Az ember fején kb. 150 ezer hajszál található, amelyek a fejbőr szőrtüszőiben /hajhagyma/ képződnek. A hajszál lényegében egy szőrszál, amely egy úgynevezett kéreg-, illetve velőállományból épül fel. Fő alkotóeleme a szaru, pigmenttartalma adja a színét, kevesebb pigmenttartalom esetén világosabb. Egyénenként változó a hajszál vastagsága, színe, a hajszálon bevonatot képző faggyúréteg mennyisége, a hajszál szilárdsága, illetve a haj növekedésének mértéke. Idős korban a hajszálak vastagsága és pigmenttartalma csökken.
Bővebben...A máj termelte epeemulgeáló anyagként fontos szerepet játszik a zsíremésztésben. Az epét az epehólyag gyűjti össze, s onnan jut a nyombélbe. Ha az epét alkotó vegyületek egyensúlya megbomlik vagy az epe nem képes az epehólyagból kiürülni, nagy esély van a kőképződésre és gyulladásra, amely a nőknél általában gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Hajlamosító tényező az elhízás, a cukorbaj és a köszvény.
Bővebben...Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő szerv, melynek feladata a májban képződő epe tárolása és szükség esetén /étkezéskor/ a patkóbélbe való ürítése. A patkóbél és az epehólyag az epevezetékkel kapcsolódik egymáshoz. Az epe egy sárgászöld színű folyadék, amelynek a zsírok emésztésében és lebontásában kiemelkedő szerepe van. Fő alkotóelemei az epesók, a különböző epefestékek /bilirubin/ és a koleszterin. A széteső vörösvérsejtekből származó haemoglobin /vérfesték/ a májba kerül, ahol epefestékké alakul, majd egy része az epével a bélbe kerül. A széklet barna színét ez a festék okozza. Az epe 80%-át víz alkotja. Abban az esetben, ha epe besűrűsödik epekő jöhet létre.
Bővebben...A táplálkozási zavarok közé tartozó kórkép, melyet testséma-zavar és korlátlan evési kényszer jellemez. Nyugat-Európai kutatások szerint a fiatal nők 5-7 %-a szenved ebben a betegségben. Oka mindezidáig ismeretlen. A nők körében egyértelműen gyakoribb, jellemzően a jó szociális környezetben élo, középiskolába járó lányok érintettek.
Bővebben...Fekélybetegség esetén a gyomor, illetve a nyombél nyálkahártyáján károsodás jön létre, a nyálkahártyát a gyomorsav mintegy megemészti. Az orvosi szaknyelv a fekélyeket úgynevezett peptikus fekélyeknek is nevezi. A fekélybetegség 5-ször gyakoribb a patkóbélben, mint a gyomorban, ugyanakkor a gyomorfekély veszélyesebb, mivel rosszindulatú elfajulása fordulhat elő.
Bővebben...belgyógyász, bőrgyógyász, endokrinológus nyíregyháza, érsebész, fogorvos nyíregyháza, fül-orr-gégész, gasztroenterológus, kardiológus nyíregyháza, kézsebész, neurológus, nőgyógyász nyíregyháza, onkológus, optika nyíregyháza, ortopéd, pszichiáter, reumatológus, sebész nyíregyháza, szemész, szemészet, urológus, aranyér nyíregyháza, anyajegy nyíregyháza, csontritkulás nyíregyháza, gyomortükrözés nyíregyháza, hasi ultrahang nyíregyháza, oszteoporózis nyíregyháza, prosztata nyíregyháza