A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

A koszorúérbetegség talaján kialakult szívizombetegség, súlyosabb esetben a szívinfarktus által érintett izomterület pusztulása a betegség gyakori oka. A túlzott alkoholfogyasztás következtében a szívizom gyengévé válik, az összehúzódás ereje csökken, szívelégtelenség alakul ki. Bizonyos vírusos fertőzések megtámadják a szív izomzatát, szintén működészavart eredményezve. A magas vérnyomás a szívre illetve az erekre gyakorolt káros hatása folytán szintén a keringési elégtelenség hátterében áll. Elhízás esetén a betegség súlyosabb formában jelentkezik.

A betegség tünetei

A tünetek alapja az, hogy a szív a vért nem képes az erek felé kielégítő mértékben továbbítani. Ennek következtében az erekben lévő folyadék pang, ezért a betegséget pangásos szívelégtelenségnek is nevezik.
Jellemző panasz a kezdetben csak fizikai terhelésre, majd a betegség késői szakaszában már nyugalomban is fellépő nehézlégzés. A légszomj olyan súlyos fokú lehet, hogy a beteget éjszaka álmából is felriasztja. Gyakran az első tünet, hogy pl. a lépcsőjárás nehezített. A gyengeség, fáradékonyság, alacsony terhelhetőség, a száraz köhögés szintén jellemző panasz. Az alsó végtagok vizenyője (lábdagadás), az éjszaka során többszöri vizelés szintén jellemző tünetek. A zsigerekben (máj, belek, gyomor) jelentkező pangás miatt májtáji feszítő fájdalom, étvágytalanság, hányinger tapasztalható. Szapora szívműködés is gyakran előfordul.

Kezelés

Elsősorban a betegség kialakulásáért felelős betegségeket kell kezelni. A magas vérnyomás a pajzsmirigy túl- vagy alulműködés, a különböző szívritmuszavarok kezelése csökkenti a szívelégtelenség súlyosságát. A szigorú alkoholtilalom, elhízás esetén a testsúlycsökkentés szintén a terápia része.
A konyhasóbevitelt csökkenteni kell. A fizikai terhelés mérséklése szintén javulást eredményez.
A gyógyszeres kezelés alapját a vízhajtók képezik. Emellett bevált gyógyszerkészítmények az úgynevezett digitáliszok, nitrátok és ACE-gátlók. A béta receptor blokkolók a szívritmus szabályozása révén eredményesen kiegészítik az előbbi terápiát. (forrás: OAN)

Hasmenést okozó gyors bélmozgást bélhurut (bizonyos irritációk, mérgezések következtében), fertőző betegség (pl. szalmonellózis, kólifertőzés, kolera, tífusz) vagy idegi bélizgalom (ijedtség, lelki problémák ) vált ki. Mindenképpen ajánlatos tisztázni a hasmenés okát, s megfigyelni a gyakoriságát, a széklet színét, szagát stb.
Hasmenés esetén nagyon fontos az elvesztett folyadék pótlása. Ez lehetőleg rehidratáló oldattal történjék, mert jobban pótolja a veszteséget. Rehidratáló só készen is kapható, de otthon is elkészíthető az ilyen hatású oldat a következőképpen: egy liter forralt vízben egy teáskanálnyi sót és nyolc teáskanálnyi cukrot kell elkeverni. Ebből az oldatból a tünetek megjelenésekor kétóránként kb. egy liternyit kell inni. De iható gyógytea is, amely megnyugtatja a fokozott működésű bélrendszert. Az első két napon azonban semmiképpen se igyon a beteg koffein- vagy alkoholtartalmú italt (kávét, kólát, tonikot, bort, sört, pálinkát), ezek ugyanis a vizelet mennyiségének növelésével vizet vonnak el a szervezetből.

A hasmenés diétája

Első nap: a beteg lehetőleg semmit se kapjon a rehidratáló folyadékon kívül.
Második nap: főtt rizst, almát, pirítóst, banánt, kekszet és ropit ehet. Az étrendje akkor bővíthető, ha javulást észlelünk.
Harmadik nap: az előzőket főtt burgonyával, sárgarépával, tojással és főtt sovány hússal egészíthetjük ki.
Negyedik nap: más zöldségfélék, kefir és túró is adható, s az elvesztett vitaminokat, ásványi anyagokat és energiát vagy Nutridrinkkel (minden ízben, lehetőleg lehűtve, aprókat kortyolva), vagy az ételek Nutrison powderrel való dúsításával pótoljuk.
Fontos a könnyen emészthető, jól felszívódó ételek, élelmiszerek fogyasztása.
Kerülendő mindenféle irritációt okozó étel és élelmiszer (bab, borsó, szója granulátum és -kocka, káposztafélék, füge, szőlő, müzlik, erősen fűszeres és zsíros étek).
Ha diétázás hatására sem javul állapota, mindenképpen keresse fel orvosát.

Klinikai tápszerek a hasmenés utáni diétában

Kiegészítő táplálékként naponta egy-három (de a beteg állapotától függően ennél akár több) doboz Nutridrink iható. A semleges íz kedvelőinek, illetve tejhelyettesítőként a Nutrison Energy Plus fogyasztható. Az ételek – mint mondottuk –nagyon jól dúsíthatók a semleges ízű Nutrison powderrel. A többféle klinikai tápszer tartós fogyasztás esetén harmonikusan kiegészíti egymást.

Lényeges tehát az, hogy megkülönböztessük az egyszerû pigmentált anyajegyeket a rosszindulatúságot hordozó elváltozásoktól. Elhelyezkedés szerint leggyakrabban a fénynek kitett testrészeken (arcon, kezeken) alakul ki, de akár a körömágyakon, vagy a tenyéren és a talpon is kialakulhatnak.

Tünetek

Az elváltozás lehet a bõrfelszínnel egy síkban lapos, vagy abból kiemelkedõ durva tapintatú. A színe is változó, lehet barna, fekete, kékes, fehér stb. Az esetek egy részében ártatlannak vélt festékes anyajegybõl indulnak ki, ekkor az eredetileg évek óta meglevõ anyajegy növekedésnek indul, szélei szabálytalanná válnak. Az anyajegy szélei már nem élesek, mint a normális festékes anyajegy esetén, hanem elmosódottak. Vérzés esetén a rosszindulatú elfajulás alapos gyanúja áll fenn. Minden esetben tehát, amikor egy anyajegy megváltozik, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Diagnózis/kezelés

Rosszindulatú elfajulás gyanúja esetén szövettani vizsgálat szükséges. A vizsgálat során mintát vesznek a gyanús elváltozásból (biopszia), majd abban az esetben, ha az eredmény rosszindulatúságot állapít meg, sebészi kezelés szükséges. A mûtét során az elváltozás kimetszésre kerül. A sebészi kezelés kiegészítéseként a tumor újabb kialakulásának meggátlására kemoterápia, illetve gyógyszeres kezelés (interferon) jön szóba. A korai diagnózisnak köszönhetõen az utóbbi években a melanomás betegek túlélési aránya nagymértékben nõtt. (forrás: OAN)

Tünetek

A vírussal történő találkozás után már egy nappal kifejlődnek a jellegzetes tünetek.
- fájdalmas nyelés
- torokfájdalom
- köhögés
- orrdugulás
- orrváladékozás
- fejfájás
- rossz közérzet
- hőemelkedés, láz
A betegség cseppfertőzéssel terjed. A kórokozók (vírusok) köhögéssel, ill. tüsszentéssel kerülnek a levegőbe, majd onnan belégzéssel jutnak a szervezetbe.

Kezelés
Egyszerű, szövődménymentes megfázás esetén gyógyszeres kezelésre nincs szükség. Az antibiotikumok vírusfertőzés estén hatástalanok, tehát alkalmazásuk nem szükséges. Magas láz esetén lázcsillapítókat lehet alkalmazni. Orrdugulás esetén az orr nyálkahártyáját összehúzó és ezáltal az orrlégzést javító orrspray vagy orrcsepp adása jöhet szóba. Erős torokfájdalom esetén fájdalomcsillapító hatású tabletták vannak forgalomban, melyeket lassan elszopogatva a fájdalom csökken. Megfázás esetén a dohányzást kerülni kell. Bizonyos óvintézkedések betartásával a vírusfertőzés esetleg elkerülhető. Ha megoldható kerüljük el a megfertőződött egyénnel való kontaktust. Amennyiben mégis kapcsolatba kerültünk egy fertőzött személlyel, gondosan mossunk kezet, kézmosás előtt ne érintsük meg az orrunkat vagy a szemünket és gyakran szellőztessünk. (forrás: OAN)

Előfordulás

A felnőtt lakosság közel 1/10-e szenved reflux betegségben, az arány egyre nő. A reflux betegek további 1/10-ében refluxos nyelőcsőgyulladás alakul ki.

Tünetek

Gyomortájékon és a mellkasban (a szegycsont mögött) égő érzés (gyomorégés), amely gyakran a hátba és a nyakba sugárzik.
A savas felmaródás a garat- és a szájnyálkahártyát is érintheti, amely fájdalmas nyelésben nyilvánulhat meg.
Jellemző, hogy a tünetek általában étkezés és lefekvés után kb. egy fél órával jelentkeznek, alkohol és kávé fogyasztására romlanak. Fekvő vagy előrehajlott testhelyzet fokozza a tünetek súlyosságát. Súlyos esetben a nyelőcsövet érintő gyulladás szűkületet okoz, amely nyelési nehezítettségben nyilvánul meg. A krónikus gyulladással érintett nyálkahártya vérezhet, ezáltal vashiányos vérszegénység lép fel.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Túlsúly: a hasra lokalizálódó úgynevezett alma típusú elhízás esetén a hasüregben megnövekedett nyomás miatt a savas gyomortartalom a nyitott gyomorszájon keresztül a nyelőcsőbe kerül és a fenti tüneteket hozza létre. A testsúly csökkenése a panaszokat enyhíti.
Terhesség: ahogy a méhben fejlődő magzat mérete nő úgy a méh egyre nagyobb nyomást gyakorol a gyomorra ezáltal az előző mechanizmushoz hasonlóan a refluxos tünetek gyakorisága nő.
Bizonyos ételek fogyasztása szintén súlyosbítja a panaszokat. Az állati fehérjék, magas zsírtartalmú húsok, a csokoládé, a kávé, a különböző gyümölcslevek és természetesen az alkohol tartoznak az említett élelmiszerek közé.
A dohányzás a nyelőcső alsó záróizmának elégtelen működését okozza, ezáltal súlyosbítja a panaszokat.

Diagnózis

Típusos esetben a panaszok a kórképre oly jellemzőek, hogy tapasztalt orvos számára diagnosztikus vizsgálatok nem szükségesek. Abban az esetben, ha a panaszok az orvos által javasolt gyógyszer ellenére 1 hónapig fennállnak gyomortükrözést kell végezni. A vizsgálat során egy hajlékony, vékony csövet kell szájon keresztül a nyelőcsőbe majd a gyomorba juttatni, ezáltal a nyálkahártya láthatóvá válik és a diagnózis pontosan felállítható. A vizsgálat során szövettani mintavételre is van lehetőség. Az esetek kb. 60 %-ban azonban a reflux betegség a nyálkahártyán látható eltérést nem okoz, ennek ellenére a panaszok tartósan fennállnak.
Egy kevéssé elterjedt módszer -az úgynevezett ambuláns pH monitorozás- alapja az, hogy kóros esetben a nyelőcső alsó szakaszán a nyelőcsőtartalom pH-ja savas irányba tolódik. A vizsgálat során orron keresztül egy vékony szondát juttatnak a nyelőcső és a gyomor határára, amely az adott terület vegyhatását folyamatosan méri.

Kezelés

Túlsúly esetén elsődleges a testsúlycsökkentés, kerülni kell a zsíros, fűszeres ételeket, a kávéfogyasztást, a dohányzást és természetesen az alkoholfogyasztást. A vacsora mennyiségét csökkenteni kell, azt követően nem ajánlott azonnal lefeküdni. Az alvás során a fej megemelt helyzetben legyen. Abban az esetben, ha a tünetek az életmódbeli változtatások ellenére fennállnak, illetve a betegnek súlyos panaszai vannak gyomorsav csökkentőket kell alkalmazni. Az Ön orvosa fogja kiválasztani a megfelelő gyógyszert. Alapvetően kétfajta gyógyszercsoport van forgalomban. Az úgynevezett hisztamin receptor blokkolók és egy másik gyógyszercsoport a protonpumpa-gátlók napokon belül csökkentik a gyomorsav termelődését és ezáltal a panaszok csökkennek, majd az esetek többségében megszűnnek.

A betegség szövődményei

A nyelőcső nyálkahártyájának hosszan tartó irritációja a nyelőcső rosszindulatú elfajulásának egyik fő kockázati tényezője. Endoszkópos vizsgálattal szövettani mintavétel során a rákmegelőző állapot felismerhető, majd kezelhető.
A nyelőcső szűkülete súlyos gyulladás esetén jelentkezhet, ekkor nyelési nehezítettség vagy fájdalmas nyelés a fő tünet. (forrás: OAN)