A vérnyomás az a nyomás, amellyel a szív az érfalak ellenállását leküzdve a szervezet szövetei számára szükséges vérellátást biztosítja. A szív összehúzódása esetén a vérnyomás természetesen magasabb, ekkor ún. systolés vérnyomásról beszélünk (felső érték), a szív elernyedése esetén a mért érték alacsonyabb ún. diastolés vérnyomás (alsó érték).
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a normál vérnyomás felső határa 130/85 Hgmm. Ha a vérnyomás felső értéke 130 és 139 Hgmm között, alsó értéke pedig 85-89 Hgmm között van akkor ún. magas normális vérnyomásról beszélünk. Az értékek növekedésével enyhe, középsúlyos és súlyos hypertoniával állunk szemben.

Kategórizálás:
Systolés érték (Hgmm), a felső adat/diastolés érték (Hgmm), az alsó adat
Optimális
120/80 alatt
Normális
130/85 alatt
Magas normális
130/85 - 139/89
Enyhe hypertonia
140/90 - 159/99
Középsúlyos hypertonia
160/100 - 179/109
Súlyos hypertonia
180/110 felett

Abban az esetben, ha a két vérnyomásérték különböző tartományba esik, pl. 170/80 Hgmm esetén, akkor a magasabb kategóriába tartozó érték alapján kell a besorolást végeznünk, tehát a konkrét esetben középsúlyos hypertonia áll fenn.
Fizikai vagy lelki megterhelés hatására mindannyiunk vérnyomása megemelkedik és akár a középsúlyos hypertoniának megfelelő értékeket is mérhetünk. Az értékek ezenkívül napszaki ingadozást is mutatnak, az éjszaka mért értékek alacsonyabbak. A mért értékek alapján akkor beszélünk hypertoniáról, ha ezek az értékek többszöri mérés alapján, nyugalomban is magasnak bizonyulnak.
Az Ön kezelőorvosa a mért vérnyomásértékek alapján fogja eldönteni azt, hogy Ön melyik kategóriába (enyhe, középsúlyos, súlyos) tartozik, és a kezelést is alapvetően ez a besorolás határozza meg. Kb. 3-4 különböző alkalmakkor mért érték szükséges ahhoz, hogy a diagnózis felállítható legyen.
Ahhoz, hogy a méréskor korrekt eredményt kapjunk, ügyelni kell néhány dologra.
A mérés előtt 1 órával ne dohányozzon, ne fogyasszon alkoholt, vagy kávét!
A mérés előtt kb. 5 percig nyugodtan üljön le, és nagyobb testmozgást ne végezzen!
Néhány betegnek ún. fehérköpeny hypertoniája van, ami azt jelenti, hogy méréskor az orvos (fehér köpeny) láttán a vérnyomása megemelkedik, ugyanakkor otthoni körülmények között a vérnyomásértékek elfogadhatók. Erre az esetre szolgál az ún. ABPM vizsgálat, amely során a beteg felkarjára rögzített mandzsettával ill. egy az övén hordható kis szerkezettel a nap 24 órájában kb. félóránként mérhető a beteg vérnyomása. Így objektív eredményre számíthatunk.

Gyakorisága

A magas vérnyomás a hazai népesség 15-20 %-át érinti, ami közel 2-millió embert jelent, ezáltal népbetegségnek számít.

Tünetei

A betegség kockázata abban áll, hogy a szövődmények kialakulásáig panaszok az esetek nagy részében nem lépnek fel. Gyakran a már kialakult szervkárosodás (agy, szem, szív, vese) hívja fel a figyelmet a régóta fennálló magas vérnyomásra. Bizonyos nem specifikus tünetek, mint alvászavar, látászavar, szájszárazság, émelygés, hányinger, fejfájás előfordulhatnak.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

A hypertonia az esetek közel 95%-ban önállóan jelentkezik, vagyis anélkül, hogy valamilyen más betegség kísérőjelenségeként állna fenn. Ezt a formát nevezzük esszenciális hypertoniának. Bizonyos betegségek, mint pl. a vesebetegség vagy endokrin megbetegedések magas vérnyomással járhatnak. Ekkor az alapbetegség, vagyis a pl. a vesebetegség gyógyítása a hypertonia gyógyulását is jelenti.
Számos olyan tényező ismert, amely felelőssé tehető a magas vérnyomás kialakulásáért.
- túlsúly
- testmozgás hiánya
- alkoholfogyasztás
- dohányzás
- stressz
- magas vérzsírszint
- túlzott sófogyasztás
- túlzott kávéfogyasztás
- magas életkor
- érelmeszesedés
- bizonyos gyógyszerek (pl. orális fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók)
- kábítószer-fogyasztás (Amphetamine)
A genetika szerepe nehezen meghatározható, hiszen a felsorolt tényezők mint látjuk egyértelműen uralják a képet. A férfiak nagyobb valószínűséggel lesznek betegek, mint a nők.
A szívnek az ún. perifériás ellenállással szemben kell biztosítania a szövetek szükséges vérellátást. A perifériás ellenállást többek között az érfal rugalmassága határozza meg. Nagyfokú érelmeszesedés esetén értheto okból nagyobb ellenállást kell a szívnek leküzdenie, ezért magas vérnyomás betegség alakul ki. Magasabb a perifériás ellenállás akkor is, ha az érrendszerben a normálisnál nagyobb mennyiségű vér található pl. krónikus légzőszervi megbetegedések esetén.

Szövődményei

Agyvérzés (stroke)
Súlyos vérnyomásemelkedés esetén az agy törékeny ereire nehezedő nyomás miatt ezek az erek eltörhetnek, és agyállományi vérzés alakul ki. Az összes agyvérzés kb. 15%-át tesz ki ez a forma és gyakran végzetes következménnyel jár. Összefüggést mutattak ki ezen túl a hosszan tartó kezeletlen magas vérnyomás és az időskori elbutulás között.
Látásromlás/vakság
A látóideghártya verőereire nehezedő nyomás miatt ezek az erek megvastagodnak, esetleg megrepedhetnek, szintén vérzés kíséretében. Súlyos esetben vaksággal jár. A szemorvos, fájdalmatlan eljárással, az ún. szemfenék ereinek vizsgálatával egyértelműen következtetni tud a magas vérnyomás súlyosságára és várható szövődményeire.
Szívroham
A szívkoszorúerekre ható nagy nyomás következtében ezek az erek is megvastagodnak, a szívizom vérellátása romlik, koszorúérbetegség alakul ki, amely szívrohamhoz vezethet.
Szívelégtelenség
A szívizom vérellátásának romlásával a szív ereje ún. pumpafunkciója romlik és szívelégtelenség alakul ki. Ekkor a szív a test szöveteihez nem tud elég oxigént és tápanyagot juttatni.
Vesekárosodás
A vese kis verőereinek megvastagodásával a kiválasztó funkció romlik, a szervezet méreganyagai felszaporodnak, amely súlyos következményekkel jár. Végső esetben olyan súlyos veseelégtelenség alakul ki, hogy művese-kezelésre van szükség.

Kezelése

A kezelés célja a szövődmények megelőzése.
A magas vérnyomásban szenvedők tekintélyes része túlsúllyal küszködik, illetve elhízott.
A testsúly csökkentése alapvető jelentőségű a magas vérnyomás kezelésében.
Diétázzunk!
Végezzünk több testmozgást!
Szokjunk le a dohányzásról!
Kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást!
Enyhe hypertonia esetén gyógyszeres kezelés nélkül is eredményt érhetünk el.

Gyógyszeres kezelés

Számos olyan gyógyszercsoport van forgalomban, amely a hypertonia kezelésében használatos.
A vízhajtók, a vesékre kifejtett hatásuknál fogva növelik a vizelet mennyiségét, így a keringő vérmennyiség csökkentésével hatnak.
A béta-blokkolók a szív, illetve az erek falában található ún. béta receptorokat blokkolva csökkentik a szív összehúzódásának erejét, csökkentik a szívfrekvenciát, és tágítják a verőereket.
Az alfa-blokkolók szintén az erek tágítása útján hatnak.
Az alfa-béta blokkolók egyesítik mindkét gyógyszercsoport hatását.
Az ACE inhibitorok az ún. angiotenzin konvertáz enzim gátlásával megakadályozzák azt, hogy egy a verőerekre közvetlenül ható, azok összehúzódását okozó hormon, az ún. angiotenzin II. létrejöjjön.
Egy nemrég forgalomba került gyógyszercsoport az angiotenzin receptor antagonisták csoportja. Ez a gyógyszercsoport közvetlenül az előbbi receptorához kapcsolódva megakadályozza az angiotenzin II. kapcsolódását, így tágítva a verőereket és csökkentve a vérnyomást.
A kalcium csatorna blokkolók megakadályozzák a kalcium bejutását a szív és az erek izomsejtjeibe, ezáltal gyengítik azok összehúzódását.
Bizonyos központi idegrendszerre ható gyógyszerek szintén csökkentik a vérnyomást.
Tartsuk szem előtt, hogy a hipertónia egy krónikus betegség, a már kialakult betegség csak nagyon ritkán és csak enyhe esetekben szűnik meg. A hipertóniás betegnek rendszeres vérnyomás-ellenőrzésre van szüksége. A mérés történhet hagyományos higanyos vérnyomásmérővel, melyhez fonendoszkópot kell használni, léteznek egyszerűbb, digitális kijelzővel ellátott vérnyomásmérők, melyet a beteg egyedül is használhat. (forrás: OAN)

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

• Örökletes tényezők: egyenes ági rokonok között a betegség gyakran halmozódik.
• Környezeti tényezők: A fejlett országokban található magasabb arány egyértelműen a környezeti tényezőkkel magyarázható. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly szerepe egyértelműnek látszik. Az állati zsírokról számos tanulmány született, azonban mind ez idáig nem egyértelmű, hogy lényeges szerepük lenne a betegség kialakulásában.
• Életkor: a kor előrehaladtával a betegség előfordulása egyre nő, a változókor után viszont ez a növekvő tendencia megszűnik. Hormonális tényezők: azokban a nőkben, akiknél a menstruáció fiatalabb életkorban (11-12 év) következett be, a vizsgálatok azt mutatták, hogy a betegség gyakrabban fordult elő. A fokozott gyakoriság késői menopausára is vonatkozik.
• Bizonyos gyógyszerek: az orális fogamzásgátlók alkalmazása szintén fokozott kockázatot rejt. A menopauza (változókor) kezelésében használatos ún. hormonpótló terápia, amely arra szolgál, hogy a menopauza jól ismert tüneteit (verítékezés, gyengeség, érzelmi labilitás stb.) csökkentse, az emlőrák kialakulását elősegíti. Ha az első gyermek születése 30 éves kor fölött történik az emlőrák kockázata közel kétszeresére nő.

Tünetek

Jellemzően az emlőrák korai stádiumában panaszt nem okoz. Önvizsgálattal, ill. rutin nőgyógyászati szűrővizsgálat alkalmával első tünet lehet az emlőben, vagy a hónaljárokban tapintható csomó. Csomó tapintása, az emlő bőrének megváltozása, az emlőbimbó behúzódása, nedvedzése ill. alakváltozása esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Súlyos, kezeletlen esetekben a rosszindulatú daganat a bőrre ráterjedhet, ún. kifekélyesedő emlőrák jön létre. Tekintettel a viszonylagos tünetmentességre, a szűrés kiemelkedő jelentőségű.

Diagnózis

A nőgyógyászati szűrővizsgálat során az orvos áttapintja az emlőket és a hónaljárkot, majd gyanú esetén egy speciális vizsgálatot végez, melyet mammográfiának nevezünk. A mammográfia során röntgensugárral az emlőt átvilágítják, ezáltal a kóros eltérések láthatóvá válnak. Ezzel a vizsgálattal tapintással fel nem ismerhető eltérésekre is fény derülhet.
Az emlő ultrahangvizsgálata elsősorban fiatalabb korosztályokban jön szóba.
Abban az esetben, ha a fent említett vizsgálatokkal emlődaganat gyanúja merül föl, el kell dönteni azt, hogy az eltérés jó- vagy rosszindulatú. Ehhez nélkülözhetetlen egy szövettani mintavétel, melynek során egy vékony tűvel általában ultrahangvezérelten az elváltozásból mintát vesznek.

Kezelés

Az emlőrák kezelése elsősorban a daganat kiterjedésétől és attól függ, hogy a környező szövetekre ráterjedt, ill. áttétet adott vagy sem. Ebből a szempontból alapvetően három stádiumot különböztetünk meg.
1. Korai stádiumban az emlőrák kis kiterjedésű, a bőrre nem terjed, áttétet nem ad, vagy áttétképzés esetén az azonos oldali hónaljárok érintett.
2. Előrehaladott stádiumban a daganat érintheti a hónalji nyirokcsomókat és a mellkasfalra és a bőrre is átterjedhet.
3. Súlyosan előrehaladott esetben távoli áttétek is jelentkeznek, tehát az azonos oldali hónaljárok érintettsége mellett a szervezet legkülönbözőbb szerveiben (tüdő, csont, máj, agy) áttéteket találunk.
Korai stádiumban az elváltozás sebészi megoldása javasolt. Az operáció során a daganat teljes egészében kimetszésre kerül, adott esetben a teljes emlőt eltávolítják. A hónaljárki nyirokcsomók teljes eltávolítása is szóba jön. Előrehaladottabb stádiumban elsősorban gyógyszeres és sugárterápia mellett kell dönteni. A gyógyszerek egyik csoportját az ún. kemoterápiás szerek képezik. A kemoterápia a gyorsan osztódó rákos sejteket pusztítja el. Ismert mellékhatásai a hányinger, hányás, étvágytalanság, hajhullás, rossz közérzet. Egy másik gyógyszercsoport hatásmechanizmusa azon alapszik, hogy a rákos daganatot alkotó sejtek egy része ösztrogénreceptort tartalmaz. Ezek a gyógyszerek megakadályozzák azt, hogy az ösztrogén a rákos sejthez kapcsolódjon, ezáltal a növekedését, anyagcseréjét gátolják.
A sugárterápia nemcsak előrehaladott stádiumban, hanem az emlő megtartásával járó műtétek után is javasolt. Az eljárás során a hét öt napján kb. egy hónapon keresztül az emlőre sugarat bocsátanak, amely a rákos sejtek osztódását megakadályozza és elősegíti azok pusztulását.
Abban az esetben, ha a teljes emlő eltávolításra kerül, annak műtéti rekonstrukciójáról is dönteni kell, néhány sebészeti központban – természetesen a beteg életkorától, általános állapotától, és kívánságától függően – a rekonstrukciót az emlő eltávolításával egyidejűleg elvégzik.
Korai stádiumban felismerve, megfelelő kezelés hatására a betegség igen jó arányban gyógyul. (forrás: OAN)

A fertőzés különösen a nedves és fénynek kevésbé kitett helyeken fordul elő, leggyakoribb a lábujjak között, a kezeken is sokszor találkozhatunk vele. Kezdetben lényeges panasz nincs, később a lábujjak közötti bőrterület berepedezik, „felázik", viszketés, égo-csípő érzés alakul ki. Kezeletlen esetben a fertőzés a lábujjak közti bőrterületről átterjed a láb más részeire és a körmökre is. Ekkor a körmök megvastagodnak, a körömágyról elemelkednek majd sárgásan elszíneződnek. A fertőzés jellemzően közös fürdők útján terjed, de adott esetben más által viselt lábbelik is a fertőzés forrásaként szerepelnek. A szervezet védekező rendszerének (immunrendszer) legyengülése a gombás fertőzés kialakulásának valószínűségét és annak súlyosságát fokozza. Közismert, hogy a cukorbetegek a gombás fertőzésekre hajlamosabbak. A fertőzés a hajas fejbőrön és a szőrzeten is megjelenhet. Ekkor a fejbőrön kopasz, kerek foltok alakulnak ki és a hajszálak letöredeznek. A bőrön egyébként bárhol előfordulhat gombásodás, a bőrön ekkor éles szélű, kerek, viszkető elváltozások jelennek meg. A fertőzés érintheti a nyelvet és a száj nyálkahártyáját is, ezt a betegséget szájpenésznek nevezik.

Diagnózis

A betegség felismerése szakember számára általában nem okoz gondot. A kezelés megválasztásához azonban az esetek egy részében szükséges a gomba fajtájának pontos meghatározása. Ehhez laboratóriumi eszközök állnak rendelkezésre.

Kezelés

A gombás fertőzéssel kapcsolatban a megelőzésnek kiemelkedő jelentősége van. A közös fürdők használata során papucsot kell használni, a fürdés (tisztálkodás) után a bőrt mindenhol (a lábujjak között is!) szárazra kell törölni, gombásodásra való hajlam esetén ajánlatos a lábakat gombaellenes hintőporral beszórni. Kerülni kell azt, hogy mások által használt cipőt hordjunk, ha valamilyen okból ez mégis szükséges, akkor azt a viselés előtt formalinnal fertőtleníteni kell. Ajánlatos laza, kényelmes alsóneműt viselni. A zokni anyaga legyen pamut, ami a nedvességet fel tudja szívni. A láb fokozott izzadása esetén akár naponta többször zoknit kell váltani, lehetőség szerint jó minőségű bőrcipőt ajánlatos viselni. Fokozott verítékezés esetén hintőporokat kell alkalmazni, mind a láb, mind az összefekvo bőrterületek esetében. A bőrgombásodás egyébként külsőleg (krémek, oldatok, habok, samponok) és belsőleg (tabletták, injekció) is kezelhető. Néhány hetes kezelést követően a fertőzés gyógyul, azonban gyakran visszatér, idültté válik. (forrás: OAN)

A testséma megváltozásáért nem utolsó sorban a reklámok felelősek, amelyek a fiatal nőkben kisebbrendűségi érzéseket keltenek. Az említett reklámok szépségideálként kifejezetten sovány nőket állítanak, ezáltal a betegségben érintett személyek elégedetlenek saját megjelenésükkel, alakjukkal, kórosan kövérnek tartják magukat.

Tünetek

-az étel iránti csillapíthatatlan vágy

-egyszerre nagy mennyiségű étel fogyasztása, majd ezt követően – az esetek nagy részében – erőltetett hányás, napokig tartó koplalás, hashajtók vagy vízhajtók túlzott alkalmazása.

A kórképre jellemző az elhízástól való kóros rettegés.

Kezelés

Sokszor hónapok vagy évek telnek el, amíg a betegségre fény derül. A kezelés alapját a pszichoterápia képezi, ún. kognitív – viselkedési terápiával a testséma-zavar az esetek nagy részében megszüntethető. Antidepresszánsok szintén szerepet kapnak a betegség kezelésében. (forrás: OAN)

A diéta célja a testtömeg- és testzsírtöbbletnek a kívánatos értékre csökkentése, a rendes testtömeg megőrzése, valamint az elhízás szövődményeinek megelőzése. Ha a táplálékkal elfogyasztott energiamennyiség kevesebb, mint a napi elfoglaltsággal járó energia-leadás, a szervezet a raktározott energiát használja fel a nagyobb szükséglet fedezésére. Ezzel csökkenni kezd a zsírszövet mennyisége és a testtömeg.

A fogyókúra tervezése során abból kell kiindulni, hogy 7000 kcal elvonásával általában 1 kg-mal csökkenthető a testtömeg. Ha tehát naponta 1000 kcal-val kevesebbet eszünk, egy hét alatt 1 kg-ot fogyunk. Ezt a célt kitűzve a fogyókúra során napi 1000–1500 kcal energiához jusson a szervezetünk.

Ajánlott élelmiszerek a friss és mirelit gyümölcsök, zöldségek, színes és zöldfõzelékek, mirelit zöldségek, sovány tej (1–1,5 %), zsír, joghurt (natúr), kefír, író, sovány túró, tojás, borjúhús, csirkehús (bőr nélkül), lóhús, marhahús, máj, sertésnyelv, sertésszív, párizsi, virsli, krinolin, szafaládé, húskenyér, gépsonka, pulykafelvágott, sonkaszalámi, hal, zabpehely, teljes kiőrlésû lisztbõl készült kenyerek, gomba. Édesítéshez energiát nem tartalmazó mesterséges édesítõszereket használjunk.

Korlátozott mértékben fogyasztható élelmiszerek a sajtok (egyszerre csak egy kocka vagy 4 dkg kemény sajt), sertéshús (karaj, comb), kenõmájas, vadász, zalai, lisztek, (teljes kiõrlésû, Graham), száraztészták (durum lisztbõl), burgonya, rizs, fehér kenyér, zsemle, kifli, ételkonzervek (ügyelni kell az energiatartalmukra), gabonapelyhek (natúr), energiaszegény üdítõk.

Kerülendõ élelmiszerek a cukrok, a cukortartalmú ételek (kalácsok, sütemények, édességek, üdítõk, szörpök, kekszek), méz, alkohol, fagylalt, befõtt, lekvárok, ízesített tejtermékek (gyümölcsjoghurtok, túrókrémek), tejszín, tejföl, sûrített tej, libahús, kacsahús, libamáj, kacsamáj, aszpikos felvágottak, kolbászok, szalámik, szalonna, tepertõ, zsírok, vaj, margarin, olajos halkonzervek, búzadara, szárazhüvelyesek, diófélék, olajos magvak (pl: napraforgómag, mandula, mogyoró, mák).

Tudnivalók a fogyókúra során

Az ételkészítési eljárások közül azokat alkalmazzuk, amelyek az energiaértéket nem fokozzák: fõzés, párolás, roston sütés, grillezés, fóliában sütés. Használjunk teflonedényeket, jénai tálakat, cserép- és római tálat, rozsdamentes kuktát.
Az étrend alapjai a zöldségek, a fõzelékfélék és a lédús gyümölcsök legyenek, megfelelõ fehérjekiegészítéssel (kefír, valamint egyaránt sovány tej, sajt, túró és hús).
Növeljük ételeink rosttartalmát és telítõértékét zabpehellyel vagy búza- és zabkorpával (pl. korpás vagdalt és kefír, vegyeszöldség-saláta korpás joghurtöntettel).
Rendszeresen együnk! Napi négyszeri-ötszöri étkezés ajánlott. Egyszerre kis mennyiséget fogyasszunk, lehetõleg mindig ugyanabban az idõben.
Ideális vacsoraidõ: este 6 óra, utána lehetõleg már ne együnk.
Soha ne együnk jóllakottságig!
Lassan, kapkodás nélkül együnk, jól rágjunk meg minden falatot (ha rostos az étel, igyunk hozzá vizet, így tovább tart teltségérzetünk).
A víz nem hizlal. Igyunk naponta legalább 2 l folyadékot (víz, ásványvíz, cukor nélküli tea vagy limonádé).
Rendszeresen mozogjunk, s találjunk ki valamilyen számunkra kellemes, rendszeres elfoglaltságot.


Klinikai tápszerek szerepe a fogyókúrában

Az elhízás étrendi kezelésében nagy szerepe van a tejcukor mentes Nutridrinknek vagy a magas fehérjetartalmú Fortimelnek. Adagolás: a diétába beépítve egy-egy étkezésre fogyaszthatjuk napi: 1-2 dobozzal.


Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: krinolin (5 dkg), Graham-kenyér (5 dkg), retek, Nutridrink (1 dl).
Tízórai: Nutridrink (1 dl), búzakorpa (1 dkg).
Ebéd: grillezett csirkemell (10 dkg), zöldbabfõzelék (20 dkg zöldbab, 2 dkg liszt, 0,5 dl kefír).
Uzsonna: alma (10 dkg).
Vacsora: fõtt burgonya (10 dkg), töltött tojás (két tojás, 10 dkg gomba, snidling, egy evõkanál 10%-os tejföl). (Összes energia: 1270 kcal.)

2. nap
Reggeli: rántotta (két tojásból, teflonban, zsír nélkül, sok hagymával), egy kifli.
Tízórai: egy kockasajt, fél zsemle.
Ebéd: Nutridrink (2 dl, elõtte két-három korpatabletta).
Uzsonna: gyümölcssaláta (10 dkg meggy, 10 dkg alma, 10 dkg narancs + mesterséges édesítõ).
Vacsora: hagymás virslisaláta (12 dkg virsli), alföldi kenyér (5 dkg). (Összes energia: 1250 kcal.)

3. nap
Reggeli: kapros túrókrém (7 dkg túró, 0,5 dl joghurt, kapor), bakonyi barna kenyér (5 dkg).
Tízórai: kefír (2 dl), Abonett (2 db).
Ebéd: narancsdzsúz (2 dl, cukormentes), fóliában sült sertésszelet (8 dkg sovány hús), párolt zöldségköret (zöldborsó, sárgarépa, karfiol, 10-10 dkg).
Uzsonna: trappista sajt (4 dkg), alma (10 dkg).
Vacsora: 2 dl Nutridrinkbe alma-, õszibarack- és narancsdarabkák keverve. (Összes energia: 1250 kcal.)