabálytalan szívműködés (nyugalomban is)
- fokozott verítékezés, a meleg-intolerancia, magasabb testhőmérséklet
- izomfájdalom
- jó étvágy ellenére bekövetkező fogyás
- nőknél: menstruációs zavarok
- hasmenés
- látászavar (kettős látás), merev tekintet, csillogó szemek
- nyakkörfogat-növekedés
- émelygés, hányás
- tudatzavar
- ujjbenyomatot nem tartó lábszárvizenyő.

Diagnózis

A pajzsmirigyhormonok szintje a vérben laboratóriumi eszközökkel kimutatható. A fokozott anyagcsere miatt gyakori az alacsony koleszterinszint. Basedow-Graves kór esetén a vérből gyakran autoimmun antitestek mutathatók ki. A pajzsmirigy ultrahangvizsgálatával megállapítható annak mérete, izotópvizsgálattal meghatározható, hogy a pajzsmirigy egyes területei több hormon termelnek-e, mint a többi terület, röntgenvizsgálattal (trachea légsáv) kimutatható az, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigy összenyomja-e a légcsövet vagy sem. A szem kidülledése esetén a szem ultrahangos vizsgálata jön szóba, az utóbbi célra CT , illetve MRI vizsgálat is használatos. EKG során a szív ritmuszavarai ismerhetők fel.

Kezelés

A kezelés gyógyszeres, műtéti vagy izotópos. Mindig az adott eset dönti azt el, hogy a három lehetőség közül a kezelőorvos melyiket választja. Korábban a műtéti megoldás volt a leggyakoribb, napjainkban a gyógyszeres, illetve az izotópos kezelés a legelterjedtebb.
A gyógyszeres kezelés alapja a pajzsmirigyhormonok képzésének gátlása.
Ekkor több hónapig tartó gyógyszerszedés szükséges, figyelembe kell azonban vennünk, hogy a gyógyszeres kezelésnek komoly szövődményei léphetnek fel, ezért a vérkép gyakori ellenőrzése szükséges. A heves szívdobogásérzés Béta-blokkolóval csökkenthető.
Abban az esetben, ha a gyógyszeres kezelés nem hatásos vagy a pajzsmirigy kórosan megnagyobbodott és nyomási tüneteket okoz, sebészi megoldás mellett kell dönteni. A műtét során a pajzsmirigy nagy része eltávolításra kerül.
A radioaktív jódkezelés elsősorban azoknál jön szóba, akik tartós gyógyszerszedésre a koruknál fogva vagy más okból alkalmatlanok. A kezelés során a páciens a rádioaktív jódoldatot megissza, a radioaktív jód beépül a pajzsmirigy hormontermelő sejtjeibe és azokat elpusztítja. Fiatal, gyermeket még vállalni akaró nőknek egyértelműen nem ajánlott. Európában az izotópkezelés általában csak 40 éves kor felett alkalmazott.
A hyperthyreosis szemészeti szövődményei szteroiddal gyógyíthatók, illetve műtéti megoldás is szóba jön. (forrás: OAN)

Here rosszindulatú daganata


A betegség leggyakrabban úgy kerül felismerésre, hogy a beteg saját heréjének fájdalmatlan megnagyobbodását tapasztalja. Fájdalom az esetek többségében nem jelentkezik, kivéve ha a daganattal érintett here bevérzik. Ha a daganat áttétet képez (leggyakrabban a tüdőbe és a csigolyákba) az áttét által okozott panaszok (köhögés, háti fájdalom) dominálnak.
Gyanú esetén részletes laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni. A here ultrahangos vizsgálatával a daganat kiterjedése pontosan megállapítható. A hasi és kismedencei CT szintén eredményesen alkalmazhatók.
A kezelés megválasztása a daganat szövettani típusának és előrehaladottságának függvénye. Kezdeti stádiumban a here radikális eltávolítása után a besugárzás a választott kezelési mód. Előrehaladott folyamat esetén a műtét előtt kemoterápiát lehet végezni. A műtétet, a besugárzást, illetve a kemoterápiát megfelelően alkalmazva az utóbbi években a betegség túlélése az utóbbi években forradalmian javult.

Leggyakrabban úgynevezett fajidegen fehérjék, vegyi anyagok (kozmetikumok, mosószerek) váltják ki, azonban nem elhanyagolható a gyógyszerek szerepe sem. Heveny és idült formája ismert, heveny formájában jelentkeznek az előbb leírt tünetek. Idült formában a bőr megvastagodik, száraz, hámló, durva tapintatú. A heveny forma idültté válhat. Belgyógyászati betegségekben (krónikus gyulladásos góc, gombás vagy bakteriális fertőzés) szintén előfordulhat. A bőrelváltozások leggyakrabban a felső testfélen, az arcon, a nyakon, a csuklón, a kézfejen és ujjakon, a könyökhajlatban, illetve a térd tájékán alakulnak ki.

Előfordulás

Az utóbbi években tapasztalható allergiás megbetegedések (szénanátha, asthma) terjedésével az atópiás bőrgyulladás is növekvő gyakoriságot mutat. Ennek egyértelmű oka az, hogy az ipari fejlődés előrehaladásával egyre több olyan vegyi anyaggal kerülünk kapcsolatba, amely allergén hatású lehet.

Diagnózis

Szakember számára a jellegzetes bőrelváltozások alapján a diagnózis egyértelmű. Laboratóriumi eszközöket kell igénybe venni annak meghatározására, hogy konkrétan milyen allergén okozza a betegséget. Az úgynevezett scarifikációs próbák során a beteg alkarjába egyes allergéneket „belekarcolnak”, pozitivitás esetén típusos bőrreakció alakul ki. A provokációs tesztek során az egyént a feltételezett allergénnel közvetlen kontaktusba hozzák. Néha vérképeltérések (az úgynevezett eosinophil fehérvérsejtek szaporulata, Immunglobulin E szintnövekedés) tapasztalhatók.

Kezelés

A kezelés alapja a bőrelváltozást kiváltó allergén kimutatása és lehetőség szerinti elkerülése. Abban az esetben ha a bőrtüneteket pl. tej fogyasztása okozza, a tejtermékeket ki kell iktatni az étrendből. A betegek bőre az átlagnál szárazabb, kevésbé ellenálló a külső ingereknek. Száraz levegő könnyen a bőr berepedését okozhatja, télen az alacsony páratartalom miatt a tünetek gyakran súlyosbodnak. Fontos a megfelelő tisztálkodószer (szappan) használata, a bőrt szárító szappanok alkalmazása káros. Különböző bőrápolók, hidratáló krémek szintén hasznosak. A bőrelváltozások kezelése alapvetően helyi, illetve szájon keresztül vagy injekcióban alkalmazott gyógyszereken alapszik. Enyhe panaszok esetén a bőrbe dörzsölhető kortikoszteroidtartalmú krémek vannak forgalomban. Súlyos esetben, kortikoszteroidtartalmú tablettát vagy injekciót alkalmaznak. (forrás: OAN)

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

A fertőzés leggyakrabban úgynevezett felszálló fertőzés, ami azt jelenti, hogy a húgycsövön keresztül kórokozók kerülnek a hólyagba ahol megtelepednek és gyulladást hoznak létre. A betegség sokkal gyakoribb nőkben, melynek valószínű oka az, hogy a nők húgycsöve sokkalta rövidebb, mint a férfiaké, ezért a kórokozók könnyebben feljutnak a hólyagba. A hüvelynyálkahártyán egyébként egészséges nőkben jellegzetes baktériumflóra található, melynek a megváltozása -akár spermicid vagy egyéb krémek miatt- fokozza a hólyaghurut kockázatát. Fiatal nőkben a fertőzés gyakran közösülés után lép fel.
A fertőzés leggyakrabban bakteriális, de vírusfertőzések is előfordulhatnak.
A baktériumok között a leggyakoribbak a bélbaktériumok, amely a szövődménymentes fertőzések kb. 90%-ért felelősek.

Tünetek

Leggyakoribb a vizeléskor jelentkező csípő-maró fájdalom, hólyagtáji fájdalom, majd állandó, kínzó vizelési inger, az inger hatására alig néhány csepp ürül. A vizelet gyakran zavaros vagy véres. Láz az esetek döntő többségében nincs.

Vizsgálatok

Laboratóriumi vizsgálattal genny, baktériumok, vagy vér mutatható ki. A vizeletben található baktériumok tenyésztésével megállapítható a baktérium fajtája, valamint az is, hogy milyen antibiotikum hatásos a baktérium elpusztítására. Képalkotó eljárások /ultrahang, röntgen, hólyagtükrözés/ szövődmények esetén jönnek szóba.

Kezelés

Nőknél az enyhe panaszokkal járó, szövődménymentes hólyaghurut 2-3 napos antibiotikus kúrával meggyógyítható.
Férfiaknál enyhe hólyaghurut ritkán fordul elő, ezért részletes urológiai vizsgálat szükséges az esetlegesen fennálló, a gyulladást elősegítő tényezők /prosztatabetegségek, hólyagkő, hólyagrák stb./ tisztázására.
Fájdalomcsillapítók, meleg ülőfürdők, a hólyagtáj meleg borogatása a gyógyszeres kezelést hasznosan kiegészítik. Sok folyadék fogyasztása szükséges, kerülendők azonban azok az élelmiszerek, amelyek a hólyag nyálkahártyáját irritálhatják /alkohol, fűszerek/.
Súlyos, szövődményes esetekben hosszas, 3-4 hetes antibiotikus kezelés jön szóba. Gyakran visszatérő szövődménymentes esetekben megelőző antibiotikus terápia lehet szükséges. Nőknél abban az esetben, ha egy évben több, mint 3 alkalommal lép fel hólyaghurut, közösülés előtt egyetlen tabletta bevételét javasolják. Természetesen ebben az esetben is részletes urológiai vizsgálat szükséges a gyulladást elősegítő tényezők felderítésére.

Szövődmények

A hólyagot érintő bakteriális fertőzés a húgyvezetéken keresztül felszállva, vesemedence-gyulladást okozhat.
A fertőzés a környező kismedencei szervekre is ráterjedhet, prosztatagyulladás alakulhat ki. (forrás: OAN)