A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Az esetek több, mint 40%-ában a heveny hasnyálmirigy-gyulladást epeúti kövek okozzák. Ekkor a panaszok kialakulását az esetek többségében zsíros, fűszeres, bőséges étel fogyasztása előzi meg. Szintén gyakori ok a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, ritkábban bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, vízhajtók, ACE-gátlók, egyes antibiotikumok, nem szteroid gyulladásgátlók stb.) okozhatják a betegséget. Egyes orvosi beavatkozások után (hasi műtét, ERCP) szintén előfordulhat. Vírusfertőzések (pl. mumpsz), tompa hasi sérülések szintén állhatnak a folyamat hátterében.

Tünetek

Gyorsan kialakuló gyomorszáji fájdalom, amely övszerűen a hátba sugárzik. Émelygés, hányinger, hányás, puffadás, láz. Súlyos, szövődményes esetben légzési elégtelenség, keringési elégtelenség (ájulás, eszméletvesztés), veseelégtelenség hasnyálmirigytályog alakulhat ki.

Diagnózis

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás esetén a jellegzetes tünetek mellett laborvizsgálatokat kell végezni. A vérből kimutatható a hasnyálmirigy lipáz, illetve amiláz szintje, amely a betegség idején megemelkedik. A vizeletben szintén megjelenik az amiláz, ami szintén kimutatható. Abban az esetben, ha a betegség epeútkő, illetve epeúti elzáródás következménye, a vérben megemelkedik a bilirubin, valamint az úgynevezett ALP szint.
A hasi UH vizsgálat alkalmas arra, hogy a hasnyálmirigy állományát megítélje, a hasnyálmirigy megnagyobbodik, valamint az esetleg fennálló epeúti kövek is felismerhetők. Hasi röntgenvizsgálattal epekőárnyékok detektálhatók.

Kezelés

Alapvető fontosságú a nulldiéta, valamint az infúziók formájában történő folyadékpótlás. Szükség esetén fájdalomcsillapítók adása jön szóba, akár kábító fájdalomcsillapítók formájában. Megfelelő kezelés mellett a betegség néhány nap alatt gyógyul. Súlyos-szövődményes gyulladás esetén antibiotikumot kell alkalmazni. Epeútkő esetén annak endoszkópos eltávolítása jön szóba. Hasnyálmirigytályog esetén annak a leszívása szükséges.
Súlyos esetben Intenzív Osztályos elhelyezés elengedhetetlen a beteg keringésének, légzésének monitorozása miatt.
Ha a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt és a hasnyálmirigy állományában elhalt területek képződnek, sebészeti kezelés válik szükségessé az elhalt szövetek eltávolítása céljából.
A heveny szakasz lezajlása után a szigorú alkoholtilalom, az epebetegségek kezelése, illetve az egyéb kiváltó tényezők kerülése kiemelten fontos. (forrás: OAN)

Ezt szem előtt tartva a nőnek a terhessége folyamán tápanyagtöbbletre van szüksége a szervezetében bekövetkező változásokhoz, valamint magzatának a fejlődéséhez. A testtömeg gyarapodása legyen egyenletes, s a terhesség végére ne haladja meg az eredeti testtömeg 15–18 %-át (ez körülbelül 8–11kg-nak felel meg).

Járulékos súlynövekedés a terhesség alatt

Hét - Súlynövekedés (gramm)
1–12 Nincs
13 250
14 500
15 750
16 1050
17 1350
18 1650
19 2000
20 2350
21 2700
22 3050
23 3450
24 3850
25 4300
26 4750
27 5250
28 5750
29 6250
30 6750
31 7250
32 7750
33 8350
34 8750
35 9250
36 9750
37 10250
38 10750
39 11000
40 Nincs

Egyszerűbben szólva a teljes terhesség alatt 8-11 kg testsúlynövekedés a normális. Az első trimeszterben nincs számottevő testsúlynövekedés. A második trimeszterben a hónapok végére 1-2-4 kg testsúlynövekedés az átlagos. A legjelentősebb súlytöbblet a terhesség végén a magzat növekedésével jelentkezik. A hónapok végére 6-8-11 kg testsúlynövekedés az átlagos. Fentiektől természetesen egyéni eltérések előfordulnak, de érdemes ehhez tartani magát a kismamának, hogy megelőzzőn a túlzott testsúlynövekedés miatt jelentkező számos egészségügyi problémát.

Fontos szempont, hogy a terhes nő naponta ötször-hatszor (tehát az ételeket elosztva) étkezzen, ugyanis a hasüreg térfogata a magzat növekedésével egyre csökken. Ha egy-egy alkalommal nagyobb mennyiséget eszik, a gyomor annyira kitöltődik, hogy nyomja a mellüregi szerveket.

Energiaszükséglet

Az átlagos testtömegű, könnyű testi munkát végző nő napi energiaszükséglete 1800-2000 kcal. Ez a terhesség alatt 15–20 %-kal növekszik, de az egymást követő terhességi időszakokban különbözőképpen.
Az első harmadban: + 150 kcal (egy pohár gyümölcsjoghurt vagy 1dl Nutridrink).
A második harmadban: + 350 kcal (15 dkg hal roston vagy 2 dl Nutridrink +1dl kefír).
A harmadik harmadban: + 350 kcal (15 dkg sajtsaláta vagy 2 dl Nutridrink +1dl sovány tej).
A terhesség egész időtartama alatt nagyon hasznosan kiegészíti az étrendet a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel dúsított Nutridrink. Kis térfogata alkalmassá teszi, hogy az első harmadban megjelenő panaszok (émelygés, étvágytalanság, hányinger, hányás és puffadás) miatti tápanyagvesztést az emésztőrendszer kímélésével pótoljuk.

Szénhidrátszükséglet

A napi kalória legalább 50–55 %-át szénhidrátok adják, ugyanis ezek a tápanyagok mozgósíthatók legkönnyebben energiatermelés céljára. A különböző szénhidrátok arányára azonban figyelmet kell fordítani. Háttérbe kell szorítani az egyszerű szénhidrátokat (cukrokat), s növelni kell a rostokban gazdag összetett szénhidrátok mennyiségét. Ilyenek a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyerek és péksütemények, valamint a nyers zöldségek, a főzelékfélék és a gyümölcsök.

Zsírszükséglet

A terhesség alatti étrend fehérjében gazdag és viszonylag szénhidrátdús, tehát relatíve zsírszegény legyen. A szervezet ugyanis ilyenkor fokozottabban érzékeny a zsíranyagcsere-zavarokra, ezért a kismama a megnövekedett energiaigénye ellenére se fogyasszon több zsírt, mint amennyi az összes energiaszükséglet 20–25 %-a. Az állati és a növényi zsiradék aránya lehetőleg 50–50 % legyen. A várandós anya kerülje a túlhevített zsírokat tartalmazó ételeket, valamint a füstölt és a túl zsíros húsokat. Az ételkészítés során zsírszegény eljárásokat (főzést, párolást, fóliában sütést) alkalmazzon, s cserépedényt, kuktát vagy mikrohullámú sütőt használjon.

Vitamin- és ásványianyag-szükséglet

Változatos, vegyes táplálkozás esetén a szervezet hozzájut a nélkülözhetetlen adagjukhoz. Hányás, étvágytalanság és egyéb táplálék-felvételi problémák esetén a pótlásukról gondoskodni kell. Fontos vitamin- és ásványianyag-források a húsok, a belsőségek, a halak, a tej, a tejtermék, a tojás, a zöldség- és salátafélék, a gyümölcsök, az olajos magvak, a korpás készítmények és a barna rizs.

Klinikai tápszerek a várandós anya étrendjében

A Nutridrink ízesített, iható tápszer. Teljes értékű fehérjét, valamint az ajánlásoknak megfelelő mennyiségű vitamint, nyomelemet és ásványi anyagot tartalmaz jól felszívódó és hasznosuló formában. Glutén-, purin-, salakanyag- és laktózmentes. Az alkalmazása azért is indokolt, mert az ételek készítésekor vitaminveszteség következik be.
A Nutridrink ivásának javallatai a terhesség idején
- A terhes nők csaknem 70 %-át hányinger és hányás kínozza. Ezek esetenként hipoglikémiás tünetek. A megelőzésüket a felkelés előtt elfogyasztott keksz, kétszersült, tea vagy hideg Nutridrink segítheti.
- Terhességi vészes hányásban (hyperemesis gravidarumban) az acetonémia kivédésére és táplálás céljára egyaránt alkalmas a Nutridrink hidegen (a csokoládés, a narancsos és az ízesítés nélküli).
- Gyomorégés esetén (ebben a várandós anyák felének van része a terhesség első harmadában) kis étkezések ajánlottak, s jó hatású a felkelés előtt ivott hideg Nutridrink.
- Étvágytalanság, fogyás, averzió, és depresszió esetén kis mennyiségben is komplett energia- és tápanyagforrás a Nutridrink.
- Alternatív táplálkozási módokban a hiánytünetek napi egy–három doboznyi Nutridrinkkel kivédhetők.
- Az elhízás megelőzésére beválik, ha egy étkezés helyett egy doboznyi Nutridrinket iszik a kismama.

A várandós anyák tápanyagszükségletének növekedése

Tápanyag + %-ban a normál igényhez viszonyítva
Energia kcal 15 %
Fehérje g 20 %
A-vitamin mcg 25 %
B2-vitamin mg 25 %
B6-vitamin mg 25 %
E-vitamin mg 25 %
Jód mcg 25 %
B1-vitamin mg 30 %
C-vitamin mg 30 %
Cink mg 30 %
B12-vitamin mcg 30 %
Kalcium mg 50 %
Foszfor mg 50 %
Magnézium mg 50 %
Folsav mcg 100 %
(Barna M.: Táplálkozás, diéta. 96-99. o. Medicina, 1996)

Folyadékszükséglet

A terhesség alatt, főleg az utolsó hónapokban, fokozott a vízvisszatartás, ezért a terhesgondozás során figyelemmel kísérik a kismamák vízháztartásának változásait. Annak a terhes nőnek, aki jól feldolgozza az igénye szerint megivott folyadékot, s nincsenek ödémás tünetei, nem kell a folyadékfogyasztást korlátoznia. A vízháztartást nagymértékben befolyásolja, hogy mennyi konyhasó jut naponta a szervezetbe. A konyhasó ugyanis vízkötő, ezáltal vízvisszatartó hatású. Túlzott fogyasztása vizenyő kialakulásához vezethet, ezen kívül nehezíti a mésznek a csontokba épülését, ezért ajánlatos a sófogyasztást csökkenteni.

Várandós kismamák étrendje (mintaétlap)

1. nap
Reggeli: korpás kenyér, márvány sajt-alma, gyümölcslé (natúr) /sorrend!/
Tízórai: Nutridrink 1 doboz
Ebéd: lebbencsleves, tökfőzelék, párolt vagdalt, gyümölcs
Uzsonna: baromfisonka, kenyér, delma, paradicsom
Vacsora: lágytojás, pirítós, grapefruit

2. nap
Reggeli: kétszersült, Nutridrink 1 doboz
Tízórai: szardinia, barnakenyér, zöldhagyma
Ebéd: májgaluska leves, sajtos spagetti (durumtésztából), gyümölcs
Uzsonna: juhtúró, zöldpaprika, kenyér
Vacsora: 2dl tej, vajaskenyér, párizsi

3. nap
Reggeli: ”7 magos” kenyér, joghurt, gyümölcs
Tízórai: 2dl tej, zsemle, vaj, szilvalekvár
Ebéd: Gyümölcsleves, párolt csirkemell, csőbensült brokkoli
Uzsonna: Főtt virsli-mustár, kenyér, ásványvíz
Vacsora: Müzli Nutridrinkkel

Előfordulás

A fekélybetegség népbetegségnek számít, a felnőtt lakosság közel 10%-a érintett élete során.

Tünetek

Nem minden esetben okoz panaszt, néha tünetmentesen alakul ki, előfordul, hogy vérhányás vagy vérszékelés képében jelentkezik.

A leggyakoribb tünetek:
- felhasi (gyomorszáji) fájdalom, amely gyakran étkezésre fokozódik, illetve tej fogyasztására enyhül
- korai teltségérzés
- étvágytalanság, fogyás
- hányinger, hányás
- vérhányás, vagy szurokfekete színű széklet (a vért a gyomorsav megemészti, ezért az fekete színű lesz)
- vérszegénység
Jellemző a hullámzó lefolyás, a tünetek néhány hétre megszűnnek, majd ismét fellángolnak. Az őszi és téli hónapokban gyakrabban lépnek fel panaszok A fekélybetegség bármely életkorban kialakulhat, de jellemzően a gyomorfekély 60-70 éves kor körül, a nyombélfekély 30-50 éves kor körül fordul elő. A férfiak veszélyeztetettebbek, mint a nők.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Nyálkahártya károsodás akkor jön létre, ha a nyálkahártyát védő és azt támadó tényezők közötti egyensúly az utóbbiak irányába tolódik el. A nyálkahártyát védő tényező csökkenéséhez vezethet bizonyos gyógyszerek túlzott alkalmazása. A fájdalomcsillapítók között elterjedt NSAID-k (non steroid gyulladáscsökkentők) orvosi körökben ismert mellékhatása a nyálkahártya védelmi funkcióját ellátó anyag képzésének gátlása. A gyomorsav fokozott termelődése fekély képződését elősegítő tényező. Az utóbbi évtizedek orvostudományi kutatásai derítettek fényt egy baktériumra, amely felelőssé tehető a fekély kialakulásáért. Ez a kórokozó az úgynevezett Helicobacter pylori, amely a fekélybetegek gyomornyálkahártyájában az esetek nagy részében kimutatható. A dohányzás, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás szintén fekélybetegséget elősegítő tényezők.

A fekélybetegség kialakulása

A legpontosabb diagnózis úgynevezett gasztroszkópiával (gyomortükrözéssel) állítható fel. Régebben röntgenvizsgálatot is végeztek, azonban ez utóbbi lényegesen kisebb diagnosztikus értékkel bír, ráadásul a szükséges szövettani mintavételt sem teszi lehetővé. A tükrözéses vizsgálat során a beteg száján keresztül egy vékony, hajlékony csövet vezetnek le a gyomorba, illetve a patkóbélbe. A vizsgálat kellemetlen, de komoly fájdalommal nem jár. A Helicobacter pylori kimutatása a gyomor nyálkahártyájából vett szövettani mintából történik. Néhány hazai intézményben is hozzáférhető egy vizsgálat, amely a kilélegzett levegőből állapítja meg a baktérium jelenlétét, a vizsgálat teljesen fájdalommentes.

Kezelés

A betegség az esetek döntő többségében gyógyszerrel gyógyítható, sebészeti beavatkozásra csak igen ritkán van szükség. Az úgynevezett H2 receptor blokkolók, illetve a protonpumpa-gátlók hatékony fekélyellenes gyógyszerek. H. pylori jelenléte esetén antibiotikus kúra is szükséges. Gyomorpanaszok esetén a fájdalomcsillapítók (NSAID-k) használatát abba kell hagyni. Sokszor ezeket a gyógyszereket a betegek egyébként orvosi ellenőrzés nélkül alkalmazzák. A dohányzás, a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás abbahagyása elengedhetetlen feltételek fekélybetegség esetén. A rendszeres rostdús étkezés is meggyorsítja a gyógyulást. A stressz kerülése szintén ajánlott.

A kezeletlen fekélybetegség szövődményei

Kezeletlen esetben gyakori szövődmény a vérzés, amely megjelenhet vérhányás, illetve fekete székürítés formájában. Előfordulhat a gyomorfekély rosszindulatú elfajulása. Mély fekély esetén a gyomor kilyukadása (perforáció) sem ritka. (forrás: OAN)

Előfordulás

Nemzetközi statisztikák szerint a 60 év feletti népesség 2 %-a érintett. Jóval gyakoribb idős-, mint fiatalkorban és elsősorban nők betegednek meg.

Mi okozza a betegséget?

Veleszületett alulműködés esetén a hormonok képzése -vagy a pajzsmirigy teljes hiánya vagy csökkent működése miatt- károsodott. Mivel a jód a pajzsmirigyhormonok lényeges alkotóelemét képezi, annak hiánya évtizedekig a veleszületett hypothyreosis fő oka volt. Magyarországon a pajzsmirigy alulműködés szűrése minden újszülött esetén kötelező. A szűrés a vér laboratóriumi vizsgálatával történik. Az így igazolt betegség esetén haladéktalan hormonpótlás szükséges, mert ha az elmarad, akkor súlyos agyi fejlődési zavarokkal lehet számolni.
Leggyakrabban úgynevezett autoimmun kórkép van a háttérben, amikor a szervezet védekezőrendszere a saját szövetei, sejtjei ellen fordul, károsítva azokat. Ezt a betegséget az orvosi szaknyelv Hashimoto kórnak hívja.
Golyvaműtét után, izotóp- vagy gyógyszeres kezelés következményeként is felléphet.
Ritkán az agyalapi mirigy elégtelen működése okozza.

Tünetek

Tekintettel arra, hogy a pajzsmirigyhormonok a szervezet anyagcseréjét fokozzák, ezen hormonok hiányában a csökkent anyagcsere által okozott tünetek uralják a képet:
- fáradtság, meglassultság, az érdeklődés hiánya
- depresszió, rossz hangulat
- a fizikai és szellemi terhelhetőség csökkenése
- érdektelen arckifejezés
- akaratlan súlynövekedés /hízás/
- a hidegtűrés csökkenése
- száraz, hűvös, durva bőr
- vékony szálú, törékeny, száraz haj
- székrekedés
- feledékenység
- mély, rekedt hang
- a pulzusszám csökkenése
- férfiaknál: a hímivarsejtek csökkent képződése
- nőknél: meddőség, abortusz
Újszülöttkorban: lassú mozgások, székrekedés, renyhe reflexek, később a növekedés és az érés ütemének csökkenése, süketség, beszédkészség romlása, majd szellemi fogyatékosság léphet fel.

Diagnózis

A vér laboratóriumi vizsgálata alapvető fontosságú: a pajzsmirigyhormonok alacsony szintje (T3, T4), illetve a következményes agyalapi mirigy hormonszint emelkedés (TSH) a diagnózist könnyen alátámasztja.
A vérben gyakori a koleszterinszint emelkedés, autoimmun kórkép esetén a pajzsmirigy ellenes ellenanyagok kimutathatók.
Az ultrahang- illetve az izotópvizsgálat szintén fontos vizsgálati eszköz lehet.

Kezelés

A pajzsmirigy tartósan csökkent működése esetén tartós hormonpótlás szükséges. A gyógyszer adagját csak lassan szokták emelni, mert ellenkező esetben szívritmuszavarral, alvászavarral stb. lehet számolni. Abban az esetben, ha a laboratóriumi eltérések ellenére csak kevés tünet jelentkezik, a hormonpótló kezelés nem feltétlenül szükséges.
Kielégítő kezelés mellett a betegek normális életvitelt folytathatnak és semmilyen megszorítás nem szükséges. (forrás: OAN)

A tojásmentes étrend összeállításakor egyrészt arra kell ügyelni, hogy a hagyományos tojásos száraztészták helyett koleszterinmentes vagy durum tészták legyenek benne, másrészt az étel készítésekor keményítő és nyers reszelt burgonya pótolja az egy-két tojás "kötő" szerepét.

Szabadon fogyasztható a sertés- és a marhahús, a hal, a tej és a tejtermékek (sajtok, túrók, vajak), a margarinok, az olaj, a zöldfőzelékek, a szárazhüvelyesek, a gyümölcsök, a befőttek, köretként a burgonya, a rizs, a köles és a hajdina, az édességek közül a cukorkák, a csokoládék és a tojásmentes sütemények, a kelt tészták, a rétesek, a kenyér, a zsemle és a kifli.

Klinikai tápszerek a tojásallergia diétájában

A tojásmentesség miatt az étrend változatossága csökken, különösen akkor, ha nincs mód mindent otthon készíteni. Ételeink választékát klinikai tápszerekkel (Nutridrinkkel és Nutrison powderrel) bővíthetjük, amelyek leromlott állapot esetén is jól használhatók.
A Nutridrink teljes értékű, energiadús, folyékony tápszer. Hétféle — eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, csokoládé és csirkeleves — ízben, valamint ízesítés nélkül van forgalomban. Önálló italként lehűtve fogyasztható, kivéve a csirkeleves ízűt, amelyet melegen kell inni. Ételkészítéskor dúsításra is használhatók. Napi egy-három doboznyi javasolt belőle. A Nutrison powder könnyen oldódó, ízetlen, teljes értékű tápszerpor. Ízesítve önálló italként iható, de az ételek dúsítására is alkalmas, deciliterenként egy-három adagolókanálnyit kell adni.

Mintaétrend három napra

1. nap
Reggeli: sonka, Rama, kenyér, tejeskávé.
Tízórai: gyümölcs.
Ebéd: zöldbableves, pirított máj, rizibizi, saláta.
Uzsonna: Nutridrink (egy doboz).
Vacsora: párizsi, Rama, kenyér, paradicsom, tea.

2. nap
Reggeli: kenyér, virsli (mustárral), tea.
Tízórai: Nutridrinkes gyümölcsturmix (banán + vaníliás Nutridrink).
Ebéd: csontleves durum tésztával, sóskamártás (hat evőkanálnyi Nutrison powderrel dúsítva), főtt burgonya, főtt hús.
Uzsonna: gyümölcssaláta, műzliszelet.
Vacsora: kockasajt (2 db), Rama, rozskenyér, zöldpaprika, tea.

3. nap
Reggeli: zalai, Rama, kenyér, kakaó.
Tízórai: Nutridrink.
Ebéd: gulyásleves, mákos tészta (durum tésztával).
Uzsonna: nyers zöldség, főzelékféle (pl. sárgarépa, karalábé, karfiol, savanyú káposzta), korpás pogácsa.
Vacsora: körözött (Nutrison powderrel dúsítva), kenyér, tea, kígyóuborka.