Heveny formájában a szemgolyót, illetve a szemhéjak nyálkahártyáját borító kötőhártya vörössé válik és váladékot termel. Kellemetlen szúró-égő fájdalommal jár együtt, amely állapotot gyakran idegentest-érzésként szoktak jellemezni, olyan érzés, mintha a szembe valamilyen idegen tárgy került volna. Reggel felkeléskor a termelt váladék miatt a szemhéjak összeragadhatnak, és gyakran a nyák meg is szilárdul, sűrű "csipa" keletkezik. Súlyos esetben a szemhéjak is megduzzadhatnak.
Az idült forma szintén csípő, égő, viszkető érzést okoz, azonban súlyos gyulladásos jelek nem láthatók.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Az esetek többségében az akut kötőhártya-gyulladást bakteriális, illetve vírusos fertőzés okozza. A szem kémiai (füst, por, gőz, vegyi anyagok) vagy mechanikus (kontaktlencse) irritációja, az allergia (szénanátha) szintén az ismert okok közé tartoznak.
A bakteriális fertőzések között néhány évtizeddel ezelőtt még igen gyakori volt az úgynevezett gonococcus okozta kötőhártya-gyulladás. A gonococcus nevű baktérium felelős a gonorrhea más néven a kankó kialakulásáért. Jellemzően nemi váladék útján terjed, a szem bőséges, sűrű, gennyes váladékozása lép fel. Szemészeti kezelés nélkül a fertőzés átterjedhet a szaruhártyára annak átfúródását okozva.
Az úgynevezett trachoma szintén bakteriális eredetű, a kötőhártya csomós gyulladását jelenti, a csomók a fertőzés során a kötőhártyán alakulnak ki. A fő kockázatot szintén a szaruhártyára való ráterjedés jelenti. Néhány évtizeddel ezelőtt a fenti két fertőzés a vakság fő okát képezte.
Szerencsére ez a két kórkép manapság már ritkán fordul elő, és az esetek döntő többségében a bakteriális kötőhártya-gyulladás kezelés nélkül kb. 8-10 nap alatt, antibiotikum mellett 2-3 nap alatt gyógyul.
A vírusos kötőhártya-gyulladás általában nem önmagában, hanem más szervek érintettségével együtt jelentkezik. Gyakran a garat gyulladásával, nyirokcsomó-duzzanattal, lázzal, rossz közérzettel és levertséggel jár együtt. Abban különbözik a bakteriális gyulladástól, hogy a váladék legtöbbször nem sűrű -gennyes, hanem vízszerű állagú (néha véres/) Gennyes váladékozás bakteriális felülfertőzésben alakul ki, melynek kialakulását szükség esetén antibiotikum-tartalmú szemcseppel lehet megelőzni. Gyermekekben jóval gyakrabban fordul elő. Jóval lassabban gyógyul, mint a bakteriális forma, a gyógyulás akár 15 napig is eltarthat.
A szem szárazsága a könnytermelés zavara esetén jön létre. Idős korban a könnytermelés csökkenése miatt a szemgolyót borító könny mennyisége csökken, gyakori panasz a szem fájdalmas viszketése és vörössége. Egyes úgynevezett autoimmun kórképekben szintén a könnytermelés zavara alakul ki (Sjögren szindróma).
Az allergiás kötőhártya-gyulladás fő tünetei a viszketés, a szem vörössége, fokozott könnyezéssel. Gyakran egyéb allergiás betegségekkel (pl. szénanátha) együtt jelentkezik.
Idült kötőhártya-gyulladást elhúzódó bakteriális fertőzés, valamint izgató gőzök-gázok, vegyi anyagok, füst hozhatnak létre.

Kezelés

Bakteriális fertőzés esetén a szemorvos szemcsepp formájában megfelelő antibiotikus kúrát alkalmaz. Vírusos betegség esetén az antibiotikus kezelés az esetlegesen fellépő bakteriális felülfertőzés esetén, illetve annak megelőzése esetén lehet szükséges.
Csökkent könnytermelés esetén műkönny csepegtetése jön szóba.
Fontos a kötőhártyát károsító anyagok kerülése, a betegséget fenntartó helyzetek (pl. fénytörési hiba) megoldása. Napi több óra számítógép előtt végzett munka esetén megfelelő védőszemüveg viselése szükséges. Allergiás eredet esetén megfelelő antiallergiás kezelést lehet alkalmazni. (forrás: OAN)

A diétás étrend elsődleges célja, hogy a beteg elegendő energiához jusson, amely a hasonló korú, egészséges ember energiaszükségletének akár a 150 %-a is lehet. Ezen kívül fontos a fehérjegazdagság is, ezért az étrendben naponta legyen hús (baromfi és hal is), tej, tejtermék és/vagy tojás. A napi étrend ötszöri-hatszori kisétkezésből álljon. Az ételek legyenek ízletesek és változatosak. A vitaminokat és az ásványi anyagokat zöldfőzelékek és gyümölcsök szolgáltassák. Az energia 35–45 %-a növényi eredetű olajokból, margarinokból, vajból, tejszínből és tejfölből származzon (ne a sovány termékeket válasszuk). Kerülendők a gyomor-bél rendszert megterhelő fűszerek (bors, torma, csípős paprika), valamint a haspuffadást okozó élelmiszerek (szárazbab, borsó, lencse, brokkoli, káposztafélék). A glükózintolerancia miatt mérsékelni kell a krisztalloid szénhidrátok — egyszerű cukrok — fogyasztását. Kekszek, pudingok, mignonok, tejszínes gyümölcsturmixok és sütemények naponta lehetnek az étrendben. A felszívódás javítása végett minden étkezéskor pótolni kell az enzimet. A rendszeres sportolás és a fizioterápia nemcsak az erőnlétet tartja karban, hanem javítja az étvágyat is.

Klinikai tápszerek a mukoviszcidózis kezelésében

A Nutridrink teljes értékű, energiadús, fogyasztásra kész, iható tápszer hétféle — eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, csokoládé — ízben, valamint ízesítés nélkül. Önálló italként lehűtve fogyasztható (kivéve a csirkeleves ízűt, amelyet melegen kell inni). Ételkészítés során dúsításra is alkalmasak. Napi egy-három doboznyi javasolt. A Nutrison powder könnyen oldódó, ízetlen, teljes értékű tápszerpor. Ízesítve önálló italként vagy az ételek dúsítására alkalmas. Dúsításhoz deciliterenként egy-három adagolókanálnyit adjunk.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: melegszendvics (darált sonka, Nutrison powder, margarin, sajt), tej (2 dl).
Tízórai: banánturmix (2 dl vaníliás Nutridrink + 20 dkg banán).
Ebéd: zöldséges karfiolleves, majoránnás csirkemell, párolt rizs, saláta.
Uzsonna: epres Nutridrink (egy doboz), kalács.
Vacsora: virsli (mustárral), kenyér, tea, csokoládépuding (Nutridrinkkel).

2. nap
Reggeli: körözött paprikával (hat evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva).
Tízórai: málnaturmix (vaníliás Nutridrink + 20 dkg málna).
Ebéd: húsgaluskaleves, töltött paprika (a húsgombócba Nutrison powder keverve), túrós piskóta.
Uzsonna: tejbedara (170 ml tej, búzadara, nyolc-tíz kanálnyi Nutrison powder, cukor, Rama, ízesítés).
Vacsora: kenőmájas (három-hat evőkanálnyi Nutrison powder, majonéz, magarin), karamellás Nutridrink.

3. nap
Reggeli: krinolin (mustárral), kenyér, tejszínhabos kakaó.
Tízórai: narancsos Nutridrink, kifli.
Ebéd: gyümölcsleves (hat evőkanálnyi Nutrison powderrel), rántott hal, petrezselymes burgonya, saláta, kapros-tejfölös öntettel (Nutrison powderrel dúsítva).
Uzsonna: gyümölcssaláta (Fantomalttal), vaníliapuding (Nutridrinkkel készítve).
Vacsora: kockasajt, Rama, kenyér, tea, palacsinta.

Lényeges tehát az, hogy megkülönböztessük az egyszerû pigmentált anyajegyeket a rosszindulatúságot hordozó elváltozásoktól. Elhelyezkedés szerint leggyakrabban a fénynek kitett testrészeken (arcon, kezeken) alakul ki, de akár a körömágyakon, vagy a tenyéren és a talpon is kialakulhatnak.

Tünetek

Az elváltozás lehet a bõrfelszínnel egy síkban lapos, vagy abból kiemelkedõ durva tapintatú. A színe is változó, lehet barna, fekete, kékes, fehér stb. Az esetek egy részében ártatlannak vélt festékes anyajegybõl indulnak ki, ekkor az eredetileg évek óta meglevõ anyajegy növekedésnek indul, szélei szabálytalanná válnak. Az anyajegy szélei már nem élesek, mint a normális festékes anyajegy esetén, hanem elmosódottak. Vérzés esetén a rosszindulatú elfajulás alapos gyanúja áll fenn. Minden esetben tehát, amikor egy anyajegy megváltozik, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Diagnózis/kezelés

Rosszindulatú elfajulás gyanúja esetén szövettani vizsgálat szükséges. A vizsgálat során mintát vesznek a gyanús elváltozásból (biopszia), majd abban az esetben, ha az eredmény rosszindulatúságot állapít meg, sebészi kezelés szükséges. A mûtét során az elváltozás kimetszésre kerül. A sebészi kezelés kiegészítéseként a tumor újabb kialakulásának meggátlására kemoterápia, illetve gyógyszeres kezelés (interferon) jön szóba. A korai diagnózisnak köszönhetõen az utóbbi években a melanomás betegek túlélési aránya nagymértékben nõtt. (forrás: OAN)

Ami az utóbbit illeti, már 1936-ban, vagyis a mesterséges táplálás időszaka előtt megjelent néhány ezt tanúsító tudományos közlemény. Gyomorműtéteket követően nőtt a szövődmények gyakorisága olyan esetekben, amikor 20 %-nál nagyobb volt a testtömegcsökkenés.
A vér csökkent fehérjeszintje és a fertőzések gyakorisága közötti kapcsolatot először 1944-ben írták le. A testtömegváltozás azonban nemcsak a tápláltság mutatója, hanem a nátrium és a sejten kívüli víz mennyiségét is jelzi. Azt is klinikai tanulmányok igazolják, hogy a műtét előtti testtömegből és albuminszintből következtetni lehet az operáció utáni komplikációkra.
A tápláltsági állapot megítélésére leggyakrabban a BMR-t (alapanyagcsere rátát) használják. A Kórházi alultápláltság című tanulmány szerint a betegek 40 %-a alultáplált a felvétel idején, s ez az arány a kórházi ápolás időtartamával nő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sebészeti beavatkozás késleltetésével és a tápláltsági állapot javításával gyakran megelőzhetők a súlyos szövődmények. Műtét előtti feljavításra akkor ajánlatos sort keríteni, ha a beteg elvesztette rendes testtömegének 10 %-át. Nem megbízható az eredmény, ha a beteg testtömegét az ideális testtömeget mutató táblázat adataihoz viszonyítják. Előfordul ugyanis, hogy a kövér beteg jócskán fogy, ugyanakkor a zsírszövete mégis sok, s végül is a testtömege az ideális szint felett van. Arra mindenképpen tekintettel kell lenni, hogy a 20 %-os testtömegvesztés nagyon súlyos állapot, s ha ez eléri a 30 %-ot, a beteg életveszélyes helyzetbe kerül.

A műtét előtti alultápláltság kezelése

A műtéttel járó halálozási arány számottevően javul, ha az alultáplált betegek a beavatkozás előtt legalább egy hétig vagy még tovább erősítő (roboráló) ételeket kapnak. Szükség lehet az enterális táplálásukra is. A szondatápszerekkel (Nutrison standarddal, Nutrison Energy Plusszal, Nutrison Multi Fibre-ral, Peptisorbbal, Nutrinivel) a szervezetbe jutó táplálék energia-, ion- és nyomelem-összetétele hasonlít az ételekéhez. A táplálás során előfordulhat, hogy a vese, a máj és a hasnyálmirigy elégtelenül működik, ezért ennek figyelembevétele nélkül nem valósítható meg a biztonságos étkeztetés. De a túltáplálást is el kell kerülni, mivel a túlzott kalória-bevitel fokozza az anyagcserét, s ez a stresszreakció fokozódására vezet.
A roboráló étrend fehérje- és energiadús legyen, hogy a beteg testtömege ne csökkenjen, vagy az elvesztett kilókat mielőbb visszaszerezze. Az étrend akkor fehérjedús, ha a szervezetbe jutó napi fehérjemennyiség meghaladja a testtömegkilogrammonkénti 1–1,2 g-ot. Ezt a fehérjemennyiséget könnyen felszívódó formában kell adni, hogy a fehérje maximálisan be tudjon épülni a testbe. A fehérjebőség mellett elegendő kalóriára is szüksége van a betegnek, mert egyébként a többletfehérje nem hasznosul kellőképpen, hanem energiaforrásként lebomlik. Azt, hogy az energiát elsősorban szénhidrátokból vagy könnyen emészthető zsiradékokból fedezzük-e, a betegség tünetei határozzák meg.
A roboráló étrend napi energiatartalma 2400–3000 kcal (10–12,6 MJ), fehérjetartalma testtömegkilogrammonként 1,5–2 g, szénhidráttartalma 350–500 g (a cukor maximálisan 10 %), zsírtartalma 100 g, míg rosttartalma 20-30 g legyen. A beteg naponta 2,5–3 liter folyadékot igyon.

Klinikai tápszerek a műtét előtti étrendben

A konyhatechnológiai műveletek közül alkalmazni kell a dúsítást. Az étel ízének és jellegének megfelelően tojással, tojásfehérjével, fehérjekoncentrátummal Protifar 90-nel, Nutrison powderrel és Nutridrinkkel dúsíthatunk.
Reggelire és kisétkezésre javasolt italok: tej, kakaó, csokoládés tej, tejes gyümölcsturmixok, joghurtok, Nutridrink.
Reggelire és kisétkezésre javasolt ételek: tehéntúró, túróhab, krémtúró, sovány sajtok, májpástétom, tojásételek, petrezselymes túrókrém.
Levesek: erőleves tojással, szárnyasaprólék-, májgaluska-, krém és püré levesek pl.: parajkrém-, sárgarépakrém-, paradicsom- és csurgatott-tojás-leves. Javasolt dúsítás: Nutrison powder.
Köretek, főzelékek: burgonya-, karalábé-, zöldborsó-, tök- és finomfőzelék, csőben sült főzelékek: karfiol, burgonya, tök, zöldborsó, spárga. Burgonyából készült köretek: püré, püré sonkával, rakott burgonya. Cereáliákból készült köretek: rizibizi, galuska, milánói makaróni, sajtos spagetti. Javasolt dúsítás: Protifar 90, Nutrison powder.
Mártások: besamel-, sajt-, kapor-, hollandi, gombakrém-, zellerkrém-, gyümölcs-, sóska- és uborkakrémmártás. Javasolt dúsítás: egy–három kanálnyi Nutrison powder dl-ként, Protifar 90. Gyermeknek a napi maximális adag 17,5 g (hét adagolókanálnyi), felnőtteknek 17,5–30 g (hét–tizenöt adagolókanálnyi).
Húsételek: a beteg étvágyának megfelelően adhatók marha-, baromfi- és sertéshúsból, valamint halakból készült ételek sütve, főzve, párolva (fóliában, kuktában), valamint felfújtak és pürék formájában.
Saláták: tojás-, hús-, paradicsom-, uborka- és halsaláta, joghurtos almasaláta, zelleres almasaláta kefirrel, kefires paprika. Az öntetek Nutrison powderral dúsítva.
Tészták, édességek: túrós tészta, gombóc és rétes, sajtos tészta, túrós piskótatekercs, sonkával töltött kifli, galuskák. Javasolt dúsítás: három-kilenc evőkanálnyi Nutrison powder adagonként.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: tej (3 dl), kalács (150 g), margarin (20 g).
Tízórai: lágy tojás (2 db), császárzsemle (1 db), alma (100 g, vagy egy doboznyi Nutridrink).
Ebéd: húsgombócleves, töltött csirke, csőben sült brokkoli, gyümölcsrizs.
Uzsonna: őszibarackturmix (és/vagy egy doboznyi Nutridrink).
Vacsora: gombás sertésszelet, burgonyapüré (három–öt adagolókanálnyi Protifar 90), uborkasaláta, tea.

2. nap
Reggeli: kakaó (2 dl), zsemle (1,5 db), margarin (20 g), gépsonka (8 dkg).
Tízórai: almakompót (és/vagy egy doboznyi Nutridrink).
Ebéd: májpüréleves, grillcsirke, petrezselymes burgonya, tejszínes vaníliakrém (három–hat evőkanálnyi Nutrison powderrel).
Uzsonna: gyümölcsjoghurt (vagy egy doboznyi Nutridrink + gyümölcs).
Vacsora: hideg sertéssült, zöldbabfőzelék, ízes piskóta (Nutrison energy plusszal és hidegen kikeverhető pudingporral készült töltelékkel).

3. nap
Reggeli: főtt virsli, zsemle (1,5 db), tejeskávé (vaníliás Nutridrinkkel).
Tízórai: sonkakrém, kifli (2 db), reszelt alma (vagy egy doboznyi Nutridrink).
Ebéd: tyúkhúsleves, sajtos sertésszelet, tejszínes tökfőzelék (három–hat evőkanálnyi Nutrison powderrel).
Uzsonna: gyümölcskrémes piskóta (vagy egy doboznyi Nutridrink).
Vacsora: vagdalt szelet, sült burgonyapüré, reszelt sárgarépa, saláta.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

A koszorúérbetegség talaján kialakult szívizombetegség, súlyosabb esetben a szívinfarktus által érintett izomterület pusztulása a betegség gyakori oka. A túlzott alkoholfogyasztás következtében a szívizom gyengévé válik, az összehúzódás ereje csökken, szívelégtelenség alakul ki. Bizonyos vírusos fertőzések megtámadják a szív izomzatát, szintén működészavart eredményezve. A magas vérnyomás a szívre illetve az erekre gyakorolt káros hatása folytán szintén a keringési elégtelenség hátterében áll. Elhízás esetén a betegség súlyosabb formában jelentkezik.

A betegség tünetei

A tünetek alapja az, hogy a szív a vért nem képes az erek felé kielégítő mértékben továbbítani. Ennek következtében az erekben lévő folyadék pang, ezért a betegséget pangásos szívelégtelenségnek is nevezik.
Jellemző panasz a kezdetben csak fizikai terhelésre, majd a betegség késői szakaszában már nyugalomban is fellépő nehézlégzés. A légszomj olyan súlyos fokú lehet, hogy a beteget éjszaka álmából is felriasztja. Gyakran az első tünet, hogy pl. a lépcsőjárás nehezített. A gyengeség, fáradékonyság, alacsony terhelhetőség, a száraz köhögés szintén jellemző panasz. Az alsó végtagok vizenyője (lábdagadás), az éjszaka során többszöri vizelés szintén jellemző tünetek. A zsigerekben (máj, belek, gyomor) jelentkező pangás miatt májtáji feszítő fájdalom, étvágytalanság, hányinger tapasztalható. Szapora szívműködés is gyakran előfordul.

Kezelés

Elsősorban a betegség kialakulásáért felelős betegségeket kell kezelni. A magas vérnyomás a pajzsmirigy túl- vagy alulműködés, a különböző szívritmuszavarok kezelése csökkenti a szívelégtelenség súlyosságát. A szigorú alkoholtilalom, elhízás esetén a testsúlycsökkentés szintén a terápia része.
A konyhasóbevitelt csökkenteni kell. A fizikai terhelés mérséklése szintén javulást eredményez.
A gyógyszeres kezelés alapját a vízhajtók képezik. Emellett bevált gyógyszerkészítmények az úgynevezett digitáliszok, nitrátok és ACE-gátlók. A béta receptor blokkolók a szívritmus szabályozása révén eredményesen kiegészítik az előbbi terápiát. (forrás: OAN)