Előfordulás

A fekélybetegség népbetegségnek számít, a felnőtt lakosság közel 10%-a érintett élete során.

Tünetek

Nem minden esetben okoz panaszt, néha tünetmentesen alakul ki, előfordul, hogy vérhányás vagy vérszékelés képében jelentkezik.

A leggyakoribb tünetek:
- felhasi (gyomorszáji) fájdalom, amely gyakran étkezésre fokozódik, illetve tej fogyasztására enyhül
- korai teltségérzés
- étvágytalanság, fogyás
- hányinger, hányás
- vérhányás, vagy szurokfekete színű széklet (a vért a gyomorsav megemészti, ezért az fekete színű lesz)
- vérszegénység
Jellemző a hullámzó lefolyás, a tünetek néhány hétre megszűnnek, majd ismét fellángolnak. Az őszi és téli hónapokban gyakrabban lépnek fel panaszok A fekélybetegség bármely életkorban kialakulhat, de jellemzően a gyomorfekély 60-70 éves kor körül, a nyombélfekély 30-50 éves kor körül fordul elő. A férfiak veszélyeztetettebbek, mint a nők.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Nyálkahártya károsodás akkor jön létre, ha a nyálkahártyát védő és azt támadó tényezők közötti egyensúly az utóbbiak irányába tolódik el. A nyálkahártyát védő tényező csökkenéséhez vezethet bizonyos gyógyszerek túlzott alkalmazása. A fájdalomcsillapítók között elterjedt NSAID-k (non steroid gyulladáscsökkentők) orvosi körökben ismert mellékhatása a nyálkahártya védelmi funkcióját ellátó anyag képzésének gátlása. A gyomorsav fokozott termelődése fekély képződését elősegítő tényező. Az utóbbi évtizedek orvostudományi kutatásai derítettek fényt egy baktériumra, amely felelőssé tehető a fekély kialakulásáért. Ez a kórokozó az úgynevezett Helicobacter pylori, amely a fekélybetegek gyomornyálkahártyájában az esetek nagy részében kimutatható. A dohányzás, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás szintén fekélybetegséget elősegítő tényezők.

A fekélybetegség kialakulása

A legpontosabb diagnózis úgynevezett gasztroszkópiával (gyomortükrözéssel) állítható fel. Régebben röntgenvizsgálatot is végeztek, azonban ez utóbbi lényegesen kisebb diagnosztikus értékkel bír, ráadásul a szükséges szövettani mintavételt sem teszi lehetővé. A tükrözéses vizsgálat során a beteg száján keresztül egy vékony, hajlékony csövet vezetnek le a gyomorba, illetve a patkóbélbe. A vizsgálat kellemetlen, de komoly fájdalommal nem jár. A Helicobacter pylori kimutatása a gyomor nyálkahártyájából vett szövettani mintából történik. Néhány hazai intézményben is hozzáférhető egy vizsgálat, amely a kilélegzett levegőből állapítja meg a baktérium jelenlétét, a vizsgálat teljesen fájdalommentes.

Kezelés

A betegség az esetek döntő többségében gyógyszerrel gyógyítható, sebészeti beavatkozásra csak igen ritkán van szükség. Az úgynevezett H2 receptor blokkolók, illetve a protonpumpa-gátlók hatékony fekélyellenes gyógyszerek. H. pylori jelenléte esetén antibiotikus kúra is szükséges. Gyomorpanaszok esetén a fájdalomcsillapítók (NSAID-k) használatát abba kell hagyni. Sokszor ezeket a gyógyszereket a betegek egyébként orvosi ellenőrzés nélkül alkalmazzák. A dohányzás, a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás abbahagyása elengedhetetlen feltételek fekélybetegség esetén. A rendszeres rostdús étkezés is meggyorsítja a gyógyulást. A stressz kerülése szintén ajánlott.

A kezeletlen fekélybetegség szövődményei

Kezeletlen esetben gyakori szövődmény a vérzés, amely megjelenhet vérhányás, illetve fekete székürítés formájában. Előfordulhat a gyomorfekély rosszindulatú elfajulása. Mély fekély esetén a gyomor kilyukadása (perforáció) sem ritka. (forrás: OAN)

Tünetek

A méhnyakrák első tünete lehet az ún. pecsételő jellegű vérzés. A közösülés után fellépő rendellenes vérzés is a tünetek közé tartozik. Lényeges azonban, hogy az esetek nagy részében súlyos panaszok nem lépnek fel.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Számos olyan tényező ismert, amely a betegség kialakulását elősegíti. A szexuális partnerek váltogatása, a túl fiatal korban kezdett nemi élet, a dohányzás esetén a betegség gyakoriságának növekedéséről számoltak be. Egy, az ún. papillomavírusok közé tartozó vírus, az ún. HPV méhnyakrák esetén a rákos sejtekben kimutatható.

Diagnózis

A méhnyak nyálkahártyájáról készült kenet mikroszkópos vizsgálatával a rákmegelőző elváltozások egyértelműen felismerhetők. A méhnyakról történő kenet vizsgálata rutin nőgyógyászati szűrővizsgálat, melyet minden nőnél évente – kétévente el kell végezni. A hüvely endoszkópos vizsgálata az ún. kolposzkópia a méhnyak nyálkahártyájának közvetlen vizsgálatára ad lehetőséget, a vizsgálat során a látott elváltozásból szövettani mintavételre (biopszia) is van mód.

Kezelés

A kezelés megválasztása alapvetően azon múlik, hogy a rákos daganat a kismedence szerveire ráterjedt-e vagy sem. Leggyakrabban a méhnyak és a méh teljes eltávolítása mellett döntenek, amely magába foglalja a petefészkek eltávolítását is. A kezelés része a sugárterápia is, amely a sebészi kezelést hatékonyan kiegészíti. (forrás: OAN)

Habár a köztudatban sok hiedelem él a cukorbeteg étrendjét illetően, a táplálkozási szakemberek egyetértenek abban, hogy a helyes diéta alig tér el az egészséges embernek javasolt étrendtől. Ha a beteg az orvos vagy a dietetikus által megadott szempontok figyelembevételével étkezik – akár az egész családjával együtt –, sokat tesz egészségi állapotának megőrzéséért vagy javításáért.
A cukorbeteg diétájának az a célja, hogy a páciens testtömege és tápláltsági állapota ideális legyen, a vércukorértéke minél közelebb legyen a rendes tartományhoz, s megelőzze, illetve késleltesse a szövődmények kialakulását.

A cukorbeteg étrendjének legfontosabb szempontjai

Az étrend minőségileg és mennyiségileg egyénre szabott legyen. Ez azt jelenti, hogy az étrendnek összhangban kell lennie a diabéteszes beteg gyógyszereivel, a testi terhelés típusával (munkavégzéssel, sportolással stb.) és mértékével, s mindazzal, ami az egészségével kapcsolatban van. Ideális testtömeg esetén az 1–2. táblázat segítségével könnyen kiszámítható, hogy milyen energiatartalmú étrendre van a betegnek szüksége. Akinek ellenben a testtömegét csökkentenie kell – mert az anyagcsere-állapota ezt kívánja meg –, az a táblázatban megadottnál 20–30 %-kal kevesebb energiát vegyen fel.

A felnőttek energiaszükséglete különböző testi tevékenység esetén a testmagasság függvényében

Férfiak

Testmagasság


cm


160


164


168


172


176


180


184


188

Energiaigény ágynyugalomban


kJ kcal


5880 1400


6090 1450


6300 1500


6510 1550


6930 1650


7140 1700


7560 1800


7770 1850

Energiaigény könnyű munka esetén


kJ kcal


7770 1850


7980 1900


8400 2000


8820 2100


9240 2200


9660 2300


10080 2400


10500 2500

Energiaigény közepes munka esetén


kJ kcal


9660 2300


10080 2400


10500 2500


10920 2600


11340 2700


11970 2850


12600 3000


13020 3100

Energiaigény nehéz munka esetén


kJ kcal


11550 2750


12180 2900


12600 3000


13230 3150


13650 3250


14280 3400


14910 3550


15540 3700

Nők

Testmagasság


cm


150


154


158


162


166


170


174


178

Energiaigény ágynyugalomban


kJ kcal


4830 1150


5040 1200


5250 1250


5460 1300


5670 1350


6090 1450


6300 1500


6510 1550

Energiaigény könnyű munka esetén


kJ kcal


6300 1500


6720 1600


6930 1650


7310 1750


7770 1850


7980 1900


8400 2000


8820 2100

Energiaigény közepes munka esetén


kJ kcal


7980 1900


8400 2000


8610 2050


9030 2150


9450 2250


10080 2400


10500 2500


10920 2600

Energiaigény nehéz munka esetén


kJ kcal


9450 2250


9870 2350


10500 2500


10920 2600


11340 2700


11970 2850


12600 3000


13230 3150

Az étrend összetétele: A táplálékkal felvett energia 15–20 %-ának fehérjéből, 30 %-ának zsiradékból, míg 50–55 %-ának szénhidrátból kell származnia. Ha ezek a kedvező arányok eltolódnak például a fehérjék vagy a zsírok javára, megnőhet bizonyos betegségek (elhízás, érrendszeri betegségek stb.) kockázata. Minthogy az energiaszükséglet egyénenként különböző, s igen tág határok között változhat, célszerű a diéta szénhidráttartalmát ennek megfelelően meghatározni.
Nézzünk erre egy példát! Tekintettel arra, hogy 1 g szénhidrát elégetésekor 4 kcal energia termelődik, ha az orvos vagy a dietetikus 2200 kcal-os napi étrendet ír elő, s ennek a felét szénhidráttal kell fedezni, akkor (1100/4 = 275) az ajánlott szénhidrátfogyasztás 275 g.

A különböző energiatartalmú étrendekhez tartozó szénhidrátmennyiségek

Energia


Szénhidrát

kJ


Kcal


g

4200


1000


125

5900


1400


175

7600


1800


225

9200


2200


275

10 900


2600


325

12 600


3000


375

Mindig a megfelelő időben és elosztásban kell étkezni.

Az egész napra szánt tápanyagmennyiséget célszerű öt-hat alkalomra elosztani. A kétszerre-háromszorra megevett nagyobb mennyiségű étel ugyanis megterheli az emésztőrendszert és a vérkeringést. A ritka étkezés azonban azért sem ajánlott, mert nem tartható fenn vele az állandó vércukorszint. A rendszertelen étkezések okozta vércukor-ingadozás inzulinnal és a legújabb gyógyszerekkel sem szüntethető meg. Ugyanakkor a meghatározott energiatartalmú, változatos összetételű étrend, valamint a rendszeres étkezés az emberek javarészének állandóvá teszi a testtömegét, javítja a közérzetét, s az összes fontos vitamint és ásványi sót is bejuttatja a szervezetébe. Egészséges élelmiszereket válasszunk! Erre később (a vitaminok és ásványi anyagok, valamint a növényi rostok címszó alatt) még visszatérünk. Fontos, hogy ételeinket mindig az évszaknak megfelelő rostdús zöldség- és gyümölcsfélékkel tegyük teljessé. Kerüljük az élvezeti szerek (alkohol és kávé) fogyasztását, s éljünk a korszerű ételkészítési eljárások (párolás, grillezés stb.) adta lehetőségekkel.

Energiát adó tápanyagok

Szénhidrátok (cukrok, keményítők)
Aszerint, hogy milyen mértékben növelik a vércukorszintet, az élelmiszerek három kategóriába sorolhatók. Szokásos mennyiségben szabadon fogyasztható az összes zöldség- és főzelékféle. Mérve fogyasztható a liszt és a belőle készült ételek (pékáruk, tésztafélék), a rizs, a szójaliszt és a felhasználásukkal készült töltelékáruk, a burgonya, a kukorica, a zöldborsó, a sütőtök, a sárgarépa, a szárazbab, a lencse, a tej, a joghurt, a friss gyümölcsök és a gyümölcslevek. Kerülendő viszont a répacukor (kristálycukor, porcukor), a malátacukor, a méz és mindenféle cukorral készült üdítőital, sütemény és étel.

Fehérjék
Az állati eredetű, úgynevezett teljes értékű fehérjék a következők: húsok, húskészítmények, halak, tejtermékek és tojás. Célszerű a fehérjeszükséglet felét ezekből fedezni, mivel szervezetünk felépítéséhez nélkülözhetetlen alkotórészeket tartalmaznak. Növényi eredetű fehérjeforrás a liszt, a rizs, a szárazhüvelyesek, a szója és az olajos magvak.

Zsírok
Növényi vagy állati eredetűek lehetnek. Az a legmegfelelőbb, ha fele-fele arányban fordulnak elő ételeinkben. Mivel a húsokkal és a tejtermékekkel tetemes mennyiségű állati zsiradékok veszünk magunkhoz, az ételkészítéshez inkább növényi olajat használjunk. Helyénvaló, ha kevés zsiradékot igénylő konyhatechnikai eljárásokat (főzést, kuktában főzést, párolást, grillezést, fóliában sütést) alkalmazunk.

Vitaminok és ásványi anyagok
Energiát nem tartalmazó vegyi anyagok, amelyeknek a jelenléte nélkülözhetetlen az életfolyamatok egészséges menetéhez. Rendszeres, változatos táplálkozás esetén ritkán alakul ki hiányállapot. Zöldség- és gabonafélékkel, gyümölcsökkel, májjal és húsfélékkel kielégíthető a szervezet vitamin- és ásványianyag-igénye. Étvágytalanság, hányás és fogyás felléptekor nemcsak a vitaminok és az ásványi anyagok, hanem a tápanyagok pótlására is. oda kell figyelni. Erre a célra kiválóan alkalmas a Nutrison powder, amely teljes értékű, vitaminozott tápszer. Szénhidráttartalmának beszámításával könnyen pótolhatjuk az esetleges tápanyag- és vitaminhiányt.

Növényi rostok
Az élelmiszerekben levő növényi rostok nem emésztődnek meg és nem szívódnak fel. Java részük elősegíti a vércukor- és a vérzsírszint csökkenését. A szárazbab, a borsó, a friss saláták és zöldségek, a nagy korpatartalmú lisztek, a barna rizs és a belőlük készült ételek sok növényi rostot tartalmaznak.

Mesterséges édesítőszerek

Energia nélküliek, s nem növelik a vércukorszintet. Folyadék, por és tabletta formában vannak forgalomban. Ilyen például a Sacharin, az Aspartam, a Polisett, a Süssli, a Poli-Sweet, a Vital és a Canderel.

Cukorhelyettesítő anyagok. Ezekre a készítményekre akkor van szükség, ha nemcsak édes ízűvé akarjuk tenni az ételt, hanem a cukor térfogatát is pótolni kívánjuk. Jellemzőjük, hogy energiát tartalmaznak, s növelik a vércukorszintet, még ha jóval kevésbé is, mint a cukor. Napi ötven grammnál kevesebb fogyasztható belőlük, s adagjukat be kell számolni az előírt szénhidrátmennyiségbe. Ilyen édesítőszer a Glukonon, a Pea Diät, a szorbit és a fruktóz.

Néhány jó tanács

Diétájának összeállításához kérjen tanácsot dietetikusától és/vagy kezelőorvosától, hogy az egyénre szabott legyen!
Az étrendi utasításokat pontosan tartsa be!
Rendszeresen eddze magát, de csak annyira, hogy örömét lelje benne!
Jegyezze fel az orvos rendelte gyógyszerek nevét és adagját, s ismerje meg a hatásukat!
Rendszeresen ellenőrizze vércukor- és vizeletcukor-értékét!
Ne igyon szeszes italt, s ne dohányozzon!
Mindig tartson magánál szőlőcukor-tablettát vagy kockacukrot!

A klinikai tápszerek szerepe a cukorbeteg diétájában

Az ételekbe kevert vagy italnak elkészített Nutrison powder kiegészíti, gazdagítja a sovány, leromlott beteg étrendjét. Szondatáplás céljára a Nutrison standard, a Nutrison Energy Plus és a Nutrison Multi Fibre tápszerek alkalmasak.

A gyógyulási folyamatnak rohanó világunkban is fontos része a megfelelő időtartamú, nyugodt lábadozás. A teljes felépülést késleltetheti, ha valaki túl hamar kezd dolgozni, ha — például műtét után — túl korán terheli meg emésztőrendszerét nem megfelelő ételekkel. A lábadozás időszaka teljesen egyéni: mindenki érzi, hogy mennyi pihenésre van szüksége.

A lábadozóknak szánt étrend alapvető követelményei:
a könnyű emészthetőség,
a jó tápanyagellátás,
a változatos ételek,
az étvágygerjesztő, szép tálalás.

Az étrend sok gyümölcsöt, zöldséget, keményítőben gazdag élelmet, szárnyast, halat és tejterméket tartalmazzon. Pontos összetétele a betegségtől függ. Aki hasi műtéten esett át, annak kerülnie kell a puffasztó, nagy rosttartalmú élelmiszereket. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű étel a kétszeresére növelheti a lábadozás időtartamát.
Minthogy a betegek étvágya általában csökken, hasznos, ha többször, de egy-egy alkalommal keveset esznek. Nem előnyös, ha a diétában nagy rosttartalmú ételek vannak, mert azok idő előtti jóllakottságra vezetnek, emiatt a beteg nem jut elegendő tápanyaghoz. A szervezetnek ilyenkor nagy tápértékű, gyógyulást segítő ételekre van szüksége.

Klinikai tápszerek szerepe a lábadozó betegek diétájában

Kiegészítő táplálékként két-három (a beteg állapotától függően esetleg több) doboz Nutridrink iható naponta. A semleges íz kedvelői Nutrison Energy Plust fogyaszthatnak. Ez tejhelyettesítőnek is beválik. A készételek jól dúsíthatók a semleges ízű Nutrison powderrel. A többféle klinikai tápszer tartós fogyasztás esetén harmonikusan kiegészíti egymást.

Mintaétrend három napra

1. nap:
Reggeli: tejes zabkása, kifli, buggyantott tojás.
Tízórai: vaníliás Nutridrink, őszibarack.
Ebéd: csirke becsinált leves, sajtos makaróni (Nutrison powderrel dúsítva).
Uzsonna: epres Nutridrink.
Vacsora: héjában sült burgonya, tejfölös túró, snidling, kifli.

2. nap:
Reggeli: kefir, méz, pirított zsemle, margarin.
Tízórai: trópusi ízesítésű Nutridrink, ropi.
Ebéd: Brokkolikrém-leves (Nutrison powderrel), párolt, citromos tengeri halfilé, főtt burgonya, párolt sárgarépa.
Uzsonna: madártej (vaníliás Nutridrinkkel).
Vacsora: tökfőzelék (Nutrison porral), natúr pulykamell, alma.

3. nap:
Reggeli: vaníliás Nutridrink kávéval, kalács pirítva, margarin, kockasajt.
Tízórai: sajtos rúd, alma.
Ebéd: paradicsomleves, csőben sült spárga (Nutrison powderrel), kenyér.
Uzsonna: epres Nutridrink, eper.
Vacsora: párolt csirkemáj, burgonyapüré (Nutrison powderrel), fejes saláta.

Két fajtája különböztethető meg

1. típusú diabetes mellitus

Az 1. típusú diabetes mellitus más néven inzulindependens diabetes mellitus oka a hasnyálmirigy inzulint termelő szigetsejtjeinek (Langerhans szigetek) pusztulása. Általában 40 éves kor előtt jelentkezik, a betegek gyakrabban soványak, a tünetek igen gyorsan alakulnak ki és súlyos formában jelentkeznek. A kezelés inzulinpótlás formájában történik.

2. típusú diabetes mellitus

A 2. típusú diabetes mellitus lényegesen gyakoribb, nem inzulin dependens diabetes mellitus-nak is nevezik. A betegségnek ebben a formájában van inzulin a szervezetben, azonban vagy nem elég, vagy nem hat megfelelően. Általában 40 éves kor felett jelentkezik, a betegek többnyire elhízottak, és a tünetek is lassan, adott esetben évek alatt alakulnak ki. Gyakran rutin kivizsgálás során fedezik fel a betegséget. A kezelés alapja a diéta, a gyógyszeres kezelés, vagy a kívülről bevitt inzulin, valamint ezek kombinációja. Az inzulin egy létfontosságú hormon, amely a szervezet szénhidrát-anyagcseréjének normál fenntartásáért felelős, a vércukorszintet csökkenti. Az úgynevezett terhességi cukorbetegség a terhesség kései hónapjaiban alakulhat ki, az esetek nagy részében a szülés után megszűnik.

Előfordulás

Becslések szerint Magyarországon a cukorbetegségben szenvedők száma eléri a félmilliót. A betegek kb. 5-8 %-a 1. típusú cukorbetegségben szenved.

Tünetek

- fokozott szomjúság (különösen éjszaka)
- az elfogyasztott folyadék mennyisége nő
- a vizelet mennyisége nő
- kifejezett fáradtság
- bőrviszketés, gyakran a nemi szervek tájékán
- a bőr- vagy a nemi szervek (hüvely) gombásodása
- homályos látás

1. típus esetén a fokozott étvágy ellenére bekövetkező testsúlycsökkenés gyakori tünet.

Diagnózis

A tünetek alapján felmerült cukorbetegség diagnózisa laboratóriumi eszközökkel, vér- és vizeletvizsgálattal állítható fel. Abban az esetben, ha az éhgyomorra vett vércukor egy bizonyos értéket (6,7 mmol/l) ismételten meghaladja cukorbetegséggel állunk szemben. Ha a mért érték ennél kevesebb, de ennek ellenére az Ön kezelőorvosa cukorbetegségre gyanakszik, akkor úgynevezett terheléses vércukorvizsgálat szükséges. A vizsgálat során az éhgyomri vérvétel után egy cukortartalmú folyadékot kell inni, majd meghatározott rendszeres időközönként vérvétel történik. Ezzel a vizsgálattal a cukorbetegség diagnózisa kétség kívül kimondható. Abban az esetben, ha a vércukorszint a normál értéket tartósan meghaladja, akkor a glükózmolekula kapcsolódik a haemoglobinhoz (vérfehérje) így egy új anyag úgynevezett Haemoglobin A1C képződik, amely a vérből szintén laboratóriumi eszközökkel kimutatható. Ebből az értékbol az orvos következtet a cukorbetegség súlyosságára és fennállásának idejére. A vizeletvizsgálat szintén bevett laboratóriumi módszer. Magas vércukorszint esetén a cukor a vizeletben megjelenik, amely kimutatható. Egyszerű laboratóriumi módszerek ismertek, pl. tesztcsíkkal könnyen megállapítható a vizelet cukortartalma, a különböző színárnyalatok mutatják a vizelet cukormennyiségét. Érdekesség, hogy még 100 évvel ezelőtt az orvosok a vizelet cukortartalmát kóstolás útján állapították meg. Ezt a módszert természetesen már nem alkalmazzák.

A betegség kialakulásának tényezői

1. típusú diabetes mellitus esetén a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei valamilyen oknál fogva elpusztulnak., ezáltal a vérben keringő inzulin hiányzik. A betegség pontos oka a mai napig nem ismert, nem született még teljes mértékben elfogadható magyarázat arra, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei miért pusztulnak el. A legelterjedtebb magyarázat szerint a betegség az úgynevezett autoimmun kórképek csoportjába tartozik, amikor is a szervezet saját szövetei, sejtjei ellen fordul, megsemmisítve azokat. Bizonyos elképzelések szerint a betegség egy fiatalkorban elszenvedett vírusfertőzés, vagy toxikus (mérgező) ártalom következménye. A 2. típusú diabetes mellitus enyhébb lefolyású betegség, leggyakrabban 40 éves kor felett alakul ki. A betegek több, mint 90%-a ebbe a csoportba tartozik. A szervezetben van keringő inzulin, azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy a szükséges hatást kifejtse. Ezt a jelenséget nevezzük inzulinrezisztenciának. A túlsúlyos vagy elhízott egyének hajlamosabbak a betegség kialakulására, mint a soványak. Az örökletes tényezők szintén nagy jelentőségűek, egyenesági rokonok között a cukorbetegség 2. típusa gyakrabban fordul elő. Van néhány olyan ritka kórkép, amely cukorbetegséggel jár. Ismétlődő súlyos hasnyálmirigy-gyulladás esetén a hasnyálmirigy állománya hegesedik, az inzulintermelő sejtek elpusztulnak. Előfordul, hogy sérülés (pl. autóbaleset) következtében a hasnyálmirigy sérül, bevérzik és a hasnyálmirigy elpusztul. Ha a hasnyálmirigyben rosszindulatú daganat van, és az műtéti úton eltávolításra kerül, akkor értheto módon a vérben keringő inzulin hiányozni fog.

A kezeletlen cukorbetegség szövődményei

A magas vércukorszint egy olyan zavart idéz elő, amely rövidtávon hasonló az éhezéshez. A sejtek számára szükséges cukor ott van a vérben, azonban inzulin hiányában, illetve nem megfelelő inzulinhatás esetén a sejtek-szövetek mégsem jutnak elég tápanyaghoz. A szervezetben úgynevezett ketonok szaporodnak fel, ez a beteg leheletének jellegzetes gyümölcsszagot kölcsönöz. Súlyos esetben kóma is kialakulhat, ekkor csak sürgős orvosi beavatkozás menti meg a beteg életét. A késői szövődmények érintik az idegeket, a kis- és nagyereket, -ezáltal gyakorlatilag minden szervet, a szemlencsét, a látóideghártyát, a bőrt, a vesét, a szívet, az agyat és így tovább. A cukorbetegség szemészeti szövődménye a szürkehályog (cataracta), a zöldhályog (glaucoma), a látóideghártya (retina) betegsége, végül gyakran súlyos látásromlás, vagy vakság lép fel. A veseelégtelenség gyakori okát a cukorbetegség szövődményekét kialakult vesebetegség képezi. A vesebetegség mutatója a fokozott vizelet fehérjeürítés, amely laboratóriumi eszközökkel könnyen megállapítható. A magas vércukorszint erekre kifejtett hatása az, hogy mind a nagy-, mind a kiserek fala megvastagszik, az ér átméroje szűkül, ezáltal az adott szerv vérellátása romlik. A vérellátási zavar gyakori példája a lábszárfekély, vagy a láb üszkösödése, az utóbbi az alsó végtagi amputációk vezető oka. Az idegekre kifejtett hatás következtében gyakori a zokni-kesztyűszerűen elhelyezkedő zsibbadás, majd később csökkent fájdalomérzékelés különösen a lábakon. Ennek az a sajnálatos következménye, hogy a beteg nem veszi észre -hiszen fájdalomérzékelése romlott-, hogy a lábán (diabeteses láb) sérülés, vagy körömbenövés van és így súlyos szövődmények alakulnak ki. A magas vércukorszint által károsított idegek nemcsak az úgynevezett perifériás- (pl. vázizmok, bőr), hanem az autonóm (belső szervek) idegrendszer működését is károsítják. A gyomor-bélrendszer lassult működése, vagy az impotencia az autonóm idegrendszer zavart működésének következménye. Cukorbetegeken gyakoribb és súlyosabb a bőr és a nemi szervek, illetve a nyálkahártyák gombásodása is.

A cukorbetegség kezelése

A kezelés célja a normális vércukorszint elérése, ezáltal a korai és a késői szövődmények kiküszöbölése. Tekintettel arra, hogy a diabetes egy krónikus betegség, a kezelés az orvos és a beteg hosszantartó kapcsolatán alapszik. Az 1. típusú cukorbetegség kezelése a diétán és az inzulinkezelésen alapszik. A diéta lényege a szénhidrátmennyiség csökkentése. Elhízott 2. Típusú cukorbeteg esetén fontos ezenkívül a testsúlycsökkentés, csökkent kalóriabevitel mellett. Általában 160 gramm-ban határozzák meg a napi bevihető maximális szénhidrátmennyiséget.

Táplálék szénhidráttartalma (100 grammra vonatkoztatva)

1 db körte 12, cseresznye 14, alma 7, paradicsom 4, kukorica 24, őszibarack 9, málna 5, szilva 13, zsemle 30, 1 adag tészta 70 gramm szénhidrátot tartalmaz.

Mindezek alapján beláthatjuk, hogy komoly erőfeszítést igényel a diéta betartása. Javasolt az úgynevezett élelmi rostok fogyasztása nemcsak azért, mert az emésztésre kedvezően hatnak, hanem azért is, mert csökkentik a vékonybélből a cukor és a zsírok felszívódását. A mesterséges édesítoszerek használata, a cukormentes üdítoitalok fogyasztása lényegesen csökkenti a szénhidrátbevitelt. A 2. típusú cukorbetegség kezelésében számos tablettás készítmény van forgalomban. Ideális esetben a diéta önmagában is elegendőnek bizonyul, gyakran azonban szükség van ezekre a gyógyszerekre. Akkor, ha a diéta és az alkalmazott tabletták ellenére továbbra is magas a vércukorszint, akkor inzulin adására kell áttérni, akár önmagában, akár valamelyik tablettás készítménnyel együtt, természetesen a diéta folytatása mellett. Az inzulinnak is több formája létezik, rövid ultrarövid vagy tartós hatású formában állnak rendelkezésre. Az inzulint akár tűvel és fecskendővel, akár inzulinadagoló tollal lehet adagolni. Az injekció helye a has, a deréktáj, a felkar vagy a comb bőre. Ajánlatos az injekció helyét váltogatni. A cukorbetegség esetén fontos a beteg fokozott együttműködése, önellenorzése. Olyan vércukormérő készülékek vannak forgalomban, melyekkel a beteg úgynevezett ujjbegyes vérből a saját vércukorszintjét meg képes határozni. (forrás: OAN)