A daganatos betegek diétás étrendjének alapját a gabonafélék teszik ki. Ezeket fogyaszthatják magként (csíráztatva, kásának stb.) és feldolgozva (liszt, pehely, müzli, kenyér, tészta stb. formájában). A cél az, hogy minél több gabonafélét, minél változatosabban elkészítve tálaljunk. De fontos szempont az is, hogy az elfogyasztott gabona minél teljesebb értékű legyen, azaz tartalmazza a gabonaszem korpa- és csírarészét is.
Nélkülözhetetlen nyersanyagai a diétának a zöldségfélék és a gyümölcsök is. Ezekből naponta két-két étkezést tervezzünk. Az előbbiekből főzeléket, salátát vagy párolt zöldséget készítsünk, míg a gyümölcsöt tízóraira és uzsonnára adjuk. A zöldségek és a gyümölcsök olyan anyagokat tartalmaznak, amelyekre a betegek (és természetesen az egészséges emberek) szervezetének okvetlenül szüksége van. Ilyenek a növényi rostok, a vitaminok, az ásványi anyagok és a fitovegyületek. A zöldségeket és a gyümölcsöket lehetőleg vegyszermentesen termelő gazdaságból vásároljuk.
Az állatifehérje-források közül tejet és tejtermékeket (kefirt, joghurtot, túrót és sovány kemény sajtot), valamint húsokat (pulykát, csirkét és halakat) kell fogyasztani. Szárnyas és hal hetente kétszer kerüljön terítékre. Ritkán egy kis sütemény is változatosabbá teheti az étrendet.
Az elkészítési módot illetően minél kevesebb zsiradékkal készüljenek az ételek. A fűszerezéshez a régi magyar konyha fűszereit (a kaprot, a tárkonyt, a bazsalikomot stb.) használjuk.
Ügyelni kell a kellő mennyiségű folyadék bevitelére is, mert ennek fontos szerepe van a szervezet méregtelenítési folyamatában. A napi adag 1,5–2 liter legyen — ez lehet ásványvíz, illetve gyógy- és gyümölcstea.

A daganatos betegek diétájába ne kerüljenek tartósított élelmiszerek (kivételek a natúr, gyorsfagyasztott élelmiszerek), füstölt ételek, valamint fehér lisztből és cukorból készült termékek. Nem ajánlott a cigaretta-, a kávé- és az alkoholfogyasztás, valamint az ételek túlzott sózása.
Az elmondottakon kívül még a következőkre kell ügyelni:
- meg kell akadályozni (tápszerrel is) a hirtelen testtömegcsökkenést;
- a már bekövetkezett testtömegcsökkenés miatti tápanyag-, ásványianyag- és vitaminhiányokat pótolni kell (tápszerrel is);
- a kezelés alatt kerülni kell az erős ízű és illatú ételeket a hányinger és a hasmenés megelőzése vagy enyhítése végett (erre a célra szolgálnak a laktóz- és salakanyagmentes tápszerek).

A klinikai tápszerek szerepe a daganatos betegségek diétájában

Kiegészítő táplálékként a beteg állapotától függően naponta 2–3 doboz (esetenként több) Nutridrink fogyasztható. A semleges íz kedvelőinek, illetve tejhelyettesítőként Nutrison Energy Plus adható. A készételek jól dúsíthatók a semleges ízű Nutrison powderrel. Tartós fogyasztás esetén a többféle klinikai tápszer harmonikusan kiegészíti egymást.

Mintaétrend 3 napra

1. nap
Reggeli: tejeskávé (Nutrison Energy Plus), barna kenyér, margarin, zöldpaprika, paradicsom.
Tízórai: epres Nutridrink.
Ebéd: paradicsomleves, csőben sült brokkoli (Nutrison powder), barna kenyér.
Uzsonna: gyümölcs.
Vacsora: héjában főtt burgonya, kefires túró, metélőhagyma, zöldpaprika.

2. nap
Reggeli: tea, barna kenyér, vaj, sajt, reszelt zöldségek.
Tízórai: gyümölcsturmix Nutrison Energy Plusszal.
Ebéd: zöldségleves, halfilével rakott kel (barna rizzsel, sovány tejföllel, Nutrison powderrel), barna kenyér.
Uzsonna: gyümölcssaláta, korpás keksz.
Vacsora: tökfőzelék (Nutrison powderrel), tükörtojás, barna kenyér.

3. nap
Reggeli: tejeskávé (Nutrison Energy Plusszal), barna kenyér, hideg pulykasült, kígyóuborka.
Tízórai: narancsos Nutridrink.
Ebéd: gyümölcsleves (Nutrison powderrel), francia rakott burgonya, saláta.
Uzsonna: gyümölcs
Vacsora: karamellás Nutridrink, barna kenyér, körözött (Nutrison powderrel), nyers zöldségek.

Definíció/diagnózis

Az elhízáson a szervezet zsírtartalmának kóros megnövekedését értjük. Annak a megállapítására, hogy az elhízás milyen mértékű, számos eljárás van használatban. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett testtömegindex (Body Mass Index: BMI; nemre korrigált kalkulátor elérhető a főlapról), amely egy egyszerű számításon alapszik. Ha elosztjuk a kilogramban mért testsúlyunkat a méterben mért testmagasságunk négyzetével, egy hányadost kapunk (kg/m2). Ha ez a szám 20 és 25 között van, akkor normális alkattal állunk szemben, ha 25 és 30 közé esik, akkor az egyén túlsúlyos, ha pedig 30 feletti eredményt kapunk akkor elhízottnak számít. A derékkörfogat a hasi zsírszövet megítélésére szolgál. Férfiaknál 102 cm, nőknél 88 cm az elfogadható felső határ. A derék-csípő hányadost megkapjuk, ha a derékkörfogatot elosztjuk a csípőkörfogattal. Férfiaknál 0,9 alatti, nőknél 0,8 alatti értékek elfogadhatóak. A bőrredővastagság szintén objektív vizsgálati módszer az elhízás megítélésére, azonban jellemzően kórházi körülmények között használatos. A túlsúly nem feltétlenül jelenti a szervezet zsírtartalmának megnövekedését, gyakran előfordul erősebb csontozat vagy tömegesebb izomzat mellett, hogy kóros BMI értéket találunk a test alacsony zsírtartalma ellenére. A zsírszövet eloszlásától függően beszélünk alma formájú illetve körte formájú elhízásról. áAz alma formájú elhízás leginkább férfiakra jellemző, ebben az esetben a zsírszövet a hason illetve a hasi zsigerek körül található. A körte formájú elhízás a nőknél gyakoribb, ekkor a zsírszövet döntően a csípőtájon, a combok területén helyezkedik el. kétfajta elhízástípus különböző betegségekre hajlamosít. Az alma típusú elhízás és a magas vérnyomás, a cukorbetegség, magas vérzsírszint, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések kapcsolata egyértelmű. A körte típusú elhízás elsősorban ízületi bántalmakat okoz.

A betegség kialakulását segítő tényezők

A túlsúly, illetve az elhízás kialakulásában számos tényező vesz részt. Az elhízott vagy túlsúlyos egyén vizsgálatát biológiai, környezeti, magatartási szempontból kell elkezdenünk. Az ember testsúlygyarapodását illetve csökkenését alapvetően az határozza meg, hogy a bevitt, illetve az elhasznált energia hogyan aránylik egymáshoz. Ez az úgynevezett energiamérleg, amely akkor pozitív, ha az egyensúly a bevitt energia javára tolódik el, ekkor zsírraktárak képződnek. A fokozott fizikai aktivitás növeli az elhasznált energia mennyiségét. A magas szénhidrát- és zsírtartalmú ételek túlzott fogyasztása a túlzott kalóriabevitel révén az elhízás vezető hátterét képezi. Tagadhatatlan, hogy bizonyos genetikai tényezők is szerepet játszanak az elhízás kialakulásában. Egyenesági rokonok között a hasonló alkatúak előfordulása gyakoribb, bár környezeti tényezők is szerepet játszanak. Bizonyos betegségek pl. Cushing kór vagy az ún. Stein-Leventhal szindróma szintén elhízással járnak.

Az elhízás szövődményei

A felsorolt betegségek lényegesen gyakrabban fordulnak elő elhízott egyénekben:

- magas vérnyomás

- magas koleszterin- és vérzsírszint

- cukorbetegség

- szívkoszorúérbetegség

- szívelégtelenség

- agyvérzés

- epekövesség

- ízületi megbetegedések

- visszérbetegségek

- alvászavar

- egyes rosszindulatú daganatok: méhrák, emlőrák, prosztatarák, vastagbélrák, epehólyagrák, veserák

- menstruációs zavarok, a peteérés zavara

- vesekő

- önértékelési zavarok, depresszió

Mindezek egyértelműen élettartamcsökkenéshez vezetnek.

Kezelés

A kezelés alapját a diéta és a testmozgás képezi. Számos jól bevált fogyókúrás módszert leírtak már, ennek ellenére szomorú tapasztalat, hogy a kezdeti fogyás után a fogyókúrázók kb. 80%-a visszanyeri a diéta előtti testsúlyát. A cél tehát nem a gyors fogyás, hanem ellenkezőleg a viszonylag lassan leadott kilók után a testsúly tartása. Általában azt mondhatjuk, hogy heti fél kilogrammnál nagyobb testsúlycsökkenés már káros. Ekkor már nemcsak a zsírok, hanem a szervezet saját fehérjéi, így az izomzat fehérjéi is bomlanak, ezáltal az izomtömeg csökken. A fogyókúra kezdetén a súlycsökkenés látványosabb, ekkor az első 2-3 hétben az 5 kg-os fogyás sem ritka a kezdeti folyadékvesztés miatt. Ez a tendencia később csökken, a fogyás ezután lassabbá válik. Fontos megértenünk, hogy ez nem azért van, mert nem tartjuk szigorúan a fogyókúrát, hanem ez egy természetes folyamat. A diéta eredményes módja az, ha a korábban fogyasztott táplálékhoz képest átlagban naponta 500-700 kcal-val kevesebbet viszünk be. A kalóriamegvonás történhet úgy, hogy kerüljük a szénhidrátban és zsírban gazdag élelmiszereket, több zöldséget, ill. alacsony cukortartalmú gyümölcsöt fogyasztunk.

- Térjünk át a mesterséges édesítőszerekre! Számos jó minőségű, a cukrot kiválóan helyettesítő készítmény van forgalomban.

- A legtöbb élelmiszer csomagolásán fel van tüntetve energiatartalma, nézzük azt meg és az alapján vásároljunk!

- Étkezzünk naponta legalább 5 alkalommal!

- Hozzá kell szoknunk, hogy a diéta az első 2 hétben azért nehéz, mert állandó éhségérzetet okoz. Ezt az érzést teljes őrlésű gabonatermékekkel ill. magas rosttartalmú élelmiszerekkel csökkenthetjük.

- Ügyeljünk a vitaminok bevitelére! Télen egészítsük ki étrendünket vitaminkészítményekkel!

- Sütéshez, főzéshez használjunk növényi alapanyagból készült olajat! Kerüljük a finomított szénhidrátokat! Ne nassoljunk!

- A táplálkozási szokásaink megváltoztatása mellett - ha egészségügyi ellenjavallat nincs - mozogjunk többet! A mozgásszegény életmód mellett a testsúlycsökkentés sokkal nehezebb, mint ha könnyű, úgynevezett aerob testmozgást végzünk. Melyek az aerob sportok? Pl. kocogás, futás, úszás, kerékpározás, aerobik stb. Napi 15-20 perc fizikai aktivitás elég ahhoz, hogy erőnlétünk javuljon, izmosabbak legyünk és a fogyás így eredményesebb lesz. Néhány héten belül észre fogjuk venni, hogy a mozgás az életünk részévé vált, szervezetünk már igényelni fogja és jobban fogjuk magunkat érezni bőrünkben! A fizikai aktivitás jótékony hatású a szénhidrátanyagcserére, a vérnyomásértékek javulnak, erősíti a csontokat, az izmokat és az ízületeket, segít megelőzni a csontritkulást. El kell ugyanakkor oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a fizikai aktivitás csak sport keretében képzelhető el. Akár napi fél óra séta elég lehet arra, hogy a korábbi ülő életmódon változtatva az állóképességünk javuljon. Ha emeletes házban lakunk ne használjunk liftet, inkább lépcsőzzünk! Minden egyes lépcsőfokkal közelebb kerülhetünk a kitűzött testsúlyunkhoz! Nézzünk kevesebb TV-t, ha feltétlenül le kell ülnünk a TV elé, a műsorok közti szünetben is elvégezhetünk néhány tornagyakorlatot!

Gyógyszeres kezelés

Ritka esetekben a diéta illetve a fokozott testmozgás ellenére a testsúlycsökkentés nem jár eredménnyel. Ekkor gyógyszeres kezelés jön szóba, amely az orvos által felírt készítményen alapszik. Két olyan gyógyszercsoport van, amelyik a testsúlycsökkentésben javasolt. Két gyógyszercsoport különböző hatásmechanizmussal. Ha szükséges, az Ön orvosa fogja kiválasztani azt, amelyikre Önnek szüksége van. Az egyik a hypothalamus éhségközpontjára hatva az éhségérzet csökkentésével ér el eredményt. A másik a bélcsatornában hatva megakadályozza a zsírok felszívódását. Akár a kétfajta gyógyszer együtt is alkalmazható. Még egy megoldás létezik, végső esetben a plasztikai sebészé a főszerep. Leggyakrabban akkor indokolt plasztikai sebészhez fordulni, ha egy adott testrészről a zsír az előbb felsorolt eszközök ellenére nem távozik. Figyelembe kell azonban venni, hogy a beavatkozás szövődményekkel járhat, fájdalmas valamint a tartósság nincs garantálva. (forrás: OAN)

A betegség tünetei (a hasmenés, a hasi görcs, a bélkorgás és a fokozott gázképződés) többnyire röviddel a tej megivása után megjelennek.
A beteg nyugodtan ehet kenyeret, zsemlét, zöldfőzelékeket, szárazhüvelyeseket, a húsok közül baromfi- és sertéshúst, valamint halat és laktózmentes felvágottakat (pl. a PICK Szeged Rt. felvágottjai nem tartalmaznak tejport), rizst, burgonyát, száraztésztákat, olajat, Liga vagy Delma light margarint, továbbá az életkornak és az állapotnak megfelelő szójakészítményeket.
Az étrend nem tartalmazhat: tejet és tejtermékeket (tejfölt, tejszínt), kivételt képeznek a kemény sajtok, amelyek a csekély laktóztartalmuk miatt az egyéni tűrőképesség figyelembevételével adhatók. Ugyanez vonatkozik a tejelő állatok húsára (a marha- és a borjúhúsra) is. Csak a pontos összetétel ismeretében kaphat a beteg felvágottakat, kész és félkész konzerveket (máj- és húskrémet, löncsöt), mert tejport tartalmazhatnak. Laktóztartalmuk miatt nemkívánatosak az édesipari (kekszek, nápolyik, fagylaltok, jégkrémek és sütemények) és a sütőipari termékek (kifli, kalács, bukta és briós.

Klinikai tápszerek szerepe a laktózintolerancia diétájában

A szigorú laktózmentes diéta esetén különös gondot kell fordítani a vitaminok és az ásványi anyagok (főleg a kalcium) pótlására. A laktózmentes Nutridrink és Nutrison powder jól kiegészíti az étrendet. Önálló italként és az ételek dúsítására egyaránt használhatók. A Nutridrink teljes értékű, energiadús, folyékony tápszer. Hétféle — eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, csokoládé — ízben és ízesítés nélkül van forgalomban. Önálló italként lehűtve iható, kivéve a csirkeleves ízűt, amelyet melegen kell fogyasztani. Az ételkészítés során dúsításra is alkalmas. Napi két-három doboznyi javasolt belőle. A Nutrison powder könnyen oldódó, ízetlen, teljes értékű tápszerpor, amely ízesítve önálló italként iható, s az ételek is dúsíthatók vele. A dúsításhoz deciliterenként egy-három adagolókanálnyi mennyisége ajánlott.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: olajos hal, kenyér, kakaó (2 dl, Nutrison powder 42 g + 170 ml víz + kakaó + cukor).
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: csontleves, sült csirkecomb, petrezselymes burgonya, saláta.
Uzsonna: trópusi Nutridrink.
Vacsora: PICK Szeged Rt. felvágott, Delma, kenyér, tea.

2. nap
Reggeli: Delma, méz, zsemle, kávé (Nutrison powder 42g + 170 ml víz + kávé + cukor).
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: húsgaluskaleves, töltött paprika, meggyes piskóta.
Uzsonna: epres Nutridrink.
Vacsora: PICK Szeged Rt. kenőmájas, rozskenyér, tea, zöldpaprika.

3. nap
Reggeli: rántotta, kenyér, karamell (200 ml víz + megolvasztott cukor + Nutrison powder 42 g).
Tízórai: vaníliás ananászturmix (Nutridrinkkel).
Ebéd: savanyú tojásleves, zöldséges rizses csirke, saláta.
Uzsonna: gyümölcs.
Vacsora: debreceni hideg sült, nyers zöldségekből, főzelékekből saláta, Bakonyi barna kenyér.

A köldök a szegycsont alsó pólusát és a szeméremcsontot összeköto képzeletbeli vonal középpontjában helyezkedik el. Amennyire nincs szerepe a felnőtt szervezet működésében, annál fontosabb magzatkorban, ugyanis a köldökzsinóron keresztül létesül kapcsolat az anyai és a magzati vérkeringés között. A köldökzsinór egyik vége a méhlepényhez, a másik vége a köldökön keresztül a magzathoz kapcsolódik. Ez az összeköttetés biztosítja a magzat tápanyag és oxigénellátását. A születést követően a köldökzsinórt elvágják, majd elkötik, ezt követően az ún. köldökzsinórcsonk a 6-8.napon leesik és napokon belül létrejön a köldök néven ismert behúzódás. A behúzódásnak megfelelő helyen a hasfal a környezetéhez képest lényegesen gyengébb, ezért a hasfali sérvek nagy gyakorisággal a köldökben jelentkeznek.

A betegség kialakulását elősegítő tényezők

Minden olyan folyamat, ami a hasüregi nyomást növeli, egyúttal a zsigerekre (belső szervek) nehezedő nyomást is fokozza. Adott esetben a nyomás elér egy olyan mértéket, hogy a hasüregi zsigerek maguknak mintegy helyet keresve a hasfal leggyengébb pontján keresztül menedéket keresnek és előboltosulnak. Képzeljünk el egy lufit, amely egy területen anyaghibás! Ha megpróbáljuk felfújni, akkor azon az anyaghibás gyengébb területen előbb-utóbb a lufi kiboltosul. Nagyjából ez a helyzet a sérvek esetén is azzal, hogy ebben az esetben a lufi a hasüreg, az anyaghiba pedig a hasfal gyenge pontja, jelenleg a köldök.

Mikor növekszik a hasüregi nyomás?

Fokozott hasprés: nehéz széklet, erőltetett köhögés, erős tüsszentés, szülés, fizikai megerőltetés (nagy súly emelése).
A haskörfogat megnövekedése a köldök körüli izomzat és kötőszövet ellazulásához vezet, ilyenkor már kisebb hasüregi nyomásemelkedés is elég a sérv kialakulásához. A haskörfogat normálisan is menő terhesség idején, de pl. nagyfokú elhízás (férfias jellegű, ún. abdominális=hasi, súlyos májbetegség) szintén a haskörfogat megnövekedéséhez vezet.

Tünetek

Köldöksérv esetén a köldök területén egy rugalmas tapintatú előboltosulás alakul ki. Jellemző, hogy a hasprésre az előboltosulás kifejezettebb lesz. Ez az oka annak, hogy a vizsgáló orvos a sérvek vizsgálatánál megkéri a beteget, hogy köhögjön, ilyenkor ugyanis a sérv jobban vizsgálható. A sérvtartalom húzhatja az idegvégződésekben gazdag hashártyát, ami tompa fájdalomhoz vezet. A fájdalom legtöbbször nem súlyos, inkább kellemetlen, zavaró. Általában a sérv nyugalomban pl. háton fekve visszahúzódik vagy kézzel könnyen visszahelyezhető. Régóta fennálló sérv esetén egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a sérvet körülvevő hashártya a környező kötőszövethez rögzül és a sérvet kézzel már nem lehet visszahelyezni.

Szövődmények

A sérvek, így a köldöksérv fenyegető szövődménye az ún. kizáródás. Ez azt jelenti, hogy a sérvtartalommal teli tömlőre a kapu rászorul, a sérvtartalom vérellátásáért felelős ereket leszorítva. Ebben az esetben a korábban panaszmentes, vagy csekély panaszokkal járó sérv órákon belül igen érzékennyé, keménnyé, fájdalmassá válik, és a korábban esetleg visszahelyezhető sérv nem helyezhető vissza. Azonnali műtéti beavatkozás nélkül a kizáródás halállal fenyeget. A műtét során a sérvtartalmat a hasüregbe visszahelyezik, és a kaput zárják, a köldököt mintegy megszüntetik. Néha a műtéti beavatkozás késik, ekkor a sérvtartalom (belek) visszafordíthatatlan károsodása (bélelhalás) miatt kiterjedtebb műtétre (részleges szerveltávolítás) kerül sor.

Kezelés

A kezelés egyértelműen műtéti. Szövődménymentes esetben a műtét kb. fél órát vesz igénybe, a hazamenetel a műtétet követő kb. 4-5. napon megtörténhet. Szakmai körökben azonban vitatott kérdés, hogy minden köldöksérv egyértelműen műtétre kerüljön-e. Abban az esetben, ha a sérvet gyakran kell kézzel visszahelyezni természetesen nagyobb a kizáródás kockázata, ekkor a műtét abszolút indokolt. Idős korban, súlyos belgyógyászati betegség esetén azonban sérvkötő viselése is szóba jön. A sérvkötő helyesen alkalmazva a sérvtartalom előboltosulását megakadályozza, azonban természetesen a sérvet nem gyógyítja meg. (forrás: OAN)

Előfordulás

Az USA-ban ez a férfiaknál fellépő leggyakoribb rosszindulatú daganat. Előfordulása a korral folyamatosan nő, 60 és 70 év között mintegy 30 %-ban, 80 és 90 év között 70%-ban mutatható ki. Egyes kutatások szerint a fokozott zsírfogyasztás a prosztatarák előfordulását növeli.

Tünetek

Gyakran tünetmentes, olyan tünetek, mint a fogyás, testi leromlás vagy csontfájdalom csupán az esetek 15-20%-ban lépnek fel. Előrehaladott esetben a daganat közeli, illetve távoli áttétet adhat, ekkor az áttét által kiváltó panaszok uralják a képet. Abban az esetben, ha a prosztatarák a gerinc csigolyáiba ad áttétet akkor intenzív csontfájdalom jellemző, gyakran a máj az áttétképzés helye. Akkor, ha a prosztatadaganat a húgycsövet nyomja vizelési panaszok jelentkeznek, figyelembe kell azonban venni, hogy ezt a panaszt az esetek nagy részében a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás okozza.

Diagnózis

Tekintettel arra, hogy a prosztatarák gyakran tünetmentes, és a férfi lakosság igen nagy része veszélyeztetett, a szűrés kiemelt fontosságú.
A PSA /Prosztata-Specifikus Antigén/ egy úgynevezett tumormarker, egy olyan anyag, amely akkor, ha a mennyisége a vérben egy bizonyos szintet meghalad jelzi azt, hogy prosztatarák áll fenn. Egy egyszerű vérvétel alkalmas tehát arra, hogy tünetmentes férfiakban található prosztatarákot felfedezzük.
Mivel a prosztata a végbélen keresztül ujjal elérhető és a prosztatarák legtöbbször a szerv külső részét érinti, az orvos az ujjával végzett egyszerű tapintással meg tudja ítélni a prosztata állományát. Abban az esetben, ha a prosztata kemény, érdes felszínű további vizsgálatok szükségesek.
Abban az esetben, ha a PSA vizsgálat, illetve a tapintás alapján a rosszindulatú daganat alapos gyanúja áll fenn, biopsziára van szükség. A mintavétel gyors és egyszerű, UH /ultrahang/ segítségével történik, pontos diagnózist tesz lehetővé.
A végbélen keresztül végzett UH vizsgálat, illetve az MRI alkalmasak a prosztatarák megítélésére.
A csontok izotópvizsgálata az esetlegesen fennálló csontáttétekre deríthet fényt.

Kezelés

Alapvetően a sebészi megoldás, illetve a besugárzás képezi a betegség terápiáját. Műtét során eltávolításra kerül a teljes prosztata, az o¬ndóhólyaggal és az o¬ndóvezeték egy részével együtt. Abban az esetben, ha a műtét a betegség korai stádiumában történik, az esetek nagy részében teljes gyógyulás érheto el. A műtéti módszer besugárzással egészíthető ki, ekkor gyógyulás még biztosabb.
A besugárzás önállóan is alkalmazható terápiás módszer. Akkor, ha a daganat áttétet nem ad, jó eredményekről számoltak be.
Idős korban alacsony stádiumú, kisméretű prosztatarák esetén, illetve akkor ha a beteg általános állapota miatt bármilyen beavatkozás fokozott kockázattal járna nem szükséges kezelést bevezetni, azonban ekkor fokozott ellenőrzés szükséges.
A terápia részét képezheti az, hogy bizonyos hormontartalmú gyógyszerekkel a férfi nemi hormonok /androgének/ szintjét a vérben csökkentik, ez szintén javulást eredményezhet. (forrás: OAN)