A fertőzés különösen a nedves és fénynek kevésbé kitett helyeken fordul elő, leggyakoribb a lábujjak között, a kezeken is sokszor találkozhatunk vele. Kezdetben lényeges panasz nincs, később a lábujjak közötti bőrterület berepedezik, „felázik", viszketés, égo-csípő érzés alakul ki. Kezeletlen esetben a fertőzés a lábujjak közti bőrterületről átterjed a láb más részeire és a körmökre is. Ekkor a körmök megvastagodnak, a körömágyról elemelkednek majd sárgásan elszíneződnek. A fertőzés jellemzően közös fürdők útján terjed, de adott esetben más által viselt lábbelik is a fertőzés forrásaként szerepelnek. A szervezet védekező rendszerének (immunrendszer) legyengülése a gombás fertőzés kialakulásának valószínűségét és annak súlyosságát fokozza. Közismert, hogy a cukorbetegek a gombás fertőzésekre hajlamosabbak. A fertőzés a hajas fejbőrön és a szőrzeten is megjelenhet. Ekkor a fejbőrön kopasz, kerek foltok alakulnak ki és a hajszálak letöredeznek. A bőrön egyébként bárhol előfordulhat gombásodás, a bőrön ekkor éles szélű, kerek, viszkető elváltozások jelennek meg. A fertőzés érintheti a nyelvet és a száj nyálkahártyáját is, ezt a betegséget szájpenésznek nevezik.

Diagnózis

A betegség felismerése szakember számára általában nem okoz gondot. A kezelés megválasztásához azonban az esetek egy részében szükséges a gomba fajtájának pontos meghatározása. Ehhez laboratóriumi eszközök állnak rendelkezésre.

Kezelés

A gombás fertőzéssel kapcsolatban a megelőzésnek kiemelkedő jelentősége van. A közös fürdők használata során papucsot kell használni, a fürdés (tisztálkodás) után a bőrt mindenhol (a lábujjak között is!) szárazra kell törölni, gombásodásra való hajlam esetén ajánlatos a lábakat gombaellenes hintőporral beszórni. Kerülni kell azt, hogy mások által használt cipőt hordjunk, ha valamilyen okból ez mégis szükséges, akkor azt a viselés előtt formalinnal fertőtleníteni kell. Ajánlatos laza, kényelmes alsóneműt viselni. A zokni anyaga legyen pamut, ami a nedvességet fel tudja szívni. A láb fokozott izzadása esetén akár naponta többször zoknit kell váltani, lehetőség szerint jó minőségű bőrcipőt ajánlatos viselni. Fokozott verítékezés esetén hintőporokat kell alkalmazni, mind a láb, mind az összefekvo bőrterületek esetében. A bőrgombásodás egyébként külsőleg (krémek, oldatok, habok, samponok) és belsőleg (tabletták, injekció) is kezelhető. Néhány hetes kezelést követően a fertőzés gyógyul, azonban gyakran visszatér, idültté válik. (forrás: OAN)

A köldök a szegycsont alsó pólusát és a szeméremcsontot összeköto képzeletbeli vonal középpontjában helyezkedik el. Amennyire nincs szerepe a felnőtt szervezet működésében, annál fontosabb magzatkorban, ugyanis a köldökzsinóron keresztül létesül kapcsolat az anyai és a magzati vérkeringés között. A köldökzsinór egyik vége a méhlepényhez, a másik vége a köldökön keresztül a magzathoz kapcsolódik. Ez az összeköttetés biztosítja a magzat tápanyag és oxigénellátását. A születést követően a köldökzsinórt elvágják, majd elkötik, ezt követően az ún. köldökzsinórcsonk a 6-8.napon leesik és napokon belül létrejön a köldök néven ismert behúzódás. A behúzódásnak megfelelő helyen a hasfal a környezetéhez képest lényegesen gyengébb, ezért a hasfali sérvek nagy gyakorisággal a köldökben jelentkeznek.

A betegség kialakulását elősegítő tényezők

Minden olyan folyamat, ami a hasüregi nyomást növeli, egyúttal a zsigerekre (belső szervek) nehezedő nyomást is fokozza. Adott esetben a nyomás elér egy olyan mértéket, hogy a hasüregi zsigerek maguknak mintegy helyet keresve a hasfal leggyengébb pontján keresztül menedéket keresnek és előboltosulnak. Képzeljünk el egy lufit, amely egy területen anyaghibás! Ha megpróbáljuk felfújni, akkor azon az anyaghibás gyengébb területen előbb-utóbb a lufi kiboltosul. Nagyjából ez a helyzet a sérvek esetén is azzal, hogy ebben az esetben a lufi a hasüreg, az anyaghiba pedig a hasfal gyenge pontja, jelenleg a köldök.

Mikor növekszik a hasüregi nyomás?

Fokozott hasprés: nehéz széklet, erőltetett köhögés, erős tüsszentés, szülés, fizikai megerőltetés (nagy súly emelése).
A haskörfogat megnövekedése a köldök körüli izomzat és kötőszövet ellazulásához vezet, ilyenkor már kisebb hasüregi nyomásemelkedés is elég a sérv kialakulásához. A haskörfogat normálisan is menő terhesség idején, de pl. nagyfokú elhízás (férfias jellegű, ún. abdominális=hasi, súlyos májbetegség) szintén a haskörfogat megnövekedéséhez vezet.

Tünetek

Köldöksérv esetén a köldök területén egy rugalmas tapintatú előboltosulás alakul ki. Jellemző, hogy a hasprésre az előboltosulás kifejezettebb lesz. Ez az oka annak, hogy a vizsgáló orvos a sérvek vizsgálatánál megkéri a beteget, hogy köhögjön, ilyenkor ugyanis a sérv jobban vizsgálható. A sérvtartalom húzhatja az idegvégződésekben gazdag hashártyát, ami tompa fájdalomhoz vezet. A fájdalom legtöbbször nem súlyos, inkább kellemetlen, zavaró. Általában a sérv nyugalomban pl. háton fekve visszahúzódik vagy kézzel könnyen visszahelyezhető. Régóta fennálló sérv esetén egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a sérvet körülvevő hashártya a környező kötőszövethez rögzül és a sérvet kézzel már nem lehet visszahelyezni.

Szövődmények

A sérvek, így a köldöksérv fenyegető szövődménye az ún. kizáródás. Ez azt jelenti, hogy a sérvtartalommal teli tömlőre a kapu rászorul, a sérvtartalom vérellátásáért felelős ereket leszorítva. Ebben az esetben a korábban panaszmentes, vagy csekély panaszokkal járó sérv órákon belül igen érzékennyé, keménnyé, fájdalmassá válik, és a korábban esetleg visszahelyezhető sérv nem helyezhető vissza. Azonnali műtéti beavatkozás nélkül a kizáródás halállal fenyeget. A műtét során a sérvtartalmat a hasüregbe visszahelyezik, és a kaput zárják, a köldököt mintegy megszüntetik. Néha a műtéti beavatkozás késik, ekkor a sérvtartalom (belek) visszafordíthatatlan károsodása (bélelhalás) miatt kiterjedtebb műtétre (részleges szerveltávolítás) kerül sor.

Kezelés

A kezelés egyértelműen műtéti. Szövődménymentes esetben a műtét kb. fél órát vesz igénybe, a hazamenetel a műtétet követő kb. 4-5. napon megtörténhet. Szakmai körökben azonban vitatott kérdés, hogy minden köldöksérv egyértelműen műtétre kerüljön-e. Abban az esetben, ha a sérvet gyakran kell kézzel visszahelyezni természetesen nagyobb a kizáródás kockázata, ekkor a műtét abszolút indokolt. Idős korban, súlyos belgyógyászati betegség esetén azonban sérvkötő viselése is szóba jön. A sérvkötő helyesen alkalmazva a sérvtartalom előboltosulását megakadályozza, azonban természetesen a sérvet nem gyógyítja meg. (forrás: OAN)

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

A koszorúérbetegség talaján kialakult szívizombetegség, súlyosabb esetben a szívinfarktus által érintett izomterület pusztulása a betegség gyakori oka. A túlzott alkoholfogyasztás következtében a szívizom gyengévé válik, az összehúzódás ereje csökken, szívelégtelenség alakul ki. Bizonyos vírusos fertőzések megtámadják a szív izomzatát, szintén működészavart eredményezve. A magas vérnyomás a szívre illetve az erekre gyakorolt káros hatása folytán szintén a keringési elégtelenség hátterében áll. Elhízás esetén a betegség súlyosabb formában jelentkezik.

A betegség tünetei

A tünetek alapja az, hogy a szív a vért nem képes az erek felé kielégítő mértékben továbbítani. Ennek következtében az erekben lévő folyadék pang, ezért a betegséget pangásos szívelégtelenségnek is nevezik.
Jellemző panasz a kezdetben csak fizikai terhelésre, majd a betegség késői szakaszában már nyugalomban is fellépő nehézlégzés. A légszomj olyan súlyos fokú lehet, hogy a beteget éjszaka álmából is felriasztja. Gyakran az első tünet, hogy pl. a lépcsőjárás nehezített. A gyengeség, fáradékonyság, alacsony terhelhetőség, a száraz köhögés szintén jellemző panasz. Az alsó végtagok vizenyője (lábdagadás), az éjszaka során többszöri vizelés szintén jellemző tünetek. A zsigerekben (máj, belek, gyomor) jelentkező pangás miatt májtáji feszítő fájdalom, étvágytalanság, hányinger tapasztalható. Szapora szívműködés is gyakran előfordul.

Kezelés

Elsősorban a betegség kialakulásáért felelős betegségeket kell kezelni. A magas vérnyomás a pajzsmirigy túl- vagy alulműködés, a különböző szívritmuszavarok kezelése csökkenti a szívelégtelenség súlyosságát. A szigorú alkoholtilalom, elhízás esetén a testsúlycsökkentés szintén a terápia része.
A konyhasóbevitelt csökkenteni kell. A fizikai terhelés mérséklése szintén javulást eredményez.
A gyógyszeres kezelés alapját a vízhajtók képezik. Emellett bevált gyógyszerkészítmények az úgynevezett digitáliszok, nitrátok és ACE-gátlók. A béta receptor blokkolók a szívritmus szabályozása révén eredményesen kiegészítik az előbbi terápiát. (forrás: OAN)

Előfordulás

A felnőtt lakosság kb. 4-5 %-a, a gyermekek 8-10 %-a érintett. Gyakran a gyermekkori asztma a fiatal felnőttkorban spontán gyógyul. A bőr és a nyálkahártyák allergiás megbetegedéseivel (szénanátha, csalánkiütés) való halmozott előfordulása nem ritka.

Tünetek

- nehézlégzés: jellemzően hirtelen alakul ki, éjszaka és kora reggel kifejezettebb, a hideg levegőben tartózkodás, illetve a testmozgás ront a helyzeten, spontán vagy hörgőtágító gyógyszerek hatására szűnik. A légvétel fokozott munkát ró a légzésben résztvevő izmokra (rekesz, bordaközi izmok), azok kifáradnak. Súlyos esetben légzési elégtelenség lép fel, amit a nyálkahártyák (pl. a szájnyálkahártya) lilás elszíneződéséről ismerhetünk fel. A kilégzési idő megnyúlik. A nehézlégzéses roham általában néhány percig tart, de órákig, akár napokig is eltarthat.
- köhögés: gyakran váladékképződés (köpet) nélkül.
- mellkasi nyomásérzés
- izzadás
- pulzusszámnövekedés

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Légúti asztma esetén a hörgőnyálkahártya gyulladása és a hörgők simaizmainak összehúzódása következtében a belégzés gond nélkül bekövetkezik, viszont a kilégzés nehezítetté válik. Ez a folyamat okozza az asztmás betegek jellegzetes sípoló-búgó légzését, amely alapján a betegség gyanúja egyértelműen felmerül. Az asztmában szenvedő beteg hörgőnyálkahártyája külső ingerekre sokkal érzékenyebben reagál, mint az egészségesé, ennek következtében a hörgő falában olyan anyagok szaporodnak fel, amelyek a hörgő simaizomzatának összehúzódását okozzák.
Melyek ezek az ingerek?
- Leggyakrabban a levegőben található anyagok: por, állatszor, dohányfüst, virágpor (pollen), illatszerek, illatosítók stb.
- Megfázás, hideg levegő.
- Fokozott testmozgás.
- Bizonyos ételek pl. tengeri élolények vagy gyógyszerek szintén asztmás rohamot produkálhatnak.
- A betegség genetikai hátterét támasztja alá az, hogy azokban a családokban, ahol asztmás beteg van, ott az asztma, illetve az allergiás megbetegedések halmozottan fordulnak elő.

Vizsgálatok

Asthmás roham idején a tüdő hallgatózása során jellemző az úgynevezett sípolás-búgás illetve a megnyúlt kilégzési idő. A mellkas kopogtatása során jellemző úgynevezett dobozos hang lehet hallható. A rohamok között ezek a jelek gyakran hiányoznak. A betegség súlyossága az úgynevezett légzésfunkciós teszttel pontosan megítélhető. A vizsgálat során többek között megmérhető a beteg vitálkapacitása, illetve a belégzett és az erőltetett kilégzés során távozó levegő mennyisége is. A mellkas röntgenfelvétele szintén hasznos vizsgálat. A kiváltó ok tisztázására -különösen, ha egyéb tünetek (szénanátha, bőrviszketés) is fennállnak- különböző allergénekkel bőrteszteket végeznek. Súlyos roham esetén vérgázvizsgálat szükséges, amellyel többek között a vér oxigén és széndioxid tartalmát mérik, ezzel becsülve meg a roham súlyosságát. Vérvizsgálattal a vér fehérvérsejtjeinek száma, illetve az úgynevezett eosinophil fehérvérsejtek száma nyújt az orvos számára hasznos tájékoztatást.

Kezelés

A legfontosabb az, hogy a beteg és a kezelőorvosa tisztában legyenek azzal, hogy mi az asztmás roham kiváltó oka. Ha a kiváltó ok -pl. pollen- azonosításra került, akkor egyértelmű, hogy annak elkerülésével a roham megelőzhető. Abban az esetben pl. ha a roham kiváltó oka a fokozott testmozgás, akkor az orvos a testgyakorlat előtt olyan gyógyszert fog javasolni, amely a rohamot kivédi. Léteznek azonban olyan kiváltó okok (pl. hideg levegő, házipor), amelyeket gyakorlatilag lehetetlen kikerülni. A dohányfüst (mind az aktív, mind a passzív dohányzás) egyértelműen káros hatással van a hörgő nyálkahártyájára, kerülése feltétlenül szükséges. Az otthoni levegő páratartalmának növelésével a rohamok súlyossága gyakran csökkenthető. Az ágynemű és a szőnyegek portartalma igen magas lehet, gyakori tisztításuk és porolásuk igen fontos. Az esetek többségében gyógyszeres kezelésre van szükség. A gyógyszerek szervezetbe juttatása történhet tabletta, vagy akár injekció formájában, még elterjedtebbek az olyan spray-k, amelyek a hatóanyagot közvetlenül a légutakba juttatják el, ezáltal helyben tudják hatásukat kifejteni. (forrás: OAN)

A vese feladatai közé tartozik a fehérjék lebomlása során keletkező salakanyagok (pl. karbamid-nitrogén, húgysav) eltávolítása, az izomműködés során létrejövő kreatinin kiürítése, a só-, a víz- és az ásványianyag-háztartásnak a víz és a különböző ásványi sók (kálium, foszfor, nátrium, kalcium) kiválasztásával való egyensúlyban tartása, valamint a kalcium-anyagcserét, a vérképzést és a vérnyomást szabályozó anyagok termelése.

A dializált beteg diétájának az a célja, hogy a szervezetét egyensúlyi állapotban tartsa. Nagyon fontos a száraz és az ideális testtömeg megállapítása. Száraz testtömegnek a felesleges víztől mentes tömeget nevezzük. Ezt a kezelőorvos állapítja meg. Az ideális testtömeget a testmagasságból számítjuk ki: testmagasság - 100 - 5 % a férfiaknál, míg nőknél - 10 %. Például a 165 cm magas nő ideális testtömege: 165 -100 = 65, 65 - 6,5 = 58,5 kg. Eszményi esetben a száraz és az ideális testtömeg megegyezik. Ha a száraz tömeg több, fogyásra, míg ha kevesebb, hízásra volna szükség.
A betegnek ügyelnie kell a folyadékfogyasztásra. A megengedett folyadékfelvétel az előző napon ürített vizelet mennyiségétől, míg a peritoneálisan (hashártyán keresztül) dializáltaknál a dializátummal ürített folyadékmennyiségtől is függ. Ennek adagja: az előző napi vizeletmennyiség + (dializátum mennyisége) + 5 dl (széklettel, lehelettel, izzadással ürített vízmennyiség). A folyadékfogyasztást illetően nemcsak a megivott víz, hanem a leves vagy az alma leve is beleszámít a napi mennyiségbe.
Két hemodialízis kezelés között 1,5–2,5 kg súlytöbblet még elfogadható. Az ennél nagyobb súlytöbblet megterheli a szívet, s a kezelés alatt rosszullétet, görcsöket és vérnyomás-ingadozást okozhat.
A veseelégtelenség fehérjeszegény (30–40 g/nap) diétájához képest lényeges változás a viszonylag szabad fehérjefogyasztás (1,0–1,2–1,5 g/ideális testtömeg-kilogramm/nap). Ez egy 58 kg-os nő esetében 58–70–87 g fehérjét jelent, amelynek felét állati eredetű, teljes értékű fehérjét tartalmazó élelmiszerekből (tejből, tejtermékekből, húsból, húskészítményekből, tojásból) kell fedezni. Ahhoz, hogy a fehérje hasznosuljon, megfelelő mennyiségű energiára (kalóriára) is szüksége van a szervezetnek. Ideális testtömeg esetén kilogrammonként 30–40 kcal a kívánatos napi adag. Ez az előbbi példánál maradva 1750-2300 kcal/nap. Megfelelő mennyiségű kalóriához szén-hidrátokból (tészta- és kenyérfélékből, péksüteményből, rizsből, cukorból, mézből, lekvárból, gyümölcsökből és zöldségfélékből), valamint zsiradékokból (főként növényi eredetű margarinból és olajból) juthatunk. Az állati eredetű zsiradék a nagy koleszterintartalma miatt nem előnyös.
A vérben felszaporodó bizonyos ásványi anyagok különböző tüneteket okozhatnak. Például a sok kálium bőrviszketést, zsibbadást, szívritmuszavarokat és szívmegállást idézhet elő. Napi elfogyasztható káliummennyiség 1500–2500 mg. A kezelés előtt kívánatos vérkáliumszint 4–5,6 mmol/l.
Hogyan csökkenthető a káliumfelvétel? Nyersanyag-válogatással, áztatással és előfőzéssel. Nagy káliumtartalmú élelmiszerek a gyümölcsök (különösen a banán és az aszalt gyümölcsök), a zöldségfélék (különösen a paraj, a sóska, a sárgarépa, a burgonya, a brokkoli és a bimbós kel), a hüvelyesek, az olajos magvak, a paradicsompüré, a kechup, a kakaópor és a csokoládé. Az elfogyasztott kálium felszívódása az evés közben bevett Resonium porral csökkenthető, amely a bélben szivacsként szívja magába a káliumot.
A másik fontos anyag a foszfor. Ha a kelleténél több van belőle a vérben, az a csontok anyagcserezavarához vezet, s a csontok fájdalmassá és törékennyé válnak. Ez a foszforban gazdag élelmiszerek (húsok, húskészítmények, belsőségek, halak, búzacsíra és -korpa, tej, tejtermékek, tojássárgája, szárazhüvelyesek, aszalt gyümölcsök, olajos magvak, kakaópor és csokoládé) fogyasztásának mérséklésével, kerülésével, az első főzővíz kiöntésével, a húsok előfőzésével, valamint a hosszú főzést igénylő ételek (pl. kocsonya és húsleves) kerülésével előzhető meg. Az ajánlott foszformennyiség 600–800 mg naponta. Arra kell törekedni, hogy a vér foszforszintje 2,0 mmol/l alatt legyen.
A nátrium vizet tart vissza a szervezetben, ezáltal egyrészt vizenyők alakulnak ki, másrészt megemelkedik a vérnyomás. Minthogy a konyhasó nátriumot tartalmaz, a fogyasztását mérsékeljük vagy kerüljük. Helyette fűszereket használjunk, s legföljebb a készételt ízesítsük egy kis sóval. Egyidejűleg a nátriumban gazdag élelmiszereket (ízesítő porokat, zacskós leveseket, mártásporokat, füstölt húsokat és húskészítményeket, konzerveket, sajtokat, savanyúságokat, mustárt, kechupot, majonézt és sózott rágcsálnivalókat, például chipset és ízesített pattogatott kukoricát) is korlátozzuk vagy kerüljük. A napi ajánlott konyhasóadag 5 g (= 2 g nátrium). A vér eszményi nátriumszintje 135–139 mmol/l.
A kalcium ellensúlyozza a foszfor hatását. Mivel azok az élelmiszerek tartalmaznak sok kalciumot, amelyeknek a foszfortartalma is nagy, ezért gyógyszer (kalcium-karbonátot tartalmazó por, tabletta, pezsgőtabletta) formájában kell gondoskodni a kalciumellátottságról. A javasolt napi adag 2–3 g. A vér kívánatos kalciumszintje 2,6 mmol/l.
Nagyon fontos a megfelelő vitaminellátottság is a vérképzőrendszer és a szervezet egészének működéséhez.
A vízben oldódó vitaminok (B-vitamincsoport, C-vitamin, nikotinsav, biotin, folsav) egy része a dialízis során kioldódik, ezért ezeknek a rendszeres pótlásáról vitaminkészítményekkel lehet gondoskodni.
A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitamin) a dialízis során nem szűrődnek ki, ennek ellenére ügyelni kell arra, hogy kellő adagban jussanak a szervezetbe. Ez változatos táplálkozással és vitaminkomplexekkel oldható meg.

Mértékkel fogyasztható élelmiszerek: kenyér, zsemle, kifli, tésztafélék, rizs, keksz, növényi zsiradék (margarin, olaj), tej, joghurt, kefír, aludttej, tejszín, krémsajt, cukkini, cékla, fejes saláta, póréhagyma, hónapos retek, spárga, főzőtök, uborka, vöröshagyma, zöldbab, zöldpaprika, alma, birsalma, egres, grépfrút, körte, meggy, narancs, méz, cukor és lekvár.
Korlátozottan fogyasztható élelmiszerek: húsok (inkább csirke, nyúl és kacsa, mint sertés és marha), húskészítmények (kenőmájas, nyári szalámi, virsli, párizsi, szafaládé, krinolin és gépsonka), állati zsiradékok (vaj, tejszín, szalonna, tepertő, sertés-, liba- és kacsazsír), tejtermékek (tejföl, túró, reszelni való sajtok: ementáli, trappista, köményes, fokhagymás, Óvári, Lajta), tojás, bimbós kel, brokkoli, burgonya, fekete retek, karalábé, karfiol, paraj, rebarbara, sóska, zeller, zöldborsó, káposzta, paradicsom, padlizsán, sárgarépa, gomba, ananász, cseresznye, görögdinnye, barack, kivi, mandarin, málna, piros ribizli, szamóca, szilva, szőlő, befőttek, kompótok, kávé, fekete tea, gyógynövénytea és üdítők.
Kerülendő élelmiszerek: belsőségek (máj és velő), füstölt húsok, szalámik, kolbászok, halak, lágy, ömlesztett sajtok (háromszög- és kockasajt, karaván, camping és parmezán), szárazhüvelyesek (szárazbab, sárgaborsó, lencse és szójabab), banán, sárgadinnye, fekete ribiszke, aszalt gyümölcsök, olajos magvak, kakaó és csokoládé.
Fel kell hívni a beteg figyelmét arra, hogy a tápanyagtáblázat alapján ellenőrizheti étrendjének tápanyagtartalmát. Még a kerülendő élelmiszerek közül is választhat ritkán egyet-egyet, ha az aznapi étrendjét hozzáigazítja. Igyekezzen naponta négyszer-ötször étkezni. Célszerű diétás naplót vezetnie, amelybe folyamatosan írja be, hogy milyen ételeket evett, s mennyit. Az ajánlott diétát az orvos írja elő. Az étrend összeállításához, valamint az ételek elkészítéséhez dietetikus segítségét vegye igénybe.

Klinikai tápszerek szerepe a dializált beteg diétájában

A diétában a Nutricia négy tápszere alkalmazható: a Fantomalt, a Nutridrink és a Nutrison powder. A Fantomalt alapanyaga a maltodextrin, amely cukor helyett bármilyen ételbe belekeverhető. Édesítő ereje kisebb a cukorénál, viszont a kalóriaértéke csaknem azonos vele, így az ételekhez adva növeli az energiatartalmukat. Egy adagolókanálnyi 5 g = 20 kcal. Hideg és langyos folyadékokban egyaránt jól oldódik. A Fantomalttal dúsított étel vagy ital melegíthető és forralható. Ezt a tápszert szobahőmérsékleten, száraz helyen, jól lezárt dobozban tároljuk. A felbontott doboz három hétig felhasználható.
A Nutridrink teljes értékű, minden tápanyagot tartalmazó, energiadús, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított, fogyasztásra kész, iható tápszer, amely eper, vanília, trópusi gyümölcs, banán, karamell, narancs és csokoládé ízben van forgalomban. Egyéves kortól fogyasztható. Kiegészítő táplálásra napi egy-háromdoboznyi ajánlott. Lassan, kortyolva kell meginni, s lehűtve igazán finom. Szobahőmérsékleten tárolható. Felbontva 24 óráig tartható hűtőszekrényben. Kétszáz ml-ében 300 kcal energia, 10 g fehérje, 36 g szénhidrát, 300 mg kálium, 160 mg foszfor és 160 mg nátrium van.
A Nutrison Energy Plus semleges ízű tápszer a Nutridrink helyett.
A Nutrison powder szintén teljes értékű, minden tápanyagot tartalmazó, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított tápszerpor. Először kevés langyos vízzel keverjük el, s utána öntsük hozzá a többi vizet. A tejszerű folyadékot natúr vagy ízesítve ihatjuk. A tápszerpor kész langyos ételekbe, valamint italokba is keverhető. Egy dl folyadékba vagy ételbe egy-három kanálnyi Nutrison powder keverhető. A fémdoboz kilencven evőkanálnyi tápszert tartalmaz. Szobahőmérsékleten tárolható. Felbontás után hűvös helyen, jól lezárt dobozban három hétig felhasználható. Mindhárom terméket kezelőorvosától kérje! A gyógyszertárban receptre kaphatók.

 
Mintaétrend három napra

1. nap:
Reggeli: tejeskávé Nutridrinkkel (vaníliás Nutridrink 200 ml, kávé 50 ml), félbarna kenyér (100 g), margarin (20 g).
Tízórai: alma (150 g).
Ebéd: pácolt fokhagymás pulykamell (pulykamell 100 g, olaj 20 g, tej 0,1 dl, egy adagolókanálnyi Nutrison powder, fokhagyma), burgonyapüré (burgonya 200 g, hat adagolókanálnyi Nutrison powder, margarin 20 g, szerecsendió), fejes saláta (fejes saláta 100 g, Fantomalt, ecet)
Uzsonna: háztartási keksz (20 g).
Vacsora: bundás kenyér (félbarna kenyér 100 g, tojás 1db, olaj 50 g), vegyes saláta (paradicsom 50 g, uborka 50 g, póréhagyma 30 g, Fantomalt, ecet, fokhagyma, petrezselyemzöld).

2. nap:
Reggeli: tea Fantomalttal, fehér kenyér (10 g), szalámi (20g), margarin (20 g), uborka (50 g).
Tízórai: narancs (150 g).
Ebéd: töltött tök (tök 250 g, darált sertéshús 50 g, rizs 30 g, olaj 15 g, három adagolókanálnyi Nutrison powder, vöröshagyma, só, borsikafű), kapormártás (liszt 20 g, olaj 10 g, tejföl 0,5 dl, kilenc adagolókanálnyi Nutrison powder, kapor, Fantomalt, citromlé).
Uzsonna: epres Nutridrink (200 ml).
Vacsora: tojásos-virslis cukkinilecsó (cukkini 100 g, zöldpaprika 50 g, paradicsom 50 g, vöröshagyma 50 g, olaj 20 g, virsli 60 g, tojás 1 db, fűszerpaprika), párolt rizs (rizs 50 g, olaj 10 g).

3. nap:
Reggeli: tea Fantomalttal, kifli (2 db), reszelt sajt (30 g), margarin (20 g), zöldpaprika (50 g).
Tízórai: nápolyi (50 g).
Ebéd: csirkevagdalt (darált csirkehús 100 g, zsemle 0,5 db, tojás 0,5 db, vöröshagyma, fokhagyma, borsikafű, bazsalikom, olaj a sütéshez), zöldbabfőzelék (zöldbab 250 g, liszt 20 g, olaj 10 g, kilenc adagolókanálnyi Nutrison powder, fokhagyma, petrezselyemzöld, Fantomalt).
Uzsonna: egzotikus puding (trópusi Nutridrink 200 ml, víz 0,5 dl, fél csomag = 20 g vaníliás pudingpor, cukor).
Vacsora: tea Fantomalttal, tepertőkrém (tepertő 30 g, mustár, vöröshagyma, borsikafű), félbarna kenyér (100 g), uborka (100 g).