Trombózis esetén a vénákban található vérrög a vér áramlását akadályozza, azok kitágulhatnak, a visszerek billentyűi elégtelenül működnek. Idővel a korábban rugalmas vénafal merevvé változik, és már nem lesz képes a vér megfelelő továbbítására, az alsó végtagban pangás jön létre, az megduzzad, -vizenyős, feszes, fénylő lesz. Később a pangás miatt a lábszár bőre barnásan elszíneződik. A vékony, érzékeny bőr a legkisebb sérülésre is megreped, seb keletkezik, amely nehezen gyógyul, kifekélyesedik. A lábszárfekély esetek többségében a lábszár alsó harmadában, a belboka felett alakul ki.
Idült betegség, a gyógyult fekélyek gyakran kiújulnak, ill. máshol újak alakulnak ki.

Panaszok

A vénás pangás következtében a bőr begyulladhat, viszketés, fájdalom léphet fel. A lábszárfekély gyakran fájdalom- és panaszmentesen alakul ki.

Kezelés

Igen fontos hangsúlyt kap a megelőzés. Az ún. kompressziós pólya egy egyszerű gumiharisnya, ami segít megakadályozni azt, hogy a visszerekben pangás jöjjön létre. Fontos azonban, hogy artériás (verőeres) keringési zavar esetén a pólya használata kifejezetten káros lehet, ezért mielőtt az orvos pólyát rendelne, megvizsgálja az alsó végtagi ütoerek állapotát is. Ehhez az ún. Doppler áramlásméro készülék áll rendelkezésére. A vizsgálat néhány percig tart és nem fájdalmas.
A már kialakult fekély esetén alapvető az ágynyugalom, ill. az alsó végtag felpolcolása. A felpolcolás során a végtag a törzs szintjénél magasabban van, ezáltal a vér mintegy visszaáramlik az alacsonyabb nyomású területekre (a végtagból, a törzsbe).
A seb alapját és környékét rendszeresen meg kell tisztítani, és steril fedőkötéssel borítani. Sebhintőporok, különböző hámosító kenőcsök a gyógyulást elősegíthetik. A fekélyek többsége néhány hónapon belül meggyógyul, végső esetben bőrátültetést lehet mérlegelni. (forrás: OAN)

A fogamzásgátlás eszközei

A gumióvszer biztos védelmet nyújt mind a nem kívánatos terhesség mind a nemi úton terjedő betegségekkel szemben. Évtizedekkel ezelőtt állati membrán alapú anyagból (bél), napjainkban jó minőségű műanyagból (latex) készül. Spermiumölő (spermicid) anyaggal vagy zselével együtt alkalmazva a fogamzásgátló hatás közel 99%. Előnye egyértelműen az, hogy tablettás fogamzásgátlók szedése nem szükséges, így azok mellékhatásaival nem kell számolni, valamint egyúttal a nemi úton terjedő betegségek ellen is védelmet nyújt. Hátránya viszont, hogy a nemi öröm kissé tompul, néha szakadás, o¬ndókifolyás alakul ki, használata nehézkes, gyakran a vágy hevében a partnerek használatát elhanyagolják. Igen ritkán használatakor allergiás bőrreakció alakul ki.
A pesszárium egy bevált mechanikus módszer, az eszközt a közösülés előtt a hüvelybe kell helyezni. Hátránya, hogy a pereme a hüvelyfalhoz illeszkedik azt nyomhatja, ezáltal kellemetlen érzetet okozhat. Spermicid zselével alkalmazva igen jó hatásfokú. A pesszáriumot a fertőzés kockázata miatt a hüvelyből a felhelyezést követően max. 18 órával el kell távolítani. Menstruáció idején alkalmazni tilos.
Az ún. intrauterin (méhen belüli) eszközök a méhüregbe történt felhelyezés kapcsán akadályozzák meg az esetlegesen megtermékenyített pete beágyazódását. Többnyire műanyagból (rézzel, arannyal kombinálva, illetve sárgatest-hormonnal bevonva) készülnek, viselésük akár évekig is lehetséges. Mellékhatásuk lehet, hogy görcsös alhasi fájdalmakat és rendellenes vérzést, esetleg kismedencei gyulladást okozhatnak. Használatuk előnyös lehet többször szült nők esetén, azonban fiatal még gyermektelen nők esetében az előbb említett mellékhatások (különösen a kismedencei gyulladás) miatt egyértelműen nem ajánlottak. Felhelyezésük szakosított nőgyógyászati intézményben, szakorvos által lehetséges.
Sokkal kevésbé hatékony megoldás az ún. fogamzásgátló -spermicid- hatású krémek, zselék, illetve habok használata. Azon az elven működnek, hogy spermaölő anyagot tartalmaznak, azonban 2-30 %-ban használatuk ellenére terhesség következik be. Az előbbi módszerekkel kombinálva- azokat kiegészítve azonban igen jó hatásúak.
Régi, azonban kevéssé bevált módszernek számít az ún. naptáras, illetve a testhőmérséklet mérésén alapuló módszer. A naptáras módszer alapján kb. 6-8 hónapon keresztül kell figyelni a ciklus tartamát. Az első termékeny nap a legrövidebb megfigyelt ciklus (pl. 23 nap mínusz 18 nap, tehát 23-18=5), az utolsó termékeny nap kiszámítása úgy történik, hogy a leghosszabb megfigyelt ciklusból (pl. 29 nap levonnak 11 napot, tehát 29-11=18). Az előbbi két nap között van a teherbeesés legnagyobb valószínűsége ekkor /tehát a ciklus 5. és a 18. napja között/ a közösülést kerülik, illetve mechanikus védelmet választanak.
A testhõmérséklet mérésén alapuló módszer elve az, hogy a peteérés előtt 1-1,5 nappal a testhőmérséklet megemelkedik. A teherbeesés valószínűsége a peteérés előtt 4-5 nappal a legnagyobb, utána lényegesen csökken.
Fontos megjegyezni, hogy a megszakított közösülés megbízható fogamzásgátlásra nem alkalmas, mivel néhány spermium még az o¬ndó kilövellése előtt a péniszből távozhat.
A legelterjedtebb és egyben a leghatékonyabb megoldást az orális fogamzásgátlók jelentik. Korrekt gyógyszerszedés mellett a teherbeesés kockázata a 0,5 %-ot sem éri el. Az esetek többségében a peteleválás (ovuláció) gátlása útján hatnak. A tablettát a ciklus 1. vagy 5. napján kell először bevenni, majd 21 napig folyamatosan szedni, ezt követően egy 7 napos szünet következik. Ha a tablettát bármely okból egy adott napon nem vették be, akkor az azt követő napon 2 tablettát kell bevenni és a ciklus következő napjaiban kiegészítésképpen egyéb fogamzásgátló eszközöket kell alkalmazni. A tabletták általában kombinált készítmények vagyis ösztrogént és progeszteront (sárgatest-hormon) is tartalmaznak.
Az orális fogamzásgátlás egyértelmű előnyei közé tartozik az, hogy a vérzés, illetve a menstruáció idején érzett fájdalom enyhébb, ösztrogén-tartalmuknál fogva a csonttömeg képzésére kedvezően hatnak, az esetleg fennálló pattanásos bőrtünetek javulnak, emellett csökken a méh, valamint a petefészek rosszindulatú elfajulásának kockázata. A méhfal jóindulatú daganatainak (myoma) gyakorisága is csökkenő tendenciát mutat.
Hátrányai közé tartoznak a következők: orális fogamzásgátlókat szedő nők esetén gyakrabban fordulnak elő a vér fokozott alvadásával járó úgynevezett thromboemboliás kórképek, mint pl. mélyvénás trombózis, vagy agylágyulás. A vér fokozott alvadása esetén ilyenkor az adott érben vérrög alakul ki, az elhelyezkedéstől függően jellegzetes tüneteket okozva.
Döntően 40 év feletti nők esetén, együttesen előforduló elhízás, dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, illetve magasabb vérzsír-értékek esetén a szívkoszorúér-betegség nagyobb gyakorisággal fordul elő.
Mellékhatása lehet továbbá a fenti gyógyszereknek a szénhidrát-anyagcsere károsodása is, ami magasabb vércukorértékekkel jár együtt. A zsíranyagcsere szintén károsodhat, ami magasabb vérzsír-értéket okoz.
Fejfájás, migrén viszonylag gyakran észlelt mellékhatások.
Magas vérnyomás szintén kialakulhat a tabletta szedésének következményeként. (forrás: OAN)

Előfordulás

A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás a 40 éves kor feletti férfiak egyik leggyakoribb betegsége. A 60 éves férfiak csaknem 50%-a érintett.

Panaszok és tünetek

Ahogy a prosztata nagysága növekszik, kívülről nyomhatja a húgycsövet, ezáltal vizelési panaszt okoz. Jellemző tünet az, hogy a vizelet megindulása hosszabb időt vesz igénybe, valamint az, hogy a vizeletsugár lassabban áramlik. A beteg érzi, hogy vizelet maradt a hólyagjában, amit azonban nem tud kiüríteni. A sürgős vizelési inger is a gyakori panaszok közétartozik. A vizeletürítés zavara miatt a vizelet a húgyhólyagban pang, a ami bakteriális fertőzések forrása lehet. A fertőzés érintheti a hólyagot, azonban a húgyvezeték mentén felfelé haladva a vesét is elérheti, heveny vesemedence-gyulladást okozva. A vizeléskor, illetve a vizelés végén maró-égo érzés léphet fel.

Diagnózis

Végbélen keresztül végzett tapintással a prosztata nagysága megítélhető. Figyelemreméltó azonban, hogy a prosztata mérete és a panaszok között a legtöbb esetben nincs összefüggés, tehát relatíve kisebb prosztata mellett is komoly tünetek lehetnek. Az ultrahangvizsgálat szintén alkalmas a prosztata méretének megállapítására. A vizelet laboratóriumi vizsgálata rutin eljárásnak számít, segítségével megállapítható, hogy húgyúti fertőzés áll-e fenn.

Kezelés

A terápia gyógyszeres vagy műtéti.
Enyhe panaszok és tünetek esetén kezelés nem feltétlenül szükséges.
Súlyosabb panaszok esetén első lépésben meg lehet próbálkozni gyógyszerek alkalmazásával. Az úgynevezett alfa-receptor blokkolók a prosztata simaizmának elernyesztésével a vizelési panaszokat enyhítik. Forgalomban vannak olyan gyógyszerek, amelyek hormonális úton hatva eredményeznek javulást.
A műtéti megoldás jellemző módja a húgycsövön keresztül végzett endoszkópos műtét az úgynevezett transzuretrális rezekció /TUR/. TUR esetén a gyógyulás rövid és 1-2 napnál hosszabb kórházi tartózkodásra sincs szükség. Abban az esetben, ha a prosztata túl nagy mérete vagy egyéb ok miatt az endoszkópos műtét nem végezhető el, nyitott műtétre van szükség, amely típusos esetben hólyag felőli megközelítésből történik. Az utóbbi években számos egyéb eljárást fejlesztettek ki, úgy mint a lézeres műtéti megoldást, vagy a magas hőfokon végzett eljárást melynek segítségével a prosztata állományát mintegy „elpárologtatják”. (forrás: OAN)

Bizonyos személyeknek a légúti fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége csökkent, ezáltal időjárásváltozásra, a levegő páratartalmának megváltozására fokozottabban érzékenyek. Súlyos esetben a légutak simaizmainak görcse is fellép, az asztmához hasonló tünetek alakulnak ki. A légutak nyálkahártyáját zavaró gőzök, gázok, a dohányfüst szintén súlyosbítják a tüneteket.

Tünetek

Köhögés, köpetürítés, láz, izzadás, a légutak simaizmainak görcse esetén fulladás. A hörgőkben lévő nagymennyiségű váladék légvételre jellegzetes hangot adhat (hörgés). Bakteriális felülfertőzés esetén a köpet sárgás, illetve zöldes színű lehet.

Kezelés

Magas láz esetén lázcsillapítás, és folyadékpótlás szükséges. A köhögés során a váladékot fel kell köhögni, majd kiköpni, lenyelni nem szabad. A köptetők számos formában vannak jelen a hazai gyógyszerforgalomban (szirup, tabletta vagy vízben oldható granulátum), alkalmazásuk a köpet felszakadását elősegítik. Nehézlégzés, fulladás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, aki simaizomgörcs elleni gyógyszereket fog alkalmazni. Sárgás-zöldes köpet, bakteriális felülfertőzés esetén antibiotikum adása szükséges. Az arcüreg, illetve az orrmelléküreg gyulladása a panaszok fenntartásában lényeges szerepet játszik, ezért ezek gyógyítása kiemelkedő fontosságú. (forrás: OAN)

Diagnózis

A jellemzõ képen kívül vérvizsgálattal fehérvérsejt-szaporulat, illetve magasabb vérsüllyedés lehet jellemzõ. A vér tenyésztésével a kórokozó baktériumot gyakran ki lehet mutatni, ekkor úgynevezett célzott gyógyszeres (antibiotikumos) kezelést kell alkalmazni.

Kezelés

Évtizedekkel ezelõtt még az antibiotikumok felfedezése elõtt az orbánc veszedelmes megbetegedésnek számított, halálos kimenetel sem volt ritka. Manapság a modern antibiotikumok birtokában a betegség sikeres gyógyítása már nem jelent gondot. Szövõdmények (a gyulladás továbbterjedése, vérmérgezés) csökkent védekezõrendszerrel rendelkezõ betegek esetén fordulhatnak elõ. Cukorbetegség, idõs kor esetén a gyógyulás hosszabb idõt vesz igénybe. Az antibiotikus terápiát láz- és fájdalomcsillapítókkal kell kiegészíteni. Az alkalmazott korszerû gyógyszerek birtokában az esetek többségében a betegség 7-10 nap alatt nyom nélkül gyógyul. (forrás: OAN)