Leggyakrabban úgynevezett fajidegen fehérjék, vegyi anyagok (kozmetikumok, mosószerek) váltják ki, azonban nem elhanyagolható a gyógyszerek szerepe sem. Heveny és idült formája ismert, heveny formájában jelentkeznek az előbb leírt tünetek. Idült formában a bőr megvastagodik, száraz, hámló, durva tapintatú. A heveny forma idültté válhat. Belgyógyászati betegségekben (krónikus gyulladásos góc, gombás vagy bakteriális fertőzés) szintén előfordulhat. A bőrelváltozások leggyakrabban a felső testfélen, az arcon, a nyakon, a csuklón, a kézfejen és ujjakon, a könyökhajlatban, illetve a térd tájékán alakulnak ki.

Előfordulás

Az utóbbi években tapasztalható allergiás megbetegedések (szénanátha, asthma) terjedésével az atópiás bőrgyulladás is növekvő gyakoriságot mutat. Ennek egyértelmű oka az, hogy az ipari fejlődés előrehaladásával egyre több olyan vegyi anyaggal kerülünk kapcsolatba, amely allergén hatású lehet.

Diagnózis

Szakember számára a jellegzetes bőrelváltozások alapján a diagnózis egyértelmű. Laboratóriumi eszközöket kell igénybe venni annak meghatározására, hogy konkrétan milyen allergén okozza a betegséget. Az úgynevezett scarifikációs próbák során a beteg alkarjába egyes allergéneket „belekarcolnak”, pozitivitás esetén típusos bőrreakció alakul ki. A provokációs tesztek során az egyént a feltételezett allergénnel közvetlen kontaktusba hozzák. Néha vérképeltérések (az úgynevezett eosinophil fehérvérsejtek szaporulata, Immunglobulin E szintnövekedés) tapasztalhatók.

Kezelés

A kezelés alapja a bőrelváltozást kiváltó allergén kimutatása és lehetőség szerinti elkerülése. Abban az esetben ha a bőrtüneteket pl. tej fogyasztása okozza, a tejtermékeket ki kell iktatni az étrendből. A betegek bőre az átlagnál szárazabb, kevésbé ellenálló a külső ingereknek. Száraz levegő könnyen a bőr berepedését okozhatja, télen az alacsony páratartalom miatt a tünetek gyakran súlyosbodnak. Fontos a megfelelő tisztálkodószer (szappan) használata, a bőrt szárító szappanok alkalmazása káros. Különböző bőrápolók, hidratáló krémek szintén hasznosak. A bőrelváltozások kezelése alapvetően helyi, illetve szájon keresztül vagy injekcióban alkalmazott gyógyszereken alapszik. Enyhe panaszok esetén a bőrbe dörzsölhető kortikoszteroidtartalmú krémek vannak forgalomban. Súlyos esetben, kortikoszteroidtartalmú tablettát vagy injekciót alkalmaznak. (forrás: OAN)

Akkor, ha a pajzsmirigyhormonok szintézise valamilyen okból (pl. jódhiány) gátolt, akkor gyermekkorban úgynevezett kreténizmus jön létre, a növekedés és a szexuális érés zavarával, valamint csökkent szellemi képességekkel. A múlt században azokon a területeken, ahol nem volt az ivóvízben elég jód, a kreténizmus nem volt ritka. Manapság az ivóvíz és a konyhasó jódozásával a kretének száma Európában és az Egyesült Államokban elhanyagolható.
Pajzsmirigy túlműködésről (hyperthyreosis) beszélünk akkor, ha a vérben keringő pajzsmirigyhormonok mennyisége nő. Leggyakoribb formája az úgynevezett Basedow-Graves kór, amely döntően 20 és 40 éves kor közötti nők esetében lép fel (a nemek aránya 8:1) és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva) jár együtt. A betegség kísérője lehet a szem kidülledésével járó rendellenesség kettőslátással, illetve a szem záródásának elégtelenségével, ezt a szemizmok duzzadása, illetve a szem mögötti kötőszövet felszaporodása hozza létre.

Előfordulás

Nemzetközi statisztikák alapján a nők 1%-a, férfiak 0,1 %-a érintett.

Tünetek

- gyengeség, fáradékonyság
- izgatottság, ingerlékenység, idegesség, kézremegés
- heves szívdobogásérzés, szapora, szabálytalan szívműködés (nyugalomban is)
- fokozott verítékezés, a meleg-intolerancia, magasabb testhőmérséklet
- izomfájdalom
- jó étvágy ellenére bekövetkező fogyás
- nőknél: menstruációs zavarok
- hasmenés
- látászavar (kettős látás), merev tekintet, csillogó szemek
- nyakkörfogat-növekedés
- émelygés, hányás
- tudatzavar
- ujjbenyomatot nem tartó lábszárvizenyő.

Diagnózis

A pajzsmirigyhormonok szintje a vérben laboratóriumi eszközökkel kimutatható. A fokozott anyagcsere miatt gyakori az alacsony koleszterinszint. Basedow-Graves kór esetén a vérből gyakran autoimmun antitestek mutathatók ki. A pajzsmirigy ultrahangvizsgálatával megállapítható annak mérete, izotópvizsgálattal meghatározható, hogy a pajzsmirigy egyes területei több hormon termelnek-e, mint a többi terület, röntgenvizsgálattal (trachea légsáv) kimutatható az, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigy összenyomja-e a légcsövet vagy sem. A szem kidülledése esetén a szem ultrahangos vizsgálata jön szóba, az utóbbi célra CT , illetve MRI vizsgálat is használatos. EKG során a szív ritmuszavarai ismerhetők fel.

Kezelés

A kezelés gyógyszeres, műtéti vagy izotópos. Mindig az adott eset dönti azt el, hogy a három lehetőség közül a kezelőorvos melyiket választja. Korábban a műtéti megoldás volt a leggyakoribb, napjainkban a gyógyszeres, illetve az izotópos kezelés a legelterjedtebb.
A gyógyszeres kezelés alapja a pajzsmirigyhormonok képzésének gátlása.
Ekkor több hónapig tartó gyógyszerszedés szükséges, figyelembe kell azonban vennünk, hogy a gyógyszeres kezelésnek komoly szövődményei léphetnek fel, ezért a vérkép gyakori ellenőrzése szükséges. A heves szívdobogásérzés Béta-blokkolóval csökkenthető.
Abban az esetben, ha a gyógyszeres kezelés nem hatásos vagy a pajzsmirigy kórosan megnagyobbodott és nyomási tüneteket okoz, sebészi megoldás mellett kell dönteni. A műtét során a pajzsmirigy nagy része eltávolításra kerül.
A radioaktív jódkezelés elsősorban azoknál jön szóba, akik tartós gyógyszerszedésre a koruknál fogva vagy más okból alkalmatlanok. A kezelés során a páciens a rádioaktív jódoldatot megissza, a radioaktív jód beépül a pajzsmirigy hormontermelő sejtjeibe és azokat elpusztítja. Fiatal, gyermeket még vállalni akaró nőknek egyértelműen nem ajánlott. Európában az izotópkezelés általában csak 40 éves kor felett alkalmazott.
A hyperthyreosis szemészeti szövődményei szteroiddal gyógyíthatók, illetve műtéti megoldás is szóba jön. (forrás: OAN)

A betegség egyetlen kezelési módja tehát az életre szóló, szigorú diéta. Ennek betartását megnehezíti, hogy a 2 %-nál kevesebb adalékanyagot (ez lehet glutén is) nem kötelező feltüntetni az élelmiszereken, a termék fajtája miatt esetleg nem is gondolunk rá, hogy glutént tartalmazhat (ilyenek pl. a tej- és húsipari termékek, a gyümölcsök, a fogkrémek, a rágógumik), gondolunk ugyan rá, de nem ismerjük a termék pontos összetételét (pudingok, ketchup, sütőpor), biztosak vagyunk benne, hogy nem tartalmaz glutént, de tévedünk (pl. az élelmiszerekben levő keményítőszörp alapanyaga búza is lehet), az alapanyag nem tartalmaz glutént, de a gyártási technológia során szennyeződhet ezzel az anyaggal a termék, ezért csak garantáltan gluténmentes terméket vásároljunk. Ezeken a csomagoláson szöveggel vagy grafikusan (áthúzott búzakalásszal) jelölik a gluténmentességet.
A lisztérzékeny beteg nyugodtan ehet: gluténmentes kenyeret, zsemlét, kiflit, kalácsot, abonettet és rizshamletet, kukoricalisztből és kukoricadarából származó élelmiszereket és ételeket, bizonyos gyümölcsöket és zöldfőzelékeket (már csak a bennük levő vitaminok és ásványi anyagok miatt is), valamint húsokat (sertés-, marha- és baromfihúst, halat) és gluténmentes húskészítményeket (pl. a PICK Szeged Rt. felvágottjait). Az ételkészítés során a rántáshoz, a habaráshoz és a panírozáshoz gluténmentes lisztet használjunk, a töltelékek és a fasírtok pedig gluténmentes zsemlemorzsával vagy kenyérrel készüljenek. Minthogy a húskonzervek, a májkrémek és a húsos ételkonzervek glutént tartalmazhatnak, helyettük házilag készített májkrémet, húspástétomot és tojáskrémet adjunk.
Korlátozás nélkül ehetők a szárazhüvelyesek (sárgaborsó, szárazbab, lencse) és az olajos magvak (dió, mogyoró, mandula), valamint a szója. A könnyebb emészthetőség miatt a zsiradékok közül a növényi eredetűeket (olajokat és margarinokat) részesítsük előnyben. Minthogy a tejtermékekben, a tejdesszertekben és a több összetevőt tartalmazó készítményekben (gyümölcsjoghurtokban, túrókrémekben, pudingokban), glutén lehet, ezekkel vigyázni kell. Köretként a burgonya, a rizs és a kukoricadara bármilyen módon elkészíthető. A zöldfőzelékek párolva köretként is adhatók. A tésztaféléket gluténmentes kész tésztákkal helyettesítsük.
Gluténmentes lisztek és keményítők: rizs-, sárgaborsó-, szója- és kukoricaliszt, kukoricadara, kukorica- és burgonyakeményítő.

A klinikai tápszerek helye a lisztérzékenység diétájában

A klinikai tápszerek (a NUMIL Kft. termékei) garantáltan gluténmentesek, így biztonsággal beiktathatók a beteg étrendjébe. Tartalmazzák mindazokat a tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyekből hiányt szenvedhet a szervezet, s változatosabbá teszik a diétát is. A Nutridrink teljes értékű, energiadús, folyékony tápszer. Hétféle — eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, csokoládé — ízben van forgalomban. Önálló italként lehűtve ihatók (kivéve a csirkeleves ízűt, amelyet melegen kell fogyasztani), s ételkészítés során dúsításra is alkalmas. Napi egy-három doboznyi adagja javasolt. A Nutrison powder könnyen oldódó, ízetlen, teljes értékű tápszerpor. Ízesítve önálló italként fogyasztható, s az ételek is dúsíthatók vele. Dúsításhoz deciliterenként egy-három adagolókanálnyi javasolt.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: zöldpaprikába töltött körözött (négy evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), coeliakiás kenyér, tej.
Tízórai gyümölcsturmix (Nutridrinkkel).
Ebéd: karfiolleves coeliakiás tésztával, majoránnás csirkemell, párolt rizs, saláta.
Uzsonna: gyümölcs.
Vacsora: házi májpástétom (négy evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), coeliakiás kenyér, zöldpaprika, limonádé.

2. nap
Reggeli: gluténmentes felvágott, Rama, coeliakiás kenyér, kakaó
Tízórai: Nutridrink.
Ebéd: zöldségleves, töltött paprika, burgonya.
Uzsonna: gyümölcssaláta.
Vacsora: gluténmentes virsli, coeliakiás kenyér, házi gluténmentes ketchup, tea.

3. nap
Reggeli: kockasajt (2 db), coeliakiás kenyér, tejeskávé.
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: lebbencsleves gluténmentes tésztával, csőben sült kelbimbó (hat evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), rántott hal (gluténmentes prézlivel és liszttel).
Uzsonna: puding (Nutridrink + hidegen kikevehető Gala vagy Aranka pudingpor).
Vacsora: baconnal és sajttal grillezett krinolin, saláta, coeliakiás kenyér, tej.

A fogamzásgátlás eszközei

A gumióvszer biztos védelmet nyújt mind a nem kívánatos terhesség mind a nemi úton terjedő betegségekkel szemben. Évtizedekkel ezelőtt állati membrán alapú anyagból (bél), napjainkban jó minőségű műanyagból (latex) készül. Spermiumölő (spermicid) anyaggal vagy zselével együtt alkalmazva a fogamzásgátló hatás közel 99%. Előnye egyértelműen az, hogy tablettás fogamzásgátlók szedése nem szükséges, így azok mellékhatásaival nem kell számolni, valamint egyúttal a nemi úton terjedő betegségek ellen is védelmet nyújt. Hátránya viszont, hogy a nemi öröm kissé tompul, néha szakadás, o¬ndókifolyás alakul ki, használata nehézkes, gyakran a vágy hevében a partnerek használatát elhanyagolják. Igen ritkán használatakor allergiás bőrreakció alakul ki.
A pesszárium egy bevált mechanikus módszer, az eszközt a közösülés előtt a hüvelybe kell helyezni. Hátránya, hogy a pereme a hüvelyfalhoz illeszkedik azt nyomhatja, ezáltal kellemetlen érzetet okozhat. Spermicid zselével alkalmazva igen jó hatásfokú. A pesszáriumot a fertőzés kockázata miatt a hüvelyből a felhelyezést követően max. 18 órával el kell távolítani. Menstruáció idején alkalmazni tilos.
Az ún. intrauterin (méhen belüli) eszközök a méhüregbe történt felhelyezés kapcsán akadályozzák meg az esetlegesen megtermékenyített pete beágyazódását. Többnyire műanyagból (rézzel, arannyal kombinálva, illetve sárgatest-hormonnal bevonva) készülnek, viselésük akár évekig is lehetséges. Mellékhatásuk lehet, hogy görcsös alhasi fájdalmakat és rendellenes vérzést, esetleg kismedencei gyulladást okozhatnak. Használatuk előnyös lehet többször szült nők esetén, azonban fiatal még gyermektelen nők esetében az előbb említett mellékhatások (különösen a kismedencei gyulladás) miatt egyértelműen nem ajánlottak. Felhelyezésük szakosított nőgyógyászati intézményben, szakorvos által lehetséges.
Sokkal kevésbé hatékony megoldás az ún. fogamzásgátló -spermicid- hatású krémek, zselék, illetve habok használata. Azon az elven működnek, hogy spermaölő anyagot tartalmaznak, azonban 2-30 %-ban használatuk ellenére terhesség következik be. Az előbbi módszerekkel kombinálva- azokat kiegészítve azonban igen jó hatásúak.
Régi, azonban kevéssé bevált módszernek számít az ún. naptáras, illetve a testhőmérséklet mérésén alapuló módszer. A naptáras módszer alapján kb. 6-8 hónapon keresztül kell figyelni a ciklus tartamát. Az első termékeny nap a legrövidebb megfigyelt ciklus (pl. 23 nap mínusz 18 nap, tehát 23-18=5), az utolsó termékeny nap kiszámítása úgy történik, hogy a leghosszabb megfigyelt ciklusból (pl. 29 nap levonnak 11 napot, tehát 29-11=18). Az előbbi két nap között van a teherbeesés legnagyobb valószínűsége ekkor /tehát a ciklus 5. és a 18. napja között/ a közösülést kerülik, illetve mechanikus védelmet választanak.
A testhõmérséklet mérésén alapuló módszer elve az, hogy a peteérés előtt 1-1,5 nappal a testhőmérséklet megemelkedik. A teherbeesés valószínűsége a peteérés előtt 4-5 nappal a legnagyobb, utána lényegesen csökken.
Fontos megjegyezni, hogy a megszakított közösülés megbízható fogamzásgátlásra nem alkalmas, mivel néhány spermium még az o¬ndó kilövellése előtt a péniszből távozhat.
A legelterjedtebb és egyben a leghatékonyabb megoldást az orális fogamzásgátlók jelentik. Korrekt gyógyszerszedés mellett a teherbeesés kockázata a 0,5 %-ot sem éri el. Az esetek többségében a peteleválás (ovuláció) gátlása útján hatnak. A tablettát a ciklus 1. vagy 5. napján kell először bevenni, majd 21 napig folyamatosan szedni, ezt követően egy 7 napos szünet következik. Ha a tablettát bármely okból egy adott napon nem vették be, akkor az azt követő napon 2 tablettát kell bevenni és a ciklus következő napjaiban kiegészítésképpen egyéb fogamzásgátló eszközöket kell alkalmazni. A tabletták általában kombinált készítmények vagyis ösztrogént és progeszteront (sárgatest-hormon) is tartalmaznak.
Az orális fogamzásgátlás egyértelmű előnyei közé tartozik az, hogy a vérzés, illetve a menstruáció idején érzett fájdalom enyhébb, ösztrogén-tartalmuknál fogva a csonttömeg képzésére kedvezően hatnak, az esetleg fennálló pattanásos bőrtünetek javulnak, emellett csökken a méh, valamint a petefészek rosszindulatú elfajulásának kockázata. A méhfal jóindulatú daganatainak (myoma) gyakorisága is csökkenő tendenciát mutat.
Hátrányai közé tartoznak a következők: orális fogamzásgátlókat szedő nők esetén gyakrabban fordulnak elő a vér fokozott alvadásával járó úgynevezett thromboemboliás kórképek, mint pl. mélyvénás trombózis, vagy agylágyulás. A vér fokozott alvadása esetén ilyenkor az adott érben vérrög alakul ki, az elhelyezkedéstől függően jellegzetes tüneteket okozva.
Döntően 40 év feletti nők esetén, együttesen előforduló elhízás, dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, illetve magasabb vérzsír-értékek esetén a szívkoszorúér-betegség nagyobb gyakorisággal fordul elő.
Mellékhatása lehet továbbá a fenti gyógyszereknek a szénhidrát-anyagcsere károsodása is, ami magasabb vércukorértékekkel jár együtt. A zsíranyagcsere szintén károsodhat, ami magasabb vérzsír-értéket okoz.
Fejfájás, migrén viszonylag gyakran észlelt mellékhatások.
Magas vérnyomás szintén kialakulhat a tabletta szedésének következményeként. (forrás: OAN)

Szénhidrátgazdagság

A máj egyik alapvető feladata a táplálék szénhidrátjainak átalakítása, raktározása, valamint a kívánatos vércukorszint fenntartása. Ha romlik e szerv állapota, az említett működései károsodnak, ezért raktárnak a feltöltéséhez többletszénhidrát felvételére van szükség. Ehhez testtömegkilogrammonként átlagosan napi 6-8 g szénhidrát kell; ez egy 70 kg-os ember esetében 400-500 g-nak felel meg. Naponta négyszer-ötször érdemes gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztani gyümölcsök, gyümölcslevek, limonádé, tea, tejes italok, tészták formájában. Fontos szénhidrátforrás a burgonya, a rizs és a zöldségek is.
A gyakori emésztési problémák, puffadás és teltségérzés miatt durva rostokat, illetve illóolajokat tartalmazó hüvelyeseket és káposztaféléket nem ajánlatos enni, de ez az egyéni tűrőképességtől is függ.

Fehérjegazdagság

A májnak — mint említettük — a fehérje-anyagcserében is fontos szerepe van. A fehérjék nélkülözhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez. Testtömegkilogrammra számítva átlagosan napi 0,8-1,5 g fehérjére van szükségünk (ez egy 70 kg-os ember esetében 60-100 g-nak felel meg), ám ezt nagyban befolyásolja a máj állapota. Ajánlott fehérjeforrások a sovány húsok, a tej, a tejtermékek és a tojásfehérje.
Idült májbetegségek esetén az esetlegesen kialakuló idegrendszeri tünetek észlelése esetén azonnal meg kell szorítani a fehérjebevitelt (max. 40 g/nap). Ilyenkor a húsok kiszorulnak a fehérjeforrások közül, s a hangsúly a tejre, a tejtermékekre és a növényi fehérjeforrásokra kerül. A tej és a tejtermékek különösen előnyösek májvédő aminosav-tartalmuk miatt (metionin és cisztein). A viszonylag nagy fehérjeigény kielégítéséhez kiegészítésként csak fehérjét tartalmazó készítmények is felhasználhatók. Az ételekhez kevert Protifar 90 mellékíz nélkül fedezi a megnövekedett szükségletet.

Zsírszegénység

A túlzott zsírfogyasztás hátrányosan befolyásolja a betegség lefolyását és a gyógyulást. Az ajánlott bevitel 0,8-1 g legyen testtömegkilogrammonként (ez egy 70 kg-os ember esetében 60-80 g-nak felel meg), javarészt növényi olaj formájában.

Vitamingazdagság

A szénhidrátbevitellel együtt a B1-vitaminfogyasztást is növelni kell (gabonafélék, húsok stb. formájában). Ezen kívül szükség lehet az A-, a K- és az E-vitamin pótlására is. Legmegfelelőbb a multivitaminnal való kiegészítés. 1 doboz Nutridrinkkel a napi vitaminszükséglet 25% - a fedezhető.

Hogyan készüljenek az ételek?
Kerüljenek előtérbe a zsírszegény és pörzsanyagmentes ételkészítési eljárások: a párolás, a főzés, valamint a sütőzacskóban, a római tálban és az alufóliában való sütés. Lehetőleg ne egyen a beteg zsírban vagy olajban, pirított hagymával és fűszerpaprikával készülő ételeket (pörköltöket). Sűrítésnek a habarás, száraz rántás, a hintés és a diétás rántás ajánlott.