A vese méregtelenítő-kiválasztó funkcióját úgy látja el, hogy a vesén átáramló vért átszuri, amelyből első lépésben úgynevezett szűrlet, majd vizelet képződik. A két vese súlya emberben 300 grammot tesz ki, a vesén átáramló vér mennyisége percenként kb. 1,2 liter. A vese a szervezet víztartalmához nagy mértékben képes alkalmazkodni, nagy mennyiségű folyadék fogyasztása után a kiválasztás fokozódik és több vizelet képződik. A vizelet mennyisége változó, függ a bevitt, illetve az egyéb úton (légzés, verítékezés) távozott víz mennyiségétől , egészséges ember esetén átlagos mennyisége naponta kb. 1-1,5 liter.
A kiválasztás következtében a vizeletbe mind szerves, mind szervetlen anyagok kerülnek. A vizelettel távozó sók a vesében kicsapódhatnak így kövek jönnek létre.
A máj a szervezet legnagyobb és anyagcseréjét illetően egyik legösszetettebb szerve. Károsodása kihat a szervezet fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréjére, valamint vitamin-ellátottságára. Ezért a diéta célja a megelőzés, a már kialakult károsodás további romlásának megakadályozása, valamint a gyógyszeres kezelés kiegészítése. A májbetegek étrendje szénhidrátban, fehérjében és vitaminban gazdag, ám zsírszegény és alkoholmentes legyen.
Bővebben...A gyulladásos bélbetegségek két fő típusa a Crohn-betegség és a kólitisz ulceróza (colitis ulcerosa, fekélyes vastagbélgyulladás). Az előbbi az emésztőrendszer idült gyulladása, amely a szájüregtől a végbélig bárhol kialakulhat a tápcsatornában. Az utóbbi a vastagbél idült, kifekélyesedő gyulladásával járó, ismeretlen eredetű betegség. Jellemzője, hogy a beteg állapotában jó és rossz időszakok váltakoznak.
Bővebben...Baktérium (streptococcus) által okozott gyulladásos bõrbetegség. Többnyire hirtelen fellépõ hidegrázással, lázzal, általános rosszulléttel, levertséggel kezdõdik. Az érintett bõrterület megduzzad, feszessé, vörössé, gyulladttá válik, a környezõ ép bõrterülettõl élesen elhatárolódik. A fertõzés a bõr irharétegében található nyirokerek mentén terjed. Kezdetben csak egy ujjbegynyi kis vörös duzzanat látható, majd a folyamat elõrehaladásával a gyulladás gyorsan tovaterjed. A kórokozó baktérium a bõrbe, annak sérülésein keresztül juthat be (úgynevezett behatolási kapu), ilyen sérülés lehet pl. egy gombás fertõzés következtében berepedezett bõr, illetve sebek, fekélyek is behatolási kaput képeznek. Súlyos esetben a bõrön folyadéktartalmú hólyagok képzõdnek.
Bővebben...A hasi sérvek a hasfal nyílásán keresztül a külvilág irányába, illetve a hasüreget lezáró rekeszen keresztül (rekeszsérv) a mellüregbe boltosulnak. Az sérvtartalom a hasfali sérvek esetén valamely hasüregi szerv, leggyakrabban bél. A sérvtömlő, vagyis ami a sérvet körülveszi, a hasüreget borító hashártya. A sérvkapu az a terület, melyen keresztül a sérvtartalom előboltosul, a mi esetünkben a köldök, de a lágyék-, a comb-, a here- és a hasfal egyéb területéről (pl. annak középvonali köldök feletti része, vagy korábbi operáció helyén kialakuló ún. hegsérv) kialakuló sérvek is gyakoriak.
Bővebben...belgyógyász, bőrgyógyász, endokrinológus nyíregyháza, érsebész, fogorvos nyíregyháza, fül-orr-gégész, gasztroenterológus, kardiológus nyíregyháza, kézsebész, neurológus, nőgyógyász nyíregyháza, onkológus, optika nyíregyháza, ortopéd, pszichiáter, reumatológus, sebész nyíregyháza, szemész, szemészet, urológus, aranyér nyíregyháza, anyajegy nyíregyháza, csontritkulás nyíregyháza, gyomortükrözés nyíregyháza, hasi ultrahang nyíregyháza, oszteoporózis nyíregyháza, prosztata nyíregyháza



