A vese feladatai közé tartozik a fehérjék lebomlása során keletkező salakanyagok (pl. karbamid-nitrogén, húgysav) eltávolítása, az izomműködés során létrejövő kreatinin kiürítése, a só-, a víz- és az ásványianyag-háztartásnak a víz és a különböző ásványi sók (kálium, foszfor, nátrium, kalcium) kiválasztásával való egyensúlyban tartása, valamint a kalcium-anyagcserét, a vérképzést és a vérnyomást szabályozó anyagok termelése.

A dializált beteg diétájának az a célja, hogy a szervezetét egyensúlyi állapotban tartsa. Nagyon fontos a száraz és az ideális testtömeg megállapítása. Száraz testtömegnek a felesleges víztől mentes tömeget nevezzük. Ezt a kezelőorvos állapítja meg. Az ideális testtömeget a testmagasságból számítjuk ki: testmagasság - 100 - 5 % a férfiaknál, míg nőknél - 10 %. Például a 165 cm magas nő ideális testtömege: 165 -100 = 65, 65 - 6,5 = 58,5 kg. Eszményi esetben a száraz és az ideális testtömeg megegyezik. Ha a száraz tömeg több, fogyásra, míg ha kevesebb, hízásra volna szükség.
A betegnek ügyelnie kell a folyadékfogyasztásra. A megengedett folyadékfelvétel az előző napon ürített vizelet mennyiségétől, míg a peritoneálisan (hashártyán keresztül) dializáltaknál a dializátummal ürített folyadékmennyiségtől is függ. Ennek adagja: az előző napi vizeletmennyiség + (dializátum mennyisége) + 5 dl (széklettel, lehelettel, izzadással ürített vízmennyiség). A folyadékfogyasztást illetően nemcsak a megivott víz, hanem a leves vagy az alma leve is beleszámít a napi mennyiségbe.
Két hemodialízis kezelés között 1,5–2,5 kg súlytöbblet még elfogadható. Az ennél nagyobb súlytöbblet megterheli a szívet, s a kezelés alatt rosszullétet, görcsöket és vérnyomás-ingadozást okozhat.
A veseelégtelenség fehérjeszegény (30–40 g/nap) diétájához képest lényeges változás a viszonylag szabad fehérjefogyasztás (1,0–1,2–1,5 g/ideális testtömeg-kilogramm/nap). Ez egy 58 kg-os nő esetében 58–70–87 g fehérjét jelent, amelynek felét állati eredetű, teljes értékű fehérjét tartalmazó élelmiszerekből (tejből, tejtermékekből, húsból, húskészítményekből, tojásból) kell fedezni. Ahhoz, hogy a fehérje hasznosuljon, megfelelő mennyiségű energiára (kalóriára) is szüksége van a szervezetnek. Ideális testtömeg esetén kilogrammonként 30–40 kcal a kívánatos napi adag. Ez az előbbi példánál maradva 1750-2300 kcal/nap. Megfelelő mennyiségű kalóriához szén-hidrátokból (tészta- és kenyérfélékből, péksüteményből, rizsből, cukorból, mézből, lekvárból, gyümölcsökből és zöldségfélékből), valamint zsiradékokból (főként növényi eredetű margarinból és olajból) juthatunk. Az állati eredetű zsiradék a nagy koleszterintartalma miatt nem előnyös.
A vérben felszaporodó bizonyos ásványi anyagok különböző tüneteket okozhatnak. Például a sok kálium bőrviszketést, zsibbadást, szívritmuszavarokat és szívmegállást idézhet elő. Napi elfogyasztható káliummennyiség 1500–2500 mg. A kezelés előtt kívánatos vérkáliumszint 4–5,6 mmol/l.
Hogyan csökkenthető a káliumfelvétel? Nyersanyag-válogatással, áztatással és előfőzéssel. Nagy káliumtartalmú élelmiszerek a gyümölcsök (különösen a banán és az aszalt gyümölcsök), a zöldségfélék (különösen a paraj, a sóska, a sárgarépa, a burgonya, a brokkoli és a bimbós kel), a hüvelyesek, az olajos magvak, a paradicsompüré, a kechup, a kakaópor és a csokoládé. Az elfogyasztott kálium felszívódása az evés közben bevett Resonium porral csökkenthető, amely a bélben szivacsként szívja magába a káliumot.
A másik fontos anyag a foszfor. Ha a kelleténél több van belőle a vérben, az a csontok anyagcserezavarához vezet, s a csontok fájdalmassá és törékennyé válnak. Ez a foszforban gazdag élelmiszerek (húsok, húskészítmények, belsőségek, halak, búzacsíra és -korpa, tej, tejtermékek, tojássárgája, szárazhüvelyesek, aszalt gyümölcsök, olajos magvak, kakaópor és csokoládé) fogyasztásának mérséklésével, kerülésével, az első főzővíz kiöntésével, a húsok előfőzésével, valamint a hosszú főzést igénylő ételek (pl. kocsonya és húsleves) kerülésével előzhető meg. Az ajánlott foszformennyiség 600–800 mg naponta. Arra kell törekedni, hogy a vér foszforszintje 2,0 mmol/l alatt legyen.
A nátrium vizet tart vissza a szervezetben, ezáltal egyrészt vizenyők alakulnak ki, másrészt megemelkedik a vérnyomás. Minthogy a konyhasó nátriumot tartalmaz, a fogyasztását mérsékeljük vagy kerüljük. Helyette fűszereket használjunk, s legföljebb a készételt ízesítsük egy kis sóval. Egyidejűleg a nátriumban gazdag élelmiszereket (ízesítő porokat, zacskós leveseket, mártásporokat, füstölt húsokat és húskészítményeket, konzerveket, sajtokat, savanyúságokat, mustárt, kechupot, majonézt és sózott rágcsálnivalókat, például chipset és ízesített pattogatott kukoricát) is korlátozzuk vagy kerüljük. A napi ajánlott konyhasóadag 5 g (= 2 g nátrium). A vér eszményi nátriumszintje 135–139 mmol/l.
A kalcium ellensúlyozza a foszfor hatását. Mivel azok az élelmiszerek tartalmaznak sok kalciumot, amelyeknek a foszfortartalma is nagy, ezért gyógyszer (kalcium-karbonátot tartalmazó por, tabletta, pezsgőtabletta) formájában kell gondoskodni a kalciumellátottságról. A javasolt napi adag 2–3 g. A vér kívánatos kalciumszintje 2,6 mmol/l.
Nagyon fontos a megfelelő vitaminellátottság is a vérképzőrendszer és a szervezet egészének működéséhez.
A vízben oldódó vitaminok (B-vitamincsoport, C-vitamin, nikotinsav, biotin, folsav) egy része a dialízis során kioldódik, ezért ezeknek a rendszeres pótlásáról vitaminkészítményekkel lehet gondoskodni.
A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitamin) a dialízis során nem szűrődnek ki, ennek ellenére ügyelni kell arra, hogy kellő adagban jussanak a szervezetbe. Ez változatos táplálkozással és vitaminkomplexekkel oldható meg.

Mértékkel fogyasztható élelmiszerek: kenyér, zsemle, kifli, tésztafélék, rizs, keksz, növényi zsiradék (margarin, olaj), tej, joghurt, kefír, aludttej, tejszín, krémsajt, cukkini, cékla, fejes saláta, póréhagyma, hónapos retek, spárga, főzőtök, uborka, vöröshagyma, zöldbab, zöldpaprika, alma, birsalma, egres, grépfrút, körte, meggy, narancs, méz, cukor és lekvár.
Korlátozottan fogyasztható élelmiszerek: húsok (inkább csirke, nyúl és kacsa, mint sertés és marha), húskészítmények (kenőmájas, nyári szalámi, virsli, párizsi, szafaládé, krinolin és gépsonka), állati zsiradékok (vaj, tejszín, szalonna, tepertő, sertés-, liba- és kacsazsír), tejtermékek (tejföl, túró, reszelni való sajtok: ementáli, trappista, köményes, fokhagymás, Óvári, Lajta), tojás, bimbós kel, brokkoli, burgonya, fekete retek, karalábé, karfiol, paraj, rebarbara, sóska, zeller, zöldborsó, káposzta, paradicsom, padlizsán, sárgarépa, gomba, ananász, cseresznye, görögdinnye, barack, kivi, mandarin, málna, piros ribizli, szamóca, szilva, szőlő, befőttek, kompótok, kávé, fekete tea, gyógynövénytea és üdítők.
Kerülendő élelmiszerek: belsőségek (máj és velő), füstölt húsok, szalámik, kolbászok, halak, lágy, ömlesztett sajtok (háromszög- és kockasajt, karaván, camping és parmezán), szárazhüvelyesek (szárazbab, sárgaborsó, lencse és szójabab), banán, sárgadinnye, fekete ribiszke, aszalt gyümölcsök, olajos magvak, kakaó és csokoládé.
Fel kell hívni a beteg figyelmét arra, hogy a tápanyagtáblázat alapján ellenőrizheti étrendjének tápanyagtartalmát. Még a kerülendő élelmiszerek közül is választhat ritkán egyet-egyet, ha az aznapi étrendjét hozzáigazítja. Igyekezzen naponta négyszer-ötször étkezni. Célszerű diétás naplót vezetnie, amelybe folyamatosan írja be, hogy milyen ételeket evett, s mennyit. Az ajánlott diétát az orvos írja elő. Az étrend összeállításához, valamint az ételek elkészítéséhez dietetikus segítségét vegye igénybe.

Klinikai tápszerek szerepe a dializált beteg diétájában

A diétában a Nutricia négy tápszere alkalmazható: a Fantomalt, a Nutridrink és a Nutrison powder. A Fantomalt alapanyaga a maltodextrin, amely cukor helyett bármilyen ételbe belekeverhető. Édesítő ereje kisebb a cukorénál, viszont a kalóriaértéke csaknem azonos vele, így az ételekhez adva növeli az energiatartalmukat. Egy adagolókanálnyi 5 g = 20 kcal. Hideg és langyos folyadékokban egyaránt jól oldódik. A Fantomalttal dúsított étel vagy ital melegíthető és forralható. Ezt a tápszert szobahőmérsékleten, száraz helyen, jól lezárt dobozban tároljuk. A felbontott doboz három hétig felhasználható.
A Nutridrink teljes értékű, minden tápanyagot tartalmazó, energiadús, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított, fogyasztásra kész, iható tápszer, amely eper, vanília, trópusi gyümölcs, banán, karamell, narancs és csokoládé ízben van forgalomban. Egyéves kortól fogyasztható. Kiegészítő táplálásra napi egy-háromdoboznyi ajánlott. Lassan, kortyolva kell meginni, s lehűtve igazán finom. Szobahőmérsékleten tárolható. Felbontva 24 óráig tartható hűtőszekrényben. Kétszáz ml-ében 300 kcal energia, 10 g fehérje, 36 g szénhidrát, 300 mg kálium, 160 mg foszfor és 160 mg nátrium van.
A Nutrison Energy Plus semleges ízű tápszer a Nutridrink helyett.
A Nutrison powder szintén teljes értékű, minden tápanyagot tartalmazó, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított tápszerpor. Először kevés langyos vízzel keverjük el, s utána öntsük hozzá a többi vizet. A tejszerű folyadékot natúr vagy ízesítve ihatjuk. A tápszerpor kész langyos ételekbe, valamint italokba is keverhető. Egy dl folyadékba vagy ételbe egy-három kanálnyi Nutrison powder keverhető. A fémdoboz kilencven evőkanálnyi tápszert tartalmaz. Szobahőmérsékleten tárolható. Felbontás után hűvös helyen, jól lezárt dobozban három hétig felhasználható. Mindhárom terméket kezelőorvosától kérje! A gyógyszertárban receptre kaphatók.

 
Mintaétrend három napra

1. nap:
Reggeli: tejeskávé Nutridrinkkel (vaníliás Nutridrink 200 ml, kávé 50 ml), félbarna kenyér (100 g), margarin (20 g).
Tízórai: alma (150 g).
Ebéd: pácolt fokhagymás pulykamell (pulykamell 100 g, olaj 20 g, tej 0,1 dl, egy adagolókanálnyi Nutrison powder, fokhagyma), burgonyapüré (burgonya 200 g, hat adagolókanálnyi Nutrison powder, margarin 20 g, szerecsendió), fejes saláta (fejes saláta 100 g, Fantomalt, ecet)
Uzsonna: háztartási keksz (20 g).
Vacsora: bundás kenyér (félbarna kenyér 100 g, tojás 1db, olaj 50 g), vegyes saláta (paradicsom 50 g, uborka 50 g, póréhagyma 30 g, Fantomalt, ecet, fokhagyma, petrezselyemzöld).

2. nap:
Reggeli: tea Fantomalttal, fehér kenyér (10 g), szalámi (20g), margarin (20 g), uborka (50 g).
Tízórai: narancs (150 g).
Ebéd: töltött tök (tök 250 g, darált sertéshús 50 g, rizs 30 g, olaj 15 g, három adagolókanálnyi Nutrison powder, vöröshagyma, só, borsikafű), kapormártás (liszt 20 g, olaj 10 g, tejföl 0,5 dl, kilenc adagolókanálnyi Nutrison powder, kapor, Fantomalt, citromlé).
Uzsonna: epres Nutridrink (200 ml).
Vacsora: tojásos-virslis cukkinilecsó (cukkini 100 g, zöldpaprika 50 g, paradicsom 50 g, vöröshagyma 50 g, olaj 20 g, virsli 60 g, tojás 1 db, fűszerpaprika), párolt rizs (rizs 50 g, olaj 10 g).

3. nap:
Reggeli: tea Fantomalttal, kifli (2 db), reszelt sajt (30 g), margarin (20 g), zöldpaprika (50 g).
Tízórai: nápolyi (50 g).
Ebéd: csirkevagdalt (darált csirkehús 100 g, zsemle 0,5 db, tojás 0,5 db, vöröshagyma, fokhagyma, borsikafű, bazsalikom, olaj a sütéshez), zöldbabfőzelék (zöldbab 250 g, liszt 20 g, olaj 10 g, kilenc adagolókanálnyi Nutrison powder, fokhagyma, petrezselyemzöld, Fantomalt).
Uzsonna: egzotikus puding (trópusi Nutridrink 200 ml, víz 0,5 dl, fél csomag = 20 g vaníliás pudingpor, cukor).
Vacsora: tea Fantomalttal, tepertőkrém (tepertő 30 g, mustár, vöröshagyma, borsikafű), félbarna kenyér (100 g), uborka (100 g).

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

A koszorúérbetegség talaján kialakult szívizombetegség, súlyosabb esetben a szívinfarktus által érintett izomterület pusztulása a betegség gyakori oka. A túlzott alkoholfogyasztás következtében a szívizom gyengévé válik, az összehúzódás ereje csökken, szívelégtelenség alakul ki. Bizonyos vírusos fertőzések megtámadják a szív izomzatát, szintén működészavart eredményezve. A magas vérnyomás a szívre illetve az erekre gyakorolt káros hatása folytán szintén a keringési elégtelenség hátterében áll. Elhízás esetén a betegség súlyosabb formában jelentkezik.

A betegség tünetei

A tünetek alapja az, hogy a szív a vért nem képes az erek felé kielégítő mértékben továbbítani. Ennek következtében az erekben lévő folyadék pang, ezért a betegséget pangásos szívelégtelenségnek is nevezik.
Jellemző panasz a kezdetben csak fizikai terhelésre, majd a betegség késői szakaszában már nyugalomban is fellépő nehézlégzés. A légszomj olyan súlyos fokú lehet, hogy a beteget éjszaka álmából is felriasztja. Gyakran az első tünet, hogy pl. a lépcsőjárás nehezített. A gyengeség, fáradékonyság, alacsony terhelhetőség, a száraz köhögés szintén jellemző panasz. Az alsó végtagok vizenyője (lábdagadás), az éjszaka során többszöri vizelés szintén jellemző tünetek. A zsigerekben (máj, belek, gyomor) jelentkező pangás miatt májtáji feszítő fájdalom, étvágytalanság, hányinger tapasztalható. Szapora szívműködés is gyakran előfordul.

Kezelés

Elsősorban a betegség kialakulásáért felelős betegségeket kell kezelni. A magas vérnyomás a pajzsmirigy túl- vagy alulműködés, a különböző szívritmuszavarok kezelése csökkenti a szívelégtelenség súlyosságát. A szigorú alkoholtilalom, elhízás esetén a testsúlycsökkentés szintén a terápia része.
A konyhasóbevitelt csökkenteni kell. A fizikai terhelés mérséklése szintén javulást eredményez.
A gyógyszeres kezelés alapját a vízhajtók képezik. Emellett bevált gyógyszerkészítmények az úgynevezett digitáliszok, nitrátok és ACE-gátlók. A béta receptor blokkolók a szívritmus szabályozása révén eredményesen kiegészítik az előbbi terápiát. (forrás: OAN)

Definíció, tünetek
A leggyakoribb bőrbetegség, amelyre a bőrfelszínbõl kiemelkedő, sárgás színű, gyulladt környezetben elhelyezkedő elváltozások jellemzők. Tipikusan az arcon és a törzsön fordul elõ. Mindmáig a betegségért felelős egyértelmű okot nem találtak, azonban a férfihormonok (androgének) bizonyára szerepet játszanak kialakulásában. Ezt alátámasztja az is, hogy általában a pubertáskorban lép fel, bár idősebb korban is kialakulhat. A férfiak gyakrabban betegednek meg, mint a nők. Nőkben a bőr fokozott zsírosodása, a faggyúmirigyek fokozott működése a férfihormonok fokozott termelésére hívhatja fel a figyelmet, ilyenkor részletes kivizsgálás jön szóba. Nem véletlen , hogy a pattanások leginkább a törzsön és az arcon alakulnak ki, ugyanis ezeken a helyeken fokozottabb a faggyúmirigyek működése, a mirigyek kivezetőcsöve eltömeszelődhet, ezáltal a váladék a mirigyben pang, felülfertőződik, ezen kívül a faggyú a szövetek közé jutva a bőrt károsíthatja. A bőr lehet fokozottan érzékeny, viszketés, fájdalom is előfordulhat. Súlyos esetben gennyes gyulladás alakul ki.
Kezelés
Nagyon fontos, hogy a pattanásokat nem szabad nyomkodni. Nem steril körülmények között ilyenkor a pattanások elfertőződésének kockázata a sokszorosára nő. Az arcon elhelyezkedő pattanások nyomkodása ezen kívül még súlyosabb betegséget is okozhat, akár agyhártyagyulladás is felléphet. A nyomkodással ugyanis, a fertőzött faggyú a nyirokerekbe kerülhet onnan pedig a fertőzés könnyen továbbterjedhet. Az előbbi kockázatokon kívül nyomkodás esetén a bőr hegesedhet és maradványtünetekkel gyógyul. Kezelés hatására a teljes gyógyulás maximum kb. 2 hónapot vesz igénybe. Bőrgyógyász szakorvos a tünetek súlyossága alapján választ a rendelkezésre álló kezelések közül. A kezelési módok igen sokrétűek, a külső (bőrre felvitt gyógyszerek) kezeléstől, a szájon át szedhető gyógyszerekig terjed. Antibiotikumok adása is szükséges lehet. A pattanások eltávolítására használatos speciális eszközzel azok kinyomhatók. A hegesedéssel járó esetben lézerrel végzett kozmetikai sebészeti beavatkozások igen jó eredménnyel járnak. (forrás: OAN)

Heveny formájában a szemgolyót, illetve a szemhéjak nyálkahártyáját borító kötőhártya vörössé válik és váladékot termel. Kellemetlen szúró-égő fájdalommal jár együtt, amely állapotot gyakran idegentest-érzésként szoktak jellemezni, olyan érzés, mintha a szembe valamilyen idegen tárgy került volna. Reggel felkeléskor a termelt váladék miatt a szemhéjak összeragadhatnak, és gyakran a nyák meg is szilárdul, sűrű "csipa" keletkezik. Súlyos esetben a szemhéjak is megduzzadhatnak.
Az idült forma szintén csípő, égő, viszkető érzést okoz, azonban súlyos gyulladásos jelek nem láthatók.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Az esetek többségében az akut kötőhártya-gyulladást bakteriális, illetve vírusos fertőzés okozza. A szem kémiai (füst, por, gőz, vegyi anyagok) vagy mechanikus (kontaktlencse) irritációja, az allergia (szénanátha) szintén az ismert okok közé tartoznak.
A bakteriális fertőzések között néhány évtizeddel ezelőtt még igen gyakori volt az úgynevezett gonococcus okozta kötőhártya-gyulladás. A gonococcus nevű baktérium felelős a gonorrhea más néven a kankó kialakulásáért. Jellemzően nemi váladék útján terjed, a szem bőséges, sűrű, gennyes váladékozása lép fel. Szemészeti kezelés nélkül a fertőzés átterjedhet a szaruhártyára annak átfúródását okozva.
Az úgynevezett trachoma szintén bakteriális eredetű, a kötőhártya csomós gyulladását jelenti, a csomók a fertőzés során a kötőhártyán alakulnak ki. A fő kockázatot szintén a szaruhártyára való ráterjedés jelenti. Néhány évtizeddel ezelőtt a fenti két fertőzés a vakság fő okát képezte.
Szerencsére ez a két kórkép manapság már ritkán fordul elő, és az esetek döntő többségében a bakteriális kötőhártya-gyulladás kezelés nélkül kb. 8-10 nap alatt, antibiotikum mellett 2-3 nap alatt gyógyul.
A vírusos kötőhártya-gyulladás általában nem önmagában, hanem más szervek érintettségével együtt jelentkezik. Gyakran a garat gyulladásával, nyirokcsomó-duzzanattal, lázzal, rossz közérzettel és levertséggel jár együtt. Abban különbözik a bakteriális gyulladástól, hogy a váladék legtöbbször nem sűrű -gennyes, hanem vízszerű állagú (néha véres/) Gennyes váladékozás bakteriális felülfertőzésben alakul ki, melynek kialakulását szükség esetén antibiotikum-tartalmú szemcseppel lehet megelőzni. Gyermekekben jóval gyakrabban fordul elő. Jóval lassabban gyógyul, mint a bakteriális forma, a gyógyulás akár 15 napig is eltarthat.
A szem szárazsága a könnytermelés zavara esetén jön létre. Idős korban a könnytermelés csökkenése miatt a szemgolyót borító könny mennyisége csökken, gyakori panasz a szem fájdalmas viszketése és vörössége. Egyes úgynevezett autoimmun kórképekben szintén a könnytermelés zavara alakul ki (Sjögren szindróma).
Az allergiás kötőhártya-gyulladás fő tünetei a viszketés, a szem vörössége, fokozott könnyezéssel. Gyakran egyéb allergiás betegségekkel (pl. szénanátha) együtt jelentkezik.
Idült kötőhártya-gyulladást elhúzódó bakteriális fertőzés, valamint izgató gőzök-gázok, vegyi anyagok, füst hozhatnak létre.

Kezelés

Bakteriális fertőzés esetén a szemorvos szemcsepp formájában megfelelő antibiotikus kúrát alkalmaz. Vírusos betegség esetén az antibiotikus kezelés az esetlegesen fellépő bakteriális felülfertőzés esetén, illetve annak megelőzése esetén lehet szükséges.
Csökkent könnytermelés esetén műkönny csepegtetése jön szóba.
Fontos a kötőhártyát károsító anyagok kerülése, a betegséget fenntartó helyzetek (pl. fénytörési hiba) megoldása. Napi több óra számítógép előtt végzett munka esetén megfelelő védőszemüveg viselése szükséges. Allergiás eredet esetén megfelelő antiallergiás kezelést lehet alkalmazni. (forrás: OAN)

Rendkívül gyakori betegséggel állunk szemben tehát, amely a népesség 90%-át érintette vagy érinteni fogja élete folyamán.

Az aranyeres csomókat elhelyezkedésük alapján két csoportba soroljuk. Az ún. belső aranyeres csomók a végbél záróizma felett helyezkednek el. A külső aranyeres csomók esetén a végbélnyílás körül szabad szemmel látható és tapintható értágulatok, csomók jelennek meg.
A betegség kialakulását elősegítő tényezők
Minden olyan folyamat, amely a végbél körüli vénákban uralkodó nyomást növeli, kedvez az aranyerek kialakulásának. Az elhízás, a terhesség, a mozgásszegény-, ülo életmód, székrekedés, kemény széklet (az alacsony rosttartalmú diéta miatt is), erőltetett székelés, fokozott hasprés az aranyerességet mind elősegítik.

Tájékoztató film, kattintson ide!

Tünetek és panaszok

Az aranyerek nem feltétlenül okoznak panaszt, azonban amennyiben szövődmény lép fel, az alábbi tünetek jelentkeznek.
Székeléskor vagy attól függetlenül is a végbélből friss, piros vér ürül, amely a székleten vércsíkot hoz létre, és a toalettpapíron, valamint a fehérneműn is nyomot hagy. Ritkán az idült vérveszteség vashiányos vérszegénységbe is torkollhat.
A leggyakoribb panasz a fájdalom, amely székeléskor, valamint mozgásra és egyéb megterhelésre pl. köhögésre fokozódik. A fájdalom lehet égo-csípő jellegű, azonban igen kifejezett éles fájdalom is előfordulhat.
A végbélből nyákos tartalom is ürülhet, amely a fehérneműt piszkítja.
Mindezekkel egyidejűleg az aranyerek székeléskor elődomborodnak, a betegség kezdeti stádiumban az elődomborodott csomók a székelés után spontán visszahúzódnak, majd a folyamat előrehaladásával idővel végleg „előreesnek", ezáltal állandó kellemetlenséget okoznak.

Szövődmények

A leggyakoribb szövődmény a gyulladás és a vérzés. Az aranyeres csomókban a vér pangása kapcsán vérrög alakulhat ki. Fájdalmas szövődmény a csomók kizáródása. Ebben az esetben a csomó a végbélen kicsúszik és a csomó nyelét (amely a kicsúszás kapcsán alakult ki) a végbél záróizma leszorítja.

Diagnózis/vizsgálat

A külső aranyeres csomók az előbbiekben leírtaknak megfelelően szabad szemmel láthatók és tapinthatók is. A belső csomók szabad szemmel nem láthatók, azokat a vizsgáló orvos egy speciális endoszkópos vizsgálattal (anoszkópia) vizsgálhatja meg. Az aranyeres csomók vizsgálatára régóta bevált módszer az ún. rektális digitális vizsgálat (RDV). A vizsgálat során a beteg oldalt fekszik, alsó végtagjait a hasáig felhúzza, amíg az orvos mutatóujját -melyre előzőleg gumikesztyűt és gumiujjat húzott, valamint vazelinnel bekent- a végbélbe helyezi és azt alaposan áttapintja. Tekintettel arra, hogy a végbélen keresztül távozó friss, piros vér egyéb komolyabb betegségnek (rosszindulatú daganatok, fekélyes bélgyulladás stb.) is tünete lehet, ezért az alsó bélszakasz endoszkópos vizsgálatát (vastagbéltükrözés) ilyenkor általában elvégzik.

Kezelés

A kezelés lehet ún. konzervatív (vagyis műtét nélküli), súlyos, visszatérő esetben azonban csak a műtéttől várható végleges gyógyulás. Nagyon fontos a széklet rendezése. Ennek megfelelően törekedni kell a rendszeres napi székürítésre, valamint arra, hogy a széklet lágy legyen, a kemény széklet ui. a nyálkahártyával bevont aranyereket felsértheti. Ennek érdekében lényeges a bő folyadékfogyasztás, a rostdús táplálkozás, szükség esetén székletlágyító gyógyszereket (hashajtó, kúp) kell alkalmazni. Nagyon fontos a megfelelő higiéné biztosítása. Székürítés után a végbélnyílást langyos vízzel alaposan meg kell tisztítani! Az ülőmunkát a lehetőségig csökkenteni kell, törekedni kell a testsúly csökkenésére, a fokozott testmozgás mindenképpen előnyös.
A gyulladt aranyerek kezelésére hatékony gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító kenőcsök, kúpok állnak rendelkezésre.
A műtét során az aranyeres csomók eltávolításra kerülnek. Az eltávolítás történhet sebészi kimetszéssel, folyékony nitrogén alkalmazásával vagy ún. gyűrűzéssel, amikor a csomóra egy speciális eszközzel egy gyűrűt helyeznek fel, ezáltal annak vérellátása romlik, majd elhal és magától leesik. Abban az esetben, ha az aranyeres csomókban vérrög keletkezett, a vérrög sebészi eltávolítása a gyógyulást elősegíti. (forrás: OAN)